32018L0131

A Tanács (EU) 2018/131 irányelve (2018. január 23.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás uniós jogba való átültetéséről (EGT-vonatkozású szöveg. )

A TANÁCS (EU) 2018/131 IRÁNYELVE

(2018. január 23.)

az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás uniós jogba való átültetéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával együtt értelmezett 155. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikke (2) bekezdésével összhangban a munkaadók és a munkavállalók (a továbbiakban: szociális partnerek) együttes kérelmére, az általuk uniós szinten kötött megállapodásokat a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal kell végrehajtani.

(2) A 2009/13/EK tanácsi irányelv (1) átültette az uniós jogba az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (a továbbiakban: ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (a továbbiakban: ETF) között 2008. május 19-én létrejött azon megállapodást, amely a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezményének (a továbbiakban: MLC) kötelező rendelkezéseinek az uniós jogba való beépítését célozta, annak érdekében, hogy naprakésszé tegye a hatályos uniós jogszabályokat az MLC-ben foglalt, a tengerészekre vonatkozó kedvezőbb normákkal. Az irányelv célja a tengerészek munkafeltételeinek javítása volt, különös tekintettel a foglalkoztatási megállapodásokra, a munkaidőre, a repatriálásra, a szakmai előmenetelre és a készségfejlesztésre, a szállás- és szabadidős létesítményekre, az élelmiszerellátásra és az élelmezésre, az egészségvédelemre és a biztonságra, valamint az orvosi ellátásra és a panasztételi eljárásokra.

(3) Az ILO a nemzetközi szakértői találkozókat követően elindította az MLC módosításának folyamatát annak érdekében, hogy egyrészről a tengerészek magukra hagyásával és a pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatos problémákat, másrészről a tengerészek halálával vagy tartós munkaképtelenségével kapcsolatos követelések kérdését rendezze. Az MLC alapján létrehozott különleges háromoldalú bizottság a 2014. április 7-11. között tartott ülésén két módosítást fogadott el ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. A módosítások által bevezetett szabályok egy része az Unió hatáskörébe tartozik, és olyan kérdéseket érint, amelyekre vonatkozóan az EU szabályokat fogadott el, különösen ami a szociálpolitikát és a közlekedést érinti. A Tanács ezért 2014. május 26-án elfogadta a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (a továbbiakban: a Konferencia) 103. ülésszakán az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló 2014/346/EU határozatot (2). A uniós álláspont az MLC-szabályzat módosításai jóváhagyásának támogatását jelentette (a továbbiakban: az MLC 2014. évi módosításai).

(4) A Konferencia a 2014. június 11-én Genfben tartott 103. ülésén jóváhagyta az MLC 2014. évi módosításait, amelyek 2017. január 18-án hatályba léptek. A módosítások egy olyan hatékony pénzügyi biztosítékrendszer létrehozását írják elő, amely védi a tengerészek jogait magukra hagyásuk esetén, valamint kártalanítást biztosít olyan szerződéses követelések esetén, melyeket tengerészek munkahelyi sérülés, betegség vagy veszély miatt bekövetkezett halála vagy tartós munkaképtelensége miatt nyújtottak be. A módosítások emellett javítják és optimalizálják a tengerészek védelmét szolgáló meglévő rendszert, többek között előírva, hogy a pénzügyi biztosítékrendszert igazoló dokumentumokat a hajók fedélzetén kell tartani, valamint kiterjesztve a rendszert a magára hagyás két új alkategóriájára. Az egyik alkategória az, amikor a hajótulajdonos a szükséges ellátás és támogatás nélkül hagyja a tengerészt, a másik pedig az, amikor a hajótulajdonos más módon egyoldalúan megszakítja a kapcsolatot a tengerésszel, ideértve azt is, ha legalább két hónapig nem folyósítja a tengerész számára a munkabért.

(5) 2016. december 5-én a tengeri szállítási ágazat szociális partnerei - az ECSA és az ETF - megállapodást (a továbbiakban: a szociális partnerek megállapodása) kötöttek a 2009/13/EK irányelvnek az MLC 2014. évi módosításaival összhangban történő módosítása céljából. E szociális partnerek 2016. december 12-én felkérték a Bizottságot, hogy az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése alapján nyújtson be javaslatot egy, a megállapodásuk átültetését célzó tanácsi irányelvre.

(6) A szociális partnerek megállapodása átveszi az MLC 2014. évi módosításai kötelező erejű rendelkezéseinek tartalmát. A tengerészek magára hagyásának eseteihez kapcsolódó pénzügyi biztosítékrendszerről szóló első módosítás a munkahelyi egészségre és biztonságra, illetve a munkafeltételekre vonatkozik, így az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának hatálya alá tartozik. A második módosítás, amelynek tárgyát a munkahelyi sérülés, betegség vagy veszély következtében bekövetkező halálesetek vagy tartós munkaképtelenség esetén nyújtandó kártalanítást biztosító pénzügyi biztosítékrendszerre vonatkozó követelmények képezik, a 153. cikk (1) bekezdésének a munkavállalók szociális biztonságáról és szociális védelméről szóló c) pontja hatálya alá tartozik. A szociális partnerek megállapodás ezért az EUMSZ 153. cikkének hatálya alá tartozó kérdéseket érint, és a 155. cikk (2) bekezdésével a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal kell végrehajtani. Az EUMSZ 288. cikke szempontjából a szociális partnerek megállapodás átültetésének megfelelő eszköze az irányelv.

(7) A közösségi szintű szociális párbeszéd átalakításáról és fejlesztéséről szóló, 1998. május 20-i közleményével összhangban a Bizottság elvégezte az aláíró felek reprezentatív státuszának és a megállapodásban foglalt rendelkezések jogszerűségének értékelését.

(8) A szociális partnerek megállapodása módosítja az ECSA és az ETF között 2008. május 19-én létrejött, az MLC-ről szóló - a 2009/13/EK irányelv mellékletét képező - megállapodást, és az MLC 2014. évi módosításainak az irányelvbe való beépítését irányozza elő az uniós tagállamok lobogói alatt közlekedő hajók fedélzetén dolgozó tengerészek munkafeltételeinek, egészségvédelmének és biztonságának, valamint szociális védelmének javítása érdekében.

(9) A 2009/13/EK irányelv módosításával a szociális partnerek megállapodása az MLC 2014. évi módosításainak kötelező rendelkezéseit - amelyeket az MLC felügyeleti rendszere már korábban is tartalmazta - bevonja a lobogó szerinti államok kötelezettségeiről szóló 2013/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá, valamint - az MLC felügyeleti rendszerén túl - kiterjeszti rájuk az uniós jog felügyeleti és ellenőrzési rendszerét, ideértve az Európai Unió bíróságának joghatóságát is. Ez feltehetően a tagállamok és a hajótulajdonosok nagyobb mértékű szabálykövetését eredményezi.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére