BH 2019.1.27 A szolgálati járandóság szüneteltetése szempontjából az EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyokból származó kereseteket figyelembe kell venni [2011. évi CLXVII. tv. (Khtv.) 1. § a) pont ab) alpont, 11. § (1) bek., 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.) 83/B. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 5. §, 883/2004/EK rendelet].

A tényállás

[1] Az alperes jogelődje a 2016. január 4-én kelt határozatával - a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Khtv.) 11. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásával - elrendelte a felperes részére 2010. január 1-től szolgálati nyugdíj, 2012. január 1-től szolgálati járandóság címén folyósított ellátás 2015. december 1-től december 31-ig történő szüneteltetését.

[2] A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését 2015. november 1-től december 31-ig rendelte el. A határozat indokolása szerint a felperes 2015. március 1. és október 31. között Ausztriában szerzett kereseteivel a Tny. 83/B. §-ban meghatározott keretösszeget (2015-ben 1 890 000 forintot) meghaladó jövedelmet szerzett, ezért az ellátását az ezt követő hónaptól kellett szüneteltetni.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[3] A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát - a Khtv. 1. §-a, 11. § (1) bekezdése, a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdése és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 2. § (5) bekezdése, valamint 5. §-a megsértésére hivatkozva - azért kérte, mert a külföldi, a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyból származónak nem tekinthető, Magyarországon nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alá nem eső kereseteket, jövedelmeket az ellátás szüneteltetésekor nem lehet figyelembe venni.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte határozata ténybeli és jogi indokai fenntartásával.

Az elsőfokú ítélet

[5] A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat a Khtv. 11. § (1) bekezdése, a Tny. 83/C. § (1)-(2) bekezdése és a Tbj. 5. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte. Az ítéleti érvelés szerint a Khtv. 1. §-a kizárólag a Khtv. alkalmazásában határozza meg, hogy mit kell biztosítási jogviszonynak tekinteni; a 11. § (1) bekezdése a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdését rendeli alkalmazni. A Khtv. 11. § (1) bekezdéséből - ahogyan arra a Kúria az Mfv.III.10.088/2015. számú határozatában rámutatott - nem következik, hogy a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülők esetében a szüneteltetést a Khtv. 1. §-a alkalmazásával kell elbírálni, ez az értelmezés a Tny. 83/B. § (1)-(2) bekezdése megfelelő alkalmazásának előírásából sem vezethető le. A korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülő személyek ellátásának szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) bekezdése hatálya alá tartozókkal azonosan a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyok fennállása esetén kerülhet sor. A felperes a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottnak nem minősül, az Ausztriában megszerzett jövedelméből Magyarországon nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, így az ellátása szüneteltetését elrendelő határozat jogszabálysértő.

A felülvizsgálati kérelem

[6] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte a Khtv. 1. § a) pontja, 11. § (1) bekezdése és a Tny. 83/B. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.

[7] Érvelése szerint a felek között nem képezte vita tárgyát, hogy a felperes a Khtv. 1. § a) pont ab) alpontja alapján biztosítással járó jogviszonyban állt; annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy az Ausztriában folytatott keresőtevékenységéből származó, járulék alapul szolgáló keresetet a Tny. 83/B. § (1) bekezdése alkalmazásakor figyelembe kell-e venni, a Khtv. és a Tny. rendelkezéseit együttesen kell értelmezni.

[8] A felperes biztosítási jogviszonya nem tartozik a Tbj. hatálya alá, az ausztriai munkaviszonya azonban megfelel a Khtv. 1. § a) pont ab) alpontja alapján hivatkozott Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont szerinti biztosítási jogviszonynak, ezért a szüneteltetés elbí­rálása során a külföldi kereseteket is figyelembe kell venni. Ezt az értelmezést támasztja alá a Tny. 83/B. §-át beiktató, a Tny., valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény (Mtv.) 9. §-ához fűzött indokolás is, amely szerint a kedvezményes nyugdíjazás akkor biztosított, ha az érintettek nem folytatnak keresőtevékenységet, keresőtevékenység esetén a nyugdíjat - az európai gyakorlatnak megfelelően - csökkentik vagy szüneteltetik. A nyugdíj szüneteltetésének az indoka az, hogy azok a személyek, akiknek a megélhetése a magas keresetükre tekintettel egyébként biztosított, az államtól kedvezményes nyugellátásban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ne részesülhessenek.

[9] Az alperes - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (Rendelet) 5. cikk a) és b) pontja felhívásával - hivatkozott arra is, hogy az Ausztriában elért, foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmet a magyar nyugdíjbiztosítási szervnek a Magyarországon fennálló jogviszonyból származó jövedelemmel azonosan kell figyelembe vennie; az egyenlő bánásmód nem valósul meg azzal, hogy az Ausztriában fennálló jogviszonyra annak az államnak a társadalombiztosítási kötelezettségei irányadók, ahol a foglalkoztatási jogviszony létrejött. A Rendelet 5. cikke a Tny. 83/B. §-a alkalmazása szempontjából azáltal biztosítja a tények azonos figyelembevételét, hogy nem tesz különbséget a munkavégzés helye között, a szüneteltetés feltételét jelentő összeget a magyarországi és a külföldi keresetre vonatkozóan is vizsgálni kell. Indokolatlan megkülönböztetést az ezzel ellentétes jogértelmezés jelent; annak, hogy a Tny. 83/B. §-a a nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket rendeli figyelembe venni a szüneteltetési korlát számításánál, csupán annyiban van jelentősége, hogy egyértelműen megállapítható legyen a beszámítandó keresetek, jövedelmek köre. A járulékfizetés járulékos jellegű, az a járulékalapot képező kereset szerzéséből következik, ennek azonban a rendelkezés jogi céljához nincs köze. A szüneteltetés szempontjából ezért nem annak van jelentősége, hogy a nyugellátásban részesülő hol szerzi a járulékalapot képező keresetet és fizeti a járulékot, hanem annak, hogy a keresetéből a megélhetése megfelelő módon biztosított, így nem indokolt részére a kedvezményes ellátás folyósítása.

[10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem - a következők szerint - megalapozott.

[12] A Kúria szolgálati járandóság szüneteltetését elrendelő határozat felülvizsgálata tárgyában Mfv.III.10.088/2015. számon folyamatban volt hasonló tényállású ügyben, a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között eljárva helytállónak ítélte a munkaügyi bíróság ítéletében foglalt, a Tbj. 2. § (5)-(6) bekezdése, 5. §-a, a Khtv. 1. §-a, 11. § (1) bekezdése és a Tny. 83/B. § (1) bekezdése együttes értelmezésén alapuló azon következtetést, hogy a szüneteltetést azért nem lehetett elrendelni, mert a felperes az ausztriai munkavállalása alapján nem minősült a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló személynek. A jelen ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes - a fenti ügytől eltérően - részletesen kifejtette az álláspontja szerint megsértett jogszabályoknak [Khtv. 1. § a) pont, 11. § (1) bekezdés, Tny. 83/B. § (1) bekezdés] a Rendelet 5. cikkével, valamint az Mtv. javaslatához fűzött indokolással összhangban álló értelmezésére vonatkozó indokait, annak alapján a Kúria a korábbi határozatában írtaktól eltérő következtetésre jutott.