32005R1974[1]

A Bizottság 1974/2005/EK rendelete ( 2005. december 2. ) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet X. és XI. mellékletének a nemzeti referencialaboratóriumok és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 1974/2005/EK RENDELETE

(2005. december 2.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet X. és XI. mellékletének a nemzeti referencialaboratóriumok és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet megállapítja a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) kijelölt nemzeti referencialaboratóriumainak listáját.

(2) Egyes tagállamok arról értesítették a Bizottságot, hogy változások történtek nemzeti referencialaboratóriumaik nevében vagy címében, ezért frissíteni kell a laboratóriumok listáját.

(3) A 999/2001/EK rendelet a szarvasmarhák egyes szöveteit különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak minősíti és megállapítja eltávolításuk szabályait.

(4) A 999/2001/EK rendelet előírja, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok exportálása tilos, de végső megsemmisítés céljából engedélyezhető. A rendelet XI. mellékletében meghatározott átmeneti intézkedések előírják, hogy a vágott állati testet, hasított féltestet vagy negyedtestet, amely a gerincoszlopon kívül nem tartalmaz más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, el lehet szállítani más tagállamba, ahol a gerincoszlopot a közösségi jogszabályokkal összhangban el kell távolítani. Ez az eltávolítás nem biztos harmadik országokba irányuló kivitelek esetén. Élelmiszerbiztonsági okokból ilyen kivételt nem szabad megengedni különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok harmadik országba történő exportja esetében.

(5) 1997. december 9-i véleményében a Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a szarvasmarhákban lévő különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok egy adott listájára vonatkozóan javasolta, hogy zárják ki azokat az emberi és állati fogyasztásból a relatív szövetfertőzöttség, a faj és a kor alapján. Ezt a véleményt felülvizsgálta és frissítette a TOB 1998. februári, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmainak (BSE) kockázatairól szóló, az 1999. decemberi, a BSE vonatkozásában az ember élelmiszer általi kitettségének kockázatáról szóló, a 2000. áprilisi, az ember BSE kórokozójának való orális kitettségéről szóló, és a 2002. januári, a TSE-fertőzés kérődzők szöveteiben való terjedéséről szóló véleménye.

(6) A TOB rendkívül valószínűtlennek tartotta, hogy a központi idegrendszer 30 hónapos kor alatt kimutathatóan fertőzött legyen, még a borjúként fertőzésnek kitett szarvasmarhákban is. Mindazonáltal az, hogy fiatal állatokon fedezték fel kivételesen a BSE klinikai tüneteit, óvatos megközelítést tett indokolttá, ezért a TOB számos különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítását javasolta a 12 hónapos vagy idősebb szarvasmarhákból. Ez a javaslat vezetett ahhoz az igazgatási döntéshez, hogy egyes különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok szarvasmarhákból való eltávolításának korhatára 12 hónap legyen.

(7) Különböző tényezők kedvező trendre utalnak a BSE-járványt illetően, és a helyzet egyértelmű javulására az utóbbi években, az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseknek köszönhetően, különös tekintettel a teljes takarmányozási tilalomra és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására és megsemmisítésére. Ezen túlmenően a vizsgálati jelentések azt mutatják, hogy a BSE-követelmények végrehajtása a tagállamokban fejlődött. A BSE-járvány kedvező alakulásának és a BSE kórfejlődési tanulmányaiból származó új adatoknak a figyelembevételével az Európai Bizottság új megbízást adott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak 2004 októberében a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok szarvasmarhákból való eltávolítására vonatkozó korhatár értékelésére.

(8) Az EU-ban a jelentett BSE-pozitív esetekben az átlagos életkor 2001 és 2004 között 86 hónapról 108 hónapra emelkedett. 2001 óta a közel 41 millió tesztelt állatra jutó 6 520 BSE-esetből mindössze négy BSE-esetet jelentettek 35 hónaposnál fiatalabb állatoknál.

(9) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005. április 28-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi tudományos ismeretek alapján a mérhető fertőzés fellépése az inkubációs időszak kb. 3/4-e után valószínűsíthető.

(10) Tehát van tudományos alapja a korhatár felülvizsgálatának az egyes különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok szarvasmarhákból való eltávolítására vonatkozóan, különösen a gerincoszlop tekintetében. A központi idegrendszerben a fertőzés inkubációs időszak alatti fejlődésére, a pozitív BSE-esetek korszerkezetére és a 2001. január 1-je után született szarvasmarhák veszélyeztetettségének csökkenésére tekintettel a szarvasmarhafélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak minősülő gerincoszlopának a gerincvelő idegek hátsó gyökerein lévő idegdúcokkal együtt történő eltávolításának a korhatára felemelhető 24 hónapra. Ezt a korhatárt felül lehet vizsgálni a BSE-járvány értékelésének fényében.

(11) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet X. és XI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 2-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1292/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 205., 2005.8.6., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet X. és XI. melléklete a következőképpen módosul:

1. A X. melléklet A. fejezetének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"3. A nemzeti referencialaboratóriumok a következők:

2. A XI. melléklet A. része a következőképpen módosul:

a) Az 1. pont a) bekezdése i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"i. a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék koponyája az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, és a gerincvelőt, a 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhák gerincoszlopa, a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyékcsigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincvelői idegek hátsó gyökerein lévő idegdúcokat, valamint bármilyen korú szarvasmarhafélék mandulái, belei az epésbéltől a végbélig és a bélfodor;"

b) A 13. pont helyébe a következő szöveg lép:

"13. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy engedélyezik a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó fejek vagy nem felhasított állati testek egy másik tagállamba történő szállítását, miután az érintett másik tagállam vállalta az anyag átvételét, és jóváhagyta az ilyen szállításra vonatkozó egyedi feltételeket.

Azonban a vágott állati testek, hasított féltestek vagy legfeljebb három darabra vágott féltestek és negyedtestek, amelyek a gerincoszlopon és a gerincvelői idegek hátsó gyökerein lévő idegdúcokon kívül nem tartalmaznak különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, behozhatók harmadik országból valamely tagállamba, vagy elszállíthatók más tagállamba, annak előzetes beleegyezése nélkül.

A szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazó fejének és friss húsának a Közösségből történő kivitele tilos."