32005R1292[1]

A Bizottság 1292/2005/EK rendelete (2005. augusztus 5.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének az állatok takarmányozása tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 1292/2005/EK RENDELETE

(2005. augusztus 5.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének az állatok takarmányozása tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg az állatokból származó fehérjék takarmányban való felhasználásáról, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) állatokon való elterjedésének megelőzése érdekében.

(2) A rendelet megtiltotta bizonyos állati fehérjék használatát a haszonállatok takarmányozásában, egyrészt, mert ezek a fehérjék TSE-fertőzést hordozhatnak, másrészt, mert veszélyeztethetik a kis mennyiségű, potenciálisan TSE-fertőzött fehérje kimutatását a takarmányban. Ezenkívül zéró toleranciát határozott meg a tiltott állati alkotóelemek takarmányban való előfordulásával szemben.

(3) A takarmányok hatósági ellenőrzése során, az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszer meghatározásáról szóló, 2003. december 23-i 2003/126/EK bizottsági irányelv (2) előírja, hogy a takarmányokban található állati eredetű alkotóelemek előfordulására, azonosítására, illetve mennyiségének felmérésére irányuló hatósági takarmányvizsgálatokat az irányelvvel összhangban kell végrehajtani. A laboratóriumok jártassági vizsgálata, melyet a Bizottság keretei között működő Referenciaanyagok és Mérések Intézete (KKK-RMI) az említett irányelvvel összhangban végzett, azt mutatta, hogy jelentősen növekedett a laboratóriumok hatékonysága a takarmányokban található kis mennyiségű, emlősöktől származó fehérje kimutatásában.

(4) A laboratóriumok hatékonyságának javulása azt eredményezte, hogy kimutatták csontgerendák esetleges előfordulását, különösen a gumós és a gyökgumós növényekben. A tudományos eredmények nyilvánvalóvá tették, hogy elkerülhetetlen az ilyen növények szennyeződése a talajban jelen lévő csontgerendákkal. A takarmányozás hatósági ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1995. október 25-i 95/53/EK tanácsi irányelvvel (3) összhangban ártalmatlanítani kell a szennyezett gumós és gyökgumós növények szállítmányait, ami gyakran ezek megsemmisítését eredményezi. Az említett irányelv aránytalan alkalmazásának megelőzése érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy kockázatfelmérést végezzenek a gumós és a gyökgumós növényekben az állati alkotóelemek jelenlétéről, mielőtt döntenének a takarmányozásra vonatkozó tilalom alkalmazásáról.

(5) 2000. május 25-én és 26-án a Tudományos Operatív Bizottság (TOB) aktualizálta a kérődzők nyersbőréből előállított hidrolizált fehérjék biztonságára vonatkozó jelentését és véleményét, melyet az 1998. október 22-én és 23-án tartott ülésén fogadott el. A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) határozta meg azokat a feltételeket, amelyek szerint, az említett véleménynek megfelelően, a hidrolizált fehérjék biztonságosnak tekinthetők. 2004. május 1. óta ezeket a feltételeket a harmadik országokból behozott hidrolizált fehérjékre vonatkozóan is alkalmazni kell. Ezért fel kell oldani azt a tilalmat, amely szerint nem szabad a kérődzőket a kérődzők nyersbőréből és irhájából előállított hidrolizált fehérjékkel takarmányozni.

(6) A TOB fajon belüli újrahasznosításról szóló, 1999. szeptember 17-i véleményében, továbbá az állati fehérje valamennyi haszonállatra kiterjedő takarmányozási tilalmának tudományos alapjairól szóló, 2000. november 27-28-i véleményében kijelentette, hogy nincs bizonyíték a TSE természetes előfordulására az élelmiszer előállítására szánt nem kérődző haszonállatokban, mint például a sertésben és a baromfiban. Ezen túlmenően, mivel az állati fehérjék tilalmának ellenőrzése a takarmányokban csont- és izomrostok kimutatásán alapul, a nem kérődző állatokból származó vérkészítmények és hidrolizált fehérjék nem akadályozhatják a potenciálisan TSE-fertőzött fehérjék jelenlétének ellenőrzését. Ezért a nem kérődző állatokból származó vérkészítmények és hidrolizált fehérjék haszonállatok takarmányozásában való felhasználására vonatkozó korlátozásokat enyhíteni kell.

(7) Tisztázni kell a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmány szállítására, tárolására és csomagolására vonatkozó feltételeket.

(8) Biztosítani kell a laboratóriumi személyzet képzését és alkalmasságának folyamatos értékelését a hatósági ellenőrzések minőségének fenntartása és fejlesztése érdekében.

(9) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. Gyakorlati okokból és az egyértelműség érdekében célszerű a módosított IV. mellékletet teljes egészében közzétenni.

(10) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. augusztus 5-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb a 260/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 46., 2005.2.17., 31. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 339., 2003.12.24., 78. o.

(3) HL L 265., 1995.11.8., 17. o. A legutóbb a 2001/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 234., 2001.9.1., 55. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 416/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 66., 2005.3.12., 10. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

"IV. MELLÉKLET

AZ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA

I. A 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom kiterjesztése

A 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom a következőkre terjed ki:

a) haszonállatok - kivéve húsevő prémes állatok - etetése a következőkkel:

i. feldolgozott állati fehérje;

ii. kérődzőkből nyert zselatin;

iii. vérkészítmények;

iv. hidrolizált fehérje;

v. állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát (»dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát«);

vi. az i-v. pontban felsorolt fehérjéket tartalmazó takarmányok;

b) kérődzők etetése állati fehérjékkel és ilyen fehérjét tartalmazó takarmányokkal.

II. A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalomtól való eltérések, és azok alkalmazásának különös feltételei

A. A 7. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalmat nem kell alkalmazni a következőkre:

a) haszonállatok etetése az i., ii., iii. és iv. alpontban említett fehérjékkel és ilyen fehérjékből előállított takarmányokkal:

i. tej, tejalapú termékek és kolosztrum;

ii. tojás és tojástermékek;

iii. nem kérődző állatokból származó zselatin;

iv. nem kérődző állatok testrészeiből és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

b) nem kérődző haszonállatok etetése az i., ii. és iii. alpontban említett fehérjékkel és ilyen fehérjékből előállított termékekkel:

i. halliszt, a B. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően;

ii. dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, a C. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően;

iii. nem kérődző állatokból származó vérkészítmények, a D. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően;

c) halak etetése nem kérődző állatokból származó vérliszttel, a D. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően;

d) a tagállamok a csontgerendák kimutatása után engedélyezhetik a gazdasági haszonállatok gumós és gyökgumós növényekkel és ilyen termékeket tartalmazó takarmánnyal való etetését, amennyiben kedvező eredménnyel végeztek kockázatfelmérést. A kockázatfelmérés során figyelembe kell venni legalább a szennyezés mértékét és lehetséges forrását, valamint a szállítmány végső rendeltetését.

B. Az A. b) i. pontban említett halliszt és hallisztet tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok - kivéve a húsevő prémes állatokat - takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A halliszt előállítására olyan feldolgozóüzemben kerül sor, amelyet kizárólag halból származó termékek előállítására használnak.

b) A Közösségben való szabad forgalomba bocsátás előtt a behozott halliszt valamennyi szállítmányát mikroszkópos elemzésnek vetik alá a 2003/126/EK irányelvvel összhangban.

c) A hallisztet tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek szánt takarmányt. A c) ponttól eltérően:

i. nem szükséges külön engedély hallisztet tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

- amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

- amelyben kizárólag nem kérődző állatot tartanak,

- amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

- ha az előállításhoz használt hallisztet tartalmazó takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely más fajok számára is készít hallisztet tartalmazó takarmányt:

- a kérődzőknek szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben tartják, amely fizikailag elkülönül az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmány tárolására, szállítására és csomagolására használt létesítményektől,

- a kérődzőknek szánt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a hallisztet tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

- a halliszt beszerzésével és felhasználásával, valamint a hallisztet tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják; és

- a kérődzőknek szánt takarmányt rutinvizsgálatnak vetik alá annak biztosítására, hogy ne tartalmazzon tiltott fehérjét, a hallisztet is beleértve.

d) A hallisztet tartalmazó takarmány címkéjén és kísérő okmányán világosan szerepel a »hallisztet tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható« felirat.

e) A hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

f) Tilos hallisztet tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti hallisztet tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők hallisztet tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

C. Az A. b) ii. pontban említett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, valamint az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok - kivéve a húsevő prémes állatokat - takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek szánt takarmányt. E feltételtől eltérően:

i. nem szükséges külön engedély dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

- amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

- amelyben kizárólag nem kérődző állatot tartanak,

- amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

- ha az előállításhoz használt dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány összes foszfortartalma 10 %-nál kevesebb;

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely más fajok számára is készít dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmányt:

- a kérődzőknek szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

- a kérődzőknek szánt ömlesztett takarmányt tárolás, szállítás és csomagolás közben olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól, amelyekben az ömlesztett dikalcium-foszfátot, az ömlesztett trikalcium-foszfátot, valamint a dikalcium-foszfátot és a trikalcium-foszfátot tartalmazó ömlesztett takarmányokat tartják,

- a dikalcium-foszfát vagy trikalcium-foszfát beszerzésével és felhasználásával, valamint a dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

b) A dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány címkéjén és kísérő okmányán világosan szerepel az »állati eredetű dikalcium/trikalcium-foszfátot tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható« felirat.

c) A dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely nem szállít egyidejűleg kérődzőknek szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

d) Tilos dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

D. Az A. b) iii. pontban említett vérkészítmények és az A. c) pontban említett vérliszt, valamint az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány nem kérődző haszonállatok, illetve halak takarmányozása céljából való felhasználására a következő feltételek alkalmazandók:

a) A vér az EU által jóváhagyott, kérődzők vágását nem végző és ilyen üzemként nyilvántartott vágóhídról származik és közvetlenül a feldolgozóüzembe szállítják, kizárólag a nem kérődző állatokból származó vér szállítására szolgáló járművel. Ha a járművet korábban kérődzők vérének szállítására használták, a takarítást követően az illetékes hatóság megvizsgálja azt a nem kérődző állatok vérének szállítása előtt. E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vágását olyan vágóhídon, amely nem kérődzők vérének gyűjtését végzi nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények és halak takarmányában való felhasználásra szánt vérliszt előállítása céljából, amennyiben a vágóhíd elismert ellenőrző rendszert használ. Ennek az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a nem kérődző állatok vágása fizikailag elkülönül a kérődzők vágásától,

- a kérődzőktől származó vér és a nem kérődzőktől származó vér gyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítmények fizikailag elkülönülnek egymástól; és

- a nem kérődző állatoktól származó vért rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá a kérődzőktől származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából.

b) A vérkészítményeket és a vérlisztet olyan feldolgozóüzemben állítják elő, amelyben kizárólag nem kérődzőktől származó vért dolgoznak fel. E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti nem kérődző haszonállatok és halak takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények és vérliszt előállítását kérődzők vérét feldolgozó olyan üzemben, amely a keresztszennyeződés megelőzésére alkalmas elismert ellenőrző rendszert használ. Ennek az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a nem kérődző állatokból nyert vér zárt rendszerben történő feldolgozása fizikailag elkülönül a kérődzőkből nyert vér feldolgozásától,

- a kérődzőktől származó és a nem kérődzőktől származó ömlesztett nyersanyagok és ömlesztett késztermékek tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítmények fizikailag elkülönülnek egymástól; és

- a nem kérődző állatoktól származó vérkészítményeket és vérlisztet rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá a kérődzőktől származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából.

c) A vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett olyan üzemben állítják elő, amely nem állít elő kérődzőknek, illetve halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt. E feltételtől eltérően:

i. nem szükséges külön engedély vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányból teljes értékű takarmány előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaság esetében:

- amelyet az illetékes hatóság nyilvántartásba vett,

- amelyben vérkészítmények használata esetén csak nem kérődző állatokat, vérliszt használata esetén csak halakat tartanak,

- amely kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állít elő; és

- ha az előállításhoz használt vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmány összes fehérjetartalma 50 %-nál kevesebb.

ii. az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti kérődzőknek szánt takarmány előállítását olyan üzemben, amely nem kérődző haszonállatok, illetve halak számára is készít vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmányt:

- a kérődzőknek vagy a halak kivételével más haszonállatoknak szánt ömlesztett és csomagolt takarmányt olyan létesítményben állítják elő, amely fizikailag elkülönül a vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmány előállítására szolgáló létesítményektől,

- az ömlesztett takarmány tárolása, szállítása és csomagolása fizikailag elkülönített létesítményekben történik, a következő módon:

a) a kérődzőknek szánt takarmányt külön tartják a vérkészítményektől és a vérkészítményeket tartalmazó takarmánytól;

b) a halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt külön tartják a vérliszttől és a vérlisztet tartalmazó takarmánytól.

- a vérkészítmények és vérliszt beszerzésével és felhasználásával, valamint az ilyen termékeket tartalmazó takarmány értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

d) A vérkészítményt vagy vérlisztet tartalmazó takarmány címkéjén, az azt kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon világosan szerepel a »vérkészítményeket tartalmaz - kérődzők takarmányozására nem használható«, illetve a »vérlisztet tartalmaz - csak halak takarmányozására« felirat.

e) A vérkészítményeket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel végzik, amely nem szállít egyidejűleg kérődzőknek szánt takarmányt, a vérlisztet tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását pedig olyan járművel, amely nem szállít egyidejűleg halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmányt. Ha a járművet ezt követően kérődzőknek, illetve halak kivételével más haszonállatoknak szánt takarmány szállítására használják, a keresztszennyeződés elkerülése érdekében alaposan ki kell takarítani az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.

f) Tilos vérkészítményeket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak, és tilos vérlisztet tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben halak kivételével más haszonállatot tartanak.

E feltételtől eltérően az illetékes hatóság engedélyezheti vérkészítményeket, illetve vérlisztet tartalmazó takarmány felhasználását és tárolását olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket, illetve halak kivételével más haszonállatokat tartanak, amennyiben megfelelőnek ítéli a gazdaságban a kérődzők, illetve a halak kivételével más fajok vérkészítményeket vagy vérlisztet tartalmazó takarmánnyal való etetésének megelőzésére végrehajtott intézkedéseket.

III. Általános végrehajtási feltételek

A. Ezt a mellékletet az 1774/2002/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

B. A tagállamok naprakész jegyzéket vezetnek a következőkről:

a) vér gyűjtése céljából jóváhagyott vágóhidak, a II. rész D. a) pontjával összhangban;

b) dikalcium-foszfátot, trikalcium-foszfátot, vérkészítményeket vagy vérlisztet előállító, jóváhagyott feldolgozóüzemek; és

c) hallisztet és a b) pontban említett fehérjéket tartalmazó takarmány előállítása céljából engedélyezett üzemek - a saját célra fenntartott takarmánykeverők kivételével -, amelyek a II. rész B. c), C. a) és D. c) pontjában megállapított feltételeknek megfelelően működnek.

C.

a) Ömlesztett feldolgozott állati fehérje, halliszt kivételével, és ilyen fehérjét tartalmazó ömlesztett termékek - beleértve a takarmányokat, a szerves műtrágyákat és a talajjavító szereket is - tárolását és szállítását az adott célra szolgáló létesítményekben végzik. A raktár, illetve a jármű csak kitakarítását, illetőleg az illetékes hatóság által végrehajtott átvizsgálását követően használható más célra.

b) A II. rész A. b) i. pontjában említett ömlesztett halliszt, a II. rész A. b) ii. pontjában említett ömlesztett dikalcium-foszfát és ömlesztett trikalcium-foszfát, a II. rész A. b) iii. pontjában említett vérkészítmények és a II. rész A. c) pontjában említett vérliszt tárolását és szállítását az adott célra szolgáló raktárban, illetve járművel végzik.

c) A b) ponttól eltérően:

i. az egyes raktárak és járművek használhatók az ugyanazon fehérjét tartalmazó takarmányok tárolására és szállítására;

ii. a raktárak, illetve a járművek kitakarításukat követően más célra is használhatók, miután az illetékes hatóság megvizsgálta őket; és

iii. a raktárak és a hallisztet szállító járművek más célra is használhatók, ha a vállalat az illetékes hatóság által elismert ellenőrző rendszert működtet a keresztszennyeződés megakadályozása érdekében. Az ellenőrző rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia: Az illetékes hatóság gyakori helyszíni ellenőrzéseket végez a fenti ellenőrző rendszer megfelelő alkalmazásának vizsgálatára.

- nyilvántartás a szállított anyagról és a jármű kitakarításáról; és

- a szállított takarmányból történő rendszeres mintavétel és ennek elemzése a halliszttel való szennyezettség kimutatása céljából.

D. Halliszten kívül kérődzőkből származó vérkészítményeket vagy feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó takarmány, a kedvtelésből tartott állatok eledelét is beleértve, nem állítható elő olyan üzemben, amely takarmányt állít elő haszonállatok számára, a húsevő prémes állatok kivételével.

Halliszten kívül kérődzőkből származó vérkészítményeket vagy feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó ömlesztett takarmányt, a kedvtelésből tartott állatok eledelét is beleértve, tárolás, szállítás és csomagolás közben fizikailag elkülönítetten kell tartani a - húsevő prémes állatok kivételével - haszonállatoknak szánt ömlesztett takarmánytól.

A II. rész A. b) ii. pontjában említett dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot, valamint a II. rész A. b) iii. pontjában említett vérkészítményeket tartalmazó, a kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt és a húsevő prémes állatoknak szánt takarmányt a II. rész C. a) és c), illetve D. c) és e) pontjaival összhangban kell előállítani és szállítani.

E. A 2. és 3. pontot nem kell alkalmazni:

1. Kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje és ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó termékek harmadik országba történő kivitele tilos.

2. Az illetékes hatóság a következő feltételekkel engedélyezheti a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitelét:

- felhasználási célja nem tartozik a 7. cikkben meghatározott tilalom alá;

- a kivitel előtt a harmadik országgal írásos megállapodást kötnek, amelyben a harmadik ország kötelezi magát arra, hogy betartja a végső felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket és tartózkodik a feldolgozott állati fehérjék vagy az ilyen fehérjéket tartalmazó termékek 7. cikkben tiltott célú újrakivitelétől.

3. E rendelet hatékony végrehajtása érdekében a 2. pontnak megfelelően kivitelt engedélyező tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az érintett harmadik országgal kötött megállapodás valamennyi szerződéses feltételéről.

- halliszt kivitelére, ha az megfelel a II. rész B. pontjában foglalt feltételeknek,

- hallisztet tartalmazó termékekre,

- kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelre.

F. Az illetékes hatóság a 95/53/EK irányelvvel összhangban a teljes előállítási és értékesítési lánc során iratellenőrzést és fizikai vizsgálatot végez, a takarmányok vizsgálatát is beleértve, hogy ellenőrizze az említett irányelv, valamint e rendelet rendelkezéseinek betartását. Tiltott állati fehérje előfordulásának észlelése esetén a 95/53/EK irányelvet kell alkalmazni. Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi az említett hatósági vizsgálatok számára elemzéseket végző laboratóriumok alkalmasságát, főként a körvizsgálatok eredményének értékelésével. Ha az alkalmasság nem tekinthető kielégítőnek, minimális javító intézkedésként újra kell képezni a laboratóriumi személyzetet."