A Kúria Pfv.22056/2011/6. számú precedensképes határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1949. évi 20. törvényerejű rendelet 1. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 116. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Az 1949. évi 20. tvr.-nek az Alkotmánybíróság által történt megsemmisítését követően az állam, vagy az, aki tőle az adott ingatlan tulajdonjogát átruházással megszerezte, már nem kérheti a tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. 1959. IV. Tv. 116. § (1), 1949. 20. Tvr. 1. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21412/2008/35., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21880/2010/5., *Kúria Pfv.22056/2011/6.* (BH+ 2013.4.142), 3021/2014. (II. 11.) AB végzés

***********

Pfv.I.22.056/2011/6. szám

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kósa Apollónia ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Koczka Éva ügyvéd, valamint a dr. Hildenbrand Katalin ügyvéd által képviselt I. rendű, az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovatsits László ügyvéd) meghatalmazása alapján a felülvizsgálati eljárásban eljáró Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd) által képviselt II. rendű és III. rendű alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.ÓP.21.412/2008. számon folyamatban volt és a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.880/2010/5. számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az I. rendű alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Hildenbrand Katalin ügyvéd által képviselt beavatkozott, a jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes részéről 47. és a II. rendű alperes részéről 48. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.880/2010/5. számú jogerős ítélete felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságnak az I. és II. rendű alperessel szembeni, a tulajdonjog bejegyzésére irányuló keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű alperesnek személyenként 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint, a beavatkozónak 100.000 (Egyszázezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget és az államnak felhívásra 666.000 (Hatszázhatvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A levéltári iratok között fellelhető, a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete Vendéglátóipari Szakosztályának tagdíjtörzskönyvében lévő adatlap szerint a B. család tulajdonában álló - perbeli - ingatlanon üzemelő vendéglőben 1948-ban a munkavállalók száma a tíz főt meghaladta. Erre tekintettel az 1949. évi 20. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 1.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálynál fogva állami tulajdonba került a perbeli vendéglő egésze, élére vállalatvezetőt neveztek ki.

Az államnak a perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga 1953-ban, a V. Vállalat kezelői joga pedig 1951-ben kizárólag 1/5 tulajdoni hányadra lett bejegyezve. A további 4/5 tulajdoni illetőség tekintetében az állam tulajdonjogának és az É. Vállalat kezelői jogának a bejegyzésére csak az 1981. november 2-án kelt földhivatali határozattal került sor. A bejegyzés a B. család egyik tagja, Sz.Vné által használati díj iránt indított perben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 44.Pf.24.789/1980/2. szám alatt hozott ítéletének indokolása és a Belkereskedelmi Minisztérium 1980. június 25-én kelt, a bíróság megkeresésére adott állásfoglalása alapján megtörtént.

Az alperesek jogelődje, K.Ané született B.M. a fenti 4/5 tulajdoni hányadból korábban őt megillető 1/5 tulajdoni hányadra vonatkozólag ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránt indított pert, amelyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a 43.Pf.25.591/1991/3. számú jogerős ítéletével a keresetnek helyt adott és elrendelte a bejegyzés kiigazítását és tulajdonjogának eredeti bejegyzés jogcímén való visszajegyzését. Az 1991. február 5-én kelt ítélet indokolása szerint a bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy a földhivatali bejegyzés téves-e, azaz a földhivatal 1981. november 2-án kelt határozatában megjelölt okiratok alkalmasak-e a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezésének, illetve megszűnésének igazolására. A bíróság megállapította, hogy az 1972. évi 31. tvr. (Inytvr.) 15.§ (2) bekezdésében foglaltaknak a bejegyzés alapjául szolgáló ítélet nem felel meg, mert a határozat alapjául szolgáló okiratok földhivatali bejegyzésre nem voltak alkalmasak. A másodfokú bíróság ugyanakkor rögzítette, a pernek nem lehet tárgya annak a vizsgálata, hogy a perbeli ingatlan egésze 1945 után állami tulajdonba került-e vagy sem, ezért az ezzel kapcsolatos alperesi bizonyítási indítványnak nem adott helyt.

Utóbb a B. család korábbi tagjai közül mások is pert indítottak ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása címén tulajdonjoguk visszajegyzése érdekében, azonban a keresetnek helyt adó jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.24.328/1998/8. számú határozatával a jogerős ítélet vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezve a keresetüket elutasította. E határozat indokolása szerint nem szorul kiigazításra az a földhivatali bejegyzés, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmának megfelelően foganatosítanak.

Az É. Vállalat mint állami vállalat gazdasági társasággá alakítását a Vállalati Tanács 1991 júniusában kezdeményezte, melyre figyelemmel az ÁVÜ az 1989. évi XIII. törvény és az 1988. évi VI. törvény (társasági törvény) alapján átalakulás címén létrehozta az É. Kft.-t. Az alapító okirat 3. pontjában az alapító megállapította, hogy az É. Kft. az É. Vállalat-ből az 1989. évi XIII. törvény előírásai alapján átalakulással jön létre, ennek alapján az É. Vállalat-nak általános jogutódja. A 4. pont értelmében az É. Vállalat megszűnésének és az É. Kft. létrejöttének időpontja 1991. december 31. A II. fejezet 1. pontja szerint a létrehozott társaság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. A III. fejezet kimondja, hogy az ÁVÜ az 1989. évi XIII. törvény 21.§ (2) bekezdése alapján az önkormányzatokat megillető belterületi föld értékének megfelelő üzletrészt az Önkormányzatnak kiadta és így többszemélyes Kft.-vé alakult át.

Az É. Vállalat az 1991. december 31-i átalakulási vagyonmérlegében "előprivatizáció alá eső álló- és forgóeszköz érték" megjelölés alatt az ingatlanok vagyonértékelésénél 205. sorszámon szerepelteti a perbeli vendéglőt 22.000.000 forintos összértéken.

Az É. Kft. és a felperes között 1993-ban egyesülési szerződés jött létre. Ennek 1. pontja szerint az egyesülés módja a társasági törvény 356.§ (2) bekezdése szerinti beolvadás. A 2. pont értelmében a beolvadás időpontja 1993. május 1., míg a 3. pont szerint a felek megállapodnak abban, hogy a beolvadás során az É. Kft. megszűnik és a vagyona, mint egész beolvadás jogcímén a szerződés 2. pontjában meghatározott naptári napon a felperesre mint általános jogutódra száll át.