A Pécsi Törvényszék P.21475/2007/14. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (TARTÁSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 205. §, 365. §, 586. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Berki Csilla

Baranya Megyei Bíróság

10.P. 21.475/2007/14. sorszám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Milcsarek László ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, -

a dr. Prihoda Aninó ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I.r., II.rendű alperes neve (címe) II.r.,. a személyesen eljáró III.rendű alaperes neve (címe) III.r., IV.rendű alperes neve (címe) IV.r., V.rendű alperes neve (címe) V.r., VI.rendű alperes neve (címe) VI.r., VIII.rendű alperes neve (címe) VIII.r., IX.rendű alperes neve (címe) IX.r., X.rendű alperes neve (címe) X.r., XI.rendű alperes neve (címe) XI.r., XII.rendű alperes neve (címe) XII.r., XIII.rendű alperes neve (címe) XIII.r., a törvényes képviselő neve törvényes képviselő által képviselt XIV.rendű alaperes neve (címe) XIV.r., XV.rendű alperes neve (címe) XV.r. alperesek ellen - tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a, és kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg I. és II.r. alperesnek 180.000 (egyszáz-nyolcvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést lehet előterjeszteni a Baranya Megyei Bíróságon írásban, 14 egyező példányban jogi képviselő útján a Pécsi Ítélőtáblához címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésben a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b.-d./ pontjaiban írt esetekben fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül bírálható el.

Indokolás:

A bíróság az eljárás során a következő tényállást állapította meg:

A felperes, valamint I.,IV.,V.,VI.,VII.,VIII.,IX.,X. és XI.r. alperes testvérek, édesanyjuk néhai (név) született (név).

A dr.Győrpál Árpád közjegyző 4111/Kjő/101/2004/3. szám alatt hozott és 2004. március 12-én jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzésében megállapítja, hogy a 2003. december 27-én elhunyt (név) jogutódjai a felperes, és testvérei tehát I.,IV.,V.,VI.,VII.,VIII., IX., X. és XI.r. alperes.

Néhai (név) a (cím) alatti ingatlanban élt, amely korábban önkormányzati bérlemény volt, majd az önkormányzat felajánlotta megvételre, ekkor a lehetőséggel élve néhai (név) a lakást megvásárolta, az akkor vele élő IX.r. alperes nevére.

A testvérek között az édesanyjuk életében az volt a hallgatólagos megállapodás, hogy amelyikük az édesanyjuk utolsó éveiben vele él, azé lesz a vagyon, így került megvételre a lakás a IX.r. alperes nevére.

A IX.r. alperes 1980. márciusától 1997. december 23-ig élt együtt néhai (név)-val ebben az ingatlanban, az utolsó évben már az élettársa is ott élt.

Ezen időszakban a többi gyermek, azaz a peres felek, ritkán, alkalomszerűen látogatták édesanyjukat, a felperes általában évente egyszer-kétszer jött le (helységnév)-ről látogatóba.

A IX.r. alperes elköltözését követően testvérei, így a XI.r. alperes is, számon kérték a költözés okát, és intézkedtek arról, hogy a lakást a IX.r. alperes a saját beleegyezésével odaajándékozza az édesanyjának.

A IX.r. alperes elköltözését követően néhai (név), az I.r. alperest, illetve a házastársát, a II.r. alperest kereste meg segítséget kérve, miután a lakásban található ingóságok nagyobb részét, a tüzifát, gázpalackot a költözéskor a IX.r. alperes magával vitte.

Ezen időtől fogva, így az I.r. alperes rendszeresen feljárt segítette édesanyját a bevásárlásban, a tüzifa hordásban, illetve gondoskodott róla.

A többi gyermek közül a IV. és VII.r. alperes ritkábban, az V.,VI.r. alperes viszonylag gyakrabban, illetve a IX.r. alperes elköltözéséig gyakran látogatta édesanyját, azt követően ritkábban. A X. és XI.r. alperes általában a szokásos ünnepekkor látogatta meg édesanyját.

A IX.r. alperesnek egyideig nem volt kapcsolata az édesanyjával, majd 2000. év elejétől próbált ismét kapcsolatot keresni vele.

2000. évre a néhai (név) egészségi állapota megromlott, összekevert, tévesztett dolgokat, feledékennyé vált, egyedül élni nem tudott, így az I.r. alperes a testvéreinek felvetette, hogy az édesanyja állapota miatt az egyedüllakásra nem képes, beszéljék meg a teendőket.

A IV.r. alperes ekkor 2000. nyarán 1 hétre lejött édesanyjához, hogy az együttlakást kipróbálja, de a hétvégén közölte, hogy az édesanyja gondozását elvállalni nem tudja.

Néhányan a testvérek közül úgy gondolták, hogy a legideálisabb a szociális otthoni elhelyezés lenne, nyugellátásából a havi díj fizethető, illetve a lakás eladásából befolyt vételárból pótolható.

A felperes ebben az időszakban ritkán járt le (helységnév)-ről, így a probléma megoldásában nem vett részt.

Az I.r. alperes, illetve akkor már házastársa, a II.r. alperes vállalták egyedül a néhai (név) gondozását. Ebben az időszakban a hétvégeken már gyakorta I.,II.r. alperesnél tartózkodott néhai (név).

A testvérek közül IV.,V.,VI.,VII.r. alperes az I.r. alperes döntését tudomásul véve javasolták, hogy kössön tartási szerződést az édesanyjukkal, és tudomásul vették azt, hogy a lakás, ahogy korábban is megállapodtak, azé, aki a gondozást biztosítja.

2000. december 21-én (név) ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett tartási szerződést kötött I.,II.r. alperes néhai (név)-val.

A tartási szerződés 1./ pontjában rögzítették, hogy az eltartott tulajdonát képezi a (cím) alatti ingatlan (hrsz.), melynek értékét 3.000.000 Ft összegben határozták meg. A 2./ pontban rögzítették, hogy a több gyermeke közül kizárólag az I.r. alperesre számíthat néhai (név) eltartott idős korára, egészségi állapotára tekintettel, és emiatt köt vele és feleségével tartási szerződést.

A szerződésben részletezték a tartás mibenlétét, annak havi ellenértékét. A szerződés 6./ pontjában rögzítették, hogy az ingatlan tulajdonjoga átvezetésre nem kerül, miután azt rövid időn belül az eltartott értékesíteni kívánja, és a vételár képezi a tartási szolgáltatások ellenszolgáltatásának tárgyát.

A tartási szerződést (név) ügyvéd pécsi irodájában írták alá a szerződő felek.

A szerződés megszerkesztésével egyidejűleg egy tényvázlat is aláírásra került a szerződő felek részéről, melyben rögzítették a szerződési akaratukat, hogy a jövőben együtt kívánnak élni I. és II.r. alperes lakóhelyén, míg a másik ingatlant értékesíteni kívánják, ezért nem intézkednek a tulajdonjog átjegyzéséről, hanem az értékesítésről intézkednek.