32004R0423[1]

A Tanács 423/2004/EK rendelete (2004. február 26.) a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról

A Tanács 423/2004/EK rendelete

(2004. február 26.)

a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

mivel:

(1) A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) legújabb tudományos véleménye rámutatott arra, hogy a halászat a közösségi vizekben lévő tőkehalállomány olyan mértékű pusztulását okozza, hogy a kifejlett halak mennyiségének csökkenése következtében az állomány nem képes önmaga reprodukciójára, és ezért az állományt az összeomlás veszélye fenyegeti.

(2) Ezek a tőkeállományok a Kattegatban, az Északi-tengerben, beleértve a Skagerrakkot és a La Manche csatorna keleti részét, a Skóciától nyugatra eső részeken és az Ír-tengerben találhatók.

(3) Intézkedéseket kell tenni az ezen állományok helyreállítását célzó többéves tervek kialakítására.

(4) E rendelet feltételei mellett ezen állományok helyreállítása várhatóan 5-10 évet vesz majd igénybe.

(5) Az ilyen intézkedésekkel kapcsolatos terv célját valamely állomány tekintetében akkor kell megvalósultnak tekinteni, ha két egymást követő évben a kifejlett tőkehalak mennyisége meghaladja azt a szintet, amely az igazgatók döntése szerint a biztonságos biológiai határon belül van.

(6) E cél megvalósítása érdekében a halászati állománypusztulás arányát olyan módon kell ellenőrizni, hogy a kifejlett halak mennyisége nagy valószínűséggel évről évre növekedjék.

(7) A halászati állománypusztulás arányának ellenőrzését olyan alkalmas módszer kialakításával lehet elérni, amely az érintett állományok tekintetében meghatározza a teljes kifogható mennyiséget (TAC), illetve olyan rendszert hoz létre, amely az ezen állományokra vonatkozó halászati erőkifejtéseket olyan szinten korlátozza, hogy a TAC-ot valószínűleg ne léphessék túl.

(8) Ha az állomány helyreállítása megvalósul, a Bizottság javaslatára a Tanácsnak rendelkeznie kell nyomon követési intézkedésekről a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet [2] 6. cikkével összhangban.

(9) A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben [3] meghatározottakon túl, az e rendeletben előírt intézkedések betartásának biztosítása érdekében további ellenőrző intézkedések szükségesek.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet helyreállítási tervet határoz meg a következő tőkehalállományokra (a továbbiakban: a kimerített tőkehalállományok) vonatkozóan:

a) tőkehalak Kattegatban;

b) tőkehalak az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén;

c) tőkehalak Skóciától nyugatra;

d) tőkehalak az Ír-tengerben.

2. cikk

Földrajzi területek meghatározása

E rendelet alkalmazásában a következő földrajzi területi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "Kattegat": az ICES által megállapított IIIa. körzet azon része, melyet északon a skageni és a tistlarnai világítótornyot, és a svéd part legközelebb eső pontját összekötő egyenes vonal, délen a Hasenore-t és Gnibens Spids-t, a Korshage-t és Spodsbjerg-t, továbbá a Gilbjerg Hoved-t és Kullen-t összekötő egyenes vonal határol;

b) "Északi-tenger": az ICES IV. alterület és az ICES IIIa. körzet azon része, amely nem tartozik a Skagerrakhoz, illetve az ICES II. körzet azon része, amely a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken van;

c) "Skagerrak": az ICES IIIa. körzet azon része, amelyet nyugaton a hanstholmi és a lindesnesi világítótornyot, délen a skageni és a tistlarnai világítótornyot, és a svéd part legközelebb eső pontját összekötő egyenes vonal határol;

d) "La Manche csatorna keleti része": az ICES VIId. körzet;

e) "Ír-tenger": az ICES VIIa. körzet;

f) "Skóciától nyugatra eső részek": az ICES VIa. körzet, illetve az ICES Vb. körzet azon része, amely a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken van.

II. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK

3. cikk

A helyreállítási terv célja

Az 1. cikkben említett helyreállítási terv célja, hogy a kifejlett halak mennyisége elérje vagy meghaladja a következő táblázatban szereplő célértékeket:

Állomány | Célértékek tonnában |

Tőkehal Kattegatban | 10500 |

Tőkehal az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén | 150000 |

Tőkehal Skóciától nyugatra | 22000 |

Tőkehal az Ír-tengerben | 10000 |

4. cikk

A célértékek elérése

Ha az ICES véleménye alapján és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) egyetértésével a Bizottság megállapítja, hogy valamely tőkehalállomány célértékét két egymást követő évben elérték, a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel úgy dönthet, hogy azt az állományt kivonja e rendelet hatálya alól, és erre az állományra, a 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet 6. cikkével összhangban, gazdálkodási tervet állapít meg.

III. FEJEZET

TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉG

5. cikk

A TAC meghatározása

Ha a kifejlett tőkehal mennyisége a HTMGB szerint - az ICES legújabb jelentéseire figyelemmel - eléri vagy meghaladja a következő táblázatban foglalt legkisebb értékeket, a TAC-ot a 6. cikkel összhangban kell megállapítani:

Állomány | Legkisebb érték tonnában |

Tőkehal Kattegatban | 6400 |

Tőkehal az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén | 70000 |

Tőkehal Skóciától nyugatra | 14000 |

Tőkehal az Ír-tengerben | 6000 |

6. cikk

Eljárás a TAC meghatározására

(1) A Bizottság javaslata alapján a Tanács évente minősített többséggel dönt a következő évi TAC-ról minden egyes kimerített állományra vonatkozóan.

(2) A TAC nem haladhatja meg azt a fogásszintet, amely mellett a HTMGB által az ICES legújabb jelentéseire figyelemmel készített tudományos becslés szerint, a tengerben lévő kifejlett halak becsült mennyisége annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, az év elejéhez képest 30 %-kal növekszik.

(3) A Tanács nem fogad el olyan TAC-ot, amely a HTMGB által az ICES legújabb jelentéseire figyelemmel készítetett előrejelzés szerint, az alkalmazás évében a következő értékeket meghaladó halászati állománypusztulási arányt okozhat:

Állomány | A halászati állománypusztulás aránya |

Tőkehal Kattegatban | 0,60 |

Tőkehal az Északi-tengerben, Skagerrakban és a La Manche csatorna keleti részén | 0,75 |

Tőkehal Skóciától nyugatra | 0,60 |

Tőkehal az Ír-tengerben | 0,72 |

(4) Ha a (2) bekezdés alkalmazásával annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, a kifejlett halak mennyisége előreláthatóan olyan mértékben növekszik, hogy meghaladja a 3. cikkben említett mennyiséget, a Bizottság a helyreállítási tervet felülvizsgálja, és a legújabb tudományos értékelések alapján a szükséges kiigazításokra javaslatot tesz. Az ilyen felülvizsgálatot 2007. március 16-ig mindenképpen el kell végezni.

(5) E cikk alkalmazásának első évét kivéve:

(a) ha a (2) vagy a (4) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal haladná meg az előző évi TAC-ot, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely legfeljebb 15 %-kal lehet nagyobb a tárgyévi TAC-nál; vagy

(b) ha a (2) vagy a (4) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal kevesebb lenne, mint az előző évi TAC, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely legfeljebb 15 %-kal lehet kevesebb a tárgyévi TAC-nál.

(6) A (4) és az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha alkalmazásuk a 3. cikkben megállapított értékek túllépéséhez vezetne.

7. cikk

A TAC meghatározása különleges körülmények között

Ha az érintett tőkehalállományok bármelyikében a kifejlett halak mennyisége úgy változik, hogy azt a HTMGB az ICES legújabb jelentésére figyelemmel az 5. cikk táblázatában megállapítottaknál kevesebbre becsüli, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a 6. cikket kell alkalmazni, ha ezáltal annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, a kifejlett halak mennyisége előreláthatóan olyan mértékben növekszik, hogy elérje vagy meghaladja az 5. cikkben megállapított mennyiséget;

b) ha a 6. cikk alkalmazásával annak az évnek a végére, amelyre a TAC vonatkozik, a kifejlett halak mennyisége előreláthatóan nem növekszik olyan mértékben, hogy elérje vagy meghaladja az 5. cikkben megállapított mennyiséget, a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel a következő évre olyan TAC-ot állapít meg, amely kevesebb, mint a 6. cikkben leírt módszer alkalmazásával adódó TAC.

IV. FEJEZET

A HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSEK KORLÁTOZÁSA

8. cikk

A halászati erőkifejtések korlátozása és a kapcsolódó fogási feltételek

(1) A III. fejezetben meghatározott TAC-ot ki kell egészíteni olyan halászati erőkifejtéseket korlátozó szabályozással, amely a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2003. december 19-i 2287/2003/EK tanácsi rendelet [4] V. mellékletében meghatározott földrajzi területeken és a halászfelszerelések csoportosításán, illetve e halászati lehetőségek hasznosításának a kiegészítő feltételein alapul.

(2) A Bizottság javaslatára a Tanács évente minősített többséggel határoz a legalább 100 mm hálószembőségű halászfelszerelést használó hajók számára előírt halászati napok kiigazításáról, amely egyenesen arányos a halászati állománypusztulásnak - az ICES és a HTMGB által a 6. cikkben leírt módszer szerint megállapított TAC-kal összefüggésben becsült - éves kiigazításával.

(3) A Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel határozhat a halászati erőkifejtések korlátozásának alternatív, a helyreállítási terv keretében alkalmazandó szabályozásáról, hogy a halászati erőkifejtéseket a 6. cikk szerint megállapított TAC-kal összhangban igazgassa.

(4) Ha a (2) és a (3) bekezdés alapján nem születik határozat, a 2287/2003/EK rendelet V. mellékletében foglalt rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell, amíg a Tanács a 4. cikk szerint nem fogad el határozatot.

V. FEJEZET

MEGFIGYELÉS, ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET

9. cikk

Tevékenységi jelentések

A 2847/93/EGK rendelet 19a. cikke ellenére, az e rendelet 2. cikkben meghatározott földrajzi területeken tevékenykedő halászhajókra az említett rendelet 19b., 19c., 19d., 19e. és 19k. cikkét kell alkalmazni. Azonban, mentesülnek e követelmény alól azok a hajók, amelyek az e rendelet 1. cikkében említett fajok fogásához alkalmas halászfelszerelés fedélzeten történő tárolásához, illetve használatához nem rendelkeznek engedéllyel.

10. cikk

Alternatív ellenőrző intézkedések

A 9. cikkben említett jelentési kötelezettség betartása érdekében a tagállamok bevezethetnek alternatív ellenőrző intézkedéseket, amennyiben ezek ugyanolyan hatékonyak és átláthatóak. Az ilyen alternatív ellenőrző intézkedésekről alkalmazásuk előtt értesíteni kell a Bizottságot.

11. cikk

Előzetes értesítés

(1) A fedélzetén egy tonnánál több tőkehalat szállító közösségi halászhajó parancsnoka vagy képviselője valamely tagállam kikötőjébe vagy kirakodási helyére történő befutása előtt legalább négy órával a következőkről köteles tájékoztatni az érintett tagállam illetékes hatóságát:

a) a kikötő vagy a kirakodás helyének neve;

b) a kikötőbe vagy a kirakodás helyére való megérkezés becsült időpontja;

c) azon fajok élősúly-kilogrammban megadott mennyisége, amelyekből 50 kg-nál nagyobb mennyiséget tartanak a fedélzeten.

(2) Azon tagállam illetékes hatósága, ahol több mint egy tonnányi tőkehalat kívánnak partra rakni, előírhatja, hogy a fedélzeten tartott fogás kirakodását e hatóság engedélye nélkül nem kezdhetik meg.

(3) A közösségi hajó parancsnoka vagy képviselője, aki a fedélzeten tartott tetszőleges mennyiséget kíván a tengeren átrakodni vagy kirakodni, illetve valamely harmadik ország kikötőjében vagy kirakodási helyén kirakodni, legalább huszonnégy órával a tengeren való átrakodás vagy kirakodás, illetve a harmadik országban történő kirakodás előtt az (1) bekezdésben említett tájékoztatást köteles a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának megadni.

12. cikk

Kijelölt kikötők

(1) Ha egy közösségi halászhajó több mint kéttonnányi tőkehalat kíván kirakodni a Közösségben, a hajó parancsnoka biztosítja, hogy az ilyen kirakodás csak a kijelölt kikötőkben történhessen meg.

(2) Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket, ahol a két tonnát meghaladó mennyiségű tőkehal kirakodása megtörténhet.

(3) A kijelölt kikötők listáját 2004. március 31-ig, valamint további 30 napon belül az e kikötőkre vonatkozó felülvizsgálati és ellenőrzési eljárásokat - beleértve az egyes kirakodásokon belüli tőkehalmennyiségek nyilvántartásának és jelentésének előírásait és feltételeit - minden tagállam eljuttatja a Bizottságnak.

A Bizottság ezt az információt valamennyi tagállamnak továbbítja.

13. cikk

A hajónaplóban feljegyzett mennyiségek becslésének hibahatára

A tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelet [5] 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, a hajón tartott, élősúly-kilogrammban meghatározott mennyiségek becslésében az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 8 %-a.

14. cikk

A tőkehal elkülönített tárolása

Közösségi halászhajón tilos tartályokban bármilyen mennyiségű tőkehalat egyéb tengeri élőlénnyel vegyesen tárolni. A tőkehalat tartalmazó tartályokat olyan módon kell a raktérben elhelyezni, hogy azok az egyéb tartályoktól elkülönüljenek.

15. cikk

A tőkehal szállítása

(1) A tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy a 2. cikkben meghatározott bármely földrajzi területen kifogott és először abban a tagállamban kirakodott tőkehal mennyiségét a továbbszállítás előtt ellenőrök jelenlétében mérjék meg. A 12. cikk szerinti kijelölt kikötőben először kirakodott tőkehal mennyiségének legalább 20 %-át kitevő reprezentatív mintát a tagállamok által felhatalmazott ellenőrök jelenlétében kell megmérni, mielőtt azt először eladásra felkínálják vagy értékesítik. Ebből a célból a tagállamok e rendelet hatálybelépésétől számított egy hónapon belül megküldik a Bizottságnak az általuk alkalmazandó mintavételezési rendelkezések pontos adatait.

(2) A 2847/93/EGK 13. cikkében meghatározott rendelkezésektől eltérően, minden, az első kirakodási vagy behozatali helytől eltérő helyre szállított, 50 kilogrammnál nagyobb tömegű tőkehalszállítmányt az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt, a tőkehalszállítmány mennyiségére vonatkozó nyilatkozatok másolatának kell kísérnie. Az említett rendelet 13. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt mentesség nem alkalmazható.

16. cikk

Különleges megfigyelési program

A 2847/93/EGK rendelet 34c. cikkének (1) bekezdésétől eltérően, az érintett tőkehalállományokra vonatkozó különleges megfigyelési programok a hatálybalépésüktől számított két éven túl is folytatódhatnak.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

N. Dempsey

[1] 2003. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[3] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 344., 2003.12.31., 1. o.

[5] HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1965/2001/EK rendelettel (HL L 268., 2001.10.9., 23. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------