32012R0622[1]

A Bizottság 622/2012/EU rendelete ( 2012. július 11. ) a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúk környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 622/2012/EU RENDELETE

(2012. július 11.)

a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúk környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 641/2009/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikke értelmében a Bizottságnak a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúk tekintetében 2012. január 1-jéig felül kellett vizsgálnia a rendelet II. mellékletének 2. szakaszában az energiahatékonysági mutató számítására vonatkozóan előírt módszertant.

(2) A felülvizsgálat nyomán és a 641/2009/EK rendelet végrehajtása kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság megállapította, hogy a keringetőszivattyúk piacára és a rendelet hatálya alá tartozó termékek működési jellemzőire gyakorolt nem kívánt hatások megelőzése érdekében módosítani szükséges a 641/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseit.

(3) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 641/2009/EK rendelet módosítása

A 641/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. és a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: "1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúk forgalomba hozatalára vonatkozóan. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó: 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. »keringetőszivattyú«: 1 W és 2 500 W közötti mért leadott hidraulikai teljesítményű, fűtési rendszerekben vagy hűtési elosztórendszerek szekunder hűtőkörében való felhasználásra tervezett, szivattyúházzal ellátott vagy anélküli centrifugális szivattyú; 2. »tömszelence nélküli keringetőszivattyú«: olyan keringetőszivattyú, amelyben a forgórész közvetlenül kapcsolódik a járókerékhez, és elmerül a szivattyúzott közegben; 3. »önálló keringetőszivattyú«: terméktől független működésre tervezett keringetőszivattyú; 4. »termék«: hőt termelő és/vagy átadó készülék; 5. »termékbe beépített keringetőszivattyú«: termék részeként történő üzemelésre tervezett olyan keringetőszivattyú, amelynek kialakítását az alábbi jegyek közül legalább egy jellemzi: 6. »ivóvíz-keringető szivattyú«: kifejezetten a 98/83/EK tanácsi irányelv (3) 2. cikke értelmében vett emberi fogyasztásra szánt víz keringetésében való felhasználásra szánt keringetőszivattyú; 7. »szivattyúház«: a centrifugális szivattyúnak az a része, amelyet terv szerint a fűtési rendszer vagy a hűtési elosztórendszer szekunder hűtőkörének csövezetéhez kell csatlakoztatni.

a) az ivóvíz-keringető szivattyúkra, kivéve az I. melléklet 2. szakaszának 1. d) pontjában meghatározott termékinformációs követelmények vonatkozásában;

b) a termékbe beépített és legkésőbb 2020. január 1-jéig velük megegyező, termékbe beépített, legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig forgalomba hozott keringetőszivattyúk helyett való alkalmazás céljából forgalomba hozott keringetőszivattyúkra, kivéve az I. melléklet 2. szakaszának 1. e) pontjában meghatározott termékinformációs követelmények vonatkozásában.

2. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2017. január 1-jéig felülvizsgálja.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az újrahasználatot és az újrafeldolgozást a tervezés szintjén elősegítő lehetőségek értékelésére.

A felülvizsgálat eredményeit a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé kell tárni."

3. A 641/2009/EK rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2) HL L 191., 2009.7.23., 35. o.

(3) HL L 330., 1998.12.5., 32. o."

MELLÉKLET

A 641/2009/EK rendelet I. és II. mellékletének módosítása

A 641/2009/EK rendelet I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet 2. szakasza helyébe a következő szöveg lép: "2. TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

1. 2013. január 1-jétől: A környezeti hatások minimalizálása érdekében a gyártók kötelesek tájékoztatást adni a keringetőszivattyú beszerelésének, használatának és karbantartásának módjáról. A fentiekben felsorolt információkat jól látható módon fel kell tüntetni a keringetőszivattyú-gyártó ingyenesen elérhető internetes oldalain.

a) az önálló keringetőszivattyúk adattábláján, csomagolásán és műszaki dokumentációjában fel kell tüntetni a II. melléklettel összhangban meghatározott energiahatékonysági mutatót, a következő formátumban: »EEI ≤ 0,[xx]«;

b) az önálló keringetőszivattyúkon és a termékbe beépített keringetőszivattyúkon el kell helyezni a következő feliratot: »Az energiahatékonyság szempontjából legkedvezőbb keringetőszivattyúk referenciaértéke: EEI ≤ 0,20.«;

c) a hulladékkezelő létesítményeket el kell látni információval az önálló keringetőszivattyúk és a termékbe beépített keringetőszivattyúk alkatrészeinek és anyagainak az életciklus végén elvégzendő szétszerelésére, újrafeldolgozására és ártalmatlanítására vonatkozóan;

d) az ivóvíz-keringető szivattyúk csomagolásán és dokumentációjában el kell helyezni a következő feliratot: »Ez a keringetőszivattyú kizárólag ivóvíz keringetésére alkalmas!«;

e) a termékbe beépített és legkésőbb 2020. január 1-jéig velük megegyező, termékbe beépített, legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig forgalomba hozott keringetőszivattyúk helyett való alkalmazás céljából forgalomba hozott keringetőszivattyúkon vagy csomagolásukon egyértelműen jelezni kell az(oka)t a termék(ek)et, amely(ek)nek a pótlására szolgálnak.

2. 2015. augusztus 1-jétől a termékbe beépített keringetőszivattyúk adattábláján és a termék műszaki dokumentációjában fel kell tüntetni a keringetőszivattyúnak a II. melléklettel összhangban meghatározott energiahatékonysági mutatóját, a következő formátumban: »EEI ≤ 0,[xx]«."

2. A II. melléklet 2. szakasza helyébe a következő szöveg lép: "2. MÓDSZERTAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ SZÁMÍTÁSÁHOZ A keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatóját (EEI) a következő módszertan szerint kell számítani:

1. A szivattyúházzal ellátott önálló keringetőszivattyúkat egyetlen darabként kell vizsgálat alá vetni.

A szivattyúház nélküli önálló keringetőszivattyúkat a rendeltetésszerű használat során alkalmazandóval azonos szivattyúházzal együtt kell vizsgálat alá vetni.

A termékbe beépített keringetőszivattyúkat a termékből ki kell szerelni, és egy referencia-szivattyúházzal együtt kell vizsgálat alá vetni.

A termékbe való beépítetésre szánt olyan keringetőszivattyúkat, amelyek nincsenek ellátva szivattyúházzal, egy referencia-szivattyúházzal együtt kell vizsgálat alá vetni.

A fentiekben »referencia-szivattyúház«: a gyártó által rendelkezésre bocsátott olyan szivattyúház, amelynek be- és kimeneti csatlakozása egyetlen tengely mentén helyezkedik el, és amelyet rendeltetésszerűen fűtési rendszer vagy hűtési elosztórendszer szekunder hűtőkörének csövezetéhez kell csatlakoztatni.

2. Ha a keringetőszivattyún több szállítómagasság- és térfogatáram-érték is beállítható, akkor a méréseket a legnagyobb beállítás mellett kell elvégezni.

»Szállítómagasság« (H): a jelleggörbe adott pontjában a keringetőszivattyú által biztosított szállítómagasság (méter).

»Térfogatáram« (Q): a keringetőszivattyún időegység alatt átáramló víztérfogat (m3/h).

3. Határozzuk meg azt a pontot, amelyben Q·H maximális, és jelöljük az ebben a pontban érvényes térfogatáram- és szállítómagasság-értéket a következőképpen: Q100% és H100% .

4. Határozzuk meg az e ponthoz tartozó Phyd hidraulikai teljesítményt.

»Hidraulikai teljesítmény«: a térfogatáram (Q), a szállítómagasság (H) és egy konstans szorzata.

»Phyd«: a keringetőszivattyú által a jelleggörbe adott pontjában a szivattyúzott folyadékra kifejtett hidraulikai teljesítmény (watt).

5. Számítsuk ki a referenciateljesítményt a következő összefüggésből:

Pref = 1,7 · Phyd + 17 · (1 - e- 0,3 · Phyd ), 1 W ≤ Phyd ≤ 2 500 W

»Referenciateljesítmény«: a keringetőszivattyú hidraulikai teljesítménye és energiafogyasztása közötti viszonyt megadó mennyiség, amely a keringetőszivattyú hatásfoka és mérete közötti összefüggést is figyelembe veszi.

»Pref«: a keringetőszivattyú referenciateljesítménye (watt) a jelleggörbe adott pontjában, azaz adott szállítómagasság és térfogatáram mellett.

6. Határozzuk meg a szabályozási referenciagörbét mint a következő pontokon átmenő egyenest:

(Q 100 %, H 100 %) és (Q 0 %, )

7. Válasszuk ki a keringetőszivattyú azon beállítását, amely mellett a keringetőszivattyúra a Q·H szorzat a kiválasztott görbén maximumot ér el. Termékbe beépített keringetőszivattyú esetében a szabályozási referenciagörbét a keringetőszivattyú rendszergörbéjének és fordulatszámának változtatásával kövessük.

»Rendszergörbe«: a fűtési rendszerben vagy a hűtési elosztórendszerben fellépő súrlódásokból adódó, a következő ábrán szemléltetett térfogatáram-szállítómagasság függvény (H = f(Q)):

8. Mérjük meg P1 és H értékét a következő térfogatáram-értékeknél:

Q100 % , 0,75 · Q100 % , 0,5 · Q100 % , 0,25 · Q100 %

»P1 «: a keringetőszivattyú által a jelleggörbe adott pontjában felvett villamos teljesítmény (watt).

9. Számítsuk ki P L értékét a következő összefüggésekből: , ha Hmeas ≤ Href PL = P1,meas, ha Hmeas > Href

ahol Href a különböző térfogatáram-értékek mellett a szabályozási referenciagörbéről leolvasható szállítómagasság.

10. P L mért értékei és a következő terhelési profil alapján: számítsuk ki a PL,avg súlyozott átlagos teljesítményt a következő összefüggésből: PL,avg = 0,06 · PL,100% + 0,15 · PL,75% + 0,35 · PL,50% + 0,44 · PL,25% Mindezek alapján az energiahatékonysági mutatót (1) a következő összefüggés szolgáltatja: , ahol C 20 % = 0,49 A termikus napenergia-rendszerek primer körébe és a hőszivattyúkba szánt termékbe beépített szivattyúk esetében azonban az energiahatékonysági mutatót a következő összefüggés szolgáltatja: ahol C 20% = 0,49, továbbá ns a jellemző fordulatszám, amely a következőképpen határozható meg: ahol:

ns a keringetőszivattyú jellemző fordulatszáma [rpm];

n100 % az adott üzemi körülmények között Q 100 % és H 100 % mellett érvényesülő percenkénti fordulatszám [rpm].

(1) A C xx% módosító tényező azt hivatott biztosítani, hogy a módosító tényező meghatározásakor az adott típusú keringetőszivattyúknak csak XX %-ára teljesüljön az EEI ≤ 0,20 egyenlőtlenség."