Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

T/5839. számú törvényjavaslat indokolással - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról

2012. évi VII. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról

1. §

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény melléklete az e törvény melléklete szerint egészül ki.

2. §

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. mellékletének 27. sorában szereplő buddhista vallási közösségek a következők:

a) A Tan Kapuja Buddhista Egyház,

b) Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség,

c) Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség, d)Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház, és

e) Gyémánt Út Buddhista Közösség.

3. §

(1) Ez a törvény 2012. március 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Melléklet a 2012. évi ... törvényhez

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény melléklete a következő 15-27. sorral egészül ki:

/Az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek/

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) elfogadásával az Országgyűlés 14 egyházat ismert el azzal, hogy az Ehtv. további lehetőséget biztosít egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek elismerésére.

Az Ehtv. kimondja, hogy 2011. december 20-áig, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény hatályvesztéséig a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvénynek az egyházkénti elismerésre vonatkozó szabályaira tekintettel az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez kérelmet benyújtó egyház az Ehtv. szerinti elismeréséről az Országgyűlés - a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kivételével - az Ehtv. 14. § (3)-(5) bekezdése szerinti eljárás keretében 2012. február 29-éig dönt.

Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez kérelemnek minősül beadványt 2011. december 20-áig nyújtották be az egyházak, akiknek az Ehtv. által az egyházkénti elismerésre meghatározott feltételeknek való megfelelését az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megvizsgálta és a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának ismeretében további 13 egyház elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé.

A törvényjavaslat célja, hogy azon világvallások magyarországi képviselői, akik legalább 100 éves nemzetközi múlttal rendelkeznek, illetve azon vallási közösségek, akik 20 éve aktívan vallási tevékenységet fejtenek ki Magyarországon, egyházi státuszt kapjanak. Ugyanakkor az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - az Alkotmánybíróság 8/1993. (II. 27.) AB határozatában kifejtett azon véleményével összhangban, miszerint sem az egyéni, sem a közösségi vallásgyakorlás szabadsága nem tehető alkotmányosan függővé sem vallásos szervezeti tagságtól, sem vallási közösségek szervezeti formájától - hangsúlyozni kívánja, hogy az egyházkénti elismerés közvetlenül nem érinti a vallásszabadság kérdését. Erre utal például az Ehtv. olyan szabályozási iránya is, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvénnyel ellentétben a közösségi vallásgyakorlás lehetőségét immáron 10 természetes személy általi közös gyakorlás esetében is lehetővé teszi az eddigi 100 fő helyett.

A törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a vallásukat gyakorló természetes személyek - a statisztikai adatok alapján - több, mint 95 %-a egyházi keretek között élhet a közösségi vallásgyakorlás jogával. Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek további bejegyzésről az Országgyűlés az Ehtv.-ben meghatározott szabályok szerint dönt.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága megvizsgálta és megállapította, hogy a törvényjavaslat mellékletében meghatározott és az Országgyűlésnek elismerésre javasolt egyházak az Ehtv. 14. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek a következők szerint.

Nemzetközileg is jelentős protestáns egyházak, amelyek legalább 20 éve szervezett formában műkődnek Magyarországon

A Magyarországi Metodista Egyház előtörténete az 1700-as években a reformáció kapcsán kezdődött. Magyarországon állami elismerésük hivatalosan 1947-ben történt meg, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság is nyilvántartásába vette. A Magyarországi Metodista Egyház egyházrendje 1991 óta rendkívül kidolgozott és az egyházon belüli nemzetközi előírásokat követi.

A Magyar Pünkösdi Egyház a 600 milliós pünkösdiek nemzetközi családjához tartozik, Magyarországon 120 településen van gyülekezete. Az egyház országos cigány missziója 5000 rászorulót lát el. A Fővárosi Bíróság 1990-ben vette nyilvántartásba. Hitvallásukat országos közgyűlésük 2008-ban fogadta el.

A Hetednapi Adventista Egyházat 1957-ben törvényes vallásfelekezetnek ismerték el, majd 1990-ben a bíróság is nyilvántartásba vette. Magyarországon több mint 100 helyi gyülekezete van és azon protestáns felekezetek közé tartozik, amelyek az egész világot átfogó nemzetközi szervezettel és egységes hitelvekkel rendelkeznek. Egészségügyi programjai, dohányzás leszoktató kurzusai világszerte ismertek.

A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet az 1840-es években kialakult Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek jogfolytonos szervezete, amelyet 1957-ben az állam törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánított és amelyet a Csongrád-megyei Bíróság 1990-ben nyilvántartásba vett. Az egyház 30 gyülekezetből áll, amelyek az 1977-ben jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működnek. A vallásfelekezetet Sámuel Henrik Fröhlich (1803-1857) svájci református lelkész alapította.

Az Üdvhadsereg Szabadegyház 1865-ben alakult az Egyesült Királyságban, William Booth metodista prédikátor hozta létre. Magyarországon 1928-ban nyitotta meg kapuit Debrecenben az első imaterem. 1990-ben az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarországot a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette. Az egyháznak kialakult és részletes hitvallása, egyházrendje és rítusa van.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1830-ban az Amerikai Egyesült Államok-béli New York államban alakult, központja Salt Lake City. Az egyházi tagok száma 14 millió a világ 165 országában. 1911-ben az egyházat törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánították, majd 1988-ban ez ismételten megtörtént. 1990-ben a bíróság nyilvántartásba vette. Az egyház legalapvetőbb tanait a hittételek tartalmazzák, amelyeket Joseph Smith, az egyház első elnöke írt. Az egyház jelentős humanitárius tevékenységet folytat.

A Magyarországi Jehova Tanúi Egyházat 1990-ben vette a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba. Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és sokrétű karitatív tevékenységet végez az egészségügyben, az árvízkárosultak támogatásában, valamint a büntetés végrehajtás területén.

Magyarország sajátos történelmi helyzete folytán is indokolt, hogy az Erdélyi Gyülekezet önálló egyházi elismerést kapjon. Az Erdélyi gyülekezetet 1990-ben vette nyilvántartásba a bíróság. 1995-ben az Erdélyi gyülekezet a magyarországi református egyház egyetértésével csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyház kerülethez. Ennek megfelelően történt meg az Erdélyi gyülekezet alapszabályának módosítása, amely rögzíti az egyházjogi tényállást. A gyülekezet tagsága, valamint kiterjedt karitatív kulturális és oktatási tevékenysége alapvetően Erdélyhez kötődik, ennek megfelelően az Erdélyi Gyülekezet egy határon túli magyar történelmi egyház magyarországi részeként működik.

Világvallások hazai képviselői

A Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház szerves része az anglikán világközösségnek és annak európai egyházmegyéjének. A Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház történetét a második századra vezeti vissza, amelynek több mint egy évszázada magyarországi missziója is van. A magyarországi egyházat a Fővárosi Bíróság is bejegyezte.

A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház része az egyetemes ortodox egyháznak, amelynek feje III. Senuda Alexandriai pápa és az Alexandriai Ortodox Egyház Szent Márk Evangélista Pápai Szent Szék Afrikai Pátriárkája. Szent Márk alapította az egyházat és megalakulása óta megszakítás nélkül volt pátriárkája és ellenállt az Egyiptomot ért minden megszállásnak. A Magyarországi Kopt Ortodox Egyházat 2004-ben a Nógrád-megyei Bíróság jegyezte be, III. Senuda pápa pedig Khalil Youssef atyát nevezet ki állandó szolgálatra Magyarországra. Magyarországon élő arab keresztények is csatlakoztak az egyházhoz, mivel a liturgia nyelve arab és kopt.

A Magyar Iszlám Közösséget, mint az iszlám világvallás hazai képviselőjét 1988-ban jegyezte be az Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba. Az egyház tagja az Európai Muszlimok Kooperációs Ligájának, kapcsolatban áll a mekkai Muszlin Világligával. A budapesti iszlám temetőket, BV és Határőrizeti intézetekben lelki gondozást végeznek.

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a hinduizmus világvallás képviseletében az 1970-es évek közepétől végez vallási tevékenységet és karitatív munkát. 1989-ben az Állami Egyházügyi Hivatal bejegyzése alapján egyház, akit a Fővárosi Bíróság 1990-ben vett nyilvántartásba. Részletes hitvallással, saját liturgiával és életviteli iránymutatással rendelkeznek.

A törvényalkotó célja továbbá az is, hogy Magyarországon a buddhista világvallás irányzatainak mindegyike egyházi elismerést kapjon, így az "A Tan Kapuja Buddhista Egyház" is, amelyet a Fővárosi Bíróság 1991-ben vett nyilvántartásba. 1991 óta alapítója és fenntartója az "A Tan Kapuja Buddhista Főiskolának", a Baranya-megyei Kis Tigris Gimnáziumban és Szakiskolában több mint 500, jórészt roma fiatal szerzett érettségi bizonyítványt.

A Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitrey Mandala Egyházközösség 1952 óta működik Magyarországon, a buddhista világvallás első bejegyzett képviselőjeként, 1990-ben a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette. 2002-ben ez az egyházközösség hozta létre Budapest első buddhista templomát.

A Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség a tibeti buddhizmus négy nagy iskolája közül a Kagyüpa rendhez tartozik, ezt az iskolát XII. században első Karmapa alapította. Alapszabályát 1989-ben fogadta el, céljuk többek között széleskörű karitatív tevékenység és Körösi Csorna Sándor szellemi hagyatékának ápolása.

A Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház, mint chanbuddhista vallási közösség Kínában és a világ más országaiban több mint 1000 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, amit a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének igazolása is alátámaszt, az irányzat eredete a IX. században élt Lin-csin apát személyéhez nyúlik vissza. Magyarországon 2002-ban alakult vallási közösséggé, alapszabályát elfogadta.

A Gyémánt Út Buddhista Közösség több mint 900 éve a Karma Kagyü vonalhoz tartozik, amelynek tanításai az elmúlt több száz évben Tibeten kívül Kínában, Indiában, Nepálban, Mongóliában és Butánban terjedtek el. Hitéleti vezetője Láma Ole Nydahl, aki először 1988-ban látogatott Magyarországra. A közösséget a Fővárosi Bíróság 1992-ben vett nyilvántartásba. Mára a Gyémánt Út Buddhista Közösség Magyarország legnagyobb buddhista közösségévé vált.

Tartalomjegyzék