A Fővárosi Törvényszék K.33669/2007/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2001. évi XXXIX. törvény (Idtv.) 5. §, 13. §, 17. §, 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet 19. §] Bíró: Fábián Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.33669/2007/12.*, Kúria Kfv.37135/2009/3. (BH+ 2010.3.139)

***********

Fővárosi Bíróság

20.K.33.669/2007/12.

A Magyar Köztársaság nevében

A Fővárosi Bíróság a dr. Babó József ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) a dr. Egyed Zoltán igazgató (hivatkozási szám: 106-T-8798/2/2007.) által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (cím.) alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az alperesi 106-T-8798/2/2007. számú, 2007. június 27. napján kelt másodfokú határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Az eljárási illetéket a magyar állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes tartózkodás engedély meghosszabbítása iránti kérelmét a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (továbbiakban: Idtv.) 17. § (1) bekezdés b), c) pontja, az Idtv. végrehajtására kiadott 170/2001. (IX. 26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 19. § (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja, valamint a (2) bekezdése alapján elutasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága 106-1-32745/2/2007-T-I. számon, mivel azt állapította meg, hogy a felperes tartózkodási célja, magyarországi megélhetése, illetve szálláshelye nem volt igazolt, és a tovább, vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel sem rendelkezett. A határozat kihirdetésekor ezen döntéssel szemben szóban fellebbezett a felperes, melynek során született meg az alperesi 106-T-8798/2/2007. számú másodfokú határozat, mely 2007. június 27. napján kelt. Ez az első fokú határozatban rögzítetteket helybenhagyta a jogszabályi hivatkozást részben megváltoztatva az indokolást kiegészítve, és az ország elhagyásra kötelezés határnapját 2007. szeptember 15. napjára módosítva.

A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette azt, hogy a felperes 2010. április 27. napjáig érvényes útlevéllel rendelkezik. A felperes tartózkodását munkavállalás céljából igazoltnak fogadta el, igazoltnak tekintette szálláshelyét, valamint a visszautazáshoz szükséges feltételeket is. Az elutasítás indokául kizárólag az szolgált, hogy az alperes álláspontja szerint helyes volt az az alperesi első fokú döntés, mely szerint a felperes magyarországi megélhetése nem biztosított. A Kormányrendelet 19. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a határozat ebben a tekintetben kifejtette azt, hogy havi jövedelemigazolást csatolt a felperes 140.000.- forint bruttó összegben, amely 2007. évi jövedelmét foglalja magában. A fellebbezési eljárás során a felperes csatolta a 2006. évi APEH-os jövedelemigazolását, és banki igazolást is arról, hogy a kiállítás napján 175.039.- forint egyenleggel rendelkezik. A határozat rögzítette, hogy a felperes beltagként vesz részt a gazdasági társaság irányításában,ezért megélhetése körében vizsgálták a cég gazdasági helyzetét a becsatolt éves beszámolók alapján, ugyanis álláspontjuk szerint nemcsak a havi jövedelem összegét kell értékelni, hanem azt is honnan, és mennyire biztosított módon származik az. Ennek kapcsán az alperes a határozatában úgy értékelte a felperes cégét, amelyből a jövedelme származik, hogy 2006. évi mérlegadatok alapján megállapítható 2004 óta a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke értékét nem éri el, 2004. évben már mínusz 59.000.- forint volt, 2005. évre pedig mínusz 324.000.- forintra, majd 2006. évben mínusz 329.000.- forintra változott. A társaság mérleg szerinti eredménye 2004. évben 69.000.- forint, 2005. évben, és 2006. évben mínusz 270.000.- forint volt. Az értékesítés nettó árbevétele 2004. évben 1.340.000.- forintot, 2005. évben 960.000.- forintot, majd 2006. évben 2.312.000.- forintot tett ki. A mérlegadatok szerint a társaság rövid lejáratú kötelezettségállománya 2004. évben 3.603.000.- forintot, míg 2005. évben 4.041.000.- forintra, majd 2006. évben 5.396.000.- forintra emelkedett. A társaság forgóeszközei a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakultak: 2004. évben 3.544.000.- forint pénzeszközzel, 2005. évben 3.712.000.- forint pénzeszközzel, 2006. évben 5.067.000.- forint pénzeszközzel rendelkezett. Megállapította a határozat azt is, hogy az adóhatóság által a gazdasági társaság adótartozására vonatkozó igazolás értelmében a társaságnak többek között 874.000.- forint munkaadói járulék, 86.000.- forint vállalkozói járulék, 30.000.- forint százalékos egészségügyi hozzájárulás, 66.000.- forint szakképzési hozzájárulás beszedési számla, 43.000.- forint mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék tartozása áll fenn, mely adótartozása összességében 3.309.000.- forintot tesz ki. A fellebbezésében a felperes elismerte ezen adótartozásának meglétét, azonban kifejtette azt, hogy ezt minél hamarabb csökkenteni próbálja. A határozat rögzítette, hogy ezen összeg megfizetésére vonatkozóan okirati igazolást a másodfokú eljárás során sem csatolt be a felperes,nem igazolta, hogy a tartozás rendezése érdekében az adóhatóságnál bármiféle egyeztetést kezdeményezett volna. Így az alperesi álláspont szerint nem vitatott, hogy a felperesnek mindennapi megélhetésére rendszeres jövedelem áll rendelkezésre, azonban ez egy olyan gazdasági társaságból származik, amely jelentős tartozásokat halmozott fel, és a bankszámlán elhelyezett összeg kizárólag a munkavállalásból származó igazolt jövedelem mellet vehető figyelembe, így azt nem tudta az alperes a felperes megélhetése körében a javára értékelni. Utalt arra is a határozat , hogy felperes a betéti társaságának egyedüli beltagja, így felelőssége a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 108. § (1) bekezdése értelmében a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan.

A határozat ellen a felperes határidőben keresetlevelet terjesztett elő, melyben kérte a megélhetés vonatkozásában az alperesi határozat felülvizsgálatát, és arra vonatkozó megállapítások hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. A felperes kereseti kérelmében hangsúlyozta, hogy nem letelepedési kérelemről van szó, és nem a hosszú távú megélhetését kell a felperesnek vizsgálni, hanem egy rövidebb időtartamú tartózkodásról, ami időtartam meghatározásnál az alperesi hatóság mérlegelhetett volna, figyelemmel a fennálló adótartozásra, de mindenféleképpen engedélyeznie kellett volna a felperes további tartózkodását. Kifejtette azt, hogy az alperes nem vizsgálta a mérlegelés során azt, hogy a felperes 1997. óta, vagyis közel 10 éve működteti a gazdasági társaságot, azóta folyamatosan az országban tartózkodik, mindvégig rendelkezett adózott jövedelemmel. Nem vitatta, hogy az adótartozás fennáll, azonban az APEH nem vezetett végrehajtást a társaságra, a cég még a mai napig mindig működik, prosperál, és folyamatosan 10 éve megélhetést biztosít a számára. Kifejtette, hogy igyekszik tartozását az APEH felé rendezni, és mivel fiatal kora óta Magyarországon él, visszatérése ...ba elképzelhetetlen számára. Utalt arra, hogy 2007. július 16. napján 450.000.- forint összegű adótartozás befizetésére vonatkozó feladóvevényeket csatolt a másodfokú határozat meghozatalát megelőzően, ezt a keresetlevélhez szintén csatolta.