170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet

a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról

A Kormány a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A magyar állampolgárság igazolása

1. §

(1) Idegenrendészeti eljárásban a magyar állampolgárság érvényes személyazonosító igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

(2)[1] Idegenrendészeti ügyben a magyar állampolgárság fennállását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) állampolgársági feladatokat ellátó szerve a Hivatal területi szervének megkeresésére (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság) hivatalból állapítja meg.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság a magyar állampolgárság fennállását a Tv. IV. fejezetében szabályozott intézkedések alkalmazása előtt, illetve a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása során kétség esetén vizsgálni köteles.

A meghívólevél

2. §

(1) A beutazás és tartózkodás anyagi fedezete a belépéskor, valamint a vízummal, a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú érvényes meghívólevéllel igazolható.

(2) A meghívólevél a következőket tartalmazza:

a) a meghívó nevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat), anyja nevét, lakóhelyét, a tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező meghívó tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státusát), a magyar vagy Magyarországon székhellyel rendelkező meghívó jogi személy (a továbbiakban: jogi személy) nevét, székhelyét, a meghívás célját;

b) a kötelezettségvállalás tartalmát (ideértve az egészségügyi ellátás és a kiutazás költségeinek biztosítását is), időtartamát, a külföldi részére biztosított szálláshely címét;

c) a meghívott külföldi és a vele együtt utazó házastársa és kiskorú gyermekei nevét, természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, hontalan státusát, lakóhelyét;

d) a területi idegenrendészeti hatóság hozzájárulását és a meghívólevél érvényességi idejét.

(3) A kérelem a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl tartalmazza a meghívó jogi személy esetén a képviseletre jogosult személy nevét, a meghívott személy részére biztosított szállásra, a meghívó és meghívott kapcsolatára, valamint a meghívó vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

(4) Jogi személy meghívására külföldiek csoportos utazása (iskolai látogatás, gyermeküdültetés, művészeti társulatok meghívása stb.) esetén a tartózkodás anyagi fedezete egy meghívólevéllel is igazolható.

3. §

(1) A meghívólevél érvényesítéséhez szükséges hatósági hozzájárulás iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon a meghívó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell személyesen, jogi személy esetén a képviselője útján benyújtani.

(2) A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben (a meghívó idős kora, betegsége, kórházi kezelése stb.) az illetékes területi idegenrendészeti hatóság felmentést adhat.

(3) Külföldiek csoportos utazása esetén nincs szükség a hatósági hozzájárulás iránti kérelem személyenkénti benyújtására. A meghívottaknak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatait a kérelemhez csatolva külön listán kell feltüntetni.

4. §

(1) A hatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során a területi idegenrendészeti hatóság a meghívót felhívhatja a szállás biztosítottságának, valamint a meghívás anyagi fedezete (ideértve az egészségügyi ellátás és a kiutazás költségeit is) meglétének igazolására.

(2) A szállás biztosítottsága igazolható különösen:

a) lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogát igazoló okirattal,

b) lakásbérleti szerződéssel,

c) kereskedelmi-szálláshely foglalással.

(3) A meghívás anyagi fedezete igazolható különösen:

a) természetes személy meghívó esetén jövedelemigazolással, adóigazolással,

b) jogi személy meghívó esetén adóigazolással.

5. §

(1) A hatósági hozzájárulás megadása esetén a meghívólevelet a meghívónak kell kiadni. A meghívólevélnek a meghívott külföldihez történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik.

(2) A meghívólevél a hatósági hozzájárulást igazoló záradékkal történő ellátásától, illetve a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alóli mentesség esetén a kiállítástól számított hat hónapon belül használható fel az anyagi fedezet igazolására.

(3) A hatósági hozzájárulás iránti kérelemmel kapcsolatban keletkezett iratokat a területi idegenrendészeti hatóság a kérelem benyújtásától számított öt évig őrzi.

6. §

(1) A hatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha a meghívó

a) korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette,

b) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel,

c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt.

(2)[2] A meghívót a hatósági hozzájárulás megadásakor tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél a külföldit önmagában nem jogosítja a Magyar Köztársaság területére történő beutazásra.

(3) A hatósági hozzájárulás megtagadását a meghívóval határozatban kell közölni.

7. §

(1)[3] A külföldi meghívásakor a hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezete, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztos, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az országos hatáskörű szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a meghívólevél kiküldése előtt a székhelyük szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságtól kérhetik az esetleges beutazást kizáró okok fennállásának ellenőrzését.

Az egészségügyi ellátás beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetének igazolása[4]

7/A. § (1) Az egészségügyi ellátás beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezete akkor biztosított, ha a külföldi okirattal igazolja, hogy a következő feltételek valamelyikének megfelel:

a) a számára nyújtott sürgősségi ellátások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett;

b) rendelkezik olyan, nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással, amely legalább az azonnali ellátást igénylő esetben szükséges egészségügyi szolgáltatások költségét, továbbá betegsége esetén Magyarországról az általa megjelölt országba való jutásához szükséges szállítható állapotba kerüléséig indokolt ellátások költségét fedezi;

c) közösségi rendelet, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján legalább az azonnali ellátást igénylő esetben szükséges egészségügyi szolgáltatások költségét, továbbá betegsége esetén Magyarországról az általa megjelölt országba való jutásához szükséges szállítható állapotba kerüléséig indokolt ellátások költségét más állam társadalombiztosítási rendszere fedezi.

(2) Az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének igazolása a tartózkodásra jogosító engedély kiadására irányuló eljárásban akkor fogadható el, ha a külföldi a magyarországi tartózkodása teljes időtartama alatt a következő feltételek valamelyikének megfelel:

a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján

aa) biztosítottnak minősül, vagy

ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetőleg nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása rendezett, vagy

ac) csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult;

b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;

c) közösségi rendelet, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra jogosult;

d) a külföldi a tartózkodásra jogosító engedély megszerzésével az egészségügyi szolgáltatásokra további feltétel nélkül jogosulttá válna.

A vízum

8. §

(1) A vízum kiadása

a) a vízum kiadására feljogosított külképviselet,

b) a Külügyminisztérium,

c) a Hivatal,

d) a területi idegenrendészeti hatóság, és

e) a Határőrség idegenrendészeti szerve

hatáskörébe tartozik.

(2)[5] A külképviselet jogosult

a) vízumkérelem elbírálására - a (3)-(5) bekezdésben, valamint a 9. § (1) bekezdésében és a 10. §-ban foglalt kivétellel -,

b) a szezonális munkavállalói tartózkodási vízum iránti kérelem elbírálására.

c)[6] nemzetközi szerződésben meghatározott speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) iránti kérelem elbírálására.

(3)[7] A tartózkodási vízum iránti kérelmet a (2) bekezdés b) és c) pontjában és a 10. §-ban foglalt kivétellel a Hivatal bírálja el.

(4) A Külügyminisztérium bírálja el a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek vízumkérelmeit, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.

(5) A belügyminiszter a közbiztonság védelme érdekében a külképviselet hatáskörébe tartozó egyes vízumkérelmek elbírálását - a külügyminiszterrel egyetértésben - a Hivatal hatáskörébe utalhatja.

9. §

(1) A Határőrség idegenrendészeti szerve vízumot csak rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény esetén adhat ki a határátkelőhelyen, és a külföldinek akkor is meg kell felelnie a Tv. 4. §-ában meghatározott feltételeknek, rendelkeznie kell a származási országba, illetve harmadik országba történő visszatérés feltételeivel.

(2) A Határőrség idegenrendészeti szerve által kiadott vízum lehet átutazó vízum, valamint rövid időtartamú beutazó vízum, amely egyszeri beutazásra jogosít és az érvényessége nem haladhatja meg a tizenöt napot.

(3) A Határőrség idegenrendészeti szerve 5 napi tartózkodásra jogosító átutazó vízumot adhat ki az illetékes hajózási társaság vagy ügynökség igazolása alapján, a hajón szolgálatra jelentkező, a hajóról kilépő, illetve egy másik hajóra átjelentkező tengerész számára.

(4) A Határőrség rendkívüli méltánylást érdemlő esetben sem adhatja ki a vízumot a 8. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.

10. §[8]

Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény igazolása esetén a Magyarországon jogszerűen tartózkodó külföldi a tartózkodási vízum iránti kérelmét a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság bírálja el. Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény különösen gyógykezelés vagy családi együttélés biztosítása.

11. §

(1) A vízumkiadó hatóság a Tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízumba a tartózkodási célt bejegyzi.

(2) A tartózkodási vízum hivatalos célból állítható ki a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik utazásához, a külföldi államok és állami szervek hivatalos küldöttsége tagjainak utazásához, a sajtótudósítók részére, a nemzetközi szerződés, illetve kulturális, oktatási, tudományos, nemzetközi együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó személyek, továbbá nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzete, ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyek részére.

(3)[9] Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt, engedélyezett tartózkodás időtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt időtartam, alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi esetén az alkalmi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban tölthető időtartam és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum alkalmi munkavállalói könyv, illetőleg több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának időtartama összesen nem haladhatja meg a tizenkét hónapon belüli hat hónapot.

(4)[10] Jövedelemszerzés céljából a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása céljából kíván beutazni.

(5) Tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból az kaphat tartózkodási vízumot, aki felsőoktatási intézményben, tudományos kutatóhelyen tanulmányok folytatása, a felsőfokú tanulmányok folytatását előkészítő képzésben, továbbképzésben való részvétel érdekében akar beutazni, és rendelkezik a képzést végző intézmény, illetve kutatóhely nyilatkozatával, felvételi igazolásával.

(6) Gyógykezelés céljából az a külföldi kaphat tartózkodási vízumot, aki rendelkezik a gyógykezelést folytató egészségügyi intézmény igazolásával, továbbá, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre.

(7) Látogatás céljából tartózkodási vízum annak a külföldinek adható, aki a Tv. 6. §-ának (1) bekezdésében meg-határozott természetes vagy jogi személy meghívására kíván látogatás céljából beutazni.

(8)[11] A családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási vízum a Tv. 14. § - ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott családtagok részére - a családi kapcsolatok igazolása, valamint a Tv. 14. § - a (3) bekezdésének b) -e) pontjában foglalt feltételek igazolása esetén - adható ki. A családtag tartózkodási vízumának érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. A menekültként elismert külföldi családtagja részére a vízum a menekültügyi hatóság javaslata alapján adható ki.

(9)[12] A nemzeti vízum a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén adható ki.

(10)[13] A tartózkodási vízum a feltételek igazolása esetén kivételesen a (2)-(9) bekezdésben meghatározottaktól eltérő egyéb célból is kiadható.

12. §

(1) A Tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott repülőtéri tranzitvízumot nem kell beszereznie annak a külföldinek, aki

a) hivatalos útlevéllel (diplomata- vagy valamely szolgálati útlevéllel) rendelkezik;

b) légi jármű személyzetének tagja;

c) e rendelet 1. számú mellékletében megnevezett ország állampolgára.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó külföldi is mentesül a repülőtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól,

a) akinek úti célja az Európai Unió valamely tagállama, Norvégia, Izland, Liechtenstein vagy Svájc, illetőleg az USA vagy Kanada, és rendelkezik a célország által kibocsátott érvényes vízummal, továbbá, aki e vízum jogszerű felhasználását követően közvetlenül a kiindulási országba vagy az állampolgársága szerinti országba tér vissza;

b) aki az Európai Unió valamely tagállama, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc, USA vagy Kanada által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

12/A. §[14]

A Tv. 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutazóvízumot nem kell beszereznie annak a külföldinek, aki rendelkezik az átutazás teljes - legfeljebb 5 napig tartó - időtartamára érvényes

a) a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó állam által kiállított, a személyek külső határokon történő, egyes dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történő átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szóló, 2006. június 14-i 895/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdésében említett vízumok valamelyikével, illetve tartózkodási engedéllyel; vagy

b) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovénia vagy Szlovákia által kiállított, a személyek külső határokon történő, egyes dokumentumoknak a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a területükön történő átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szóló, 2006. június 14-i 895/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat mellékletében található dokumentumok valamelyikével; vagy

c) Svájc vagy Liechtenstein által kiállított, a személyek külső határokon történő, Svájc és Liechtenstein által a területükön történő átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történő egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szóló, 2006. június 14-i 896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikkének megfelelően, a határozat mellékletében felsorolt tartózkodási engedélyek valamelyikével.

13. §[15]

(1) A vízumkérelmet a beutazást megelőzően, a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten kell benyújtani. A vízumkérelem okirattal igazolt kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén más magyar külképviseleten is benyújtható. Kivételes méltánylást érdemlőként értékelhető körülmény különösen:

a) a külföldi egészségi állapota; vagy ha

b) a külföldinek a Tv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott családtagja (a továbbiakban: családtag) Magyarországon él;

c) a külföldinek az állandó vagy szokásos tartózkodási helyére történő visszautazása aránytalanul nagy költséggel járna;

d) a külföldinek a vízumkérelem benyújtása miatti távolléte a munkáltatónak kárt okozna;

e) a vízumkérelem benyújtása miatti távollét a jövedelemszerző külföldi számára másként el nem hárítható kárral járna.

(2) A vízumkérelmet a 9. és 10. §-ban meghatározott esetekben a légi, közúti és vízi határátkelőhelyen működő határőrségi szervnél, illetőleg a külföldi szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell előterjeszteni.

(3) A vízumkérelmet személyesen kell benyújtani. A kérelem személyes benyújtásától a vízumkiadó hatóság eltekinthet. Együttes kérelmezés esetén a családtagok vízumkérelmét nagykorú családtag is benyújthatja.

(4) A vízumkérelemhez csatolni kell a beutazás és tartózkodás célját igazoló okmányokat.

(5) A vízumkérelem benyújtásakor - kivéve a hivatalos útlevélbe kért vízumot - a vízum kiállítására feljogosított hatóság a vízumkérelmező útlevelébe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.

(6) A Külügyminisztérium vagy a külképviselet hatáskörébe tartozó vízumkérelemről a vízumkiadó hatóság a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.

14. §[16]

(1)[17] Az illetékes vízumkiadó hatóság - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Tv. 9. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott vízum iránti kérelmet a kézhezvételétől számított harminc napon belül, Tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tartózkodási vízum iránti kérelmet a kézhezvételétől számított hatvan napon belül bírálja el.

(2) Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül kell elbírálni:

a) a kiskorú kérelmező és a vele együtt utazó törvényes képviselője vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;

b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét;

c) a jövedelemszerző célú tartózkodási vízum iránti kérelmet, ha a külföldi a kérelemhez csatolja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazolását arról, hogy a külföldi jelentős gazdasági befektetést valósít meg Magyarországon;

d) a szezonális munkavállalási célú tartózkodási vízum iránti kérelmet.

(3) A benyújtásától számított harminc napon belül kell elbírálni a tanulmányi célú tartózkodási vízum iránti kérelmet.

(4)[18] A nemzeti vízum iránti kérelmet a benyújtástól számított tizenöt napon belül kell elbírálni.

(5)[19] A vízum kiadása a Tv. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján nem engedélyezhető, ha kétség merül fel a vízumkérelemhez csatolt dokumentumok hitelessége, valóságtartalma vagy a kérelmező szavahihetősége tekintetében.

(6)[20] A vízumot a tervezett beutazás és tartózkodás kérelemben megjelölt és igazolt céljára, valamint időtartamára figyelemmel e rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.

15. §

(1) A Hivatal hatáskörébe tartozó vízumkérelmet a kérelmet átvevő vízumkiadó hatóság-javaslatával együtt - haladéktalanul köteles elbírálásra felterjeszteni.

(2)[21] A Hivatal a vízumkérelemről kikérheti a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét.

(3) A Hivatal a vízumkérelem elbírálásához kikérheti a bűnüldöző szervek véleményét.

(4)[22] A megkeresett szerv a tartózkodási vízum iránti kérelem tárgyában tizenöt napon belül, egyéb vízum iránti kérelemről öt napon belül nyilvánít véleményt.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott szerv a vízumkérelemmel kapcsolatban kifogást emel, a Hivatal köteles döntéséről a kifogást tevő szervet tájékoztatni.

16. §

(1) Ha a meghívó jogi személy és a külföldi beutazásához fontos állami, társadalmi vagy gazdasági érdek fűződik, a meghívó a Hivataltól kérheti, hogy a külföldi beutazásához szükséges rövid időtartamú beutazó vízumot az általa megjelölt vízumkiadó hatóság, az általa megjelölt időpontban adja ki (vízumtelepítés).

(2) A vízumtelepítés iránti kérelemben meg kell jelölni a meghívott külföldi személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalan státusát), útlevelének egyéb adatait, a vízumkiadás helyét, idejét, a kérelem indokait, illetőleg mellékelni kell a meghívó kötelezettségvállalását tanúsító, a területi idegenrendészeti hatóság által záradékkal ellátott meghívólevél másolatát.

17. §

(1) A külföldi legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján köteles a Magyar Köztársaság területéről kiutazni.

(2) A vízum érvényességi idejét - a Tv.-ben meghatározott érvényességi időn belül - a be- és átutazás, illetve a tartózkodás időtartamára, a feltételeket igazoló okmányok tartalmára és érvényességére figyelemmel kell meghatározni.

(3) Az úti okmány érvényességének - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - hat hónappal meg kell haladnia a vízum érvényességi idejét.

(4) A vízum kivételes esetben, sürgős humanitárius okból vagy nemzeti érdekből, illetőleg nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében kiadható olyan úti okmányba is, amelynek érvényességi ideje a vízum érvényességi idejének lejártát követő hat hónapnál kevesebb, azzal a feltétellel, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a vízum érvényességi idejét, és lehetővé teszi a harmadik ország állampolgárának a visszautazását.

(5)[23] Az a külföldi, aki a Magyar Köztársaság által el nem ismert úti okmánnyal rendelkezik, a Tv. 4. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt beutazási feltételek teljesítése esetén az e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott okmányba kiadott vízummal jogosult a beutazásra.

(6)[24] A vízum érvényességi ideje nem hosszabbítható meg.

A tartózkodási engedély

18. §

(1)[25] A Tv.-ben foglalt kivételekkel tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal, továbbá a 19. § (2) bekezdésében előírt feltételekkel, és azok meglétét igazolja.

(2) A tartózkodási engedély kiadásához nem kell tartózkodási vízumot beszerezni a Magyarországon született gyermek részére, ha a szülő a gyermek születésekor tartózkodási vízummal rendelkezett.

(3) A menedékjogot kérelmező külföldi tartózkodási engedélyét - a menekültügyi hatóság kezdeményezésére - a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból állítja ki.

(4)[26]

19. §

(1) A külföldinek a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor, valamint a további tartózkodása idejére rendelkeznie kell:

a) érvényes útlevéllel,

b) a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal,

c) magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel,

d) bejelentett magyarországi szálláshellyel,

e) a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel.

(2)[27] A tartózkodási engedély munkavállalási vagy más jövedelemszerzési célból történő kiadásának vagy meghosszabbításának kérelmezése esetén a munkavállalásból vagy a jövedelemszerzési tevékenységből származó jövedelmet igazolni kell. A munkavállaló és a jövedelemszerző a megélhetés anyagi feltételeit a munkavégzésből, illetve jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jövedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatja.

(3) A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve a külföldi jogszerű használatában lévő és megfelelően biztosított közlekedési eszközzel.

20. §

A tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodás időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a külföldi útlevele az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább hat hónapig érvényes legyen. E feltételtől az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben eltekinthet.

21. §

(1) A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.

(2)[28] A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, családi állapotát, illetőleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell korábbi büntetéseiről, kiutasításáról, valamint arról, hogy szenved - e közegészséget veszélyeztető betegségben, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van - e, ezekre tekintettel részesül - e rendszeres, illetve kötelező ellátásban. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést, lakhatást és egészségügyi ellátást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, egy darab arcfényképet, továbbá a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt. Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, az ezt igazoló okiratokat ismételten nem kell csatolni.

(3)[29] A tartózkodási cél megváltozása esetén a tartózkodási engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet kiállítani vagy meghosszabbítani, hanem az új tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási vízumot kell beszerezni.

(4)[30] Ha a kérelmező a Tv. 9. § - ának (5) bekezdésében meghatározott tartózkodási vízummal rendelkezik, vagy a tartózkodási cél a Tv. 17. § - ának (3) bekezdése szerinti okból változott meg, a tartózkodási engedélyt a megváltozott célból ki lehet állítani.

(5)[31] A Tv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a tartózkodási célt megváltozottnak vagy meghiúsultnak kell tekinteni különösen akkor, ha

a)[32] a külföldi foglalkoztatása a munkavállalási engedély érvényességi idejének lejárta előtt megszűnt, vagy a munkaügyi hatóság a munkavállalási engedélyt visszavonta,

b)[33] vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet nem folytat.

c) tanulmányi célú tartózkodás esetén, akinek tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, vagy tanulmányait megszakította, továbbá aki beiratkozási kötelezettségének nem tett eleget.

22. §[34]

23. §[35]

(1) A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldi részére ki kell állítani a tartózkodási engedély okmányt. Az okmány formáját és tartalmi elemeit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélyeinek egységes formátumáról szóló 1031/2001. EK tanácsi rendeletben foglaltak alapján e rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja állapítja meg.

(2) A külföldi a tartózkodási engedély okmány érvényességi ideje alatt - külön engedély nélkül - jogosult Magyarországról kiutazni és visszatérni.

24. §

Az a külföldi, aki tartózkodási engedélyét családi együttélés címén kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetőleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

25. §

(1)[36] A tartózkodási engedély humanitárius megfontolásból történő kiadásának indokoltságát - a hontalan kivételével - a menekültügyi hatóság, illetve a nemzetbiztonsági vagy a bűnüldöző szerv írásban igazolja.

(2) A Tv. 15. §-a (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó kiskorú humanitárius célú tartózkodási engedélyének kiadását a gyámhatóság kezdeményezheti.

(3) A humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása során a hosszabbítás indokoltságát az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek, illetve a gyámhatóságnak írásban ismételten igazolni kell.

(4) A Tv. 15. §-a (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó külföldi esetén a humanitárius tartózkodási engedély kiadása előtt a külföldinek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, amelyhez kérelmére az idegenrendészeti hatóság az illetékes magyar külképviselet útján igazgatási segítséget nyújt.

(5)[37] A humanitárius tartózkodási engedélyt e rendelet 3. számú mellékletének 2. pontjában foglaltak alapján kell kiállítani.

26. §

A Tv. 31. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi akkor jogosult tartózkodási engedélyre, ha kérelméhez mellékeli

a) az érvényes úti okmányát;

b) a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve által kiállított, magyarországi státuszára vonatkozó igazolást;

c) a szálláshely-bejelentő lapot.

27. §[38]

(1) Érvénytelen a tartózkodási engedély okmány, ha

a) a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;

b) az okmányban foglalt adatok megváltoztak;

c) helyette a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új okmányt kapott;

d) megrongálódott és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

f) tulajdonosa meghalt.

(2) Az érvénytelen tartózkodási engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző, vagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság - matrica formátumú tartózkodási engedély esetén "ÉRVÉNYTELEN" szövegű nedves bélyegzőlenyomat elhelyezésével, kártya formátumú tartózkodási engedély okmány esetén

annak kilyukasztásával - érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

28. §[39]

(1) A Tv. 17. §-ának (4) bekezdése alapján a területi idegenrendészeti hatóság az ország elhagyására vonatkozó kötelezés tényének és a teljesítés határidejének a külföldi útlevelébe történő bejegyzésével egyidejűleg érvényteleníti a tartózkodási engedély okmányt.

(2) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem jogerős elutasítása esetén a külföldi útlevelébe az ország elhagyásának határidejeként az érvényes tartózkodásra jogosító engedély lejártát követő időpont is bejegyezhető.

(3) A külföldi a magyarországi tartózkodása jogszerűségét az ország elhagyására megállapított teljesítési határidő leteltéig az útlevélbe tett bejegyzéssel igazolja.

A letelepedési engedély

29. §

(1)[40] A Tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételnek az a külföldi felel meg, aki a beutazásától számított három éves jogszerű és életvitelszerű tartózkodási idővel rendelkezik, továbbá a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásáig - a Tv. 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a tartózkodását nem szakította meg.

(2) A jogszerű, illetve életvitelszerű tartózkodás megszakítása esetén a tartózkodási idő számítása újra kezdődik.

30. §[41]

(1) A letelepedési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a természetes személyazonosító adatokat és állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot;

b) a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú külföldi letelepedésének nincs törvényes akadálya;

c) a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot;

d) a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot.

(2) A külföldi magyarországi megélhetése különösen a következőkkel igazolható:

a) magyarországi pénzintézetnél készpénz - megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással;

b) a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;

c) a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó adóköteles jövedelem igazolásával;

d) egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel;

e) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással;

f) a Magyarországon élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal.

(3) A külföldi magyarországi lakhatása különösen a következőkkel igazolható:

a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, három hónapnál nem régebbi tulajdonilap - másolattal;

b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel; illetőleg

c) a Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozattal.

(4) A letelepedési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - külföldön kiállított okiratokat eredetiben vagy az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolatban és hiteles magyar fordítással, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - diplomáciai felülhitelesítéssel együtt kell csatolni. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt okirat csatolása alól a kérelmező nyilatkozata alapján felmentés adható.

(5) A külföldi lakhatása akkor fogadható el biztosítottnak, ha az általa megjelölt jövőbeni lakóhelyén a lakókra személyenként legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut.

(6) Nem kell csatolni a lakhatás feltételeit igazoló okiratot, ha a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti eljárásban a kérelmező azt már csatolta, és a külföldi bejelentett szálláshelye nem változott meg.

31. §

(1)[42] A családegyesítés esetén a családi életközösség akkor valósul meg, ha a családtagok életvitelszerűen közös háztartásban élnek.

(2) A családegyesítés céljából letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetőleg a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a tartózkodási helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

(3) A Tv. 18. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennáll, ha azt a kérelmező születési, házassági anyakönyvi kivonata tartalmazza, illetőleg a kérelmező maga vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát igazolja vagy valószínűsíti.

(4) A letelepedési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékletek csatolása alól az idegenrendészeti hatóság írásban benyújtott külön kérelemre akkor adhat felmentést, ha a külföldi igazolja vagy valószínűsíti, hogy azokat önhibáján kívül nem tudja beszerezni.

32. §

(1)[43] A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedély iránti kérelem, továbbá a kérelemhez mellékelt, valamint a hiánypótlási eljárásban utólag csatolt okirat másolatát szakhatósági véleményezés céljából megküldi a Nemzetbiztonsági Hivatalnak és a megyei (fővárosi) rendőr - főkapitányságnak (a továbbiakban: szakhatóság). Ha a szakhatósági eljárás során a csatolt okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, a szakhatóság megkeresésére az eredeti okiratot haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A szakhatóságok a megkeresés tárgyában negyvenöt napon belül kötelesek írásban véleményt nyilvánítani.

(3) Ha a szakhatóság véleményének megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság az eljárásra illetékes idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti.

33. §

A letelepedési engedély iránti kérelmet az első fokon eljáró idegenrendészeti hatóság százhúsz napon belül, az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal hatvan napon belül bírálja el.

34. §[44]

(1) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedés engedélyezése esetén az e rendelet 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott tartózkodási okmányt állítja ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmány érvényességi ideje öt év.

(3) A letelepedett külföldi az okmány kiállításától számított három munkanapon belül köteles személyi- és lakcímadatait a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél bejelenteni, továbbá köteles a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjénél a személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

(4) Ha a letelepedett vagy a bevándorolt tartózkodásának jogszerűségét igazoló okmány érvényességi ideje lejárt, a területi idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésében meghatározott okmányt állítja ki.

(5) A letelepedett, illetőleg a bevándorolt külföldi köteles az okmány cseréjét kérni, ha az okmányban lévő természetes személyazonosító adatai megváltoztak, és ezt az új adatokat tartalmazó úti okmánnyal igazolja.

(6) A letelepedés engedélyezését igazoló tartózkodási okmány, illetve a kártya formátumú letelepedési engedély okmány, továbbá a bevándorlási engedély érvénytelen, ha

a) azt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta,

b) az okmány helyett a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új okmányt kapott,

c) az okmány a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,

d) tulajdonosa meghalt,

e) az érintett magyar állampolgárságot szerzett.

(7) A (6) bekezdés a)-c) pontja alapján érvénytelen okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző, vagy a letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság - matrica formátumú okmány esetén "ÉRVÉNYTELEN" szövegű nedves bélyegzőlenyomat elhelyezésével, kártya formátumú okmány esetén annak kilyukasztásával - érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

(8) A (6) bekezdés d) és e) pontjában foglalt esetben a kártya formátumú letelepedési vagy bevándorlási engedély okmányt a területi idegenrendészeti hatóság bevonja, illetőleg a matrica formátumú okmányt érvényteleníti.

A letelepedési engedéllyel rendelkezők lakóhelyének bejelentése

35. §[45]

(1) A letelepedési engedélyt kérelmező külföldi első magyarországi lakóhelyének létesítését a letelepedési engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be.

(2) A külföldi első lakóhelyének bejelentéséhez köteles okirattal igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. A letelepedési engedély iránti kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak, mint szállásadónak is alá kell írnia.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet a letelepedési engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el.

(4)[46] A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél - a külön jogszabályban* foglaltak szerint - bejelenteni.

(5) A lakóhely megváltozása nem jár a letelepedési engedély okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a (4) bekezdés szerinti eljárásban a jegyző által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt a letelepedési engedéllyel együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

(6)[47] A letelepedett külföldi a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az első lakóhelyét a területi idegenrendészeti hatóság által kiadott, az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatokat, és a letelepedésről szóló okmány okmányazonosító adatait is tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A lakóhelyváltozás bejelentését a továbbiakban a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja.

A letelepedési és a bevándorlási engedély visszavonása

36. §

(1) A Tv. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a letelepedés vagy a bevándorlás engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények különösen akkor változtak meg jelentősen, ha az engedéllyel rendelkező külföldi

a) önmaga, illetőleg tartásra jogosult hozzátartozói megélhetését vagy lakhatását biztosítani nem tudja;

b) munkaképessége ellenére - önhibájából - rendszeres szociális ellátásra és támogatásra szorul;

c) tartását vagy lakhatását vállaló családtagja e kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A területi idegenrendészeti hatóság a letelepedési vagy bevándorlási engedélyt visszavonó jogerős és végrehajtható határozat alapján a külföldi úti okmányában a magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot érvényteleníti, az ország elhagyásának kötelezettségét és a teljesítés határidejét bejegyzi, és egyidejűleg a részére a 37. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott okmányt bevonja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a külföldi a magyarországi tartózkodás jogszerűségét a teljesítési határidőig - a kiutazási kötelezettséget előíró bejegyzéssel - igazolja.

(4)[48] A letelepedett vagy bevándorolt külföldi kiutasításáról, továbbá a letelepedési vagy a bevándorlási engedélynek a Tv. 23. §-ában foglaltak alapján történő visszavonásáról a területi idegenrendészeti hatóság a jogerős és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével öt munkanapon belül értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet (a továbbiakban: személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve), továbbá a külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt elveszi.

(5) A (4) bekezdés szerint elvett okmányokat az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni.

(6)[49] A letelepedett vagy bevándorolt külföldi az ország külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását köteles előzetesen a lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni. A területi idegenrendészeti hatóság az okmányt a 34. § (7) bekezdésében foglaltak szerint érvényteleníti.

(7)[50] A területi idegenrendészeti hatóság a (6) bekezdésben foglalt esetben, az érintett személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát elveszi, az okmányokat a letelepedett külföldi lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul megküldi.

A külföldiek úti okmánnyal történő ellátása

37. §

(1) A Tv. 72. §-ában és 74. §-ában meghatározott úti okmány iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell a kérelmező lakóhelye vagy szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen benyújtani. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a szülő vagy a törvényes képviselő nyújthatja be.

(2) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

(3) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában levő előző úti okmányát, az arra vonatkozó igazolást, hogy származási országa úti okmányával miért nem rendelkezik, illetőleg az miért nem szerezhető be, továbbá a kérelmező felismerésére alkalmas kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképet (igazolványképet).

(4) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló külföldi kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőknek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az idegenrendészeti hatóság előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát.

(5)[51]

(6)[52] A letelepedett külföldi számára a bevándorolt és a hontalan külföldi okmányával megegyező okmányt kell kiállítani, amelyben a "letelepedett", "bevándorolt" jogcímet kell feltüntetni. A humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmányát az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény függelékében foglalt adattartalommal kell kiállítani, és abban a "humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező" jogcímet fel kell tüntetni.

(7)[53] A Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, alap - vagy középfokú oktatási intézményben tanuló külföldi részére iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként az EGT valamely tagállamába történő utazás céljából az oktatási intézmény kérelmére külön jogszabályban meghatározott - visszatérésre is jogosító - úti okmány állítható ki.

A születés tényének bejelentése

38. §

(1) A letelepedési, a bevándorlási, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi gyermekének születését a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával a szülő lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell bejelenteni.

(2) Ha a szülők tartózkodási jogcíme azonos, a gyermek részére a szülők tartózkodási engedélyével azonos jogcímen kell az engedélyt kiadni, kivéve, ha a szülők bevándorlási engedéllyel rendelkeznek. Ebben az esetben a gyermek letelepedési engedélyre jogosult.

(3) Ha a Magyarországon tartózkodó, a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők tartózkodási jogcíme eltérő, a gyermek tartózkodási jogosultsága megállapításánál mindkét szülő együttes nyilatkozatát kell figyelembe venni.

A szülők megegyezése hiányában a gyermeket a számára kedvezőbb tartózkodási jogcímen letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel kell ellátni.

(4) Ha a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, a gyermeket a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülővel megegyező tartózkodási jogcímen kell nyilvántartásba venni azzal, hogy a bevándorlási engedéllyel rendelkező szülő gyermeke letelepedési engedélyre jogosult.

(5)[54] Ha a letelepedési, a bevándorlási, illetőleg a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi a Tv. 18. § - ának (6) bekezdésében, illetőleg a Tv. 14/C. § - ában foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a gyermek helyzetének rendezése érdekében letelepedési vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A gyermek részére a letelepedési vagy a tartózkodási engedély érvényes tartózkodásra jogosító engedély hiányában is kiadható.

A beutazás és a tartózkodás engedélyezésének közegészségügyi szabályai

39. §[55]

(1) A külföldi tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása, illetőleg a letelepedési engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved - e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van - e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül - e kötelező és rendszeres ellátásban.

(2) Ha a külföldi nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a külföldi magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) intézetét (a továbbiakban: Intézet).

(3) Az Intézet a külföldit kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, vagy a külföldi hatóság által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.

(4) Amennyiben az Intézet megállapítja, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot.

(5) Ha a területi idegenrendészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti az Intézetet.

40. §[56]

41. §[57]

42. §[58]

A visszaküldés tilalma

43. §

(1)[59] Az idegenrendészeti hatóságnak a külföldi vissza-irányítására, visszautasítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetőleg a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 43. §-a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ha a tilalom fennállása tekintetében kétség merül fel, vagy ha a külföldit a bíróság utasította ki, az idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.

(2) Ha a külföldi származási országa vagy az az ország, amely őt visszafogadni köteles nem felel meg a biztonságos származási, illetve a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglaltak nem rendelhetők el, illetve nem hajthatók végre.

(3) A visszaküldési tilalom vizsgálata a külföldivel szemben elrendelt őrizet, illetve kijelölt helyen való tartózkodás végrehajtását nem érinti.

(4)[60] Az eljáró idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást, illetve a határozat végrehajtását felfüggeszti és az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha eljárásában megállapítja

a) a Tv. 43. §-a (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, vagy

b) azt a tényt, hogy a külföldit az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1950. december 14-én jóváhagyott 428. számú határozatában biztosított jogkörében menekültnek (a továbbiakban: mandátumos menekült) ismerte el.

(5)[61] A mandátumos menekültre a (4) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az ENSZ menekültügyi Főbiztosa által biztosított védelem fennáll. Ebben az esetben a humanitárius tartózkodási engedélyt akkor is ki kell adni, ha a mandátumos menekült menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét a menekültügyi hatóság elutasította.

(6)[62] A Tv. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy a külföldi részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt.

(7)[63] A területi idegenrendészeti hatóság a visszaküldés akadályának, fennállását folyamatosan, de a központi idegenrendészeti nyilvántartó szerv megkeresése alapján legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszűnése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a külföldivel szembeni idegenrendészeti eljárást folytatja.

44. §[64]

Visszairányítás

45. §

(1) A visszairányításra vonatkozó hatósági intézkedést írásba kell foglalni, illetve azt az útlevélbe is be lehet jegyezni.

(2) A visszairányítási intézkedésről készült iratnak tartalmazni kell a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a visszairányítás indokát, a visszairányítási tilalom vizsgálatának eredményét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történt, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket.

46. §

A Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidőket az intézkedés kezdő időpontjától kell számítani. A légi úton érkezett, visszairányításra kerülő külföldi esetén minden megkezdett nap egy napnak számít.

47. §

(1) A visszairányítási eljárás során keletkezett iratokat az intézkedést foganatosító idegenrendészeti hatóság az intézkedéstől számított két évig őrzi meg.

(2) Az iratokba az idegenrendészeti hatóságok, az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, a nemzetbiztonsági, valamint a menekültügyi szervek tekinthetnek be.

Visszautasítás

48. §

(1) A visszautasításra vonatkozó hatósági intézkedést írásba kell foglalni.

(2) A visszautasításról szóló iratnak tartalmaznia kell a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a visszautasítás alapjául szolgáló cselekmény megjelölését, az alkalmazandó visszafogadási egyezmény megnevezését, a visszautasítási tilalom vizsgálatának eredményét, valamint az intézkedés helyét, idejét.

(3) Amennyiben a külföldi visszautasítása harminc napon belül nem hajtható végre, vagy az bármely okból meghiúsul, a Határőrség idegenrendészeti szerve - a további eljárás lefolytatása céljából - köteles a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni.

Idegenrendészeti kiutasítás

49. §

(1) Az idegenrendészeti kiutasítási határozatban az ország elhagyásának napját - az azonnali végrehajtás kivételével - a jogorvoslat benyújtására rendelkezésre álló határidők figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított határnapot az azonnali végrehajtás elrendelése esetén a kiutasítási határozat kihirdetésekor, egyéb esetben a határozat jogerőssé válásakor kell az úti okmányba bejegyezni.

50. §

(1) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a kiutasítási tilalom vizsgálatának eredményét.

(2) Ha a külföldi a határozat azonnali végrehajtásának elrendelése esetén fellebbezésében megalapozottan valószínűsíti, hogy a Tv. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kiutasítási tilalom merült fel, a határozat végrehajtását - a körülmények tisztázásáig - fel kell függeszteni.

51. §[65]

A kiutasításkor a bevándorolt és a letelepedett külföldi személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosban kerületi ) önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni.

52. §

(1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a jogszerűtlenül tartózkodó kiskorú külföldire a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok

alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy

a) a külföldi kiskorú-e,

b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján kiskorú külföldi felügyeletére köteles.

(2)[66]

(3) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles eseti gondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni.

(4) Ha az idegenrendészeti hatóság a külföldi őrizetét rendelte el, és az eljárás során megállapításra kerül, hogy a külföldi esetében a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van helye, az őrizetet meg kell szüntetni, és a kísérő nélküli kiskorú számára a 61. § (3) bekezdésében meghatározott kötelező tartózkodási helyet kell kijelölni.

A kiutasítottak beutazása

53. §

(1)[67] Az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi részére kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság - a tilalom fenntartása mellett - a vízum kiadására vonatkozó szabályok szerint engedélyezheti a Magyarországra történő egyszeri, rövid időtartamú beutazást.

(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a külképviseleten kell előterjeszteni.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a beutazást engedélyezi, a külképviselet a külföldi részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.

A kiutasítás végrehajtása

54. §

(1)[68] A jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság határozatban rendeli el. A határozat tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, a külföldi ujjnyomatának levételére való kötelezést, valamint kitoloncolás esetén az arról való rendelkezést.

(2)[69] Ha a területi idegenrendészeti hatóság a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtása során indokoltnak tartja a Tv. 43. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazását, az azt alátámasztó okiratok és dokumentumok másolatának megküldésével a székhelye szerint illetékes ügyésznél kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányuló eljárás megindítását.

(3)[70] Ha a külföldi a bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordult, a területi idegenrendészeti hatóság az illetékes ügyész megkeresésére tájékoztatást ad arról, hogy a Tv. 43. §-a (1) bekezdésében foglaltak fennállnak-e vagy sem. A büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelemnek a területi idegenrendészeti hatósághoz történő benyújtása esetén, azt az idegenrendészeti hatóság véleményével - ideértve a 43. § (1) bekezdésében foglalt véleményt is - kiegészítve haladéktalanul köteles megküldeni a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

55. §

(1) A jogerős és végrehajtható határozattal kiutasított külföldi kiléptetéséről a Határőrség - a Tv. 78. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti adatok, továbbá a kiléptetés időpontjának és helyének közlésével - haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) A Tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén az idegenrendészeti hatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot.

Az őrizet

56. §

(1) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye.

(2) Az őrizet időtartamát napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

57. §

(1) Az őrizetet elrendelő hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson. A kiutasítás, illetve a visszautasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtésére, valamint a kiutasítást előkészítő őrizet elrendelése esetén a külföldi személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének megállapítására soron kívül kell intézkedni.

(2)[71] Az idegenrendészeti hatóságnak az őrizet fenntartása indokoltságának megállapítására irányuló bírósági eljáráshoz benyújtott véleménye tartalmazza a külföldi ki-utaztatására tett intézkedések adatait is. A véleményt a külföldi jogi képviselőjének is meg kell küldeni.

(3)[72] Amennyiben az őrizet időtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés indokai már nem állnak fenn, az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti.

58. §

(1) A visszautasítási őrizetet meg kell szüntetni akkor is, ha a külföldi visszafogadását a megkeresett állam a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően megtagadja, vagy a külföldi átadására a visszafogadási őrizet elrendelésétől számított harminc napon belül nem kerül sor.

(2) A visszautasítási őrizet megszüntetése előtt a határőrség köteles a területi idegenrendészeti hatóságot értesíteni, hogy a hatóság a külföldivel szemben az eljárást lefolytassa.

59. §

(1) A kiutasítást előkészítő őrizetet meg kell szüntetni, ha a külföldi személyazonosságát vagy tartózkodásának jogszerűségét az eljáró szerv megállapította, vagy a külföldi kiutasítása a Tv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállása miatt nem rendelhető el.

(2) Ha a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama alatt a külföldi kiutasítására kerül sor és további őrizetben tartása a Tv. 46. §-a szerint indokolt, a kiutasítást előkészítő őrizet megszüntetésével egyidejűleg - a Tv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján - a külföldi idegenrendészeti őrizete rendelhető el.

(3) Ha a kiutasítást előkészítő őrizet határideje letelt és a külföldi kiutasítását nem rendelték el, a Tv. 56. §-ának (1) bekezdése alapján kijelölt helyen való tartózkodása rendelhető el.

60. §

(1) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az őrizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Kijelölt helyen való tartózkodás

61. §

(1) A külföldi számára - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelező tartózkodási helyként kijelölhető a külföldi bejelentett szálláshelye, meghívás esetén a meghívó lakóhelye, tartózkodási helye vagy a meghívó által biztosított szálláshely, a külföldi eltartására kötelezhető hozzátartozó lakóhelye, tartózkodási helye, a karitatív szervezetek által rendelkezésre bocsátott szálláshely, heveny egészségkárosodás elhárítása időtartamára az indokolt gyógykezelés végzése céljából fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint - az igénybevétel egyéb jogszabályi feltételeinek megfelelő külföldi esetén - személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőségek hiányában a külföldit közösségi szálláson lehet elhelyezni.

(3) A kísérő nélküli kiskorú számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt, kísérő nélküli kiskorúak elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy magánszállást lehet kijelölni. A kísérő nélküli kiskorú magánszálláson a közvetlen családtagjának nem minősülő hozzátartozójánál helyezhető el, ha a hozzátartozó a kiskorú elszállásolását, ellátását, gondozását írásban vállalja, továbbá, ha nyilvánvaló, hogy a kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján az elhelyezés a kiskorú érdekeit szolgálja.

62. §

Ha a kijelölt helyen való tartózkodás időtartama alatt a külföldi a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, időszakonkénti megjelenésre vonatkozó kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti és ezzel akadályozza az eljárás lefolytatását, az elrendelő hatóság végrehajtható kiutasítási határozat esetén a külföldit idegenrendészeti őrizetbe, egyéb esetben a Tv. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti.

A kitoloncolás

63. §[73]

(1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, amennyiben a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, a külföldi származási államáig, illetve más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.

(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: foganatosítás), továbbá a panasz benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén, illetve az általa értett nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a foganatosítás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a foganatosítás megkezdését megelőző legalább harminchat órával kell közölni,

b) a célállomás megjelölésére,

c) arra, hogy a foganatosítás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.

(3) Indokolt esetben pszichológus közreműködését is igénybe lehet venni.

(4) A kitoloncolás foganatosítását csak az elrendelő határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. A foganatosítás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy a külföldin vannak-e látható külsérelmi nyomok, ebben az esetben azok leletezéséről kell gondoskodni.

(5) Az érintett a foganatosítás ellen panasszal élhet, a foganatosítás befejezését követő 8 napon belül, amelyet írásban, postai úton kell előterjeszteni. A panasz kivizsgálása során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 93. §-a, illetőleg a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 60. §-a megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

64. §[74]

(1) A kitoloncolás foganatosítását félbe kell szakítani, ha

a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a toloncolt külföldi felvételét a légi járműre,

b) a foganatosítás során a toloncolt külföldi egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt külföldi életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható,

c) a toloncolt külföldin nem leletezett külsérelmi nyomok vannak, vagy ha a külföldi olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és a külföldi életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.

(2) A félbeszakított toloncolást tovább kell folytatni, ha az (1) bekezdésben meghatározott okok elhárultak.

(3) A toloncolás foganatosítását határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy azt nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el lehet rendelni.

(4) A légi úton történő kitoloncolás félbeszakítása esetén a Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és a külföldit - a további intézkedésig - a Budapesti Határőr Igazgatóság Idegenrendészeti Központjában, vízi úton, vasúton vagy közúton történő kitoloncolás félbeszakítása esetén a külföldit a határterület kijelölt részén kell elhelyezni.

(5) A kitoloncolás foganatosításának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.

65. §

A kitoloncolásról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kitoloncolás elrendelésének indokát, a végrehajtás idejét, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.

A tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerése és végrehajtása[75]

65/A. §

(1) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó, az Európai Unió más tagállamának illetékes közigazgatási hatósága által kiutasított külföldi esetében - a tagállam illetékes hatóságának megkeresése alapján - a területi idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítás végrehajtására intézkedni, amennyiben a kiutasítást

a) a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése,

b) a magyar törvény szerint legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet,

c) súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja,

d) a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt rendelték el.

(2) A kiutasítás végrehajtását meg kell tagadni, ha

a) a külföldi esetében a Tv. 43. §-ban meghatározott visszaküldési tilalom áll fenn, vagy

b) a harmadik államok állampolgárai által valamely tagállamban benyújtott menedékjog iránti kérelmek elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának kritériumairól és mechanizmusáról szóló 343/2003. EK rendelet alkalmazásának van helye.

(3) A kiutasítás végrehajtásának megtagadása esetén annak okáról a kiutasítást elrendelő tagállam illetékes hatóságát a Hivatal tájékoztatja.

(4) Ha valamely tagállam által kiutasított külföldi a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik, az engedély visszavonására is intézkedni kell.

(5) Ha a külföldi más tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a Hivatal megkeresi a kiutasítást elrendelő tagállam illetékes hatóságát, illetőleg a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát.

(6) A tagállam által elrendelt kiutasítás végrehajtása során a Tv. IV. fejezetében és e rendeletben irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(7) A Hivatal a kiutasítás végrehajtásáról tájékoztatja a kiutasítást elrendelő tagállamot. A kiutasítás végrehajtásának költségét a kiutasított viseli. Ha a kiutasított a költségek viselésére nem képes, a Hivatal a kiutasítást elrendelő tagállamtól kéri a kiutasítás végrehajtásával összefüggésben megelőlegezett költségei megtérítését.

(8) Amennyiben a területi idegenrendészeti hatóság tudomást szerez arról, hogy az általa kiutasított külföldi az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodik, a Hivatalnál kezdeményezi a kiutasítás elismerése és végrehajtása céljából az illetékes tagállami hatóság megkeresését.

A külföldiek ellenőrzése

66. §[76]

(1) A Tv. 61. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során a rendőr, illetőleg a határőr azt a külföldit, aki az ellenőrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, vagy az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, személyazonosságát nem tudta igazolni - ha külön törvény alapján a külföldivel szemben büntetőeljárás lefolytatásának nincs helye - a (2), illetőleg (3) bekezdésben meghatározott hatósághoz előállítja, illetőleg visszatartás intézkedést alkalmazhat.

(2) Azt a külföldit, aki az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, személyazonosságát nem tudta igazolni - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Határőrség területileg illetékes idegenrendészeti hatóságához kell előállítani.

(3) Azt a külföldit, aki az ellenőrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, az igazoltatás helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz kell előállítani.

(4) Az előállítás időtartamát a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. §-ának (3) bekezdése szerint kell számítani, és az nem haladhatja meg a tizenkét órát. A visszatartás időtartama az előállítás időtartamának lejártakor kezdődik és nem haladhatja meg a tizenkét órát.

67. §[77]

A külföldi úti okmányának visszatartása

68. §

(1) A területi idegenrendészeti hatóság az úti okmány visszatartását büntetőeljárás esetén az ügyész vagy a bíró, szabálysértési eljárás esetén pedig a szabálysértési hatóság -az úti okmány megküldésével egyidejűleg tett - írásbeli kezdeményezésére határozattal rendeli el.

(2) Az úti okmány visszatartását büntetőeljárás esetén az ügyész vagy a bíró, illetőleg a szabálysértési eljárás jogerős befejezése vagy a pénzbírság befizetése esetén a szabálysértési hatóság értesítése alapján azonnal meg kell szüntetni, és az úti okmányt a külföldi részére vissza kell adni.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság a biztosíték letétbe helyezéséről szóló értesítés alapján haladéktalanul köteles megszüntetni az úti okmány visszatartását.

(4) Ha az ügyész vagy a bíró hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi a büntetőeljárás ideje alatt meghatározott időtartamra külföldre utazzon, az úti okmányt ki kell adni.

(5) Ha az úti okmány kiadásakor a külföldi nem rendelkezik érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel, kiutazása és visszatérése a részére kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásba tett bejegyzéssel biztosítható.

Az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény létesítésének feltételei

69. §

Idegenrendészeti fogda olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

a) az őrizetesek elhelyezésére szolgáló helyiségekben őrizetesenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,

b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére, illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,

c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,

d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,

g) az Országos Építésügyi Szabályzat és a hatósági előírások szerinti megvilágítási értékek, h) az intézmény szünetmentes áramellátása,

i) az őrizetesek és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben természetes szellőzés biztosítható.

A közösségi szállás

70. §

(1) Közösségi szállás a területi idegenrendészeti hatóság által e célból fenntartott szálláshely.

(2) Közösségi szállás olyan épületben létesíthető, ahol

a) személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,

b) a lakóhelyiségek mellett étkezés, a szabadidő eltöltése és látogatók fogadása céljából közösségi helyiség,

c) alap- és sürgősségi ellátás céljából a háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

d) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

e) higiénés célra, az engedélyezett férőhelyek számának figyelembevételével kialakított számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek állnak rendelkezésre, és a külföldiek által tartózkodás céljára szolgáló valamennyi helyiség esetén természetes szellőzés és természetes fény

biztosítható.

A közösségi szálláson tartózkodók ellátása

71. §

A közösségi szállás fenntartásáért felelős szerv köteles a külföldi részére biztosítani

a) az elhelyezést,

b) napi háromszori étkezést,

c) személyi felszerelést.

72. §

(1) A közösségi szálláson a lakóhelyiségekben történő elhelyezés során el kell különíteni a férfiakat a nőktől, illetőleg a családtagokat együttesen kell elhelyezni.

(2) A közösségi szálláson csak a befogadóképességének megfelelő számú külföldit szabad elhelyezni. Ha nincs lehetőség az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására, a külföldit más közösségi szállásra kell szállítani.

73. §

(1) A közösségi szálláson elhelyezett külföldiek részére vallási előírásaikra is figyelemmel kell az étkezést biztosítani.

(2) A közösségi szállásra történő befogadáskor a külföldit a személyi felszerelésként étkészlettel, tisztálkodási eszközökkel, illetve ágyneművel kell ellátni. A közösségi szállás fenntartója gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott ágynemű és törölközők kéthetente történő cseréjéről.

A közösségi szálláson való tartózkodás rendje

74. §

(1) A közösségi szálláson való tartózkodás rendjét a házirend állapítja meg, amelyet e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó külföldi köteles

a) a szállás rendjét megtartani, az erre vonatkozó előírásokat teljesíteni;

b) környezetét tisztán tartani;

c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek (beleértve a védőoltásokat is) magát alávetni;

d) a szállás berendezési, felszerelési tárgyait megóvni, a károkozástól tartózkodni, a szándékosan okozott kárt megtéríteni;

e) 24 órát meghaladó átmeneti távollétét előzetesen - a távozás helyének és időtartamának megjelölésével - a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni.

75. §[78]

76. §

(1) A közösségi szálláson nyújtott szolgáltatások költségét - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi kivételével - a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság a szállás elhagyásakor határozatban állapítja meg. Az összeg számításának módját külön jogszabály* határozza meg.[79]

(2) A külföldi a közösségi szállás fenntartója által megelőlegezett költségek összegét köteles a szállás elhagyását vagy az országból történő kiutazását követően - külön jogszabályban meghatározott módon - visszatéríteni.

77. §

Az elrendelő hatóság a kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezésről - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek kivételével - a külföldi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervének tájékoztatása céljából a Hivatal útján késedelem nélkül értesíti a Külügyminisztériumot.

Az őrizetben vagy a közösségi szálláson lévők egészségügyi ellátása

78. §

(1) Ha az őrizetbe vett vagy a közösségi szálláson elhelyezett külföldi nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult

a) az egészségügyi alapellátásba tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbetegszakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre - ideértve a sürgősségi fogászati ellátását -, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteggyógyintézeti ellátásra, és ott az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket -, valamint gyógyászati ellátásra és a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, étkezésre;

d) a b)-c) pontban foglalt ellátást követően a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelését követően gyógyulásáig, illetőleg állapota stabilizálódásáig

da) szükséges vizsgálatokra és gyógykezelésre,

db) az f) pontban foglalt gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

e) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra;

f) külön jogszabály szerint a "közgyógyellátásra jogosultak" részére térítésmentesen és/vagy "egészségügyi rendelkezés" alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre;

g) a b)-e) pontok szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg.

(2) Az elhelyezett külföldi jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

(3) Az elhelyezett az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a "közgyógyellátásra jogosultakra" vonatkozó feltételek szerint.

79. §

(1) A külföldi háziorvosi ellátása az idegenrendészeti fogdában vagy a közösségi szálláson történik.

(2) A 78. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha az az alapellátást végző orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.

(3) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(4) Az idegenrendészeti fogdát fenntartó Határőrség, illetőleg a közösségi szálláson elhelyezettek esetében a Hivatal a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát téríti meg.

80. §

(1) A Határőrség, illetve a Hivatal az egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatás költségét, továbbá az idegenrendészeti fogdában, illetve a közösségi szálláson elhelyezett külföldi terhesség-megszakításának költségét az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta.

(2) Az idegenrendészeti fogdában és a közösségi szálláson való tartózkodás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az illetékes Intézet által elrendelt kötelező védőoltások költségét a Határőrség, illetve a Hivatal az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.

(3) A felsoroltakat meghaladó ellátás térítés díjához a Határőrség, illetve a Hivatal nem nyújt támogatást.

(4) A 78. §-ban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját - ha a szolgáltatást a jogosult nem az idegenrendészeti fogdában, illetve a közösségi szálláson működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe - a Határőrség, illetve a Hivatal - a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendeletben foglalt elszámolási rend szerint - megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályokban az adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy az idegenrendészeti fogdában vagy a közösségi szálláson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.

A befogadott ellátása, támogatása

81. §

(1)[80] A Tv. 43. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó külföldi (a továbbiakban: befogadott) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatásokkal járul hozzá.

(2)[81] A befogadott ellátásra, illetőleg támogatásra irányuló kérelme tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a Hivatal vezetője bírálja el.

(3)[82] A befogadottat közösségi szálláson vagy menekülteket befogadó állomáson (a továbbiakban: közösségi szállás) is el lehet helyezni.

82. §

(1) A befogadottat személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások; pénzbeli ellátások és pénzbeli támogatások illetik meg.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

a) közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás;

b) egészségügyi ellátás;

c) oktatási intézményben való étkeztetés.

(3) A pénzbeli ellátások:

a) egyszeri kiköltözési segély;

b) beiskolázási támogatás.

(4) A pénzbeli támogatások:

a) lakhatási támogatás;

b) az ország végleges elhagyásának támogatása;

c) az egészségügyi munka-alkalmassági vizsgálat támogatása.

83. §

(1) A 82. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy a befogadott ne rendelkezzék vagyonnal, illetve jövedelme - a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona összes jövedelme szerint számított egy főre jutó havi jövedelem esetén - ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetőleg vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott jövedelem és vagyon.

(3) A befogadott a 82. §-ban felsorolt ellátások, támogatások igénybevétele esetén e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

84. §

(1) A befogadottnak közösségi szálláson történő elhelyezése esetén a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számított tizennyolc hónapig nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 83. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.

(2) A befogadottra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 71-75. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 14. életévét betöltött befogadott a (2) bekezdésben foglalt ellátáson túl a közösségi szálláson való térítésmentes tartózkodás harmadik hónapjától havonként, a belügyminiszter által meghatározott összegű, szabad felhasználású havi költőpénzben részesül. Ha a költőpénzben részesülő a közösségi szállás házirendjét ismételten vagy súlyosan megszegi, a költőpénzt részben vagy egészben meg kell vonni.

(4) Ha a befogadott jövedelme a 83. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.

85. §

(1) A befogadott a közösségi szállást a kiköltözés szándékával a területi idegenrendészeti hatóság engedélyével hagyhatja el. E szándékáról, a kiköltözést megelőzően köteles nyilatkozni (a továbbiakban: kiköltözési nyilatkozat).

(2) Attól a befogadottól, aki kiköltözési nyilatkozat nélkül 48 órát meghaladóan hagyja el a közösségi szállást - és távolmaradását később sem tudja hitelt érdemlően igazolni - a költőpénz megvonható.

(3) Amennyiben a befogadott magánszállásra költözik, a területi idegenrendészeti hatóság engedélyével visszatérhet a közösségi szállásra, ha vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján a közösségi szállás igénybevételére jogosult.

(4) A befogadott tizennyolc hónapon túli közösségi szálláson tartózkodását a Hivatal kivételes méltányosságból engedélyezheti.

86. §

(1) Ha a befogadott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 78. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.

(2) A közösségi szálláson tartózkodó befogadott háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.

(3) A közösségi szálláson kívül lakó befogadott a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

87. §

A befogadott óvodai nevelésével, általános iskolai, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével kapcsolatos étkezési költségeket a befogadott törvényes képviselőjének kérelmére a Hivatal az ellátást biztosító intézménynek közvetlenül megtéríti.

88. §

Az a befogadott, aki a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő egy éven belül magánszállásra költözik ki, a Hivataltól egyszeri kiköltözési segélyt kérhet. A kiköltözési segély csak egy alkalommal nyújtható.

89. §

(1) Az egyszeri kiköltözési segély megítéléséről, írásbeli kérelem alapján, a kérelmező szociális helyzetét mérlegelve a Hivatal dönt. A kérelemhez csatolni kell a kiköltözési nyilatkozatot, egy ismételten kitöltött vagyon- és jövedelemnyilatkozatot, és igazolni kell szálláshelyének bejelentését.

(2) A segély összege felnőtt személy részére az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, 18. életévét be nem töltött kiskorú részére 120%-a, azonban egy család esetében sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A segélyt a Hivatal a kérelemben megadott, igazolt bejelentett szálláshely szerinti címre, a kérelmező személynek postai úton utalja át.

(4) Az egyszeri kiköltözési segélyt igénybevevők - a Hivataltól - az e rendeletben meghatározott támogatásokon túl nem tarthatnak igényt közösségi szálláson történő elhelyezésre és ellátásra.

90. §

(1) Az általános iskolai tanulmányokat folytató befogadott törvényes képviselője a tanévkezdéskor beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal szociális alapon való rászorultság megállapítása esetén egyszeri beiskolázási támogatást folyósíthat.

(2) A beiskolázási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

91. §

(1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban, szálláson lakó befogadott kérelmére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez a Hivatal támogatást nyújthat. A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, előzetes környezettanulmány után folyósítható.

(2) Lakhatási támogatás a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállításától számított legfeljebb tizennyolc hónapig folyósítható.

(3) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege egy fő esetén, egy család esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Ugyanabban a lakásban együtt élő, családtagnak nem minősülő befogadottakra a családra vonatkozó szabályok az irányadóak.

(4) Lakhatási támogatás csak akkor folyósítható, ha a befogadott igazolni tudja, hogy a fizetendő bérleti díj fennmaradó részét jövedelméből vagy vagyonából fedezni tudja.

92. §

A Hivatal a befogadott kérelmére, végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén a célállomásig érvényes menetjegyének árát és a kiutazással összefüggő egyéb költségét részben vagy egészben megtérítheti.

93. §

A Hivatal a befogadott írásbeli kérelmére a munkavállaláshoz szükséges munkaalkalmassági egészségügyi vizsgálat költségeinek térítését egy alkalommal átvállalhatja.

94. §

Az ellátást, támogatást kérő befogadott a Hivatal által kiállított, e rendelet 7. számú mellékletében foglalt ellátási okmánnyal igazolja jogosultságát. Az ellátási okmány csak a befogadott tartózkodási engedélyének egyidejű felmutatásával együtt érvényes.

95. §

(1) A Hivatal társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményeivel, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet

a) a befogadottak elszállásolására;

b) az ellátások teljesítésére;

c) a befogadottak szociális és mentálhigiénés gondozására;

d) a befogadottak jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatásra.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátások megnevezését és időtartamát;

b) a szerződés tárgyát képező ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét;

c) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;

d) a Hivatalnak a szerződés teljesülésére irányuló ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés módját;

e) a szerződés felmondásának módját, hónapokban meghatározott idejét, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.

96. §

(1) Az ellátást vagy támogatást nyújtó szerv, intézmény, személy a Hivatal költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve köteles nyilvántartani, és köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni.

(2) E rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás költségeit a Hivatal utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést - az ellátásban, támogatásban részesített befogadott nevének és a hatóság által kiadott dokumentum sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével - az ellátás, támogatás biztosításától számított egy hónapon belül, részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól.

(3) A Hivatal a befogadott ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti.

(4) Amennyiben a befogadott magyarországi temetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodott, ezzel járó igazolt kiadásait a jegyző igénylésére a Hivatal megtéríti.

Értesítési kötelezettségek

97. §

(1) Baleset vagy súlyos sérülés miatt sürgős egészségügyi ellátásra szoruló külföldi kórházi ápolásáról - ha a külföldi konzuli védelme szükséges - a kórház a felvételt követő huszonnégy órán belül a Tv. 83. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban foglalt adatok közlésével köteles tájékoztatni az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(2)[83] Tájékoztatni kell a területi idegenrendészeti hatóságot akkor is, ha a kórházban ápolt személy vagy a szülő nő külföldinek vallja magát, de úti okmányt vagy tartózkodási engedélyt nem tud felmutatni.

(3)[84] Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás alapján, kísérő nélküli kiskorú vagy cselekvőképtelen külföldi esetén a területi idegenrendészeti hatóság értesíti az illetékes gyámhatóságot, valamint a Hivatal útján a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet. A gyámhatóságot akkor is értesíteni kell, ha a magát külföldinek valló szülő nő az újszülöttet magára hagyja.

(4)[85] Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy - a bevándorolt, a letelepedett, illetőleg a menekültként elismert, illetve az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi kivételével - halálesetének anyakönyvezéséről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül megküldi a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervnek. Az anyakönyvvezető a külföldi jogszerű magyarországi tartózkodására jogosító okmányát eljárása során elveszi és azt az értesítéshez csatolja.

(5)[86] A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv - a (4) bekezdésben meghatározott anyakönyvi értesítés alapján - haladéktalanul tájékoztatja a külföldi nyilvántartott lakóhelye, illetőleg szálláshelye szerint illetékes, ennek hiányában a tartózkodásra jogosító engedélyt kiállító területi idegenrendészeti hatóságot, ezzel egyidejűleg a tartózkodásra jogosító engedély érvénytelenségét a központi idegenrendészeti nyilvántartásba bejegyzi. A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv gondoskodik az érvénytelen okmány megsemmisítéséről.

98. §

A munkaügyi hatóság köteles tájékoztatni a területi idegenrendészeti hatóságot, ha ellenőrzése során megállapítja, hogy a munkáltató olyan külföldit foglalkoztat, aki nem rendelkezik érvényes munkavállalási engedéllyel, illetőleg munkavállalási célból kiadott vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel.

99. §

Az oktatási intézmény, kutatóhely azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, nyolc munkanapon belül köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

100. §

(1) A nyomozó hatóság a külföldi ellen indított büntetőeljárás során a nyomozás elrendeléséről, felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint a külföldivel szemben alkalmazott személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről huszonnégy órán belül tájékoztatja - a Tv. 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével - a külföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a nyomozó hatóság, székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott adatokról a Külügyminisztérium útján haladéktalanul értesíti a külföldi konzuli védelmét ellátó külképviseletet.

(3) A bíróság a külföldi ellen indult büntetőeljárás lezárását követően jogerős határozata egy példányának megküldésével értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(4) A büntetés-végrehajtás központi szerve folyamatosan tájékoztatja a központi adatkezelő szervet a szabadságvesztés büntetésüket töltő, illetve szabaduló külföldiekről.

101. §

(1)[87]

(2)[88]

(3)[89]

(4) A Tv. 32. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha a külföldi a kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot megfizette.

(5) Ha a pénzbírságot, illetve a helyszíni bírságot a külföldi utólag, készpénzben fizeti meg, a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv a bírságnak a számlájára történő megérkezését követően a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében haladéktalanul értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot.

(6) Ha a külföldi a vízum kiadására irányuló eljárásban igazolja a pénzbírság, illetve a helyszíni bírság utólag történő megfizetését, a külképviseleti hatóság a befizetés tényéről a befizető természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, útlevele számának, a határozat vagy a helyszíni bírság ügyszámának, a befizetésre került bírság összegének és az ügyben eljárt hatóság vagy szerv megnevezésének közlésével haladéktalanul tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(7) Amennyiben a Határőrség a beutazáskor megállapítja, hogy a külföldivel szemben kizárólag a pénzbírság, illetőleg helyszíni bírság meg nem fizetése miatt rendeltek el beutazási és tartózkodási tilalmat, a külföldit köteles tájékoztatni arról, hogy a tartozását utólag, készpénzben is megfizetheti.

(8) Ha a külföldi utólag, készpénzben teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy rendelkezik a befizetés banki átutalását igazoló bizonylattal, a Határőrség engedélyezi beléptetését és erről, valamint a bírság megfizetéséről egyidejűleg értesíti a központi adatkezelő szervet.

(9) A központi adatkezelő szerv a (6), illetve a (8) bekezdés szerinti értesítés alapján intézkedik a beutazási és tartózkodási tilalom törlésére és az elrendelő területi idegenrendészeti hatóság tájékoztatására.

Felelősségi szabályok

102. §

(1) A Tv. 86. §-ában foglaltak során a Határőrség idegenrendészeti szerve az üzemeltetőt terhelő közrendvédelmi bírságot határozattal állapítja meg, továbbá a visszaszállítási, illetőleg a költségviselési kötelezettség teljesítését határozatban rendeli el, amely azonnal végrehajtható.

(2) Ha az üzemeltető a Tv. 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Határőrség megelőlegezi a költségeket, és más üzemeltetővel gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.

(3) Ha az üzemeltető a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Határőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.

(4)[90] A visszaszállítási kötelezettség nem rendelhető el, ha a szállított külföldi nemzetközi védelmet kér.

103. §[91]

A területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 87. §-a alapján a közrendvédelmi bírságot határozattal szabja ki.

A kiutasított, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek adatainak kezelése

104. §

A kiutasításban foglalt, illetőleg önálló hatósági intézkedéssel elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom esetén a központi adatkezelő szerv a Tv. 78. §-ának (1) bekezdésében és 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja

a) a kiutasító határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát;

b) a kiutasítással összefüggő, állam által megelőlegezett költségek összegét;

c) a kiutasítás elleni jogorvoslatra vonatkozó adatokat;

d) a kiutasítás végrehajtásáig a külföldi tartózkodási helyét, illetve a kiutasított külföldi részére kiadott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás számát, a külföldi kiutazásának időpontját;

e) a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság, illetőleg a kiszabott helyszíni bírság meg nem fizetése esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság vagy a helyszíni bírságot kiszabó szerv megnevezését, a határozat számát és a jogerőre emelkedésének napját, valamint a kiszabott bírság összegét.

105. §

(1) Ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése a Tv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szerv javaslatára történt, a központi adatkezelő szerv a nyilvántartásba vételről tájékoztatja a javaslattevő bűnüldöző vagy nemzetbiztonsági szervet.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi vízumkérelmének elutasításáról, illetve a Tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján történő visszairányításáról és a kiadott vízum érvénytelenítéséről a vízumkiadó szerv, illetőleg a Határőrség - az elrendelő szerv tájékoztatása céljából - értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalom okának megszűnése esetén az elrendelő szerv haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet, amely ennek alapján intézkedik a külföldi adatainak törlésére.

A vízumokkal kapcsolatos adatkezelés

106. §

(1) A vízumkiadó hatóságok a Tv. 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével értesítik a központi adatkezelő szervet.

(2) A vízum iránti kérelem engedélyezése esetén a vízumkiadó hatóság a Tv. 79. §-a (l) bekezdésének a), b), c,), d) és g) pontjaiban foglalt adatok, továbbá elutasítás esetén az e) pontban foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3)[92] A területi idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaságban vízummal tartózkodó külföldiek bejelentett szálláshelyének adatait rögzíti és továbbítja a központi adatkezelő szervnek.

A meghívó adatainak kezelése

107. §

(1) A területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 80. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott adatok közlésével tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(2) A területi idegenrendészeti hatóság részére a 6. § (2) bekezdése alapján teendő intézkedésekhez szükséges adatokat a központi adatkezelő szerv szolgáltatja.

A tartózkodási és letelepedési engedélyekkel kapcsolatos adatkezelés

108. §

(1) A tartózkodási és letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének a)-d), f) és h)-k) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) A tartózkodási és letelepedési engedély iránti kérelem engedélyezése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének e) és m) pontjaiban foglalt adatok közlésével - letelepedés engedélyezése esetén az n) pontban foglalt adatok is - értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) A tartózkodási és letelepedési engedély iránti kérelem elutasítása és visszavonása esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének g) és l) pontokban foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(4) A területi idegenrendészeti hatóság a benyújtott jogorvoslati kérelemről és annak eredményéről tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

109. §

A központi adatkezelő szerv a Tv. 81. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül nyilvántartja a tartózkodási és letelepedési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet elbíráló idegenrendészeti hatóság megnevezését és az ügyirat számát.

Az EGT tartózkodási engedéllyel kapcsolatos adatkezelés[93]

109/A. §

(1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Szerződésben részes tagállam állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár) tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelme benyújtásakor a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének a), h), és k) pontjaiban meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem teljesítése esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása és az engedély visszavonása esetén a területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 81. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(4) A területi idegenrendészeti hatóság a benyújtott jogorvoslati kérelemről és annak eredményéről tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(5) A központi adatkezelő szerv az EGT állampolgár személyi azonosítóját és magyarországi lakóhelyének megváltozását a személyiadat- és lakcím-nyilvántartás értesítése alapján rögzíti a központi idegenrendészeti nyilvántartásban.

A bevándorlási engedéllyel rendelkezők adatkezelése

110. §

(1) A területi idegenrendészeti hatóság a bevándorlási engedély visszavonása esetén a Tv. 82. §-a (1) bekezdés a), g) és h) pontjában meghatározott adatokkal értesíti a központi adatkezelő szervet.

(2) A bevándorolt szülők - bevándorlási engedély kiadását követően született - gyermeke esetén a területi idegenrendészeti hatóság a születés tényéről a Tv. 82. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és rendelkezésre álló adatokkal értesíti a központi adatkezelő szervet.

(3) A központi adatkezelő szerv - a külföldi lakóhelyre vonatkozó adat kivételével - az (1) bekezdésben meghatározott adatok közlésével értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervét.

111. §[94]

A bevándorlási engedély alapján kiadott személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról és érvényességéről a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a központi adatkezelő szervet.

A személyi szabadság korlátozásával, más rendkívüli eseményekkel kapcsolatos adatkezelés

112. §

(1) A területi idegenrendészeti hatóság a bűnüldözési és az igazságügyi szervektől kapott tájékoztatás alapján - a Hivatal által meghatározott módon - soron kívül adatszolgáltatást végez a központi adatkezelő szerv részére.

(2) A rendőrhatóság a rendkívüli halálesetről és a személyi sérüléssel járó balesetről a Tv. 83. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok közlésével haladéktalanul tájékoztatja a központi adatkezelő szervet.

(3) A Határőrség idegenrendészeti szerve a visszautasítási őrizet, a területi idegenrendészeti hatóság a kiutasítást előkészítő, illetőleg az idegenrendészeti őrizet elrendeléséről, annak jogcíméről, határidejéről, annak meghosszabbításáról, az őrizet végrehajtásának helyéről, az őrizet megszüntetéséről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti a központi adatkezelő szervet.

(4) Az elrendelő idegenrendészeti hatóság értesíti a központi adatkezelő szervet a kijelölt tartózkodási hely címéről, az elrendelés jogalapjáról és idejéről, a bírói törvényességi felülvizsgálat eredményéről, megszüntetésének időpontjáról, valamint a kiadott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás számáról és érvényességi idejéről.

(5)[95] A területi idegenrendészeti hatóság és a Határőrség idegenrendészeti szerve a Tv. 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

(6)[96] A központi adatkezelő szerv az (1)-(4) bekezdésben foglalt adatok alapján nyilvántartást vezet, és azokról a nemzetközi szerződésben meghatározott módon tájékoztatja az érintett diplomáciai vagy konzuli képviseleteket.

113. §

A közösségi szállás fenntartója nyilvántartást vezet a szálláson tartózkodó külföldiek

a) természetes személyazonosító adatairól és - ha a szálláson való tartózkodás időtartama meghaladja a három napot - arcfényképéről;

b) állampolgárságáról (hontalan státusáról);

c) a tartózkodása kezdetéről, megszüntetéséről és annak okáról;

d) a tartózkodása során hozott intézkedésekről;

e) a letétbe helyezett tárgyairól.

Az úti okmány elvesztését bejelentő külföldiek adatainak kezelése

114. §

A területi idegenrendészeti hatóság a Tv. 84. §-ában meghatározott adatok közlésével értesíti a központi adatkezelő szervet.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

115. §

Az érintett külföldi kérelmére a nyilvántartott adatairól - kivéve, ha a Tv. a tájékoztatást kizárja - a központi adatkezelő szerv, illetőleg a hatáskörére kiterjedően az illetékes idegenrendészeti hatóság köteles tájékoztatást adni.

116. §

Ha a központi adatkezelő szerv, illetőleg az idegenrendészeti hatóság a külföldi kérelmére vagy hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő adat hibás vagy megváltozott, a módosításra, illetőleg a törlésre köteles haladéktalanul intézkedni.

117. §[97]

118. §

(1) A külföldi a központi adatkezelő szervtől, illetve más idegenrendészeti hatóságtól tájékoztatást kérhet a róla nyilvántartott adatokból történő adatszolgáltatások teljesítésére vonatkozóan.

(2) A tájékoztatást meg kell tagadni, ha annak teljesítését nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a Tv. vagy az adatigénylő szervre irányadó törvény kizárja.

A külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

119. §

(1) A Tv. 88. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vendégkönyv a kereskedelmi szálláshelyeken, illetőleg a vendégkönyv vezetésére köteles egyéb szálláshelyeken (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) manuális módszerrel (könyv formájában) vagy számítógéppel egyaránt vezethető.

(2) A nyilvántartás vezetésének módját a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője határozza meg.

(3) A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről, illetőleg a vendégkönyvnek a területi idegenrendészeti hatóság részére történő leadásáról a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője köteles gondoskodni, a tárgyévet követő március 31-éig.

120. §

(1) Kereskedelmi szálláshelynek nem minősülő szálláshelyen megszálló külföldi a szálláshely címének bejelentésére akkor köteles, ha magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja. A bejelentési kötelezettséget az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A bejelentőlapot az útlevél adataival egyezően kell kiállítani és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia.

(3) A külföldi útlevelét a bejelentkezés teljesítésekor a területi idegenrendészeti hatóságon be kell mutatni. A területi idegenrendészeti hatóság a bejelentett szálláshely címének valódiságát a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címnyilvántartásában ellenőrizheti.

(4) A külföldi a szálláshely bejelentésének tényét a bejelentőlap második példányával igazolja.

121. §

(1) A rendelet alkalmazásában a Tv. 88. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás (vendégkönyv) vezetésére kötelezett szállásadó:

a) a kereskedelmi szálláshely (pl. szálloda, kemping, üdülőház, turistaszállás, panzió) vezetője;

b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által fenntartott egyéb szálláshely (pl. üdülő, vendégház, diákszálló) vezetője;

c) a fizetővendéglátás céljára használatba adott lakás (lakrész), illetve üdülő (üdülőrész) tulajdonosa vagy bérlője.

(2) A magánszálláson megszálló külföldi esetében szállásadó:

a) a magánlakás vagy üdülő tulajdonosa, illetve bérlője, ha a lakásába külföldit befogad;

b) a diákotthon vagy kollégium vezetője a szálláshelyre befogadott külföldiek esetében;

c) a munkáltató a munkásszálláson elhelyezett külföldiek esetében.

(3)[98] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól kormányrendelet eltérést engedélyezhet.

A külföldi személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

122. §[99]

(1) A területi idegenrendészeti hatóság az úti okmányának, tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedélyének elvesztését, illetőleg megsemmisülését bejelentő külföldinek - az állampolgárság valószínűsítése esetén - díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényéről.

(2)[100] Ha a külföldi az útiokmányának eltűnése miatt a rendőrségnél feljelentést tesz, a rendőrség az úti okmány eltűnésének tényéről haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(3)[101]

(4) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia.

(5) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja, de időközben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia.

123. §

(1) Az a hatóság, amely talált úti okmányt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni.

(2)[102]

Az Európai Gazdasági Térség állampolgára és családtagja tartózkodása

124. §[103]

(1) Az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) állampolgára a kilencven napot meghaladó tartózkodását köteles bejelenteni, és kérni a tartózkodási jogosultságát igazoló tartózkodási engedély kiadását.

(2) Az EGT állampolgár tartózkodási jogosultságát a "Tartózkodási engedély" (az Európai Gazdasági Térség állampolgára számára) elnevezésű okmány (a továbbiakban: EGT tartózkodási engedély) igazolja. Az okmány formáját és adattartalmát e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az EGT állampolgár a bejelentést, illetőleg az EGT tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál nyújthatja be, személyesen, legkésőbb a kilencven napig tartó jogszerű tartózkodás lejártát megelőző 15 nappal.

(4)[104] Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. A Kérelemhez csatolni kell egy darab arcfényképet, továbbá a megélhetés forrását, valamint a teljes körű egészségbiztosítás meglétét igazoló, ezek hiányában a Tv. 26. §-ának (4) bekezdésében meghatározott igazolást.

(5)[105] Az EGT állampolgár diák köteles a Tv. 26. §-ának (3) bekezdésében meghatározott igazolást csatolni.

(6) Az EGT tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló eljárásban a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb az okmány érvényességi idejének lejártát megelőző tizenöt nappal kell benyújtani.

(7)[106] Az EGT tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha

a) a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;

b) az okmányban foglalt adatok megváltoztak;

c) helyette a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új okmányt kapott;

d) az okmány megrongálódott és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

e) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították;

f) tulajdonosa meghalt;

g) az érintett magyar állampolgárságot szerzett.

(8)[107] Az érvénytelen EGT tartózkodási engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző vagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság bevonja, gondoskodik az okmány érvénytelenítéséről, valamint az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Magyar állampolgárság megszerzése esetén az EGT tartózkodási engedély okmányt az azt kiállító idegenrendészeti hatóság vonja be, illetve érvényteleníti.

124/A. §[108]

(1) Az EGT állampolgár a megélhetéshez elegendő pénzeszköz meglétét igazolhatja különösen olyan jövedelmével, amely

a) más tagállam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátó rendszere alapján jár;

b) tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik;

c) az EGT bármely tagállamában vezetett névre szóló betét vagy betétszerződés, vagy más banki, illetve befektetési eszköz, az EGT tagállam hitelintézete által vállalt bankgarancia, vagy az EGT tagállam székhelyén működő jogi személy által vállalt készfizető kezesség alapján garantált;

d) tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul, vagy

e) az EGT állampolgárnak a megélhetését biztosító vagyona van.

(2) A Tv. 26. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben az EGT tartózkodási engedély jogcíme a következő okiratokkal igazolható:

a) diák esetén az oktatási intézménybe történő felvételről, illetőleg a tanulmányok folytatásáról szóló igazolással;

b) munkavállalás esetén munkaszerződéssel, illetve a Tv. 29. § (7) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén munkavállalási engedéllyel;

c) a Tv. 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt családi kapcsolat esetén olyan igazolással, amely alapján a rokonsági kapcsolat megállapítható, továbbá az 1612/68 EGK rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdése esetén származási ország illetékes hatósága által kiállított olyan igazolással, amely arra irányul, hogy a családtagot a munkavállaló tartja el vagy ebben az országban nála lakik;

d) a Tv. 26. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozók esetén a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel, illetőleg - amennyiben ez nem szükséges - a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek fennállásának igazolásával.

125. §[109]

(1)[110] Az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező, a Tv. 25. §-a (2) bekezdésében meghatározott családtagja esetében tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell egy darab arcfényképet, be kell mutatni az érvényes útlevelet, továbbá a családi kapcsolat fennállását igazoló okiratot.

(2)[111] A családtag a megélhetés és a teljes körű egészségbiztosítás meglétét köteles igazolni, kivéve, ha az EGT állampolgár - akinek jogán a családtag tartózkodási joga alapul - a Tv. 26. §-ában foglaltak alapján ez alól mentesül.

(3)[112] Ha az EGT állampolgár harmadik országbeli családtagját az EGT állampolgár tartja el, a tartózkodási engedély iránti kérelméhez az EGT állampolgár eltartási nyilatkozatát is csatolni kell.

(4)[113] Az EGT állampolgár harmadik országbeli családtagja tartózkodási engedély iránti kérelmét legkésőbb a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízuma lejártát, illetőleg - vízummentes beutazása esetén - jogszerű tartózkodásának lejártát megelőző tizenötödik napig nyújthatja be.

(5)[114] Az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárának minősülő családtagjának a Tv. 27. §-ában foglaltakon alapuló tartózkodás jogát az e rendelet 3. mellékletében meghatározott okmány igazolja. Az okmányba az "EGT állampolgár családtagja" megjelölést is fel kell tüntetni.

(6)[115] A kérelem benyújtására és az engedély meghosszabbítására a 124. § (3)-(4) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

126. §[116]

(1)[117] Az EGT állampolgára első magyarországi lakóhelyének létesítését az EGT tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg jelenti be. Az EGT állampolgár a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban az első lakóhelyét a területi idegenrendészeti hatóság által kiadott - az idegenrendészeti hatóság által nyilvántartott személyes adatait, és az EGT tartózkodási engedély okmányazonosító adatait is tartalmazó - hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi első lakóhelyének bejelentéséhez köteles okirattal igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát. Az EGT tartózkodási engedély iránti kérelemnek a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatát a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak, mint szállásadónak is alá kell írnia.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet az EGT tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el.

(4)[118] Az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi köteles az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél - a külön jogszabályban* foglaltak szerint - bejelenteni.

(5) A lakóhely megváltozása nem jár az EGT tartózkodási engedély okmány cseréjével. A lakóhelyváltozás bejelentését a (4) bekezdés szerinti eljárásban a jegyző által kiadott, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány igazolja, ezért ezt a hatósági igazolványt az EGT tartózkodási engedéllyel együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.

(6)[119] Az EGT állampolgár köteles haladéktalanul a kiállító hatóságnak bejelenteni a tartózkodás jogcímében, illetőleg a tartózkodásra jogosító okmány adataiban bekövetkezett változást, amelyet okirattal igazolni kell. Az e rendeletben meghatározott egyéb bejelentési kötelezettségeket - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

(7)[120] Az EGT tartózkodási engedély kiadásáról, meghosszabbításról, továbbá visszavonásáról a személyi adat- és lakcímnyilvántartást értesíteni kell.

(8)[121] Az EGT állampolgár a beutazásától számított 90 napig mentesül a magánszálláson létesített szálláshelye bejelentési kötelezettsége alól. Az EGT állampolgár mentesül a 122. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alól, ha az okmány eltűnése miatt a rendőrségen feljelentést tett.

126/A. §[122]

(1)[123] Az EGT állampolgár tekintetében e rendelet 7/A. §-ában, 27-28. §-ában, 39. §-ában, 49. §-ának (1) bekezdésében, az ujjnyomat levételének kötelezettsége kivételével az 54. §-ában, 55. §-ának (1) bekezdésében, 56-57. §-ában, 60. §-ában, 63-66. §-ában, 68. §-ának (1)-(4) bekezdésében, 78-80. §-ában, 97. §-ában, 99-100. §-ában, 109. §-ában, 109/A. §-ában, 112. §-ának (1)-(2) és (6) bekezdésében, 114-119. §-ában, 121-126. §-ában, valamint 127/A. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Tv. 26. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó EGT állampolgár esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a 24. §-ban és a 31. § (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) Ezt a rendeletet az EGT állampolgár harmadik állambeli családtagjára e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

127. §

(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom az elrendelő szerv által meghatározott ideig érvényes. A határozatlan időre elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat 2002. december 31-ig felül kell vizsgálni és a Tv. 32-33. §-aiban foglalt rendelkezések alapján kell megszüntetni vagy határozott időre ismételten elrendelni.

(2) A Tv. 92. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel, a 2002. január 1-je előtt benyújtott, jogerősen még el nem bírált bevándorlási kérelemmel kapcsolatos idegenrendészeti hatósági eljárásban a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott - többször módosított - 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a kiutasítás végrehajtására menekültügyi hatóság határozata, illetőleg olyan bírói ítélet alapján kerül sor, amelynek meghozatalakor a bíróság a beutazási és tartózkodási tilalom meghatározására még nem volt köteles, a területi idegenrendészeti hatóság határozatban állapítja meg a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

127/A. §[124]

(1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 144. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt esetben az EGT tartózkodási engedély, illetőleg az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási engedélyének kiadására a 124-126/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárásban

a) a korábbi tartózkodásra jogosító engedély kiadásához nem csatolt okiratokat, illetve

b) a tartózkodás jogcímének, illetve az érintett adatainak megváltozása esetén az azt igazoló okiratokat kell csatolni.

(2) A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 1. számú mellékletében felsorolt EGT országok állampolgára, illetőleg családtagja részére a Tv. 26. § (4) bekezdésének a) pontján alapuló tartózkodásra jogosító engedélyt - amennyiben foglalkoztatása a Vkr. alapján engedélyhez kötött - a munkavállalási engedély érvényességi idejével azonos időtartammal kell meghatározni. Amennyiben a munkavállalási engedélyt visszavonták, vagy a munkaviszony megszűnt és az EGT állampolgár vagy családtagja tartózkodási jogát a Tv.-ben meghatározott egyéb jogcímen nem gyakorolhatja, az EGT tartózkodási engedélyt vissza kell vonni.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó EGT állampolgár tekintetében a 98. § és 103. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Amennyiben a munkavállalási engedély érvényességi ideje alatt az EGT állampolgár állampolgársága szerinti ország a magyar állampolgárokkal szemben megszünteti a védintézkedés alkalmazását, az EGT állampolgár kérelmére az általános szabályok szerinti érvényességű EGT tartózkodási engedélyt kell kiadni.

127/B. §[125]

(1) Az EUtv. 145. §-ának hatálya alá tartozó külföldi kérelmét a külön jogszabály szerinti, a tartózkodási engedély kiadására irányadó kérelem kitöltésével nyújthatja be.

(2) A kérelemhez csatolni kell az illetékes külföldi hatóság által kiadott, a kérelmező személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okmányokat, ennek hiányában az EUtv. 145. §-ának (3) bekezdésében meghatározott okiratot, vagy bármely más, a személyazonosság megállapítására alkalmas okiratot. Ha a külföldi az illetékes külföldi hatóságnak a személyazonosság és az állampolgárság megállapítására alkalmas okmányával nem rendelkezik, köteles nyilatkozni arról, hogy ilyen okmánnyal miért nem rendelkezik, és milyen okból nem tudja azt beszerezni.

(3) A kérelem benyújtásakor igazolni kell az EUtv. 145. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott, a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló feltétel meglétét, továbbá igazolni kell a külföldi magyarországi tartózkodási helyét.

(4) A kérelmező részére e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott okmányt kell kiállítani.

(5) Ha a külföldinek a kérelem benyújtásakor a tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, letelepedési engedély iránti kérelme elbírálására irányuló idegenrendészeti, vagy menekültkénti elismerésére irányuló menekültügyi hatósági eljárás van folyamatban, a külföldi írásbeli nyilatkozatában rögzített választása szerint

a) a folyamatban lévő közigazgatási eljárást - a kérelem visszavonása mellett - meg kell szüntetni, vagy a jelen kérelem elbírálására irányuló eljárást a folyamatban lévő ügy elbírálásáig fel kell függeszteni;

b) a külföldi a folyamatban lévő eljárásban hozott határozat elleni bírósági eljárásra irányuló kérelmét visszavonja, vagy a jelen eljárást a bíróság határozatáig, de legfeljebb 2005. november 30-ig fel kell függeszteni.

(6) A külföldi az EUtv. 145. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tartózkodási engedélye érvényességi idején belül az általános szabályok szerint nyújthat be tartózkodási engedély iránti kérelmet azzal az eltéréssel, hogy a családegyesítőnek, a munkavállalónak és a jövedelemszerzőnek tartózkodási vízumot nem kell beszereznie, és csak a hiányzó vagy az adatváltozást tartalmazó okiratokat kell csatolnia.

Jogharmonizációs záradék

128. §[126]

Ez a rendelet a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Európai Közösségek következő jogszabályaival

a) összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

aa) a Tanács 90/364/EGK irányelve a tartózkodási jogról,

ab) a Tanács 68/360/EGK irányelve a munkavállalókra és családtagjaikra vonatkozó utazási és tartózkodási korlátozások megszüntetéséről,

ac) a Tanács 73/148/EGK irányelve a tagállamok állampolgárainak letelepedéssel és szolgáltatás nyújtásával összefüggő mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről,

ad) a Tanács 1995. december 22-i, az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről szóló ajánlásával,

ae) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalásával az érdekházasságok elleni küzdelem során alkalmazandó eszközökről,

af) a Tanács 1994. november 30-i ajánlásával a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére tanulmányi célból való beléptetéséről,

ag) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalásával a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;

ah) a Tanács 93/96/EK irányelve a diákok tartózkodási jogáról;

ah)[127] a Tanács 2001/40/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak kiutasításáról szóló határozatok kölcsönös elismeréséről.

b) részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1995. december 22-i állásfoglalásával a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések összehangolására.

Záró rendelkezések

129. §

(1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. január l-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 136/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet, a 82/1998. (IV. 30.) Korm. rendelet, a 26/1998. (II. 18.) Korm. rendelet, a 44/1996. (III. 22.) Korm. rendelet és a 100/1994. (VI. 29.) Korm. rendelet, valamint a személyi azonosító használatával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 13/1999. (II. 1.) Korm. rendelet 53-59. §-a.

(2) A rendelet 124-126. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(3)[128]

130. §

(1)[129]

(2)[130]

(3)[131]

(4) Az Ut. vhr. 12. §-át megelőző alcím és a 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmánya

12. § A bevándorolt és a hontalan úti okmánya tartalmazza:

a) a külföldi családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;

b) a bevándorlási vagy hontalansági engedély számát, az engedélyező hatóság megnevezését, továbbá az "állandó magyarországi tartózkodásra jogosult" bejegyzést;

c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát."

(5) Az Ut. vhr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kérelmező

a) a magánútlevél iránti kérelmet a jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a külképviseletnél, diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál, hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,

b) a magánútlevél kiállítására vonatkozó kérelmet - ha a kiadását soron kívül kéri - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalnál vagy a Hivatalnál,

c) ideiglenes magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,

d) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, továbbá a menedékes utazási igazolványa iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,

e) a határátlépési engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél,

f) bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél nyújthatja be."

(6)[132]

(7)[133]

131. §

A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szállásadó a 30 napot meghaladó folyamatos tartózkodás esetén köteles a szállást igénybe vevő külföldi, illetve hontalan figyelmét a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szálláshely-bejelentési kötelezettség teljesítésére felhívni, vagy mint szállásadó a külföldit bejelenteni, továbbá a Magyar Köztársaság területén élő, az 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó állampolgárok figyelmét e törvény 26. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésére felhívni."

132. §[134]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez

A repülőtéri tranzitvízum beszerzésének kötelezettsége alól mentesülő országok felsorolása

Albánia

Algéria

Amerikai Egyesült Államok

Andorra

Angola

Antigua és Barbuda

Argentína

Ausztrália

Ausztria

Azerbajdzsán

Bahama-szigetek

Bahrein

Barbados

Belgium

Belize

Benin

Bhután

Bissau-Guinea

Bolívia

Bosznia-Hercegovina

Botswana

Brazília

Brunei

Bulgária

Burkina Faso

Burundi

Chile

Ciprus

Comore-szigetek

Costa Rica

Csád

Csehország

Dánia

Dél-afrikai Köztársaság

Dominika

Dominikai Köztársaság

Dzsibuti

Ecuador

Egyenlítői-Guinea

Egyesült Arab Emírségek

Egyiptom

Elefántcsontpart

Észtország

Fehéroroszország (Belarusz)

Fidzsi-szigetek

Finnország

Franciaország

Gabon

Gambia

Görögország

Grenada

Grúzia

Guatemala

Guyana

Haiti

Hollandia

Honduras

Horvátország

India

Indonézia

Írország

Izland

Izrael

Jamaica

Japán

Jemen

Jordánia

Jugoszlávia

Kambodzsa

Kanada

Katar

Kazahsztán

Kenya

Kína

Kirgizisztán

Kiribati

Kolumbia

Koreai Köztársaság

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

Közép-afrikai Köztársaság

Kuba

Kuvait

Laosz

Lengyelország

Lesotho

Lettország

Líbia

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Macedónia

Madagaszkár

Malajzia

Malawi

Maldív-szigetek

Mali

Marokkó

Marshall-szigetek

Mauritánia

Mauritius

Málta

Mexikó

Mianmar

Mikronézia

Moldova

Monaco

Mongólia

Mozambik

Nagy-Britannia

Namíbia

Nauru

Nepál

Németország

Nicaragua

Niger

Norvégia

Olaszország

Omán

Oroszország

Örményország

Palau

Panama

Pápua Új-Guinea

Paraguay

Peru

Portugália

Románia

Saint Kitts és Nevis

Saint Lucia

Saint Vincent

Salamon-szigetek

Salvador (El Salvador)

San Marino

Sao Tomé és Principe

Seychelle-szigetek

Spanyolország

Suriname

Svájc

Svédország

Szamoa

Szaúd-Arábia

Szingapúr

Szlovákia

Szlovénia

Szváziföld

Tádzsikisztán

Tanzánia

Thaiföld

Togo

Tonga

Törökország

Trinidad és Tobago

Tunézia

Tuvalu

Türkmenisztán

Uganda

Új-Zéland

Ukrajna

Uruguay

Üzbegisztán

Vanuatu

Vatikán

Venezuela

Vietnam

Zambia

Zimbabwe

Zöld-foki Köztársaság

2. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez[135]

Beutazási okmányok

1. Vízum

A vízum formája: matrica

A vízum adattartalma:

1. okmányazonosító

2. érvényességi idő

3. a beutazások száma

4. a tartózkodás időtartama

5. a kiállítás helye

6. a kiállítás ideje

7. útlevél száma

8. a vízum típusa

9. arcképmás

10. név (családi és utónevek)

11. megjegyzések

12. gépi olvasásra alkalmas adatsor

2. Vízum beillesztésére szolgáló külön lap

Azokmány adattartama a következő:

1. név (családi és utónév)

2. születési idő

3. kiállító hatóság megnevezése

4. kiállítás helye, ideje

5. kiállító hatóság képviselőjének aláírása, bélyegzője

6. okmányazonosító

7. vízummatrica elhelyezésre szolgáló rész

3. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez[136]

Tartózkodási okmányok

1. Tartózkodási engedély

Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély

Az okmány formátuma: matrica

Az okmány adattartalma a következő:

1. név (családi és utónév)

2. okmányazonosító

3. arcképmás

4. az engedély kiállításának helye és időpontja

5. érvényességi idő

6. az engedély típusa

7. megjegyzések

8. a kiállító aláírása, bélyegzője

9. gépi olvasásra alkalmas adatsor

2. Humanitárius tartózkodási engedély

Az okmány megnevezése: tartózkodási engedély Az okmány formátuma: ID-2 kártya

Az okmány adattartalma a következő:

1. okmányazonosító

2. név - családi és utónév (nevek)

3. állampolgárság (hontalanság)

4. nem

5. arcképmás

6. az engedély kibocsátásának helye és időpontja

7. érvényességi idő

8. a tartózkodás célja

9. születési hely, idő

10. szálláshely

11. saját kezű aláírás

12. Egyéb megjegyzések

4. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez[137]

5. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez

A közösségi szállás házirendje

1. A szálláson elhelyezésre kerülő személy az elhelyezéskor (szállásra érkezéskor) tartózkodásra jogosító okmányát, valamint a kötelező tartózkodási helyet kijelölő határozatot köteles bemutatni.

2. Az elhelyezést követően a külföldi köteles magát egészségügyi, ruházat- és csomagellenőrzésnek alávetni.

3. A közösségi szálláson elhelyezett külföldi (a továbbiakban: elhelyezett) az elhelyezéskor pénzét, értékeit megőrzőben elhelyezheti vagy magánál tarthatja, de ez esetben megőrzésükről önmagának kell gondoskodnia.

4. Az elhelyezett nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztetheti (fegyver, ütő-, vágó-, szúróeszköz, gázspray, kábítószer, alkohol stb.).

5. A elhelyezett a részére átadott leltári tárgyakkal a közösségi szállás elhagyásakor köteles elszámolni.

6. Az elhelyezettek a közösségi szállás helyiségeit, berendezési tárgyait, felszereléseit csak rendeltetésszerűen használhatja. Köteles a helyiségek tisztaságára ügyelni, környezetét tisztán tartani, a berendezési tárgyak épségét megóvni.

7. Az elhelyezett egészségügyi panaszával az ügyeletes orvoshoz fordulhat. Az orvosi rendelés időpontjait a napirend tartalmazza.

8. Az elhelyezett az erre kijelölt helyiségben, a napirend szerinti időpontokban látogatót fogadhat, saját költségén távbeszélést és levelezést folytathat.

9. Az elhelyezett vallását egyénileg vagy csoportosan szabadon gyakorolhatja. A vallásgyakorlás a szálláshely működési rendjét nem sértheti.

10. Az elhelyezett a szállás kijelölt helyiségeiben szabadon mozoghat, a művelődéshez és a sportoláshoz rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket szabadon használhatja.

11. Az elhelyezett a szálláshelyen köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel a többi elhelyezett jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja.

6. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez

A befogadott vagyon- és jövedelemnyilatkozata

NYILATKOZAT

a befogadott vagyonáról, jövedelméről és az azokban bekövetkezett változásokról

A) Személyes adatok

* A megfelelő rész aláhúzandó!

Nyilatkozat

Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy:

a) a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítést kell fizetnem, amennyiben vagyonom Ft értéke (összege) vagy jövedelmem havi összege meghaladja a jelen Nyilatkozat D) pontjában meghatározott értéket (összeget);

b) a Hivatal - amennyiben térítésmentes ellátásban, illetőleg támogatásban részesülök - újabb vagyon- és jövedelemnyilatkozat benyújtására kötelezhet, amelynek 15 napon belül köteles vagyok eleget tenni;

c) a Hivatal a nyilatkozatban szereplő adatok valódiságát ellenőrizheti;

d) a vagyoni, jövedelmi helyzetemben bekövetkezett, a jelen nyilatkozat D) pontja szerinti változás bejelentésének elmulasztása esetén a Hivatal az ellátás és a pénzbeli támogatás folyósítását a kötelezettség tejesítéséig felfüggesztheti;

e) a vagyoni és jövedelmi helyzetemről, valamint az abban bekövetkezett változásról kitöltött Nyilatkozatban valótlan adatok közlése esetén a Hivatal megvonhatja az ellátást és a támogatást.

Minden kérelmező és befogadott (tehát az együtt érkező házastárs, kiskorú helyett a törvényes ügygondnok) külön nyilatkozatot tölt ki.

A nyilatkozatot nyomtatott betűvel kell kitölteni!

7. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez

ELLÁTÁSI IGAZOLVÁNY

(befogadott részére)

8. számú melléklet a 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelethez[139]

TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY (az Európai Gazdasági Térség állampolgára számára)

Az okmány formátuma: ID-2 kártya

Az okmány adattartalma a következő:

1. okmányazonosító

2. név - családi és utónév (nevek) 5. születési helye, (település, ország)

6. születési ideje

3. állampolgárság

4. neme

7. arcképmás

8. érvényességi idő

7. kiállítás helye, ideje, aláírás

8. gépi olvasásra alkalmas adatsor

9. egyéb megjegyzések

10. tájékozató szöveg

"Ezt a tartózkodási engedélyt a kibocsátó hatóság az Európai Közösségek Tanácsa 1612/68/EGK rendelete és a Tanács 1968. október 15-i 68/360/EGK irányelvének végrehajtása érdekében tett intézkedések alapján, az EGT Megállapodásban foglalt módon állította ki."