62005CJ0237_SUM[1]

A Bíróság (második tanács) 2007. október 11-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság. Tagállami kötelezettségszegés - 92/50/EGK irányelv - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - A mezőgazdasági gazdálkodóknak a 2001. évben nyújtott támogatási szolgáltatások - 3508/92/EGK rendelet - Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) végrehajtása Görögországban - Ajánlati felhívás hiánya - A kereset elfogadhatatlansága. C-237/05. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2007. október 11. ( *1 )

"Tagállami kötelezettségszegés - 92/50/EGK irányelv - Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - A mezőgazdasági gazdálkodóknak a 2001. évben nyújtott támogatási szolgáltatások - 3508/92/EGK rendelet - Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) végrehajtása Görögországban - Ajánlati felhívás hiánya - A kereset elfogadhatatlansága"

A C-237/05. sz. ügyben,

az EK 226. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2005. május 30-án

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: M. Patakia és X. Lewis, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

felperesnek

a Görög Köztársaság (képviselik: G. Kanellopoulos és S. Charitaki, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök (előadó), G. Arestis, L. Bay Larsen, R. Schintgen és P. Kūris bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. szeptember 14-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2007. február 15-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az Európai Közösségek Bizottsága a keresetében annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Görög Köztársaság - az illetékes hatóságok által a 2001. évi integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében a gabonatermelők és mások kérelmeinek és nyilatkozatainak előkészítésével és begyűjtésével kapcsolatos feladatok tekintetében folytatott gyakorlata miatt - nem teljesítette az 1997. október 13-i 97/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 328., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 3. kötet, 3. o.) módosított, a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o., a továbbiakban: 92/50 irányelv) rendelkezéseiből, különösen az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből, 7. cikkéből, 11. cikke (1) bekezdéséből és 15. cikke (2) bekezdéséből, valamint az átláthatóság általános alapelvéből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér

A 92/50 irányelv

2 A 92/50 irányelv 1. cikke a) pontjának értelmében "»szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzés« egy szolgáltató és egy ajánlatkérő közötti visszterhes írásbeli szerződés", az ugyenezen rendelkezés i-ix. pontjában felsorolt szerződések kivételével.

3 A szóban forgó irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:

"(1) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése vagy tervpályázat szervezése során az ajánlatkérők az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő eljárást alkalmazzák.

(2) Az ajánlatkérők biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a különböző szolgáltatók között."

4 A 92/50 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében:

a) Ezt az irányelvet kell alkalmazni:

- [...] a szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződésekre, az I. B. mellékletben említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződésekre, [...] amelyeket az 1. cikk b) pontjában említett ajánlatkérők ítéltek oda, és amelyek általános forgalmi adó (ÁFA) [helyesen: hozzáadottérték-adó (HÉA)] nélküli becsült értéke legalább 200000 ECU,

- az I. A. mellékletben említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződésekre, [...]:

i) amelyeket a 93/36/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt ajánlatkérők ítéltek oda, és amelyek ÁFA [helyesen: HÉA] nélküli becsült értéke legalább 130000 SDR (SDR: special drawing rights: különleges lehívási jogok) ECU-ben kifejezett értékének felel meg;

ii) amelyeket az 1. cikk b) pontjában felsorolt ajánlatkérők ítéltek oda, kivéve a 93/36/EGK irányelv I. mellékletében említetteket, és amelyek ÁFA [helyesen: HÉA] nélküli becsült értéke legalább 200000 SDR ECU-ben kifejezett értékének felel meg."

5 A 92/50 irányelv 8. cikke szerint "a szerződést, amelynek tárgya az I. A. mellékletben felsorolt szolgáltatás, [ugyanezen irányelvnek] a III-VI. cím[e] rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni".

6 A szóban forgó irányelv 9. cikke kimondja:

"Azt a szerződést, amelynek tárgya az I. B. mellékletben felsorolt szolgáltatás, a 14. és 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni."

7 Ugyanezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésekor az ajánlatkérő az 1. cikk d), e) és f) pontjában meghatározott, nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokat alkalmazza.

8 A 92/50 irányelv 15. cikkének (2) bekezdése értelmében:

"Az az ajánlatkérő, amely egy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést nyílt, meghívásos vagy a 11. cikkben említett esetekben tárgyalásos eljárás útján kíván odaítélni, ezt a szándékát hirdetményben közli."

A 3508/92/EGK rendelet

9 A 2000. július 17-i 1593/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 182., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 30. kötet, 94. o.) módosított, egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 355., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 223. o., a továbbiakban: 3508/92 rendelet) harmadik és negyedik preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a közös agrárpolitika reformjának részeként, és az igazgatási és ellenőrzési mechanizmusoknak az új helyzethez való igazítása, valamint azok hatékonyságának és használhatóságának javítása érdekében szükség van a szántóföldi növények, a marha- és borjúhús-előállítás, valamint a bárány- és kecskehús-előállítás támogatási programjait felölelő új, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: IIER) kidolgozására.

10 A 3508/92 rendelet 2. cikke előírja: "Az [IIER] a következő elemeket tartalmazza:

a) számítógépes adatbázis;

b) mezőgazdasági parcellaazonosítási rendszer;

c) állatazonosítási és -nyilvántartási rendszer;

d) támogatási kérelmek;

e) integrált ellenőrzési rendszer."

11 A szóban forgó rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A számítógépes adatbázisnak rögzítenie kell a kérelmekből származó adatokat valamennyi mezőgazdasági üzemre vonatkozóan. Ennek az adatbázisnak különösen az előző, legalább három egymást követő naptári, illetve értékesítési évre vonatkozó adatokhoz való közvetlen és azonnali hozzáférést kell lehetővé tennie a tagállam illetékes hatóságán keresztül."

12 Ugyanezen rendelet 4. cikke szerint:

"A mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének alapját képezhetik térképek, ingatlan-nyilvántartási dokumentumok vagy más térképészeti adatok. Számítógépes térinformatikai módszereket kell alkalmazni, beleértve lehetőleg az ortokorrigált légi- vagy űrfelvételezést, amelynek legalább az 1:10000 méretarányú térképészeti pontossággal megegyező egységes minőséget kell biztosítania."

13 A 3508/92 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében: "Annak érdekében, hogy az e rendelettel szabályozott egy vagy több közösségi program támogatására jogosult legyen, minden egyes gazdálkodónak »területi« támogatás iránti kérelmet kell benyújtania minden egyes évre a következők feltüntetésével:

- mezőgazdasági parcellák, beleértve azokat a területeket is, melyeken takarmánynövényeket termesztenek, valamint a szántóföldekre vonatkozó területpihentetési intézkedések körébe eső mezőgazdasági parcellák,

- adott esetben, bármilyen egyéb szükséges információ, melyet a közösségi támogatásokra vonatkozó rendeletek vagy az illető tagállam írnak elő."

14 A szóba forgó rendelet 7. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az [IIER]-nek az összes benyújtott támogatási kérelemre vonatkoznia kell, különösen az adminisztratív ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzések és, adott esetben, a légi vagy műholdas távérzékeléssel történő vizsgálatok tekintetében."

A jogvita előzményei és a pert megelőző eljárás

15 Panasz érkezett a Bizottsághoz, miszerint a 2001. évben az IIER Görögországban való alkalmazása keretében nyújtott egyes szolgáltatásokról szóló keretmegállapodás és az annak teljesítésére irányuló szerződések a 92/50 irányelvre tekintettel állítólag jogsértőek.

16 A szóban forgó keretmegállapodás 2001. február 20-án jött létre a belügyminisztérium, a közszolgálati és decentralizációs minisztérium, a földművelésügyi minisztérium, a görögországi megyei hivatalok uniója, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek unióinak pánhellén szövetsége között (a továbbiakban: keretmegállapodás).

17 A keretmegállapodás azon alábbi szolgáltatásoknak a fenti szövetség által történő koordinálására vonatkozott, amelyek teljesítésével az utóbbi tagjait - azaz a mezőgazdasági szövetkezetek helyi unióit (a továbbiakban: MSZU-k) - bízták meg:

- a gazdálkodók tájékoztatása a gazdaságokra és mezőgazdasági kultúrákra vonatkozó új igénylő- és bejelentőlapok elfogadásáról, amelyeket az IIER új adatbázisában használnak fel;

- a gazdálkodók által a megfelelő formanyomtatványokon szolgáltatott adatok helyes és időben történő rögzítésének biztosításához való segítségnyújtás. E szolgáltatás magában foglalja többek között a gazdálkodók számára a megművelt és erdősített területeknek az ortofotókon, a légi felvételeken vagy a topográfiai térképeken való beazonosításához nyújtott műszaki támogatást;

- a formanyomtatványok beszedése és papír formátumban vagy elektronikus úton való benyújtása az illetékes megyei közigazgatási hivatalnak.

18 A keretmegállapodás e tekintetben előírta, hogy a megyei közigazgatási hivatalok és az MSZU-k minden egyes nomosz vonatkozásában külön végrehajtási szerződést kötnek. Ezt követően ténylegesen létrejöttek ezek a szerződések (a továbbiakban: a jogvita tárgyát képező szerződések).

19 A Bizottság 2002. december 18-i levelében felhívta a Görög Köztársaságot arra, hogy közölje észrevételeit azon kifogás tekintetében, hogy - mivel közvetlenül és előzetes hirdetmény közzététele nélkül ítélte oda az érintett szolgáltatásokat az MSZU-knak - megsértette a 92/50 irányelv rendelkezéseit, különösen 3. cikkének (2) bekezdését, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

20 Mivel a Bizottság a Görög Köztársaságnak a szóban forgó levélre adott válaszát nem találta kielégítőnek, 2003. december 19-én indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben felhívta e tagállamot, hogy a közléstől számított két hónapon belül hozza meg a véleménynek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

21 Mivel a görög kormány indokolással ellátott véleményre adott válasza nem volt meggyőző a Bizottság számára, ez utóbbi benyújtotta a jelen keresetet.

A kereset elfogadhatóságáról

22 A Görög Köztársaság a Bizottság keresete ellen - az utóbbi keresetindításhoz fűződő érdekének hiányára és a kereset okafogyottságára alapítva - elfogadhatatlansági kifogást emelt.

23 E tekintetben a szóban forgó tagállam elsősorban arra hivatkozik, hogy meghozta az állítólagos kötelezettségszegés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és az indokolással ellátott véleményben az annak való megfeleléshez meghatározott határidő lejártakor már nem állt fenn kötelezettségszegés, mivel:

- a 2003. évben nem ítéltek oda közvetlenül ilyen szolgáltatásokat, és az MSZU-kon kívül egyéb jogalanyok is pályázhattak;

- a görög hatóságok a földművelésügyi minisztérium államtitkárának 2003. november 6-i 5767. sz. hivatalos nyilatkozatában kötelezettséget vállaltak arra, hogy "szükség esetén a versenytársak pályázatait is figyelembe veszik az érintett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésekor, természetesen feltéve, hogy e szolgáltatások teljes mértékben vagy részlegesen a 92/50 irányelv I.A. mellékletének hatálya alá tartoznak".

24 Másodsorban a Görög Köztársaság úgy érvel, hogy az indokolással ellátott véleménynek való megfelelésre meghatározott határidő lejártakor a kizárólag a 2001. évre vonatkozó állítólagos kötelezettségszegés már nem állt fenn, és már joghatással sem bírt.

25 A Bizottság erre válaszul előadja, hogy a felrótt kötelezettségszegés megállapítása azért szükséges, mert a 92/50 irányelv hatékony és helyes alkalmazása sem a 2001. évre vonatkozó jelen jogvitában, sem pedig a jövőre nézve nem biztosított.

26 Először is az 5767. sz. nyilatkozat nemcsak, hogy nem hatékony, mivel nem bír jogi kötőerővel, hanem a "szükség esetén" fordulat alkalmazása miatt homályos is.

27 Továbbá a Görög Köztársaság és a Bizottság között a jogvita tárgyát képező szerződések sajátos jellegével, valamint az érintett szolgáltatásoknak a 92/50 irányelv IA. melléklete alá való tartozásukkal kapcsolatos nézeteltérés nem csak elméleti jellegű, és azzal a veszéllyel jár, hogy a szóban forgó tagállam ismételten elkövetheti a kötelezettségszegést.

28 Végül semmi sem biztosítja, hogy a jövőben helyesen alkalmazzák majd a 92/50 irányelvet, mivel a 2001-et követő években szintén közvetlenül az MSZU-knak ítélték oda a szóban forgó szolgáltatásokat.

29 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzés területén a Bíróság kimondta, hogy a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset elfogadhatatlan, ha az indokolással ellátott véleményben megszabott határidő letelte előtt a szóban forgó szerződés már teljesedésbe ment (a C-362/90. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 1992. március 31-én hozott ítélet [EBHT 1992.I-2353. o.] 11. és 13. pontja, valamint a C-394/02. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2005. június 2-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-4713. o.] 18. pontja).

30 Tehát meg kell vizsgálni, hogy az indokolással ellátott véleményben megszabott határidő lejártakor, azaz 2004. február 19-én a jogvita tárgyát képező szerződések legalábbis részben teljesítés alatt álltak-e még, vagy éppen ellenkezőleg, a szerződésekben foglalt támogatási tevékenységeket ezen időpontra már teljes mértékben befejezték, és így e szerződések már nem bírtak joghatással.

31 A jelen esetben a Bizottság által kifogásolt kötelezettségszegés - amint az a keresetlevélben foglalt kérelmek szövegéből kifejezetten kitűnik - kizárólag az MSZU-k által az IIER 2001. évben történő alkalmazása keretében nyújtott, a jogvita tárgyát képező - a keretmegállapodás teljesítése érdekében ugyanebben az évben kötött - szerződések által pontosan meghatározott támogatási szolgáltatásokat érinti. A tárgyalás során a Bizottság fenntartotta, hogy keresete kizárólag a 2001. évre vonatkozik.

32 A jogvita tárgyát képező szerződésekben előírt támogatásnyújtás a gazdálkodók által benyújtott támogatási kérelmek arra való előkészítésére irányul, hogy a 3508/92 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően rögzítsék az azokban szereplő adatokat az IIER adatbázisában. E kérelmeket minden évben be kell nyújtani, hogy az adott évben sor kerülhessen a támogatások kifizetésére. Lényegében tehát az odaítélt támogatások kifizetésével lezáruló gazdasági évhez kapcsolódó szolgáltatásokról van szó.

33 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a jogvita tárgyát képező szerződésekben is szereplő, a keretmegállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint e szerződések az aláírás napján lépnek hatályba, és amint megtörtént valamennyi pénzügyi támogatás kifizetése a kérelmet benyújtó gazdálkodók számára, hatályukat vesztik.

34 Márpedig a Bizottság nem tudta cáfolni a Görög Köztársaság állítását, amelynek képviselője megerősítette a tárgyalás során, hogy a 2001. évi támogatásokat teljes mértékben kifizették a következő évben, azaz jóval az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejárta előtt.

35 A Bizottság eltérő állítása hiányában meg kell tehát állapítani, hogy az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor a keretmegállapodás és a jogvita tárgyát képező, a keretmegállapodás 2001. évi teljesítésére irányuló szerződések már nem rendelkeztek joghatással.

36 A Bizottság a tárgyalás során előadta, hogy a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítéletben felmerült jogsértéssel ellentétben a jelen jogvita tárgyát képező kötelezettségszegés, azaz az érintett támogatási szolgáltatások közvetlenül és előzetes hirdetmény közzététele nélkül való odaítélése az MSZU-knak, a 2001. évet követő években - azaz a jelen kereset benyújtását megelőzően - újra megismétlődött.

37 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem tudta cáfolni a Görög Köztársaság állítását, amelynek értelmében e támogatási szolgáltatásokat a szóban forgó évek során a 2001. évben követettől teljesen eltérő eljárás keretében nyújtották.

38 A Bizottság különösen nem volt képes megkérdőjelezni a görög kormány képviselőjének állítását, aki a tárgyalás során - e kormánynak a Bíróság e célból feltett kérdésére összeállított megfelelő iratai alapján - fenntartotta, hogy a 2001. évet követő években az állam költségvetésében nem szerepelt előirányzat az MSZU-k által nyújtott támogatási szolgáltatások ellentételezésére, mivel ekkortól az utóbbiak az egyes gazdálkodóktól kaptak díjazást a nyújtott szolgáltatások arányában.

39 Következésképpen - a Bíróság előtt tett állításokat figyelembe véve - a Bizottság nem tudta a jog által megkövetelt mértékben bizonyítani, hogy a Bizottság által a Görög Köztársaságnak a 2001. év tekintetében felrótt kötelezettségszegés a későbbi években megismétlődött.

40 Végül a Bizottság azon érvelését illetően, hogy keresete azért elfogadható, mivel állandó véleménykülönbség alakult ki közte és a Görög Köztársaság között a 92/50 irányelvnek a szóban forgó közbeszerzések sajátos jellege tekintetében való értelmezésével kapcsolatban, elegendő megállapítani, hogy kizárólag e körülmény nem elegendő e kereset elfogadhatóvá nyilvánításához.

41 A fentiekből következően a Bizottság keresetét - mint elfogadhatatlant - el kell utasítani.

A költségekről

42 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a Görög Köztársaság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

1) A keresetet - mint elfogadhatatlant - elutasítja.

2) Az Európai Közösségek Bizottságát kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: görög.