BH 2001.6.264 A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének a bűntettét valósítja meg a terhelt, akinek tudomása van arról, hogy az általa megvásárolt ingatlanon a termőtalajt szennyező, környezetvédelmi szempontból káros anyagok (veszélyes hulladékok) vannak, de ezek megsemmisítése iránt - a szerződésben vállalt kötelezettségének megszegésével - nem tesz intézkedést, hanem azokat ismeretlen helyre szállítja [Btk. 281/A. § (1) bek. b) pont, 102/1996. (VII. 12.) Korm. r. 1. § (1) bek., 9. §-11. §].

A városi bíróság az 1999. július 6. napján kelt, illetőleg a megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1999. október 28. napján kelt jogerős határozatával a terhelt bűnösségét a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntettében állapította meg, és ezért 10 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 200 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 1992. március 12-től ügyvezetője és cégjegyzésre jogosult képviselője volt az U. Kft.-nak. Tevékenységi köre volt a cégnek többek között növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás.

A terhelt 1996. év elején e cég nevében a felszámolás alatt álló K. Szövetkezettől megvásárolta a község területén levő tanyai ingatlant. A felszámolóbiztos megbízta a M. Bt.-t a tanyán található veszélyes hulladékoknak a felmérésére, tekintettel arra, hogy a KÖFE számára ezt a nyilatkozatot a felszámolandó cég képviselője még nem tette meg.

1996. április 23-a előtt az M. Bt. vezetője felmérést tartott a tanyán, és ennek eredményét közölte a felszámolóval, nevezetesen, hogy a tanyán összesen 1125 liter mennyiségben, ezen felül kb. 1 tonna ismeretlen rendeltetésű, a környezetre veszélyes anyagot talált. Talált továbbá dobozokat, flakonokat, más növényvédőszer-maradványokat szétszórtan a homokos talajon, ezáltal a homok is növényvédő szerrel szennyeződött.

A veszélyes hulladékok végleges megsemmisítésének összegét mintegy 1,3-1,4 millió forintra becsülte.

A felszámoló, valamint a terhelt 1996. szeptember 4-én megállapodást kötött, amelyben rögzítették, hogy a felszámolási eljárásban a terhelt részére a tanyai ingatlant értékesítették. Rögzítést nyert az is, a már említett személyek és az M. Bt. vezetője által végzett többszöri helyszíni egyeztetés alapján megállapították, hogy az ingatlanon környezetvédelmi szempontból káros anyagok (veszélyes hulladékok) találhatók. A megállapodásban rögzítették, hogy az eladó, illetve a felszámoló a környezetvédelmi károk és szennyeződések elhárításáért, illetve az azzal kapcsolatos költségek átvállalásáért 500 000 forintot + áfát utal át az U. Kft. számlájára. Ebben a megállapodásban a terhelt kijelentette, hogy az eladóval szemben - az ingatlan környezeti terhét és ártalmatlanítási költségét figyelembe véve - további követelése nincs.

A terhelt azonban a megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tett eleget, az ingatlanon található veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról nem gondoskodott, hanem azokat ismeretlen helyre szállíttatta, ezáltal megszegte a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 9. §-11. §-ában foglalt szabályokat.

A jogerős ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Be. 284. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással anyagi jogszabálysértés miatt. A felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint az ítéleti tényállásban írt magatartás, illetve a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek büntető jogszabályon kívüli, környezetvédelmi tárgyú jogi kötelezettség hatálya alatt kell állnia, és a szándékossághoz a tudatának át kell fognia a "hulladéktörvényben" meghatározott kritériumokat. Az adott esetben sem a környezetvédelmi hatósági határozat, sem a szakértői vélemény nem állt a bíróság rendelkezésére annak a megállapításához, hogy az ítéletben felsorolt anyagok a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt veszélyes hulladékok körébe tartoznak. A felszámoló - mint eladó - sem az ingatlanról készített értékelő szakvéleményben, sem az adásvételi szerződésben nem említette meg a veszélyes hulladékot, annak ellenére, hogy arról tudomása volt. A terhelt nem tudott sem a veszélyes hulladék létéről, sem az arra vonatkozó kezelési szabályokról. A törvényi rendelkezés szerint a veszélyes hulladék tulajdonosa köteles megakadályozni, hogy annak a veszélyes hatása érvényesüljön. A terheltnek ilyen anyagot átadni jogszerűen nem lehetett, tulajdonossá ezáltal nem válhatott. Az 1996. szeptember 4-i megállapodással a terhelt nem vállalhatott kötelezettséget, így a megállapított bűncselekménynek nem lehetett alanya, miután a megállapodás nem tartalmazza a veszélyes hulladék megjelölését és annak a minőségét.

A felülvizsgálati kérelem másodlagosan a tévedésre - mint a büntethetőséget kizáró okra - hivatkozott, amely a terhelt felmentését megalapozza. Eszerint a terheltnek - az ingatlan eladójának megtévesztő magatartása és egyéb mulasztása miatt - a törvényi tényállás megvalósításához nélkülözhetetlen tényekről nem volt tudomása.