2099/E/1991. AB határozat

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, valamint 38. §-a vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, valamint 38. §-a vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó jogalkotói mulasztással megvalósított alkotmánysértés megállapítását kezdeményezte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése, a 36. § (1) bekezdése és a 38. § tekintetében. Álláspontja szerint alkotmányellenes mulasztást valósított meg a jogalkotó azáltal, hogy az Ötv.-ben nem állapított meg határidőt a szervezeti és működési szabályzat megalkotására, a jegyző kinevezésére, valamint a képviselőtestület hivatala létrehozására. Úgy vélekedett, hogy határidő tűzése nélkül nincs jogi garancia arra, hogy az önkormányzatok az előbbiekben említett alkotmányos kötelezettségüknek eleget tegyenek.

Arra hivatkozott, hogy az általa kifogásolt jogalkotói mulasztással az Alkotmány 44/A. § e) pontja, valamint a 44/B. § (1) és (3) bekezdése sérelmet szenved.

II.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések között az Alkotmány 44. § (1) bekezdése megállapítja: "A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják".

Az indítványban hivatkozott 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi képviselőtestület "törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét". A 44/B. § (1) bekezdése a következőket írja elő: "A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület bizottságot választhat és hivatalt hoz létre". E § (3) bekezdése pedig így rendelkezik: "Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a képviselőtestület hivatali ügyintézőjének is".

Az Ötv. indítványban támadott rendelkezései - az idézett alkotmányi előírások végrehajtására - a következőket tartalmazzák.

A 18. § (1) bekezdése szerint "a képviselőtestület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg". A 36. § (1) bekezdésének első mondata így szól: "A képviselőtestület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki". A 38. § kinyilvánítja: "A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására."

III.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. § (1) bekezdése szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha " a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő ". Az Ötv. az Alkotmánynak a helyi önkormányzatokról szóló, már idézett előírásai alapján rendelkezik a szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogáról és kötelezettségéről, a jegyző kinevezéséről, valamint a képviselőtestület hivatala létrehozásáról.

A fentiekre vonatkozóan az Alkotmány nem szab határidőt, s nem kötelezi a jogalkotót sem arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben ezeknek, az önkormányzatok működéséhez szükséges teendőknek az elvégzését határidőhöz kösse.

Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése szerint " a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg ". Ebből az alkotmányi előírásból nem fakad olyan jogalkotói kötelezettség, hogy a szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról, a jegyző kinevezéséről és a képviselőtestület hivatala létrehozásáról csak határidő megállapításával rendelkezhet a jogalkotó.

Az Alkotmánybíróság nem tartja megalapozottnak azt az indítványi állítást, amely szerint határidő tűzése nélkül nincs jogi garancia arra, hogy a helyi önkormányzatok az említett alkotmányos kötelezettségüknek eleget tegyenek.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". Az 56/1991. (XI. 8.) AB határozat ezzel összefüggésben a következőket állapította meg: "A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. "A fentiekből az következik, hogy a helyi önkormányzatok - mint közhatalommal rendelkező szervek - az Alkotmány és az Ötv. előírásai alapján - törvényben megállapított határidők hiányában is - kötelesek a jogállamiság követelményének megfelelő szervezeti és működési keretek meghatározására, az önkormányzati tevékenységhez szükséges személyi és hivatali feltételek megteremtésére.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványban hiányolt határidők Ötv. által történő előírásának mellőzése tehát nem jelent mulasztásos alkotmánysértést. Ezért az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja megjegyezni a következőket. A képviselőtestület követhet el alkotmányellenes mulasztást azáltal, ha a feladat elvégzéséhez ésszerűen szükséges időtartam alatt nem alkotja meg a szervezeti és működési szabályzatát, nem nevez ki jegyzőt, vagy nem hozza létre hivatalát. Az ilyen mulasztás megszűntetése azonban az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja, az Ötv. 93. § (2) bekezdése, 95. § b) pontja, 96. § b) pontja és a 99. § (2) bekezdés c) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49. §-a alapján lehetséges.

Dr. Sólyom László

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal

előadó alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter

alkotmánybíró

Dr. Szabó András

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János

alkotmánybíró