A Fővárosi Törvényszék Pf.635987/2016/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 141. §, 149. §, 164. §, 228. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209/A. §, 314. §, 315. §, 318. §, 339. §, 342. §, 345. §, 348. §, 350. §, 416. §, 475. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 62. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §, 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 12. §] Bírók: Juhász Krisztina, Nemoda Valéria, Velinskyné dr. Lovas Kinga Patrícia

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

73.Pf.../2016/4-I.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az

Ikanov Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Ikanov Gábor ügyvéd) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,

Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe2., ügyintéző: dr. Zamecsnik Tamás ügyvéd) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen,

kártérítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. február 11. napján kelt 24.P.../2014/25. számú közbenső ítélete ellen az alperes 26. és 31. és Pf/4. szám alatt benyújtott fellebbezése és a felperes Pf/3. szám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi

K ö z b e n s ő í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

A felek a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 8.000 (nyolcezer) Ft le nem rótt csatlakozó fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 24.000 (huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárának járadék formájában történő megfizetésére kérte kötelezni az alperest 2013. szeptember 1. napjától kezdődően havi 270.000 Ft összegben. Kereseti kérelme jogalapjaként a szerződésszegéssel okozott kárért fennálló felelősség körében a Ptk. 314. § (1), (2), 315. §, 318. § (1) bekezdését, valamint a Ptk. 345. § (1) bekezdését jelölte meg, továbbá alperes szerződésen kívüli felelősségére is hivatkozott a Ptk. 342. § (1) bekezdése és a 350. § (1) bekezdése alapján.

Keresetét arra alapította, hogy az alperessel 2011. október 25-én utazási szerződést kötött, melynek részét képezte a repülőtéri autóbusz transzfer szolgáltatás is. Az alperes külföldi partnerirodája, az (iroda neve) az utasok repülőtérre szállítását az ... Company elnevezésű alvállalkozójával végeztette. A felperes 2011. november 6-án, a repülőtéri transzfer során bekövetkezett balesetben súlyos sérüléseket szenvedett.

A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes a Ptk. 314.§ -a értelmében a szerződésszegésért való felelősségét érvényesen nem zárhatja ki és nem korlátozhatja, továbbá a Ptk. 475.§ (1) bekezdése értelmében közreműködőjének magatartásáért is úgy kell helytállnia, mintha maga járt volna el. A szerződésen kívüli károkozás körében arra utalt, hogy az ... Company az utazási irodával egyetemlegesen köteles helytállni a bekövetkezett károkért. A Ptk. 342. § (1) bekezdésére azért hivatkozott, mert bűncselekménnyel a testi épségben, egészségben okozott kárért való felelősséget nem lehet kizárni. Utalt arra is, hogy kára a veszélyes üzemi tevékenység során keletkezett, ezért az alperes az üzembentartó magatartásáért is teljes felelősséggel tartozik. Kiemelte, hogy a Tanács ... Irányelve meghatározza a hazai jogalkotás számára is a követendő irányt az utazási iroda felelősségi körében.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy az (Iroda neve) teljesítési segédként működött közre, aki az utasok szállításával az ... busztársaságot bízta meg. Az alperes azzal védekezett, hogy a balesetért felróhatóság nem terheli, partnere kiválasztásában a lehető legkörültekintőbben járt el és megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtsa. Érvelése szerint az utazási szerződésről szóló 281/2008. Korm. rendelet 12. §-a lehetőséget ad a szolgáltató felelősségének szerződésben történő korlátozására. Az alperes az ÁSZF 14. pontjában ezt a korlátozást megtette, amit az utasok, így a felperes is elfogadott, az ÁSZF rendelkezései tehát jelen perben is irányadóak.

Megítélése szerint szerződésszegő magatartás hiányában kártérítési felelősség nem terheli, mentesül amiatt is, hogy a teljesítési segéd kiválasztásakor a lehető legnagyobb gondossággal járt el.

Vitatta a szerződésen kívül okozott kárra alapított igényt, mert a felek között szerződéses jogviszony állt fenn.

Értelmezése szerint az ... Irányelv közvetlen alkalmazására nemzeti bíróság előtt, magánszemélyek egymás közötti pereiben nincs lehetőség.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2011. november 6. napján, a perbeli utazási szolgáltatás teljesítése során bekövetkezett balesettel oksági összefüggésben, a felperes által elszenvedett egészségkárosodásért teljes kártérítési felelősséggel tartozik.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a balesetet az alperesi teljesítési segéd alvállalkozójával kapcsolatban álló, veszélyes üzemi tevékenységet végző buszvezető okozta a megengedett sebesség túllépésével. Mivel a repülőtéri transzfer az utazási szerződés része volt, ezért a felperes a szerződésen kívüli károkozásra nem alapíthat igényt, a szerződésszegésért való felelősségi szabályokat kell irányadónak tekinteni.

Alperes és az Iroda alvállalkozó között létrejött megállapodás és az ügyvezető igazgató tanúvallomása alapján rögzítette, hogy az alperes a lehető legnagyobb gondossággal járt el a külföldi partneriroda megválasztásában.

Teljesítési segédjének alvállalkozójával az alperes közvetlen megbízási jogviszonyban nem állt, így a megbízott által ilyen minőségben okozott kárért felperes irányában a Ptk. 350. § (1) bekezdésében szabályzott helytállási kötelezettség nem terheli.

Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 350. § (1) bekezdésében foglalt szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelősségére nem vonatkozik, ezért a buszsofőr veszélyes üzemi tevékenysége alatt bekövetkezett kár nem vezethető vissza a megbízó érdekében eljáró megbízott károkozására. Noha az utazás résztvevőit szállító autóbusz üzembentartója közvetlenül nem állt kapcsolatban az alperessel, e tevékenységét mégis az alperes és az Iroda között létrejött együttműködési megállapodás szerint végezte az utazási szolgáltatás teljesítése érdekében.

Az elsőfokú bíróság nem találta szükségesnek az Iroda ügyvezetőjének meghallgatását, továbbá az külföldi büntetőhatóság megkeresését, mert nem volt vitatott a buszsofőr büntetőjogi felelősségének fennállta a baleset okozásában, továbbá azt sem, hogy a felperes külföldön nem érvényesített kárigényt.

Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a munkáltató gépjárművének vezetése közben harmadik személynek okozott kárért a munkáltató felelőssége nem a Ptk. 348. § (1) bekezdése alapján, hanem a Ptk. 345. §-a alapján állapítható meg. Perbeli esetben azonban az Iroda az utazási szerződés alvállalkozójaként folytatta a veszélyes üzemi tevékenységét a megbízója érdekében, ezért az alkalmazottja által okozott kárért közvetlenül az alperesnek tartozik felelősséggel a közöttük fennálló belső jogviszonyra figyelemmel, míg a károsult utasokkal szemben kártérítési felelősség nem terheli.