BH 2020.12.366 A Pp. szabályozásában a felülvizsgálat engedélyezése a polgári eljárás elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza. A felülvizsgálati kérelem és az ahhoz csatolandó, önálló illetékfizetési kötelezettség alá eső felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem között csupán tartalmi összefüggés van, a tartalmi azonosságuk kizárt, a két kérelem a szabályozás önálló tárgya. Az engedélyezés iránti kérelmet nem lehet magába a felülvizsgálati kérelembe foglalni, elektronikus űrlap hiányában kizárólag szerkezeti elkülönítésük esetében. Ennek hiányában a Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 410. § (2) és (4) bek., 413. §].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.301489/2018/14., Fővárosi Törvényszék Pf.638741/2019/7., Kúria Pfv.20764/2020/3. (*BH 2020.12.366*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a gépjárművásárlásának 2 400 000 forint kölcsönnel történő finanszírozására 2009. augusztus 19-én kölcsönszerződést kötött az alperes magyarországi fióktelepével.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes a keresetében 1 320 429 forint és 2016. február 1-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest jogalap nélküli gazdagodás címén arra hivatkozással, hogy a szerződés megkötésekor a fióktelepe nem volt jogképes.

[3] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolása szerint a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 3. § (1a) bekezdése szerint EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat. A rendelkezést beiktató 2012. évi CLI. tv. indokolása szerint a módosítás a pénzügyi fióktelepek esetében is azt az eredeti jogalkotói szándékot erősíti meg, hogy a pénzügyi fióktelep más fiókteleptől eltérően olyan képviseleti tevékenységet is folytathasson, amelynek keretében közvetlenül a létesítő külföldi vállalkozás nevében is köthet szerződést. A módosító törvény hatálybalépése előtti szabályozás sem zárja ki az Fkt. 3. § (1) bekezdésében szereplő általános szabályt, sem pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2. §-ból is következő saját cégnév alapján fennálló jogalanyiságot. Az 1/2012. számú Polgári Jogegységi (a továbbiakban: PJE) határozat - amely szerint a pénzügyi fióktelep nem jogképes - hatályon kívül helyezésére is figyelemmel, az alperes pénzügyi fióktelepe az Fkt. 3. § (1a) bekezdésének hatálybalépése előtt is rendelkezett jogképességgel, így a felek között a szerződésen alapuló kötelmi jogviszony létrejött.

[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolása rögzíti, hogy az alperes az eredetileg perbe vont fióktelep jogutóda. Az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alkalmazásával a 386. § (4) bekezdése alapján, a helyes indokaira utalással hagyta helyben. A fellebbezés érvei kapcsán kifejtettek szerint a hivatkozott bírósági ítéletek meghozatala óta megváltoztak a jogszabályok értelmezésére vonatkozó szabályok. Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során pedig elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az elsőfokú bíróság az Alaptörvény 28. cikkében előírt elveknek megfelelően, a jogszabály módosítására irányuló javaslat indokolásának figyelembevételével értelmezte a 2012. évi CLI. tv. rendelkezését az Fkt. vonatkozásában.

A felülvizsgálati kérelem

[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Indokolásként az eljárt bíróságok által eldöntendő jogkérdésként megjelölte azt, hogy a B. P. SA. fióktelephelye 2009. augusztus 19-én, a szerződés létrejöttekor rendelkezett-e jogképességgel, jogosult volt-e a külföldi székhelyű vállalkozás nevében és javára a kölcsönszerződést megkötni figyelemmel az akkor hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 28. § (4) bekezdése és az Fkt. 2. § b) pontja rendelkezésére. A felperes szerint a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységeként erre nem volt jogosult. Kifogásolta, hogy a bíróság indokolás nélkül hagyta figyelmen kívül az ezen a jogi állásponton alapuló bírósági döntéseket: Pesti Központi Kerületi Bíróság 27.P.300.292/2019/12., Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 57.Pf.635.402/2019/6., Salgótarjáni Járásbíróság 9.P.20.489/2018/31-II. számú ítélete. Az Fkt. 2012. október 28-án hatályba lépett módosítása visszamenőleges hatállyal nem volt értelmezhető, az 1/2012. PJE határozatot az 1/2014. PJE határozat hatályon kívül helyezte. A kérelem indokolása szerint "Nem szolgálja a jogbiztonságot, és a jogérvényesítést, hogy a bírói tanácsok egy része arra figyelemmel hozza meg döntését, hogy az 1/2012. PJE határozat már nem hatályos, a bírói tanácsok másik része pedig ennek ellenére az 1997. évi CXXXII. törvény és a »régi Ptk.« szerződéskötéskor hatályban lévő rendelkezései alapján hozza meg határozatát. A szerződés megkötésekor hatályban lévő jogi szabályozás szerint a fióktelep jogképességgel nem rendelkezik, kizárólag az alapító törvényes képviselőjeként jogosult eljárni."

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem

[7] A felperes a felülvizsgálati kérelmét tartalmazó beadványában kérelmet terjesztett elő a felülvizsgálat kivételes engedélyezése iránt is a Pp. 409. § (1) bekezdése alapján, a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt ok miatt. Ezt a kérelmét azzal indokolta, hogy "a hasonló ügyekben született egymásnak ellentmondó ítéletek nem szolgálják a jogbiztonságot", a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében szükséges a felülvizsgálat engedélyezése.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra nem alkalmas.

[9] A jogerős ítélet felülvizsgálata egyaránt kizárt a Pp. 408. § (1) és (2) bekezdése alapján: a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, továbbá az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Pp. 412. § (2) bekezdése alapján ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell leróni [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (2a) bekezdése]. Az önálló illetékfizetési kötelezettség alá eső felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem között csupán tartalmi összefüggés van: a felülvizsgálati kérelemben kell megjelölni az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, míg a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben azt, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát melyik, a Pp. 409. § (2) bekezdésében megjelölt ok indokolja. Ebből okszerűen következik, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem tartalmi azonossága kizárt, amelynek külön hangsúlyt ad a két kérelem önálló szabályozása: a kötelező tartalmi elemeik [Pp. 410. § (2) bekezdése, 413. §], és a tartalmi hiányhoz fűződő jogkövetkezmény [Pp. 410. § (4) bekezdése, 415. §] tekintetében. Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmát a Pp. 410. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban taxatíve felsoroltak adják, azaz bármelyik tartalmi kellék hiánya önmagában megalapozza a felülvizsgálat engedélyezése iránt előterjesztett kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő visszautasítását. A kérelmet előterjesztő fél számára a kötelező jogi képviselet előírása, a Pp. 72. § (2) bekezdésében a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban a fél percselekményei szakszerűségének az eljárásjogi garanciája.