2012. évi CLI. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]

"a) Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,"

2. § A Hpt. 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

"d) az (5) bekezdés, 6/A. § (2)-(4) bekezdés, 6/B. §, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/B. §, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)-(9) bekezdés, 87/K-L. §, 87/P. §, 132. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;"

3. § A Hpt. 17. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]

"a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,"

4. § (1) A Hpt. 51. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,"

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]

(2) A Hpt. 51. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával"

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]

5. § A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő t)-u) pontokkal egészül ki:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét:]

"t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás."

6. § A Hpt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia."

7. § A Hpt. IX. fejezete a következő 69/F. §-sal egészül ki:

"69/F. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazási politikára vonatkozó joga szerinti szabályokat alkalmazza."

8. § A Hpt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alap az államtól kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során."

9. § A Hpt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betétből, valamint azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik."

10. § A Hpt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az Alap - megegyezés szerinti térítés ellenében - az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Amennyiben az állami kezesség érvényesítése az Alapon keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Amennyiben az Alap észleli, hogy a befagyott betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert.

(3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az Alap rendelkezésére.

Ezt az összeget az Alap kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti. (4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles."

11. § A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Postai Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki."

12. § A Hpt. 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség, a kommunikációs költség, a számítástechnikai költség és a jogi költség."

13. § A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - hiteleiből, kölcsöneiből erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie."

14. § A Hpt. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § A hitelintézet Alapban fennálló tagsága megszűnik, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet betétet."

15. § A Hpt. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonya megszűnt, illetve azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése, illetve megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 121. §-nak megfelelően éves díjat fizessen."

16. § A Hpt. 130/P. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók]

"a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,"

17. § (1) A Hpt. 139/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet."

(2) A Hpt. 139/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szorzószám]

"c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,"

(3) A Hpt. 139/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő éves díjmértéke a 87/M. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke."

(4) A Hpt. 139/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke."

18. § A Hpt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"143. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít."

19. § A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"166. § Ha a Felügyelet a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és a 181. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét, ideértve a Tvt. 9. § (4) bekezdésével kijelölt rendszer vonatkozásában az MNB-t is - és a Tvt. szerinti kijelölt rendszer esetén a kijelölő hatóságot."

20. § A Hpt. a következő 185. §-sal egészül ki:

"185. § Hitelintézet tevékenységi engedélyének 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye."

21. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása."

22. § A Hpt. 210. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamat-teherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.

(16) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli."

23. § A Hpt. 211. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés."

24. § A Hpt. 234/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a fogyasztó nem él a (2)-(5) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a szerződés módosítására a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."

25. § A Hpt. a következő 234/L. §-sal egészül ki:

"234/L. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 9. §-ával megállapított 101. § (1) bekezdésében és 12. §-ával megállapított 107. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 22. §-ával megállapított 210. § (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kezdeményezett felmondásokra kell alkalmazni.

(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 23. §-ával megállapított 211. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni."

26. § A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

27. § Hatályát veszti a Hpt. 210/A. § (7) bekezdése és 235. § (2) bekezdés n) pontja.

2. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

28. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adók módjára behajtandó köztartozás legkisebb behajtható összegét elérő vagy meghaladó állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - az állam mint jogosult nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed."

(2) Az Ltp. 24. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.

(6b) A követeléssel kapcsolatos - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott - fizetési könnyítés (részletfizetés, illetve a követelés részben vagy egészben történő elengedése) iránti kérelmek ügyében a kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága jár el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat."

(3) Hatályát veszti az Ltp. 18. § (1) bekezdés h) pontjában az "a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint" szövegrész.

3. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvénymódosítása

29. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető."

(2) Az Fkt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Azt a tényt, hogy a pénzügyi fióktelep az alapító képviseletében jár el, az üzletszabályzatban, valamint a cégneve alatti eljárása során vagy tevékenysége során keletkező okiraton egyértelműen fel kell tüntetni."

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

30. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 92. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"92. minősített befektető: a Bszt. 48-51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető;"

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

"94. nyilvános ajánlattétel, nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,"

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:]

"a) piacműködtető által működtetett, illetve irányított multilaterális rendszer,"

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 141. ponttal egészül ki:

"141. kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát."

31. § A Tpt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani."

32. § A Tpt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek."

33. § (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha]

"e) az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;"

(2) A Tpt. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha]

"c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;"

34. § (1) A Tpt. 22. § (1) bekezdés c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor]

"c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;

d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;

e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha

ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy

eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra, Bszt.-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak."

(2) A Tpt. 22. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha]

"d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;"

35. § (1) A Tpt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy

a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;

b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és

d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt."

(2) A Tpt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kiemelt információ tartalmazza:

a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat,

b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,

c) a nyilvános ajánlattétel általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,

d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit,

e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését."

(3) A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi."

36. § A Tpt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha

a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy

b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt."

37. § (1) A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult."

(2) A Tpt. 31. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.

(4) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül."

38. § A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállás jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le."

39. § A Tpt. 34. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban

a) közzé kell tenni a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó, valamint a Felügyelet honlapján, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást,

b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és

c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés l)-s) pontjaiban meghatározott

- a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.

(4) A (3) bekezdésen kívüli esetekben a közzététel helye:

a) legalább egy országos terjesztésű napilap,

b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja,

c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek vagy

d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából."

40. § A Tpt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételénekengedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett."

41. § A Tpt. 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:]

"b) az 1000 euróval, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeggel megegyező vagy ennél nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának a létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,"

42. § A Tpt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja."

43. § A Tpt. 65/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését - tekintet nélkül annak mértékére - az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni."

44. § A Tpt. 72. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Saját tőkeként]

"a) a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy"

45. § A Tpt. 214. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet."

46. § A Tpt. 225. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től."

47. § A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés l)-m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés egyidejűleg a következő n)-o) pontokkal egészül ki:

[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]

"l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára;

m) az MNB számára;

n) az Országos Betétbiztosítási Alap számára és o) a Befektető-védelmi Alap számára"

[nyújthat.]

48. § (1) A Tpt. 391. § (1) bekezdésének o) és p) pontja helyébe a követező rendelkezés lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]

"o) a kibocsátó vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;

p) a kibocsátó tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;"

(2) A Tpt. 391. § (1) bekezdésének r) és s) pontja helyébe a követező rendelkezés lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]

"r) a bennfentes személyek természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

s) a kibocsátó könyvvizsgálójának természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);"

49. § A Tpt. a következő 409. §-sal egészül ki:

"409. § A 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, a 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a 26. § (5) bekezdésében, a 45. § (2) bekezdés b) pontjában és az 54. § (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2013. január 1-től kell biztosítani."

50. § A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

51. § (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés b) pontjában a "száznál" szövegrész helyébe a "százötvennél" szöveg lép.

(2) A Tpt. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, 26. § (5) bekezdésében, 43. § (7) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében és az 58. § (5) bekezdésében az "ötvenezer" szövegrész helyébe a "százezer" szöveg lép.

(3) A Tpt. 15. § nyitó szövegrészében az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg lép.

(4) A Tpt. 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "két és fél millió" szövegrész helyébe az "ötmillió" szöveg lép.

(5) A Tpt. 45. § (2) bekezdés b) pontjában az "az ötvenmillió" szövegrész helyébe az "a hetvenötmillió" szöveg lép.

52. § (1) Hatályát veszti a Tpt. 19. §-a; 34. § (5) bekezdése; 56. § (5) bekezdése; 391. § (1) bekezdés u) és v) pontjai; 394. § (1) bekezdés l) pontja, 451. § (2) bekezdés d) pontja.

(2) Hatályát veszti a Tpt. 201/D. § (1) bekezdésében "a 378. § i) pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében" szövegrész.

5. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvénymódosítása

53. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a fizetést korlátozó eljárás hatálya alatt álló résztvevő által benyújtott transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan."

54. § (1) A Tvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés alapjául szolgáló eljárás átmeneti vagy végleges fizetést korlátozó eljárásnak minősül."

(2) A Tvt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:

a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában

b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában

c) a jogerős határozat

bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság általi közlésének időpontjával egyezik meg."

(3) A Tvt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság, illetve a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján, vagy postai úton kell eleget tenni."

(4) A Tvt. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (7) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan üzenettovábbító rendszer útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely

a) biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,

b) megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését, valamint

c) biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről megbizonyosodhat."

6. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

55. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96/A. § (1) A biztosító magatartása nem sérti - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott - a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag

a) a tartalékképzés,

b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat elbírálási tevékenység végzése céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a) az olyan - nemi hovatartozáshoz is kapcsolható - közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c) az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek."

56. § A Bit. 157. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása."

57. § A Bit. "Átmeneti és vegyes rendelkezések" alcíme a következő 231/B. §-sal egészül ki:

"231/B. § (1) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezések a 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21-ét követően kerül sor.

(2) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított -96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések módosításának alábbi eseteiben:

a) a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő, bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,

b) az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának módosítása,

c) a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.

(3) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított -96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében."

58. § (1) Hatályát veszti a Bit. 72. § (4) és (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Bit. 235. § h) pontja.

7. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

59. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében - ide nem értve a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokat - a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés az e szolgáltatásokat szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szolgáltatatást nyújtó eljárása az egyének által egyedileg fizetendő díj nagyságában vagy az őket megillető szolgáltatásban a nemi hovatartozáson alapuló közvetlen vagy közvetett különbségtételt eredményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségek nem eredményezhetnek különbséget az egyének által fizetendő díjakban és az őket megillető szolgáltatásokban."

60. § Az Ebktv. VI. Fejezete a következő 64/C. §-sal egészül ki:

"64/C. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 30/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandók."

8. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

61. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 90. §-a a következő új e) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"e) a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról."

9. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

62. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és

b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására."

(2) A Bszt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 100. § (1) bekezdés e) pont, 105-107. §, 121. §, 124-135. §, 136. § (2)-(5) bekezdése, 137-139. § és 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni."

(3) A Bszt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. § (1) bekezdése kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására."

63. § A Bszt. 24. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe]

"m) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál,"

[tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.]

64. § A Bszt. 120. §-a a következő q)-r) pontokkal egészül ki:

[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]

"q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás."

65. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"f) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról."

66. § (1) A Bszt. 110. § (6) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg lép.

(2) A Bszt. 183. § (1) bekezdés c) pontjában a "2006/48/EK" szövegrész helyébe a "2006/49/EK" szöveg lép.

10. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

67. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 24. § (1) és (2) bekezdésében a "június 30-ig" szövegrész helyébe a "december 31-ig" szöveg lép.

11. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

68. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díjmeghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;"

(2) A Gfbt. 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;"

69. § (1) A Gfbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót."

(2) A Gfbt. 5. § (3) bekezdésében a "szerződést megkötni" szövegrész helyébe a "szerződést - az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján - megkötni" szöveg lép.

70. § A Gfbt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá - amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele - a kártörténeti rendszerazonosító számot."

71. § A Gfbt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen."

72. § A Gfbt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó."

73. § A Gfbt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak."

74. § A Gfbt. 21. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni."

75. § A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Felügyelet elnöke által meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó."

76. § A Gfbt. 23-24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett - a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett - a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével -a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi."

77. § A Gfbt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra."

78. § A Gfbt. 47. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:]

"b) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkező vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése és a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége visszakövetelése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;"

79. § A Gfbt. 49. §-ában a "megszűnésétől" szövegrész helyébe az "- a 21. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - megszűnésétől" szöveg lép.

80. § A Gfbt. 51. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény alább felsorolt adatait:]

"a) a szerződő üzemben tartó, és a 36. § (8) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó

aa) nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,

ab) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, továbbá

ac) 52. § (6) bekezdése szerint képzett kártörténeti rendszer azonosító számát;"

81. § A Gfbt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv általi sikeres azonosítását követően a kapcsolati kód alapján, a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amelyet a biztosító írásban közöl az üzemben tartóval. A kártörténeti rendszer azonosító számot a biztosító a 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken szerepelteti."

82. § A Gfbt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 62. §-sal egészül ki:

"62. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított -5. § (1) bekezdését a 2013. január 1-jét követően tett ajánlatokra vagy megkötött szerződésekre kell alkalmazni."

83. § A Gfbt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § (1) A biztosító a 2012. október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a 23. § (3) bekezdésétől eltérően 2013. január 1-től alkalmazandó tarifájaként hirdeti meg.

(2) A biztosító a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban a 2013. március 1-jét követően kezdődő biztosítási időszakra szóló ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időponttól kezdődő biztosítási időszakra szóló szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(3) A biztosító a kártörténeti rendszer azonosító számot az e törvény - egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 52. § (6) bekezdésében foglaltak szerint legkésőbb 2013. január 1-jétől köteles szerepeltetni az e törvény 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken."

84. § A Gfbt. 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

85. § Hatályát veszti a Gfbt. 3. § 7. pontjában a "valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának" szövegrész.

12. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

86. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A számlatulajdonos fizetési számlája terhére benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítéséhez szükséges fedezetet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízásban szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének megállapítása után azonnal elkülöníti."

87. § A Pft. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban harmincöt napig - a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja."

13. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása

88. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet tevékenységének célja]

"f) a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli - a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő - rendezése."

89. § A Psztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

90. § A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata]

"h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,"

91. § (1) A Psztv. 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet honlapján közzéteszi]

"e) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,"

(2) A Psztv. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet honlapján közzéteszi]

"m) a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatását az egyes betéti-, hitel-, biztosítási és lízingtermékek összehasonlításáról,"

(3) A Psztv. 10. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet honlapján közzéteszi]

"u) a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,"

92. § A Psztv. "Nyilvánosságra hozatali kötelezettség" alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) A Felügyelet, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek vagy a közérdek védelme miatt szükség van, honlapján közzéteszi

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,

c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, és

d) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott döntéseit - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közzététele kivételével - közzéteheti.

(3) A Felügyelet a honlapján - a hatósági eljárásban hozott döntése alapján - közzétett személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti közzététel során a Felügyelet a tisztség betöltését engedélyező határozat esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján.

(5) A Felügyelet indokolt esetben - így különösen a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működésének biztosítása érdekében - a döntésének közzétételét a döntés közlésétől számított legfeljebb 3 hónapig elhalaszthatja."

93. § A Psztv. 31. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére és civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható.

(4) A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.

(5) A Felügyelet bevételeiből évente - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag a Felügyelet működésének fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.

(6) A Felügyelet elnöke a Felügyelet által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről - legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig - lemondhat."

94. § A Psztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek felett, amelynek részeként engedélyezési eljárást, ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és piacfelügyeleti eljárást folytathat le.

(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.

(3) A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(5) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja."

95. § A Psztv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott kivétellel - megváltoztathatja."

96. § A Psztv. a 47. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Elektronikus kapcsolattartás

47/A. § (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó nem természetes személy és szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus kapcsolattartásra kötelezett) és a Felügyelet közötti kapcsolattartás a Felügyelet által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.

(2) A Felügyelet az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról a Felügyelet automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(4) A Felügyelet az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). A Felügyelet a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(5) Ha a Felügyelet kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. A Felügyelet honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(6) A Felügyelet az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez."

97. § A Psztv. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 4. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), 1), n) és r) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani."

98. § A Psztv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából hivatalból ellenőrzési eljárást folytat le (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).

(2) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)-(12) bekezdését, 70. § (1)-(3) bekezdését, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni."

99. § A Psztv. 54. § (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ellenőrzési eljárás során a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél

a) átfogó vizsgálatot,

b) célvizsgálatot és

c) több személynél és szervezetnél témavizsgálatot végez.

(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(3) A Felügyelet

a) banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál, valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,

b) szövetkezeti hitelintézetnél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél legalább ötévenként

átfogó vizsgálatot folytat le.

(4) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport), az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).

(5) Az átfogó vizsgálat részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet a csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. A Felügyelet az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait az 57. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

(6) A Felügyelet az átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi."

100. § A Psztv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját a Felügyelet az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni."

101. § A Psztv. a következő 57/A-57/C. §-sal egészül ki:

"57/A. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a Felügyelet a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) a Felügyeletnek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a Felügyeletnek a pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet ennél rövidebb határidőt is előírhat.

57/B. § (1) A Felügyelet az 57/A. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A Felügyelet a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(2) Az 57. § szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - és az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

57/C. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó újadat, tény vagy információ jut a Felügyelet tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a Felügyelet a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét az 57/B. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére az 57/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a Felügyelet döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani."

102. § A Psztv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg."

103. § A Psztv. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Ha a bíróság a Felügyeletet új eljárás lefolytatására utasítja, intézkedést a kétéves határidőre tekintet nélkül az elkövetéstől számított ötödik év utolsó napjáig lehet alkalmazni."

104. § A Psztv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)

a) felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,

b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,

c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából."

105. § A Psztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,

c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges

családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére."

106. § A Psztv. a következő 76/A. §-sal egészül ki:

"76/A. § (1) Ha

a) az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,

b) az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és

c) elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,

a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést a Felügyelet hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben a Felügyelet és Budapest Főváros Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és a Felügyelet elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni."

107. § (1) A Psztv. 77. § (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Felügyelet

a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,

b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és

c) az a)-b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(4) A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.

(5) Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,

b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,

c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig,

d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet.

(6) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.

(7) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75-76. §-t is alkalmazni kell.

(8) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(9) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 61-62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.

(10) Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy a felügyelet által hozott határozatban vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja."

(2) A Psztv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait az 54. § (1) és (3)-(8) bekezdése, az 55. §, az 57-57/C. § és a 62. § kivételével alkalmazni kell."

108. § A Psztv. 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]

"a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre"

[vonatkozó részletes szabályokat.]

109. § (1) A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]

"e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a Felügyelet hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében

ea) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,

eb) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,

ec) nyilvántartásba vételre,

ed) tevékenységi engedély megadására,

ee) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,

ef) fióktelep létesítésére,

eg) a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,

eh) a minősített befolyás engedélyezésére,

ei) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,

f) az 50. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására"

[vonatkozó részletes szabályokat.]

(2) A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]

"g) az 1. mellékletben meghatározott kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a nem természetes személy, szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára."

[vonatkozó részletes szabályokat.]

110. § A Psztv. a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § E törvény - egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 97. §-ával megállapított - 50. § (3) bekezdését a Felügyelet elnökének a formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletének a kihirdetését követő hatvanadik naptól kell alkalmazni, az abban szabályozott engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint bejelentésekre vonatkozó eljárásokban."

111. § A Psztv. 120. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]

"n) az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról."

112. § A Psztv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

113. § A Psztv.

1. 9. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés a) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek" szöveg,

2. 10. § (1) bekezdés f) pontjában, 11. § (4) bekezdés a) pont ae) alpontjában, 43. § (2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,

3. 10. § (1) bekezdés h) pontjában és 61. § (4) bekezdés c) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre" szöveg,

4. 10. § (3) bekezdésében a "pontjai" szövegrész helyébe a "pontja" szöveg,

5. 11. § (3) bekezdés h)-j) pontjában, 41. §-ában és 121. § (1) és (2) bekezdésében a "§-ának" szövegrész helyébe a "§" szöveg,

6. 11. § (3) bekezdés m) pontjában a "§-ának" szövegrészek helyébe a "§" szöveg,

7. 41. §-ában a "§-a" szövegrész helyébe a "§" szöveg, a "bekezdésének" szövegrész helyébe a "bekezdés" szöveg,

8. 46. § (2) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe az "a Felügyelet elnökének rendelete" szöveg,

9. 48. § (1) és (4) bekezdésében és (5) bekezdés a) pontjában a "pontjaiban felsorolt" szövegrész helyébe a "pontjában meghatározott" szöveg,

10. 48. § (2) bekezdésében a "4. §-ban felsorolt szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek" szöveg,

11. 48. § (4) bekezdésében az "illetőleg könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú, illetőleg posztgraduális képesítéssel rendelkezik" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú képesítéssel (ideértve a posztgraduális képesítést is) rendelkezik" szöveg,

12. 55. § (2) bekezdésében a "4. §-ban felsorolt" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,

13. 55. § (2) bekezdésében és 61. § (4) bekezdés i) pontjában az " illetőleg" szövegrész helyébe az "és" szöveg,

14. 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 75. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,

15. 61. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés a) és i) pontjában, 77. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

16. 62. § (1) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott személlyel és szervezettel" szöveg,

17. 62. § (2) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezet és személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet" szöveg,

18. 62. § (3) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg, a "meghatározott szervezetek" szövegrész helyébe a "meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek" szöveg,

19. 64. § (1) bekezdés a) pontjában, 84. § (1) és (3) bekezdésében, 85. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 89. § (3) és (4) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 94. § a) és b) pontjában, 97. § (4) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében, 103. §-ában, 106. § a) pont aa) és ab) alpontjában, 107. § (1) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,

20. 64. § (1) bekezdés a) pontjában a "felsorolt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,

21. 64. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott" szövegrészek helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,

22. 64. § (3) bekezdés b) pontjában a "jogszabályokban" szövegrész helyébe a "törvényekben" szöveg,

23. 65. § (1) bekezdésében a "felsorolt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,

24. 69. § (2) bekezdésében és 83. § (1) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél" szöveg,

25. 71. § (1) bekezdésében a "felsoroltak" szövegrész helyébe a "foglaltak" szöveg,

26. 74. § (3) bekezdésében a "pontjaiban" szövegrész helyébe a "pontjában" szöveg,

27. 75. § (5) bekezdés b) pontjában és 93. § (1) bekezdésében az " illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

28. 86. §-ában a "§-a" szövegrészek helyébe a "§" szöveg,

29. 89. § (2) bekezdésében és 116. § (3) és (6) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet" szöveg,

30. 102. §-ában a "4. §-ban meghatározott szervezetnek vagy személynek a" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,

31. 105. §-ában a "4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek" szöveg,

32. 116. § (8) bekezdésében a "felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket" szövegrész helyébe a "meghatározott irányelveket" szöveg,

33. 121. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában a "cikke" szövegrész helyébe a "cikk" szöveg

lép.

114. § A Psztv.

1. 2. § (3) bekezdésében, 7. § c) és d) pontjában és a 31. § (2) bekezdés b) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetekés személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek" szöveg,

2. 2. § (5) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket" szöveg,

3. 3. § (2) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek" szöveg,

4. 7. § f) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől" szöveg,

5. 21. § c) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre" szöveg,

6. 27. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésében, 28. § (1)-(3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 31. § (2) bekezdés c) pontjában és 114. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,

7. 27. § (2) bekezdésében a "110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában" szövegrész helyébe a "110. § (2) bekezdés c) pontjában" szöveg, a "223. §-a (2) bekezdésének c) pontja" szövegrész helyébe a "223. § (2) bekezdés c) pontja" szöveg,

8. 27. § (3) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

9. 28. § (2) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

10. 78. § (1) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,

11. 81. § (2) bekezdésében az "amennyiben" szövegrész helyébe a "ha" szöveg,

12. 117. § (2) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre" szöveg,

13. 117. § (4) bekezdés a) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezet és személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet" szöveg

lép.

14. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

115. § (1) A befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:]

"23. érintett személy:

a) a befektetési alapkezelő ügyvezetője, tulajdonosa,

b) a befektetési alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a befektetési alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a befektetési alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy

c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, befektetési alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában;"

(2) Batv. 3. § 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg."

116. § A Batv. 4. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére önállóan, a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat."

117. § (1) Batv. 8. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]

"a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál"

[szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.]

(2) Batv. 8. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]

"c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél, valamint"

[szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.]

118. § A Batv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet

a) a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,

b) a befektetési alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, valamint

c) a befektetési alapkezelő ügyfelének

a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye."

119. § A Batv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével a 3. § 46. pont a) alpontja szerinti, a 3. § 1. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel rendelkező 3. § 46. pont b) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges."

120. § A Batv. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ingatlanalap esetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak módosítását a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja."

121. § A Batv. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetébe, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetébe foglalt minta szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni."

122. § A Batv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tájékoztatást a 73. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási, visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni."

123. § A Batv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési értékpapírjainak - az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli - térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés vagy ellenőrzés által, vagy befolyásoló részesedésen keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 68. és 69. §-ban foglaltak szerinti a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 75. § szerinti átváltási arány kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig illeti meg."

124. § (1) A Batv. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletbe foglalt minta szerinti formában és tartalommal összeállított tájékoztatót, a 105. § szerinti kiemelt befektetői információt, a 83. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha - a 84. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba."

(2) A Batv. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti."

125. § A Batv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A forgalmazó köteles - a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével - tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint - amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott -, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel."

126. § A Batv. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 85. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására is."

127. § A Batv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-ában,a 123. § (1) bekezdés e) pontjában,a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé mint a sajátjáért felel."

128. § A Batv. 95. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét - a 93. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével - a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni."

129. § A Batv. 98. § (6) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A Felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések közül legalább az alábbiakat teszi közzé:]

"j) a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló e-mail cím."

130. § A Batv. 103. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti."

131. § A Batv. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. § A befektetési alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok kezelési szabályzatai és tájékoztatói összevont kezelési szabályzatként illetve összevont tájékoztatóként is elkészíthetőek a 3. melléklet I. Fejezetében és az 5. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával, akként, hogy ilyen esetben a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató azon tartalmi elemeit, amelyek több vagy valamennyi befektetési alap esetében azonosak, elegendő egy ízben a dokumentum részévé tenni, azokat - az esettől függően - több vagy valamennyi befektetési alapra vonatkoztatva, míg a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató egyes alapokra vonatkozó részeiben csak az adott alapra speciálisan jellemző elemeket kell feltüntetni."

132. § A Batv. 116. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,]

"b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével."

133. § A Batv. 131. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja."

134. § A Batv. 136. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:]

"l) az általa kezelt befektetési alap 132. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül, a változás hatálybalépése napjának megjelölésével."

135. § A Batv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"147. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával - az éves jelentés könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 145. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján - az éves jelentés jóváhagyása előtt - a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni."

136. § (1) A Batv. 154. § (2) bekezdés b)-c) pontja a következők szerint módosul:

[A befektetési alapkezelő az általa kezelt, e törvény hatályba lépése napját megelőzően létrejött befektetési alap e törvénynek való megfelelésének biztosítása érdekében]

"b) 2012. december 31. napjáig köteles benyújtani a Felügyelethez

ba) a befektetési alap kezelési szabályzatának és - nyilvános befektetési alap esetében - tájékoztatójának az e törvénynek való megfelelést biztosító, a befektetési alapkezelő által elhatározott módosítását;

bb) nyilvános, nyíltvégű alap esetében a befektetési alapra vonatkozó, 105. § szerinti kiemelt befektetői információt; c) köteles gondoskodni arról, hogy a befektetési alap a ba) pont szerint módosított kezelési szabályzat hatályba lépése napján befektetései és működése tekintetében is megfeleljen az e törvényben és a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezéseknek."

(2) A Batv. 154. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A befektetési alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt befektetési alap kezelési szabályzata és - nyilvános befektetési alap esetében - tájékoztatója az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény hatálybalépését követően elhatározott első módosítása során, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig megfeleljen az e törvény 3., illetve 5. mellékletének."

137. § A Batv. 3. és 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

138. § A Batv. 8. mellékletében a "békéltető testület" szöveg helyébe a "pénzügyi békéltető testület" szöveg lép.

139. § Hatályát veszti a Batv. 97. § (5) bekezdése.

15. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

140. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka]

"a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját - ha nem kerül sor közjegyzői okiratba foglalására, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés megkötését - követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap,"

141. § (1) A Dttv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a Magyar Állam az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel

a) készfizető kezesként felel - a mentesített követelésrész kivételével - a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő megszűnésével összefüggésben, a hivatkozott pontban írtaknak megfelelően felmondta,

b) egyszerű kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő, legfeljebb a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjában fennálló tartozások 25%-áért a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben."

(2) A Dttv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kezesség érvényesítésére a pénzügyi intézmény akkor jogosult, ha

a) a készfizető kezesség esetén

aa) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának a hiteladós rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt beállott 90 napot meghaladó fizetési késedelme miatti megszűnését követő 60 napon belül, vagy

ab) a fedezeti ingatlannal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt megindított végrehajtás miatt, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt

a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést felmondta;

b) az egyszerű kezesség esetén a pénzügyi intézmény a hiteladós rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően beállott 90 napot meghaladó fizetési késedelme vagy a fedezeti ingatlannal szemben ezen időpontot követően megindított végrehajtás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést felmondta és a követelés nem térült meg bírósági végrehajtás útján vagy a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésével, és ezen eljárások a követelés behajthatatlansága miatt fejeződtek be, vagy kerültek felfüggesztésre."

142. § A Dttv. 11. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

"a) a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó állami kezességvállalásért fizetendő kezességvállalási díjmértékét, számításának és megfizetésének módját, valamint az állami kezesség érvényesítésének eljárási szabályait,"

16. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény módosítása

143. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 3. § az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény hatálybalépését követő napon lép hatályba."

144. § Hatályát veszti a Mód. tv. 5. § (3) bekezdése.

17. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

145. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Khrtv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére

a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d) és k) alpontja szerinti referenciaadatait,

b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)-d) és l) alpontja szerinti referenciaadatait."

146. § A Khrtv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot."

147. § A Khrtv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről."

148. § A Khrtv. Melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

149. § A Khrtv. 6. § (3), (4) és (6) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "öt" szöveg lép.

18. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

150. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]

"e) közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében."

19. Hatálybalépés

151. § (1) Ez a törvény a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 22. §, a 25. §, a 145-149. § és az 5. melléklet a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.

(3) A 26. §, a 89-90. §, a 104-105. §, a 107. § és az 1. melléklet 2012. november 1-jén lép hatályba.

(4) Az 55. §, az 57. §, az 58. § (1) bekezdése, az 59-61. § és a 153. § (1) bekezdésének a) és c) pontja 2012. december 21-én lép hatályba.

(5) A 6. §, a 17. §, a 29. § (2) bekezdés, a 47. §, a 68-69. §, a 71-79. §, a 82. § és a 84-85. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 9. § 2013. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 96. §, a 109. § (2) bekezdés, a 112. § és a 4. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

20. Jogharmonizációs záradék

152. § (1) Ez a törvény a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a törvény

a) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 134. §-ban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének,

c) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek,

d) az 55. §-ban, az 57. §-ban, az 58. § (1) bekezdésében, az 59-61. §-ban és a 153. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

21. Hatályon kívül helyező rendelkezések

153. § (1) Hatályát veszti

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban Öpt.) 18/A. §-a;

b) a Bit. 74. § (2) bekezdés b) pontjában a "vagy telephely" szövegrész;

c) az Fnyt. 34. § (8) bekezdése, 56. § (3) bekezdésének d) pontja és a 86. § b) pontja;

d) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 155. § (2) bekezdés e) pontja.

(2) Hatályát veszti az Öpt. 78. § (1) bekezdésében az "a felügyeleti eljárási igazgatási szolgáltatási díjak kiszabásának feltételeit," szövegrész.

22. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

154. § A 88. §, a 90. §, a 93. §, a 108-109. §, a 114. § az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez

A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 20. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert]

"a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást, vagy az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások szerinti ellenőrző befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,"

2. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez

A Tpt. 25. melléklete a következő 26. ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]

"26. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról."

3. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez

1. A Batv. 3. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

I. FEJEZET

A NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

1.2. A befektetési alap rövid neve

1.3. A befektetési alap székhelye

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

1.5. A befektetési alapkezelő neve

1.6. A letétkezelő neve

1.7. A forgalmazó neve

1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

1.11. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

4. A befektetési jegy ISIN azonosítója

5. A befektetési jegy névértéke

6. A befektetési jegy devizaneme

7. A befektetési jegy előállításának módja

8. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

9. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai

10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható

16. A portfólió devizális kitettsége

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

18. Hitelfelvételi szabályok

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

25.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

28. A portfólió elemeinek értékelése

29. A származtatott ügyletek értékelése

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

32. Hozamfizetési napok

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

A fenti tagolás összevont kezelési szabályzat esetében az e törvény 113. §-ában írtakra is tekintettel, értelemszerűen alkalmazandó.

II. FEJEZET

A ZÁRTKÖRŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

1.2. A befektetési alap rövid neve

1.3. A befektetési alap székhelye

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

1.5. A befektetési alapkezelő neve

1.6. A letétkezelő neve

1.7. A forgalmazó neve

1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

1.11. Annak feltüntetése, hogy a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

II. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

4. A befektetési alap kezelési szabályzata alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)

5. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

6. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban

7. A befektetési alap kezelési szabályzatának módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte

8. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

III. A kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás

9. A kezelési szabályzat azon feltételeinek, rendelkezéseinek megjelölése, amelyek módosításához a befektetési jegy birtokosok meghatározott arányú (többségű) jóváhagyása is szükséges; továbbá az arány megjelölése

10. Amennyiben a kezelési szabályzat módosításához a befektetési jegy birtokosok jóváhagyására is szükség van, úgy az ennek megszerzésére irányuló eljárás szabályozása, határidők meghatározása

IV. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

11. Annak a módnak a megjelölése, ahogy a befektetési alap kezelési szabályzata és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések befektetők rendelkezésére bocsátása megtörténik

12. Figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy az éves, illetve a féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni

13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

V. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

14. A befektetési jegy ISIN azonosítója

15. A befektetési jegy névértéke

16. A befektetési jegy devizaneme

17. A befektetési jegy előállításának módja

18. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

19. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai

20. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VI. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:

21. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

22. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

23. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

24. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

25. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható

26. A portfólió devizális kitettsége

27. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

28. Hitelfelvételi szabályok

29. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

30. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

31. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

32. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra

33. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

34. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

35. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

35.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

35.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

35.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

35.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

35.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

35.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

35.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

35.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

35.9. A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke

35.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

36. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

36.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

36.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

36.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

36.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

36.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

36.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

36.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

36.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

36.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

36.10. Amennyiben a befektetési alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsön felvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása

VII. A kockázatok

37. A kockázati tényezők bemutatása

37.1. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra

37.2. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére

37.3. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

37.4. Amennyiben a befektetési alap - a Felügyelet engedélye alapján - eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

38. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

VIII. Az eszközök értékelése

39. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

40. A portfólió elemeinek értékelése

41. A származtatott ügyletek értékelése

42. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

IX. A hozammal kapcsolatos információk

43. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

44. Hozamfizetési napok

45. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

X. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

46. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

46.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

46.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

XI. Díjak és költségek

48. Az alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

48.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

48.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

48.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

49. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 48. pontban említett költségeket

50. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

51. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

52. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

XII. Adózási információk

53. A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

54. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ

XIII. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

55. A befektetési jegyek forgalomba hozatala

55.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

55.2. Azon befektetők körének megjelölése, amelyek a befektetési jegyeket jegyezhetik, illetve akik körében a befektetési jegy a folyamatos forgalmazás során forgalmazható, továbbá azon feltételek megjelölése, amely alapján a forgalomba hozatal zártkörűnek minősül

55.3. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke

55.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára

55.5. Az allokáció feltételei

55.5.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja

55.5.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja

55.5.3. Az allokációról való értesítés módja

55.6. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

XIV. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

56. A befektetési jegyek vétele

56.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

56.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

56.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

57. A befektetési jegyek visszaváltása

57.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

57.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

57.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

58. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

58.1. A forgalmazási maximum mértéke

58.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

59. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

59.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

59.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

60. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

XV. A befektetési alapra vonatkozó további információ

61. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

62. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

63. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

64. A befektetési alap átalakulásának, más alappal való egyesülésének, szétválásának feltételei, az erre meghatározott eljárásrend, az előbbiek hatása a befektetők jogaira

65. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

XVI. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

66. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája

66.2. A befektetési alapkezelő székhelye

66.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma

66.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése

66.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása

66.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága

66.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

66.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt

66.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege

66.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

66.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

66.12. A befektetés-kezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

67. A letétkezelőre vonatkozó információk

67.1. A letétkezelő neve, cégformája

67.2. A letétkezelő székhelye

67.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma

67.4. A letétkezelő fő tevékenysége

67.5. A letétkezelő tevékenységi köre

67.6. A letétkezelő alapításának időpontja

67.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje

67.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

67.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma

68. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk

68.1. A könyvvizsgáló társaság neve,cégformája

68.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye

68.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

68.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve

68.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe

68.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

68.7. Figyelmeztetés arra, hogy a zártkörű befektetési alap éves és féléves jelentésében közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni

69. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

69.1. A tanácsadó neve, cégformája

69.2. A tanácsadó székhelye

69.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve

69.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve

70. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei

71. A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)

71.1. A forgalmazó neve, cégformája

71.2. A forgalmazó székhelye

71.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma

71.4. A forgalmazó tevékenységi köre

71.5. A forgalmazó alapításának időpontja

71.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje

71.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

71.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

72. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk

72.1. Az ingatlanértékelő neve

72.2. Az ingatlanértékelő székhelye

72.3. Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma

72.4. Az ingatlanértékelő tevékenységi köre

72.5. Az ingatlanértékelő alapításának időpontja

72.6. Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje

72.7. Az ingatlanértékelő saját tőkéje

72.8. Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma

73. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk"

2. A Batv. 5. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA

TÁJÉKOZTATÓ

I. A befektetési alapra vonatkozó információk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

1.2. A befektetési alap rövid neve

1.3. A befektetési alap székhelye

1.4. A befektetési alapkezelő neve

1.5. A letétkezelő neve

1.6. A forgalmazó neve

1.7. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

1.8. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

1.9. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

1.10. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap.

1.11. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.12. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

1.13. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

1.14. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

2. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

2.1. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)

2.2. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény jóváhagyásáról, valamint a nyilvános forgalomba hozatal engedélyezéséről hozott felügyeleti határozat száma, kelte (sorozatonként)

2.3. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

2.4. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban

2.5. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte

2.6. A kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte

2.7. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

3. A befektetési alap kockázati profilja

3.1. A befektetési alap célja

3.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit szánják

3.3. Azon eszközkategóriák, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

3.4. Figyelemfelhívás a befektetési alap kezelési szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely a befektetési alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza

3.5. A származtatott ügyletek alkalmazásának célja (fedezeti vagy a befektetési célok megvalósítása), lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására

3.6. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra

3.7. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére

3.8. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

3.9. Amennyiben a befektetési alap - a Felügyelet engedélye alapján - eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

3.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

4. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

4.1. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, a kiemelt befektetői információ, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények - ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek

4.2. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

5. Adózási információk

5.1 A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

5.2. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

6. A befektetési jegyek forgalomba hozatala

6.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

6.2. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke

6.3. Az allokáció feltételei

6.3.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja

6.3.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja

6.3.3. Az allokációról való értesítés módja

6.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára

6.4.1. A fenti ár közzétételének módja

6.4.2. A fenti ár közzétételének helye

6.5. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

7. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

7.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája

7.2. A befektetési alapkezelő székhelye

7.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma

7.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése

7.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása

7.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága

7.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

7.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt

7.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege

7.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

7.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

7.12. A befektetés kezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

8. A letétkezelőre vonatkozó információk

8.1. A letétkezelő neve, cégformája

8.2. A letétkezelő székhelye

8.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma

8.4. A letétkezelő fő tevékenysége

8.5. A letétkezelő tevékenységi köre

8.6. A letétkezelő alapításának időpontja

8.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje

8.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

8.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma

9. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk

9.1. A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

9.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye

9.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

9.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve

9.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe

9.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

9.7. Figyelmeztetés arra, hogy a zártkörű befektetési alap éves és féléves jelentésében közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni

10. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

10.1. A tanácsadó neve, cégformája

10.2. A tanácsadó székhelye

10.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve

10.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve

10.5. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei

11. A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)

11.1. A forgalmazó neve, cégformája

11.2. A forgalmazó székhelye

11.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma

11.4. A forgalmazó tevékenységi köre

11.5. A forgalmazó alapításának időpontja

11.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje

11.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

11.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

12. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk

12.1. Az ingatlanértékelő neve

12.2. Az ingatlanértékelő székhelye

12.3. Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma

12.4. Az ingatlanértékelő tevékenységi köre

12.5. Az ingatlanértékelő alapításának időpontja

12.6. Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje

12.7. Az ingatlanértékelő saját tőkéje

12.8. Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma

13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A fenti tagolás összevont tájékoztató esetében az e törvény 113. §-ában írtakra is tekintettel, értelemszerűen alkalmazandó."

4. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez

"1. melléklet a 2010. évi CLVIII. törvényhez

Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

A Felügyelet és

a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében

aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

1. nyílt végű értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

2. nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

3. zárt végű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

4. zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyása, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

5. befektetési alap nyilvántartásba vételére,

6. letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

7. nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,

ab) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

ac) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,

2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, valamint a kezelési szabályzat tervezett módosításainak jóváhagyására,

3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,

4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, valamint a gyűjtő ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására,

5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon vagy eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse, továbbá a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,

6. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Batv. 118. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Batv. 118. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább, valamint a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,

7. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

8. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen, továbbá a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,

9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább, valamint a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,

10. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés és a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,

11. annak engedélyezésére ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től, valamint a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,

ad) egyebekben

1. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,

2. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz készült tájékoztató engedélyezésére és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,

3. befektetési alap kezelésének átadására,

4. befektetési alap egyesülésének engedélyezésére,

5. a harmonizált befektetési alapok (ÁÉKBV-k) egyesülésére,

6. a Batv. 78. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő -egyesülésére,

7. kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,

8. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,

9. egyesülés esetén a befektetési jegy folyamatos visszaváltásának felfüggesztésére,

10. ingatlanértékelővel kötött szerződés létrejöttének engedélyezésére,

11. a befektetési jegy más EGT-államban történő forgalmazás szándékának bejelentésére;

b) a kockázati tőkealap-kezelő között az általa kezelt kockázati tőkealap vonatkozásában

ba) a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére,

bb) az egyesülés, szétválás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztató jóváhagyására,

bc) a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyására,

bd) a kockázati tőkealap Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törlésére,

be) a kockázati tőkealap portfóliójában lévő eszközök értékesítésre nyitva álló határidő meghosszabbítására;

c) a kibocsátó között

ca) vételi ajánlat jóváhagyására,

cb) már engedélyezett tájékoztató esetén a dokumentumokban szereplő új információk egyenértékűségéről szóló döntés meghozatalára,

cc) tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

cd) kibocsátási tájékoztató, alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

ce) ismertető közzétételének engedélyezésére,

cf) helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény engedélyezésére,

cg) harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó tájékoztatója közzétételének engedélyezésére,

ch) a kibocsátó, ha igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább a nyilvánosság felé adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

ci) nyilvános vételi ajánlat kiegészítésére, részletezése előírására, módosított vételi ajánlat jóváhagyására;

d) az ajánlattevő, valamint a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között az általuk a vételi ajánlat jóváhagyására;

e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között

ea) a szabályozott információ bejelentésére,

eb) a hozzá érkezett Tpt. 61. § szerinti tájékoztatás bejelentésére vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás."

5. melléklet a 2012. évi CLI. törvényhez

"1. A Khrtv. Melléklet II. fejezet 1.2. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:)

"d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,"

2. A Khrtv. Melléklet II. fejezet 1.2. pontja a következő k) alponttal egészül ki: (Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:)

"k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme."

3. A Khrtv. Melléklet II. fejezet 2.2. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:)

"d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,"

4. A Khrtv. Melléklet II. fejezet 2.2. pontja a következő l) alponttal egészül ki: (Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:)

"l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme."