A Gyulai Törvényszék G.40042/2009/55. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 207. §, 277. §, 298. §, 300. §, 303. §, 319. §, 320. §, 355. §, 361. §, 395. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Wlassits Gábor

A Békés Megyei Bíróság, Gyula

3.G.40.042/2009/55. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság a 1000. számú Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - a dr. Barsi János ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.333.200,- (tízmillió-háromszázharmincháromezer-kétszáz) forintot, valamint a fenti összeg 2008. évi január hó 25. napjától a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - a közölt módon és időben - 702.000,- (hétszázkétezer) forint eljárási illetéket. Az alperes - a fentiek szerint - 198.000,- (százkilencvennyolcezer) forint eljárási illeték állam részére való megfizetésére köteles.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.200.000,- (egymillió-kétszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen - a kézbesítéstől számított 15 nap alatt - írásban és 3 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címzett és a Békés Megyei Bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a kamat és a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, azt a másodfokon eljáró bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, de fellebbezésében a fellebbező fél tárgyalás tartását kérheti.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben a felek az ítélet bármely rendelkezése ellen irányuló fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az ügyben a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg.

A peres felek között 2007. augusztus 29-én megállapodás jött létre, melyben a felperes vállalta a "A" ingatlanon épülő acélszerkezetű csarnok kivitelezési munkálatainak elvégzését az építési engedélyezési tervdokumentáció alapján, az árajánlatban meghatározott műszaki tartalommal és árakkal. A szerződésben a felek a teljesítést ütemezték, megjelölve az adott építési tevékenység tárgyát, határidejét és díját azzal, hogy a részteljesítési idők tájékoztató jellegűek. A vállalkozói díj Áfával együtt 124.836.000,- forintban, az építési munkák kivitelezésének határideje 2007. december 20. napjában került rögzítésre. A szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy az egyes ütemek teljesítésének igazolása esetén a vállalkozó jogosult az adott ütemről számlát kiállítani, melyet a megrendelő 8 naptári napon belül köteles kiegyenlíteni. A munkaterület átadására a megrendelő 2007. október 1. napjáig vállalt kötelezettséget. A szerződésben kikötést nyert, hogy amennyiben a munkaterület átadása tekintetében a megrendelő nem szerződésszerűen teljesít, úgy a vállalkozó a szerződéstől elállhat, ha pedig e jogával 8 napon belül nem él, úgy a teljesítési határidő a késedelmes napok kétszeresével meghosszabbodik. Kikötést nyert továbbá, hogy amennyiben a megrendelő a pénzügyi ütemezés szerinti fizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, úgy a teljesítési határidő a késedelmes napok számának kétszeresével meghosszabbodik, s ha a munka leállítása a megrendelő magatartására alapozva történik, úgy a vállalkozó ebből eredő kárának megtérítésére álláspénzt jogosult felszámítani, melynek napi összege 70.000,- forint. A megállapodásnak része volt, hogy amennyiben a szerződés ugyanazon feltételhez több jogkövetkezmény alkalmazását is előírja, úgy a sérelmes fél jogosult egymás mellett több, illetve az összes jogkövetkezményt érvényesíteni.

A munkaterület az alperes részéről 2007. október 15-én került átadásra. A I. ütem számlájának kiegyenlítése 2007. december 6-án vált esedékessé, a számla tényleges kifizetése azonban csak 2007. december 20-án történt meg. A II. ütem számlájának esedékessége 2007. december 18-ra szólt, kifizetésre december 28-án került. A fizetési késedelem tényét 2007. december 13-án a felperes az építési naplóban jelezte, majd 2007. december 17-én, 18-án és 19-én az esedékessé vált számla kiegyenlítését kérte. 2007. december 20-án a naplóban rögzítette, hogy az építkezés IV. ütemének munkálataival is elkészült, és a munkálatok december 27-i átvételét kérte. A fenti napon azonban az átadásra nem került sor, mivel azon a megrendelő képviselője nem jelent meg, s a 2008. január 10-én kiállított teljesítés igazolás is csupán a III. ütem elvégzését igazolta. A fenti ütemről a felperes még ezen a napon számlát állított ki, a számla esedékessége 2008. január 18-ra szólt. A 27.500.000,- forint összegű számlából a felperes 12.000.000,- forintot egyenlített ki, majd 2008. január 25-én kelt írásbeli nyilatkozatával közölte, hogy a szerződéstől a Ptk. 300. § (1) és (2) bekezdése alapján eláll, az elvégzett munkálatokat igazságügyi szakértővel felméreti és ennek alapján a felperessel el fog számolni. A felmérés eredményeként utóbb a felperesnek további 1.460.000,- forintot kifizetett, majd 2008. februárjában a munkák befejezése céljából másik vállalkozóval kötött szerződést.

A felperes módosított keresetében 43.026.000,- forint és a fenti összegből 39.876.000,- forint után 2008. évi január hó 25. napjától a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt késedelmi kamatának és a perrel felmerült költségeinek megtérítésére kérte az alperes kötelezését. A fenti összegből 35.540.000,- forintot elsődlegesen szerződéses tartozás, másodlagosan kártérítés címén, 3.336.000,- forintot elsődlegesen pótmunkaként (ténylegesen felmerült költség), másodlagosan jogalap nélküli gazdagodásként, 1.000.000,- forintot nem vagyoni kártérítésként, 3.150.000,- forintot pedig álláspénz címén érvényesített. Vitatta, hogy a teljesítéssel késedelembe esett volna, mivel a 2007. december 20-i teljesítési határidő a munkaterület késedelmes átadása miatt 28 nappal, az 1. számú rész-számla kifizetési késedelme miatt 28 nappal, a 2. számú rész-számla kifizetési késedelme miatt 20 nappal, a 3. számú rész-számla részbeni teljesítése miatt - az elállásig terjedően - 14 nappal meghosszabbodott. Ezért szerződésszegés hiányában az alperes elállása legfeljebb az un. általános elállási jog gyakorlásán alapulhat, melyre tekintettel az alperest kártérítési kötelezettség terheli. A szerződés jövőre történő megszüntetése mellett az elszámolás körében a vállalkozási szerződés III. és IV. ütemének keretében elvégzett munkálatok hiányzó ellenértékének megfizetését kérte, s az elszámolást a szerződésre, valamint a 2008. január 10-én kelt teljesítésigazolásra alapította azzal, hogy az okirat mindkét ütem teljesítését bizonyítja. Ebben a körben keresete kizárólag a már nyújtott szolgáltatások szerződés szerinti pénzbeli ellenértékének megfizetésére irányult, az elállás folytán el nem végzett ütemekkel kapcsolatos költség, illetve elmaradt haszon iránti igénye nem volt. A pótmunkát a I. ütemen kívül eső tevékenységnek tekintette, nem vitatta, hogy erre nézve megállapodás nem jött létre, s azt elszámolás tárgyává utólagosan csupán azért tette, mert az eredeti szerződési tartalom a kivitelezés során nem valósult meg. A nem vagyoni kárigényt arra alapította, hogy a jogellenesen ki nem fizetett számlák miatt a csarnoképítési piacon helyzete ellehetetlenült, forgótőke hiányában megrendelések fogadására módja nem volt és a jó hírneve is jelentősen sérült. Az álláspénz iránti igényét a vállalkozási szerződés XII/4. pontjára vezette vissza, utalt arra, hogy az alperes késedelmes teljesítése miatt a munkálatokkal többször is leállt, ennek időtartamát 45 napban összegezte és napi 70.000,- forinttal tette elszámolás tárgyává. Az alperes beszámítási igénye tekintetében minden tételre kiterjedően elutasítást kért, előadván, hogy az alperes korábban hibás teljesítésre soha nem hivatkozott, és az elállással maga idézte elő azt a helyzetet, amelyben esetleg többletköltsége keletkezett. Vitatta a beszámítási igény összegszerűségét is.