32020R1784[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/1784 RENDELETE

(2020. november 25.)

a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) korábban módosították. Mivel további jelentős mértékű módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2) Az Unió célul tűzte ki, hogy fenntartja és fejleszti az Uniót mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Egy ilyen térség létrehozásához az Uniónak egyéb intézkedések mellett el kell fogadnia a belső piac megfelelő működéséhez szükséges, polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket.

(3) A belső piac megfelelő működése és az Unión belüli polgári igazságszolgáltatási térség kialakítása céljából tovább kell javítani és gyorsítani a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamok közötti továbbítását és kézbesítését, egyben garantálni kell az ilyen iratok továbbításának magas szintű biztonságát, tiszteletben tartva a címzettek jogait, valamint biztosítva a magánélet és a személyes adatok védelmét. E rendelet a bírósági eljárások hatékonyságának és gyorsaságának javítására törekszik azáltal, hogy egyszerűsíti és észszerűsíti ezen eljárásokat a bírósági és bíróságon kívüli iratok Unión belüli kézbesítése tekintetében, és mindeközben hozzájárul a késedelmek, valamint az egyének és vállalkozások költségeinek csökkentéséhez is. A nagyobb jogbiztonság és az egyszerűbb, észszerűbb és digitalizált eljárások biztosítása ösztönözni fogja az egyéneket és a vállalkozásokat arra, hogy határokon átnyúló ügyletekben vegyenek részt, és ezzel fellendítsék az Unión belüli kereskedelmet és így a belső piac működését is.

(4) E rendelet szabályokat határoz meg a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésére vonatkozóan. Ez a rendelet nem alkalmazandó a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésére egyéb ügyekben, így például adó-, vám- és közigazgatási ügyekben.

(5) A határokon átnyúló kézbesítést az egyik tagállamból valamely másik tagállamba történő kézbesítésnek kell tekinteni.

(6) E rendelet nem alkalmazandó az eljárás helye szerinti tagállamban a fél meghatalmazott képviselője részére történő iratkézbesítésre, azonban alkalmazni kell a fél részére bármely iratnak egy másik tagállamban történő kézbesítésére - függetlenül attól, hogy az adott iratot a fél képviselője részére kézbesítették-e -, amennyiben az ilyen kézbesítést az eljárás helye szerinti tagállam joga előírja.

(7) Amennyiben a címzettnek nincs ismert kézbesítési címe az eljárás helye szerinti tagállamban, egy vagy több másik tagállamban viszont rendelkezik egy vagy több ismert kézbesítési címmel, az adott iratot e rendelet szerint kell továbbítani az ilyen másik tagállamba való kézbesítés céljából. Ez a helyzet nem tekinthető az eljárás helye szerinti tagállamon belül történő belföldi kézbesítésnek. Így különösen az iratot nem lehet fiktív iratkézbesítési módszerek útján, így például bírósági hirdetőtáblán hirdetmény kifüggesztése vagy az iratnak a bírósági aktában történő elhelyezése révén kézbesíteni a címzett részére.

(8) E rendelet alkalmazásában a bíróságon kívüli iratok fogalmát akként kell értelmezni, hogy az magában foglalja a valamely hatóság vagy hivatalos személy által készített vagy hitelesített iratokat, valamint az olyan egyéb iratokat, amelyeknek a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező címzett részére hivatalos eljárás szerint történő továbbítása a polgári jog vagy a kereskedelmi jog körébe tartozó valamely jogosultság vagy igény érvényesítéséhez, bizonyításához vagy védelméhez szükséges. A "bíróságon kívüli iratok" fogalmát nem lehet akként értelmezni, hogy az magában foglalja a közigazgatási hatóságok által közigazgatási eljárások céljára kiállított iratokat.

(9) A polgári peres eljárások hatékonysága és gyorsasága megköveteli, hogy a bírósági és bíróságon kívüli iratokat közvetlenül és gyors módon továbbítsák a tagállamok által kijelölt helyi szervek között. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy külön áttevő és külön átvevő intézményeket, vagy egy vagy több, mindkét feladatot ellátó intézményt jelöljenek ki ötéves időtartamra. Mindamellett lehetővé kell tenni ezen kijelölés ötévenként való megújítását.

(10) Az iratok tagállamok közötti, kézbesítés céljából történő gyors továbbításának biztosítása érdekében minden megfelelő modern kommunikációs technológiát igénybe kell venni, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos, az átvett iratok sértetlenségével és megbízhatóságával kapcsolatos feltételek. Ezért főszabályként a tagállamok által kijelölt intézmények és szervek közötti minden kapcsolattartást és iratcserét egy összekapcsolt és műszakilag interoperábilis nemzeti informatikai rendszerekből álló biztonságos és megbízható, decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell végezni, így például - az e téren megvalósuló további technológiai fejlődés sérelme nélkül - az e-CODEX alapján. Ennek megfelelően az e rendelet szerinti adatcsere céljára egy decentralizált informatikai rendszert kell létrehozni. Az említett informatikai rendszer decentralizált jellege kizárólag a valamely tagállam és egy másik tagállam közötti adatcseréket tenné lehetővé, anélkül hogy ezen adatcserékben részt venne bármelyik uniós intézmény.

(11) Az esetleges jövőbeli technológiai fejlődés sérelme nélkül a biztonságos decentralizált informatikai rendszert és annak alkotóelemeit nem lehet úgy tekinteni, hogy azok feltétlenül a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásnak minősülnek.

(12) A Bizottságnak kell felelősnek lennie egy olyan referenciaalkalmazási szoftver létrehozásáért, karbantartásáért és jövőbeli fejlesztéséért, amelynek a nemzeti informatikai rendszer helyett való alkalmazását - a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveivel összhangban - lehetővé kell tenni a tagállamok számára. A Bizottságnak meg kell terveznie, ki kell fejlesztenie és karban kell tartania a referenciaalkalmazási szoftvert az (EU) 2018/1725 (5) és az (EU) 2016/679 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatvédelmi követelményeknek és elveknek - különösen a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveinek - megfelelően. A referenciaalkalmazási szoftvernek emellett megfelelő technikai intézkedéseket kell magában foglalnia, és lehetővé kell tennie az ahhoz szükséges szervezeti intézkedéseket, hogy az iratkézbesítéssel összefüggésben folytatott információcsere tekintetében megfelelő biztonsági és interoperabilitási szint legyen biztosított.

(13) A decentralizált informatikai rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében az irányító szervnek megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie az említett rendszer azon elemei tekintetében, amelyek az Unió felelősségi körébe tartoznak.

(14) A nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőként kell felelniük a személyes adatok e rendelet alapján általuk végzett, az iratok tagállamok közötti továbbítása céljából történő kezeléséért.

(15) A decentralizált informatikai rendszeren keresztüli továbbítást meghiúsíthatja a rendszer esetleges üzemzavara. Más kommunikációs eszközök megfelelőbbek lehetnek kivételes körülmények esetén is, például olyan helyzetekben, amikor nagy terjedelmű dokumentáció elektronikus formátumúvá való átalakítása aránytalan adminisztratív terhet róna az áttevő intézményre, vagy ha a hitelesség megállapítása céljából az eredeti papírformátumú iratra van szükség. Amikor nem kerül sor a decentralizált informatikai rendszer igénybevételére, a továbbítást a lehető legalkalmasabb alternatív módon kell elvégezni. Az ilyen alternatív mód lehet többek között azzal kell, hogy járjon, hogy a továbbítás elvégzésére a lehető leggyorsabban, biztonságos módon, más biztonságos elektronikus eszköz vagy postai szolgáltatás útján kerül sor.

(16) Az iratok határokon átnyúló, a decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő elektronikus továbbításának fokozása érdekében az ilyen iratokat nem lehet az eljárásban joghatásuktól megfosztani és bizonyítékként elfogadhatatlannak tekinteni kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumúak. Mindazonáltal ez az elv nem érintheti az ilyen iratok joghatásainak vagy bizonyítékként való elfogadhatóságának a nemzeti joggal összhangban történő megállapítását. Nem sértheti továbbá az iratok átalakítására vonatkozó nemzeti jogot.

(17) Az iratok tagállamok közötti továbbításának és kézbesítésének megkönnyítése érdekében az I. mellékletben foglalt formanyomtatványokat kell használni. A továbbítandó irathoz az I. mellékletben szereplő A. formanyomtatvány felhasználásával kiállított kérelmet kell csatolni. A formanyomtatványt az átvevő tagállam hivatalos nyelvén, vagy amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, akkor a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, vagy az adott tagállam által elfogadhatónak megjelölt más nyelven kell kitölteni. Mindegyik tagállamnak meg kell jelölnie, hogy saját hivatalos nyelvén kívül az Unió mely hivatalos nyelvét, illetve nyelveit tudja elfogadni.

(18) Az irat átvételéről a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvételt követő hét napon belül visszaigazolást kell küldeni az áttevő intézmény részére, a decentralizált informatikai rendszeren keresztül automatikusan, vagy más módon, az I. mellékletben szereplő D. formanyomtatvány felhasználásával.

(19) Fontos, hogy a kézbesítés elmaradásáról szóló igazolás kézhezvételekor az áttevő intézmény tudjon arról, hogy az átvevő tagállam hatóságai a címzett új címének kiderítése céljából terjesztettek-e elő megkeresést a lakcímnyilvántartásokhoz vagy más adatbázisokhoz, amennyiben léteznek ilyen nyilvántartások vagy adatbázisok. Ezért a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy a hatóságaik saját kezdeményezés alapján terjesztenek-e elő ilyen megkeresést abban az esetben, ha a kézbesítési kérelemben megadott cím nem helytálló. Mindazonáltal e rendeletben nem indokolt az említett megkeresések előterjesztésére vonatkozó kötelezettséget előírni a tagállami hatóságok számára.

(20) Amennyiben a kézbesítési kérelem a továbbított információk vagy iratok alapján nem teljesíthető, ha az nem tartozik e rendelet hatálya alá, ha az alaki feltételek teljesítésének elmulasztása lehetetlenné teszi a kézbesítést, vagy ha a kézbesítési kérelmet olyan átvevő intézménynek küldték, amely nem illetékes, az átvevő intézménynek az adott körülményekre - köztük az átvevő intézmény rendelkezésére álló kommunikációs eszközökre - tekintettel indokolatlan, aránytalan vagy szükségtelen késedelem nélkül végre kell hajtania az e rendeletben előírt lépéseket.

(21) A gyors továbbítás érdekében szükséges, hogy az iratokat az irat átvételét követően néhány napon belül kézbesítsék. Az iratkézbesítést a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvevő intézmény általi átvételtől számított egy hónapon belül kell elvégezni.

(22) Az átvevő intézménynek továbbra is meg kell tennie minden szükséges lépést az irat kézbesítésének teljesítése érdekében akkor is, ha nem volt lehetőség az irat átvételétől számított egy hónapon belüli kézbesítésre, például azért, mert az alperes otthonától távol szabadságon volt, illetve munkahelyétől távol, üzleti úton tartózkodott. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy az átvevő intézményt korlátlan időtartamú kötelezettség terhelje az iratkézbesítés teljesítését illetően, az áttevő intézmény számára lehetővé kell tenni, hogy az I. mellékletben szereplő A. formanyomtatvány felhasználásával megjelölje azon időtartamot, amelyen túl az irat kézbesítése nem szükséges.

(23) E rendelet eredményességének biztosítása érdekében azon körülményeket, amelyek fennállása esetén megtagadható a kézbesítendő irat átvétele, kivételes esetekre kell korlátozni.

(24) Minden olyan esetben, amikor a kézbesítendő irat nem a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén, illetve hivatalos nyelveinek egyikén készült, az átvevő intézménynek az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatvány felhasználásával írásban tájékoztatnia kell a címzettet arról, hogy megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, ha az nem egy általa megértett nyelven vagy a kézbesítés helye szerinti hivatalos nyelven vagy egyik hivatalos nyelven készült. Ez a szabály az ismételt kézbesítésekre is vonatkozik, amennyiben a címzett már gyakorolta az átvétel megtagadásához való jogát. Az átvétel megtagadásához való jog a diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők általi kézbesítés, valamint a postai szolgáltatás útján történő kézbesítés, az elektronikus kézbesítés és a közvetlen kézbesítés tekintetében is alkalmazandó. Lehetővé kell tenni, hogy a visszautasított irat kézbesítése orvosolható legyen oly módon, hogy az irat fordítását kézbesítik a címzett részére.

(25) Ha a kézbesítendő irathoz fordítást csatolnak, a fordításnak hitelesnek vagy egyébként az eljárásokban történő felhasználásra az áttevő tagállam joga alapján alkalmasnak tekintettnek kell lennie. A fordítást a kézbesítés helye szerinti tagállam rendelkezésére kell bocsátani. Az iratoknak az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében más nyelvre történő fordítása nem érinti a címzett azon lehetőségét, hogy az eljárás helye szerinti tagállam jogával összhangban vitassa a fordítás helyességét.

(26) Ha a címzett megtagadta a kézbesítendő irat átvételét, és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság ellenőrzést követően úgy határoz, hogy az átvétel megtagadása nem volt indokolt, akkor az említett bíróságnak vagy hatóságnak mérlegelnie kell, hogy a nemzeti joggal összhangban milyen módon lenne megfelelő tájékoztatnia e határozatról a címzettet. Annak ellenőrzése céljából, hogy az átvétel megtagadása indokolt volt-e, a bíróságnak vagy hatóságnak figyelembe kell vennie az ügyiratban szereplő valamennyi releváns információt annak érdekében, hogy megállapítsa a címzett nyelvi készségeit. A címzett nyelvi készségeinek értékelésekor a bíróság adott esetben figyelembe vehet olyan ténybeli elemeket, mint például a címzett által az érintett nyelven írt dokumentumok, az, hogy a címzett foglalkozása feltételez-e különös nyelvi készségeket, valamint az, hogy a címzett az eljárás helye szerinti tagállam állampolgára-e, vagy az, hogy a címzett korábban lakott-e hosszabb ideig abban a tagállamban.

(27) A tagállamok eljárási szabályai közötti különbségek következtében a kézbesítésre irányadó időpont tagállamonként eltérő. Tekintetbe véve az ilyen helyzeteket és az esetlegesen felmerülő nehézségeket, e rendeletnek olyan rendszert kell előírnia, amely szerint a kézbesítés időpontját az átvevő tagállam joga határozza meg. Ha azonban valamely tagállam joga szerint az iratot meghatározott időtartamon belül kell kézbesíteni, akkor a kérelmező tekintetében az e tagállam joga által meghatározott időpontot kell figyelembe venni. Az e kétféle időpontot tekintetbe vevő rendszer csak korlátozott számú tagállamban létezik. Ha a tagállamok az említett rendszert alkalmazzák, akkor tájékoztatniuk kell erről a Bizottságot, amelynek ezt az információt elektronikusan elérhetővé kell tennie a 2001/470/EK tanácsi határozat (7) által létrehozott, a polgári és kereskedelmi ügyek Európai Igazságügyi Hálózatán keresztül, valamint az európai igazságügyi portálon.

(28) Az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesülésének megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egységes rögzített díjat kell megállapítaniuk a bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy eljárására. Az említett díjnak tiszteletben kell tartania az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét. Az egységes rögzített díjra vonatkozó követelmény nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy - az említett elvek tiszteletben tartása mellett - különböző kézbesítési módokra különböző díjakat állapítsanak meg.

(29) Minden tagállamnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy az iratokat más tagállamban lakóhellyel rendelkező személyeknek közvetlenül postai szolgáltatások útján, tértivevényes ajánlott levélben vagy ennek megfelelő módon kézbesítsék. Az iratok különböző levélformákban - többek között teljes ügyiratokként - történő kézbesítéséhez igénybe vehető köz- vagy magánszolgáltatók által nyújtott postai szolgáltatás.

(30) Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával (8) összhangban az e rendelet szerinti, postai szolgáltatás útján történő közvetlen kézbesítést akkor is érvényesen teljesítettnek kell tekinteni, ha az iratot nem személyesen a címzettnek, hanem a címzett lakcímére, vele egy háztartásban élő más felnőttnek vagy a címzett háztartásában alkalmazásban álló felnőttnek kézbesítették, aki képes és hajlandó az irat átvételére, kivéve, ha az eljárás helye szerinti tagállam joga csak a címzettnek történő személyes kézbesítést teszi lehetővé.

(31) A határokon átnyúló bírósági eljárások hatékonyságának és gyorsaságának biztosítása szükségessé teszi, hogy a más tagállamokban élő személyek számára történő iratkézbesítéshez közvetlen, gyorsított és biztonságos csatornák álljanak rendelkezésre. Ezért lehetővé kell tenni, hogy olyan címzett részére, akinek ismert kézbesítési címe más tagállamban van, az iratkézbesítés közvetlenül, elektronikus eszközök útján történjen. Az ilyen típusú közvetlen elektronikus kézbesítés alkalmazására vonatkozó feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az elektronikus kézbesítést kizárólag olyan elektronikus eszközök útján végezzék, amelyek az eljárás helye szerinti tagállam joga alapján a belföldi iratkézbesítésre rendelkezésre állnak, és biztosítaniuk kell, hogy a címzettek érdekeinek védelmét megfelelő biztosítékok - többek között magas szintű technikai standardok és a címzett kifejezett hozzájárulásának követelménye - szavatolják.

(32) Lehetővé kell tenni, hogy a címzett részére történő elektronikus iratkézbesítésre a 910/2014/EU rendelet értelmében vett, minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával kerüljön sor, feltéve, hogy a címzett előzetes, kifejezett hozzájárulását adta az elektronikus eszközök használatához a bírósági eljárások során történő iratkézbezítés céljából. Ilyen esetekben az előzetes, kifejezett hozzájárulás megadható egy konkrét eljárásra vonatkozóan, vagy pedig az iratoknak a bírósági eljárások során az említett eszközök útján történő kézbesítéséhez való általános hozzájárulásként is. Az említett hozzájárulás megadható akkor is, ha az eljárás helye szerinti tagállam joga szerint az eljárási iratok elektronikus rendszeren keresztül kézbesíthetők, és a címzett hozzájárult e rendszer alkalmazásához az iratkézbesítés tekintetében még azt megelőzően, hogy bármilyen iratot kézbesítettek volna a címzett számára az említett rendszeren keresztül.

(33) A címzett részére történő elektronikus iratkézbesítés elvégezhető a 910/2014/EU rendelet értelmében vett, minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása nélkül, feltéve, hogy a címzett előzetes, kifejezett hozzájárulását adta ahhoz, hogy az eljáró bíróság vagy hatóság, vagy az eljárásban az iratkézbesítésért felelős fél az adott eljárás során számára az iratokat egy meghatározott e-mail-címre küldött e-mail útján kézbesítse, feltéve, hogy visszaigazolás érkezik arról, hogy a címzett átvette az iratot. A címzettnek az átvétel visszaigazolásának aláírásával és visszaküldésével, vagy a címzett által az iratkézbesítés céljára megadott e-mail-címről küldött e-mail küldésével igazolnia kell az irat átvételét. Az átvétel visszaigazolását elektronikusan is alá lehet írni. A továbbítás biztonságának garantálása érdekében a tagállamok meghatározhatják azokat a kiegészítő feltételeket, amelyek teljesülése esetén elfogadják az e-mail útján történő kézbesítést, amennyiben saját joguk szigorúbb feltételeket ír elő az e-mail útján történő kézbesítés tekintetében, vagy a saját joguk nem engedélyezi az e-mail útján történő kézbesítést. E feltételek olyan kérdésekre is vonatkozhatnak, mint a feladó és a címzett azonosítása, a küldött iratok integritása, valamint a továbbítás külső beavatkozásokkal szembeni védelme.

(34) Lehetővé kell tenni, hogy meghatározott bírósági eljárásokban érdekelt személyek az iratokat közvetlenül a kézbesítés kívánt helye szerinti tagállam bírósági tisztviselőjén, hivatalos személyén vagy más illetékes személyén keresztül kézbesíthessék, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kézbesítés az említett tagállam joga értelmében megengedett.

(35) Ha a nemzeti jog és e rendelet lehetővé teszi, hogy a bíróság határozatot hozzon akkor is, ha nem érkezett be igazolás az eljárást megindító irat vagy az azzal egyenértékű irat kézbesítéséről vagy átadásáról, akkor bármely határozat meghozatala előtt - az alperes érdekeit védő egyéb követelményekkel összhangban - minden észszerű erőfeszítést meg kell tenni az igazolásnak az átvevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságain vagy szervein keresztül történő beszerzése érdekében. Amennyiben a nemzeti joggal nem összeegyeztethetetlen, minden észszerű erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az olyan alperest, akinek egy címe vagy felhasználói fiókja ismert az eljáró bíróság számára, a rendelkezésre álló kommunikációs csatornák bármelyikén keresztül - többek között modern kommunikációs technológia igénybevételével - tájékoztassák arról, hogy bírósági eljárást indítottak vele szemben.

(36) A Bizottságnak kézikönyvet kell készítenie az e rendelet megfelelő alkalmazására vonatkozó információkról. A kézikönyvet a polgári és kereskedelmi ügyek Európai Igazságügyi Hálózatán keresztül elérhetővé kell tenni. A Bizottságnak és a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy biztosítsák a kézikönyvben szereplő információk naprakész jellegét és teljességét, különösen az átvevő és áttevő intézmények kapcsolattartási adatai tekintetében.

(37) Az e rendeletben előírt időtartamok és határidők számításánál az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (9) kell alkalmazni.

(38) Az e rendelet I. mellékletében található formanyomtatványok naprakésszé tétele és e formanyomtatványok technikai jellegű módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett melléklet módosításaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(39) Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(40) E rendeletnek kell irányadónak lennie a tagállamok által kötött két- vagy többoldalú megállapodások e rendelettel azonos alkalmazási körre vonatkozó rendelkezéseivel - és különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15. napján kelt Hágai Egyezménnyel - szemben a megállapodásokban részes tagállamok közötti kapcsolatokban. E rendelet nem akadályozza a tagállamokat olyan megállapodások fenntartásában és megkötésében, amelyek meggyorsítják vagy egyszerűsítik az iratok továbbítását, feltéve, hogy e megállapodások e rendelettel összeegyeztethetőek.

(41) Az uniós joggal összhangban teljeskörűen be kell tartani és tiszteletben kell tartani valamennyi érintett személy alapvető jogait és szabadságait, különösen az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáféréshez, a megkülönböztetésmentességhez, valamint a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot.

(42) Az e rendelet alapján továbbított információknak megfelelő védelmet kell biztosítani. E védelem az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) hatálya alá tartozik. Haladéktalanul törölni kell azokat a személyes adatokat, amelyek nem relevánsak a valamely konkrét ügyben való eljárás szempontjából.

(43) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésével összhangban a Bizottságnak e rendelet tényleges hatásainak és a további intézkedések szükségességének felmérése érdekében értékelnie kell e rendeletet konkrét nyomonkövetési intézkedések keretében gyűjtött információk alapján. Ha a tagállamok e rendelet alapján adatokat gyűjtenek az e rendelet szerinti iratkézbesítésekről - így különösen a továbbított kérelmek és a kapott kérelmek számáról, az olyan esetek számáról, amikor a továbbítás a decentralizált informatikai rendszeren kívüli módon történt, a kézbesítés elmaradásáról kapott igazolások számáról, valamint az áttevő intézményekhez beérkezett, a kézbesítendő iratok átvételének nyelvi okok miatti megtagadásáról szóló értesítések számáról - ezeket az adatokat nyomonkövetési céllal a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. A Bizottság által háttérrendszerként kifejlesztett referenciaalkalmazási szoftvernek programszerűen gyűjtenie kell a nyomonkövetési célokhoz szükséges adatokat, és ezeket az adatokat továbbítani kell a Bizottságnak. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy a Bizottság által kifejlesztett referenciaalkalmazási szoftver helyett nemzeti informatikai rendszert alkalmaz, e rendszert alkalmassá lehet tenni arra, hogy programszerűen gyűjtse ezeket az adatokat, és ebben az esetben ezen adatokat továbbítani kell a Bizottságnak.

(44) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályok közötti különbségek miatt, az Unió szintjén azonban e rendelet közvetlen alkalmazandósága és kötelező jellege miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2019. szeptember 13-án véleményt (13) nyilvánított.

(46) Az 1393/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezések hozzáférhetőségének és olvashatóságának megkönnyítése érdekében hatályon kívül kell helyezni az említett rendeletet, és annak helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(47) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság és Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(48) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon átnyúló kézbesítésére. E rendelet nem alkalmazandó különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, illetve a közhatalom gyakorlásával összefüggő cselekményekért és mulasztásokért ("acta iure imperii") fennálló tagállami felelősségre.

(2) A 7. cikk kivételével e rendelet nem alkalmazandó, ha a kézbesítendő irat címzettjének címe ismeretlen.

(3) E rendelet nem alkalmazandó az eljárás szerinti tagállamban a címzett által meghatalmazott képviselő részére történő iratkézbesítésre, függetlenül az említett személy lakóhelyétől.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "az eljárás helye szerinti tagállam": az a tagállam, amelyben a bírósági eljárásra sor kerül;

2. "decentralizált informatikai rendszer": az egyes tagállamok felelőssége mellett és irányítása alatt működő nemzeti informatikai rendszerekből és interoperábilis hozzáférési pontokból álló hálózat, amely lehetővé teszi a nemzeti informatikai rendszerek közötti biztonságos és megbízható, határokon átnyúló információcserét.

3. cikk

Áttevő és átvevő intézmények

(1) Minden tagállam kijelöli azokat a hivatalos személyeket, hatóságokat vagy más személyeket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek más tagállamban kézbesítendő bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbítására (a továbbiakban: az áttevő intézmények).

(2) Minden tagállam kijelöli azokat a hivatalos személyeket, hatóságokat vagy más személyeket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek más tagállamból származó bírósági és bíróságon kívüli iratok átvételére (a továbbiakban: az átvevő intézmények).

(3) A tagállamok kijelölhetnek külön áttevő és külön átvevő intézményeket, vagy kijelölhetnek egy vagy több, mindkét feladatot ellátó intézményt is. A szövetségi tagállamok, a több jogrendszerrel rendelkező tagállamok vagy az autonóm területi egységeket magukban foglaló tagállamok egynél több ilyen intézményt is kijelölhetnek. A kijelölés öt évig hatályos, és további ötéves időszakokra megújítható.

(4) Minden tagállam megküldi a Bizottságnak a következő információkat:

a) a (2) és a (3) bekezdésben említett átvevő intézmények neve és címe;

b) az a földrajzi terület, amelyre az említett átvevő intézmények illetékessége kiterjed;

c) ha az 5. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, azon módok, amelyeken az említett átvevő intézmények képesek az iratok átvételére; és

d) az I. mellékletben szereplő formanyomtatványok kitöltéséhez használható nyelvek.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett információkban bekövetkező későbbi változásokról.

4. cikk

Központi szerv

Minden tagállam kijelöl egy központi szervet, amelynek feladata:

a) az áttevő intézmények tájékoztatása;

b) megoldások keresése a kézbesítendő iratok továbbítása során felmerülő nehézségekre;

c) kivételes esetekben az áttevő intézmény kérésére kézbesítési kérelem továbbítása az illetékes átvevő intézményhez.

A szövetségi tagállamok, a több jogrendszerrel rendelkező tagállamok és az autonóm területi egységeket magukban foglaló tagállamok több központi szervet is kijelölhetnek.

5. cikk

Az áttevő intézmények, az átvevő intézmények, valamint a központi szervek által használandó kommunikációs eszközök

(1) Az áttevő intézmények és az átvevő intézmények között, az említett intézmények és a központi szervek között vagy a különböző tagállamok központi szervei között az I. mellékletben szereplő formanyomtatványok alapján kézbesítendő iratokat, megküldött kérelmeket, visszaigazolásokat, átvételi elismervényeket, igazolásokat és közléseket biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell továbbítani. Az említett decentralizált informatikai rendszer alapját olyan interoperábilis megoldásnak kell képeznie, mint például az e-CODEX.

(2) A decentralizált informatikai rendszeren keresztül továbbított kézbesítendő iratokra, kérelmekre, visszaigazolásokra, átvételi elismervényekre, igazolásokra és közlésekre a minősített bizalmi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, a 910/2014/EU rendeletben meghatározott általános jogi keret alkalmazandó.

(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kézbesítendő iratokat, kérelmeket, visszaigazolásokat, átvételi elismervényeket, igazolásokat és egyéb közléseket bélyegzővel vagy kézzel írt aláírással kell ellátni vagy látták el, ezek helyett a 910/2014/EU rendeletben meghatározott minősített elektronikus bélyegzőt vagy minősített elektronikus aláírást lehet használni.

(4) Amennyiben a decentralizált informatikai rendszer zavara vagy kivételes körülmények fennállása folytán nem lehetséges az (1) bekezdés szerinti továbbítás, akkor azt - a megbízhatóság és a biztonság garantálásának követelményét figyelembe véve - a leggyorsabb és legalkalmasabb alternatív módon kell elvégezni.

6. cikk

Az elektronikus iratok joghatásai

A decentralizált informatikai rendszeren keresztül továbbított iratok az eljárásban nem foszthatók meg joghatásuktól és nem tekinthetők bizonyítékként elfogadhatatlannak kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumúak.

7. cikk

A címkereséshez történő segítségnyújtás

(1) Ha nem ismert annak a személynek a címe, akinek a részére a bírósági vagy bíróságon kívüli iratot kézbesíteni kell egy másik tagállamban, ezen tagállam segítséget nyújt a cím megállapításához a következő módok legalább egyikén:

a) gondoskodik olyan hatóságok kijelöléséről, amelyek részére az áttevő intézmények a címzett címének megállapítása iránti megkereséseiket címezhetik;

b) lehetővé teszi más tagállamokban élő személyek számára, hogy közvetlenül a lakcímnyilvántartásokhoz vagy más nyilvánosan elérhető adatbázisokhoz a címzett címére vonatkozó adatszolgáltatás iránti kérelmet nyújtsanak be, többek között elektronikus úton is, az európai igazságügyi portálon rendelkezésre álló formanyomtatvány útján; vagy

c) az európai igazságügyi portálon keresztül részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy hogyan lelhető fel a kézbesítések címzettjeinek címe.

(2) Minden tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsátja a következő információkat az európai igazságügyi portálon keresztül való elérhetővé tételük céljából:

a) a tagállam által az (1) bekezdés alapján a saját területén biztosított segítségnyújtás módja;

b) adott esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett hatóságok neve és elérhetőségi adatai;

c) az, hogy az átvevő tagállam hatóságai saját kezdeményezés alapján terjesztenek-e elő címre vonatkozó adatszolgáltatás iránti megkeresést a lakcímnyilvántartásokhoz vagy más adatbázisokhoz az olyan esetekben, amikor a kézbesítési kérelemben megadott cím nem helytálló.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett információkban bekövetkező későbbi változásokról.

II. FEJEZET

BÍRÓSÁGI IRATOK

1. SZAKASZ

Bírósági iratok továbbítása és kézbesítése

8. cikk

Az iratok továbbítása

(1) A bírósági iratokat közvetlenül és a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell az áttevő és az átvevő intézmények között.

(2) A továbbítandó irathoz az I. mellékletben szereplő A. formanyomtatvány felhasználásával kiállított kérelmet kell csatolni. A formanyomtatványt az átvevő tagállam hivatalos nyelvén kell kitölteni, vagy amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, akkor a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, vagy az adott tagállam által elfogadhatónak megjelölt más nyelven.

Mindegyik tagállam közli a Bizottsággal, hogy saját hivatalos nyelvén kívül az Unió mely hivatalos nyelvén tölthető ki a formanyomtatvány.

(3) Az e rendelet alapján továbbított iratok mentesülnek a hitelesítés követelménye és az azzal egyenértékű alaki követelmények alól.

(4) Amennyiben az áttevő intézmény kéri, hogy az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban papír formátumban megküldött irat egy példányát a 14. cikkben említett igazolással együtt küldjék vissza részére, az említett iratot két példányban kell elküldenie.

9. cikk

Az iratok fordítása

(1) Az áttevő intézmény, amelyhez a kérelmező az irat továbbítása érdekében fordult, tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a címzett megtagadhatja az irat átvételét, ha az nem a 12. cikk (1) bekezdésében előírt nyelvek valamelyikén került kiállításra.

(2) Az irat továbbítását megelőzően felmerülő fordítási költségek a kérelmezőt terhelik; ez nem érinti a bíróságnak vagy az illetékes hatóságnak az ilyen költségek viselésére vonatkozó esetleges későbbi határozatait.

10. cikk

Iratok átvétele az átvevő intézmény által

(1) Az irat átvételét követően az átvevő intézmény automatikusan és a lehető legrövidebb időn belül visszaigazolást küld az átvételről az áttevő intézménynek a decentralizált informatikai rendszeren keresztül, vagy amennyiben a visszaigazolást egyéb úton küldik meg, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül, az I. mellékletben szereplő D. formanyomtatvány felhasználásával.

(2) Ha a kézbesítési kérelem a továbbított információk vagy iratok alapján nem teljesíthető, az átvevő intézmény az I. mellékletben szereplő E. formanyomtatvány felhasználásával indokolatlan késedelem nélkül kapcsolatba lép az áttevő intézménnyel a hiányzó információk vagy iratok beszerzése érdekében.

(3) Ha a kézbesítési kérelem nyilvánvalóan nem tartozik e rendelet hatálya alá, vagy ha az előírt alaki feltételek teljesítésének elmulasztása lehetetlenné teszi a kézbesítést, a továbbított kérelmet és iratokat az átvételt követően indokolatlan késedelem nélkül vissza kell küldeni az áttevő intézményhez a visszaküldésről szóló - az I. mellékletben szereplő F. formanyomtatvány felhasználásával készült - értesítéssel együtt.

(4) Ha az átvevő intézmény olyan iratot kap kézbesítésre, amelynek a kézbesítésére nem illetékes, az említett iratot a kérelemmel együtt indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az átvevő tagállamban illetékes átvevő intézménynek, amennyiben a kérelem megfelel a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. Az átvevő intézmény erről egyidejűleg tájékoztatja az áttevő intézményt az I. mellékletben szereplő G. formanyomtatvány felhasználásával. Az átvevő tagállamban illetékes átvevő intézmény az irat és a kérelem átvételét követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül, az I. mellékletben szereplő H. formanyomtatvány felhasználásával visszaigazolást küld az átvételről az áttevő intézménynek.

11. cikk

Az iratok kézbesítése

(1) Az átvevő intézmény kézbesíti vagy kézbesítteti az iratot, éspedig vagy az átvevő tagállam jogának megfelelően, vagy az áttevő intézmény által kért különös módon, amennyiben ez a mód az átvevő tagállam jogával összeegyeztethető.

(2) Az átvevő intézmény minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az iratkézbesítés a lehető leghamarabb, de legkésőbb az irat átvételétől számított egy hónapon belül megtörténjen. Amennyiben a kézbesítésre az irat átvételétől számított egy hónapon belül nem volt lehetőség, az átvevő intézmény:

a) haladéktalanul tájékoztatja az áttevő intézményt az I. mellékletben szereplő K. formanyomtatványon vagy - amennyiben az áttevő intézmény az I. mellékletben szereplő I. formanyomtatványon kérte a tájékoztatást - az I. mellékletben szereplő J. formanyomtatványon; és

b) amennyiben az iratkézbesítés észszerű időn belül lehetségesnek tűnik, továbbra is megteszi a szükséges lépéseket az irat kézbesítése érdekében, kivéve, ha az áttevő intézmény azt jelzi, hogy a kézbesítés már nem szükséges.

12. cikk

A kézbesítendő irat átvételének megtagadása

(1) A címzett megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, ha az említett irat nem a következő nyelvek egyikén készült, vagy nem csatoltak hozzá fordítást ezen nyelvek egyikén:

a) olyan nyelv, amelyet a címzett megért; vagy

b) az átvevő tagállam hivatalos nyelve vagy, amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, a kézbesítés teljesítési helyének hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike.

(2) Ha az irat nem az (1) bekezdés b) pontjában említett nyelven készült, vagy nem csatoltak hozzá az említett nyelven készült fordítást, az átvevő intézmény tájékoztatja a címzettet az (1) bekezdés szerinti jogáról úgy, hogy a kézbesítendő irathoz csatolja az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványt, amelyet a következő nyelveken bocsát rendelkezésre:

a) az áttevő tagállam hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike; és

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett valamelyik nyelv.

Ha rendelkezésre áll arra utaló információ, hogy a címzett egy másik tagállam valamelyik hivatalos nyelvét megérti, akkor e nyelven is rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványt.

Amennyiben valamely tagállam fordítást készít az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványról egy harmadik ország nyelvére, e fordítást megküldi Bizottságnak az európai igazságügyi portálon való elérhetővé tétele érdekében.

(3) A címzett akár a kézbesítés alkalmával, akár a kézbesítés időpontjától számított két héten belül megtagadhatja az irat átvételét az átvétel megtagadásáról szóló írásbeli nyilatkozat megtétele útján. E célból a címzett visszaküldheti az átvevő intézménynek az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványt vagy egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a kézbesített irat nyelve miatt megtagadja annak átvételét.

(4) Amennyiben az átvevő intézményt arról tájékoztatják, hogy a címzett az (1), (2) és (3) bekezdés alapján megtagadja a kézbesítendő irat átvételét, az I. mellékletben szereplő K. formanyomtatvány felhasználásával a kézbesítésről vagy annak elmaradásáról szóló igazolással azonnal tájékoztatja az áttevő intézményt, valamint visszaküldi a kérelmet és - ha rendelkezésre áll - az összes olyan iratot, amelynek fordítását kérik.

(5) A visszautasított irat kézbesítése orvosolható, ha az említett iratot az (1) bekezdésben meghatározott valamely nyelven készült fordítással együtt kézbesítik a címzett részére e rendeletnek megfelelően. Ilyen esetben az irat kézbesítésének időpontja az a nap, amikor az iratnak és fordításának az átvevő tagállam jogának megfelelően való kézbesítésére sor került. Ha azonban valamely tagállam joga szerint az iratot meghatározott időtartamon belül kell kézbesíteni, akkor a kérelmező tekintetében az eredeti irat kézbesítésének a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott időpontját kell figyelembe venni.

(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazandó a bírósági iratok 2. szakasz szerinti egyéb továbbítási és kézbesítési módjaira is.

(7) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a kézbesítés a 17. cikk szerint történik, az eljáró diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők, illetve amennyiben a kézbesítés a 18., a 19. vagy a 20. cikk szerint történik, a hatóság vagy személy tájékoztatja a címzettet arról, hogy a címzett megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, és hogy vagy az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványt, vagy az átvétel megtagadásáról szóló írásbeli nyilatkozatot meg kell küldeni az említett képviselőknek vagy tisztviselőknek, illetve hatóságnak vagy személynek.

13. cikk

A kézbesítés időpontja

(1) A 12. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az irat 11. cikk alapján történő kézbesítésének időpontja az a nap, amelyen az iratot az átvevő tagállam jogának megfelelően kézbesítették.

(2) Ha azonban valamely tagállam joga szerint az iratot meghatározott időtartamon belül kell kézbesíteni, akkor a kérelmező tekintetében az e tagállam joga által meghatározott időpontot kell figyelembe venni.

(3) E cikket alkalmazni kell a bírósági iratoknak a 2. szakasz szerinti egyéb továbbítási és kézbesítési módjaira is.

14. cikk

Kézbesítési igazolás és a kézbesített irat másolata

(1) Amikor az adott irat kézbesítésével kapcsolatos eljárást befejezték, az átvevő intézmény az I. mellékletben szereplő K. formanyomtatvány felhasználásával kiállítja az említett eljárás befejezéséről szóló igazolást, és azt - a 8. cikk (4) bekezdésének alkalmazása esetén a kézbesített irat másolatával együtt - megküldi az áttevő intézménynek.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolást az áttevő tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni, vagy egy olyan másik nyelven, amelyet az áttevő tagállam általa elfogadottként megjelölt. Mindegyik tagállam megjelöli, hogy saját hivatalos nyelvén kívül az Unió mely hivatalos nyelvén, illetve nyelvein tölthető ki az I. mellékletben szereplő K. formanyomtatvány.

15. cikk

A kézbesítés költsége

(1) A valamely tagállamból származó bírósági iratok kézbesítése nem keletkeztethet kötelezettséget az átvevő tagállam által nyújtott szolgáltatások ellenértékeként illetékek vagy költségek kifizetésére vagy megtérítésére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kérelmezőnek meg kell fizetnie vagy térítenie a következők költségeit:

a) bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy eljárása;

b) különös kézbesítési mód igénybevétele.

A tagállamok egységes rögzített díjat állapítanak meg a bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy eljárására. E díjnak összhangban kell lennie az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvével. A tagállamok közlik e rögzített díjakat a Bizottsággal.

2. SZAKASZ

Bírósági iratok egyéb továbbítási és kézbesítési módjai

16. cikk

Továbbítás konzuli vagy diplomáciai úton

Kivételes körülmények esetén valamennyi tagállam igénybe vehet diplomáciai konzuli utat a bírósági iratok továbbítására egy másik tagállam átvevő intézményei vagy központi szervei részére történő kézbesítés céljából.

17. cikk

Kézbesítés diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők által

(1) Valamennyi tagállam kézbesíthet bírósági iratokat más tagállamban lakóhellyel rendelkező személy részére kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül, közvetlenül diplomáciai képviselőin vagy konzuli tisztviselőin keresztül.

(2) Bármely tagállam közölheti a Bizottsággal, hogy saját területén ellenzi a bírósági iratoknak az (1) bekezdésben említettek szerinti kézbesítését, kivéve, ha az iratok az eredetük helye szerinti tagállam állampolgárai részére kézbesítendők.

18. cikk

Postai szolgáltatások útján történő kézbesítés

A bírósági iratok más tagállamban tartózkodó személyeknek közvetlenül postai szolgáltatás útján, tértivevényes ajánlott levélben vagy azzal egyenértékű küldeményben kézbesíthetők.

19. cikk

Elektronikus kézbesítés

(1) A bírósági iratok bármely, az eljárás helye szerinti tagállam joga alapján a belföldi iratkézbesítés céljára rendelkezésre álló elektronikus eszköz útján is kézbesíthetők közvetlenül a valamely más tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személyeknek, amennyiben:

a) az iratok megküldése és átvétele a 910/2014/EU rendelet értelmében vett, minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával történik, és a címzett előzetes, kifejezett hozzájárulását adta ahhoz, hogy bírósági eljárás során az iratokat elektronikus eszközök útján kézbesítsék részére; vagy

b) a címzett az eljáró bíróság vagy hatóság, illetve az eljárásban az iratkézbesítésért felelős fél részére előzetes, kifejezett hozzájárulását adta ahhoz, hogy az említett eljárás során az iratokat egy meghatározott e-mail-címre küldött e-mail üzenet útján kézbesítsék részére, valamint a címzett az átvételnek az átvétel dátumát tartalmazó visszaigazolásával megerősíti az irat átvételét.

(2) A továbbítás biztonságának garantálása érdekében bármely tagállam további feltételeket határozhat meg és közölhet a Bizottsággal, amelyek teljesülése esetén elfogadja az (1) bekezdés b) pontjában említett elektronikus kézbesítést, feltéve, hogy a saját joga szigorúbb feltételeket ír elő e tekintetben vagy nem engedélyezi az e-mail útján történő elektronikus kézbesítést.

20. cikk

Közvetlen kézbesítés

(1) Meghatározott bírósági eljárásokban érdekelt személyek közvetlenül a kézbesítés kívánt helye szerinti tagállam bírósági tisztviselőjén, hivatalos személyén vagy más illetékes személyén keresztül kézbesíthetnek bírósági iratokat, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kézbesítés az adott tagállam joga értelmében megengedett.

(2) A közvetlen kézbesítést engedélyező tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a foglalkozás-típusokról vagy illetékes személyekről, amelyek, illetve akik közvetlen kézbesítést végezhetnek a területükön. A Bizottság ezeket az információkat az európai igazságügyi portálon keresztül elérhetővé teszi.

III. FEJEZET

BÍRÓSÁGON KÍVÜLI IRATOK

21. cikk

Bíróságon kívüli iratok továbbítása és kézbesítése

Bíróságon kívüli iratok e rendeletnek megfelelően továbbíthatók és kézbesíthetők valamely más tagállamban.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A megjelenést elmulasztó alperes

(1) Amennyiben e rendelet alapján eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot kézbesítés céljából egy másik tagállamba kellett továbbítani, és az alperes nem jelent meg, határozat addig nem hozható, amíg megállapítást nem nyer, hogy az iratot az ahhoz megfelelő időben kézbesítették vagy adták át, hogy az alperes védekezést terjeszthessen elő, valamint hogy:

a) az iratot olyan módon kézbesítették, amelyet az átvevő tagállam joga a belső peres eljárásokban keletkezett iratoknak a saját területén tartózkodó személyek részére történő kézbesítésére előír; vagy

b) az iratot ténylegesen átadták az alperes számára, vagy azt eljuttatták az alperes lakóhelyére az e rendelet által előírt valamely más módon.

(2) Minden tagállam közölheti a Bizottsággal azt, hogy a bíróság az (1) bekezdés ellenére akkor is hozhat határozatot, ha nem érkezett be igazolás az eljárást megindító irat vagy azzal egyenértékű irat kézbesítéséről vagy átadásáról, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) az iratot az e rendeletben előírt módok egyikén továbbították;

b) az irat továbbításának időpontja óta eltelt időtartamot - amely nem lehet rövidebb hat hónapnál - a bíróság az adott ügyben megfelelőnek tekinti;

c) semmiféle igazolás nem érkezett, az annak az átvevő tagállam illetékes hatóságai vagy szervei útján való beszerzésére irányuló minden észszerű intézkedés ellenére sem.

Ezeket az információkat az európai igazságügyi portálon keresztül elérhetővé kell tenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés ellenére, a bíróság igazoltan sürgős esetben bármely ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelhet.

(4) Amennyiben e rendeletnek megfelelően eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot kézbesítés céljából egy másik tagállamba kellett továbbítani, és határozatot hoztak olyan alperessel szemben, aki nem jelent meg, a bíróság mentesítheti az alperest a határozatnak a jogorvoslati határidő elmulasztásából eredő jogkövetkezményei alól, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) az alperes - önhibáján kívül - nem szerzett tudomást az iratról az ahhoz megfelelő időben, hogy védekezést terjeszthessen elő, vagy nem értesült a határozatról az ahhoz megfelelő időben, hogy jogorvoslattal élhessen vele szemben; és

b) az alperesnek a kereset érdemi részére vonatkozó védekezése nem tűnik megalapozatlannak.

Az ilyen mentesítésre irányuló kérelem csak észszerű határidőn belül nyújtható be azt követően, hogy az alperes tudomást szerzett a határozatról.

Minden tagállam közölheti a Bizottsággal azt, hogy a mentesítés iránti kérelem nem elfogadható, ha azt az említett közleményben a tagállam által meghatározott határidő lejárta után nyújtják be. Ez a határidő azonban nem lehet rövidebb, mint a határozat keltétől számított egy év. Ezeket az információkat az európai igazságügyi portálon keresztül elérhetővé kell tenni.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a személyállapot tárgyában hozott határozatokra.

23. cikk

Az I. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan az abban szereplő formanyomtatványok naprakésszé tétele vagy technikai módosítása érdekében.

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2020. december 22-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

25. cikk

Végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a decentralizált informatikai rendszer létrehozásáról, meghatározva a következőket:

a) a decentralizált informatikai rendszer céljából elektronikus eszközök útján történő kommunikáció módjait meghatározó műszaki leírás;

b) a kommunikációs protokollok műszaki leírása;

c) az információbiztonsági célok és a decentralizált informatikai rendszeren belüli információkezelésre és -közlésre vonatkozó információbiztonsági minimumelőírások teljesülését biztosító műszaki intézkedések;

d) a decentralizált informatikai rendszer által biztosított szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatos minimumcélok és az ezzel kapcsolatos esetleges műszaki követelmények;

e) a tagállamok képviselőiből álló irányítóbizottság létrehozása, amely e rendelet céljainak elérése érdekében biztosítja a decentralizált informatikai rendszer üzemeltetését és karbantartását.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat 2022. március 23-ig kell elfogadni a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

26. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Referenciaalkalmazási szoftver

(1) A Bizottság felel annak a referenciaalkalmazási szoftvernek a létrehozásáért, karbantartásáért és jövőbeli fejlesztéséért, amelyet a tagállamok saját döntésük alapján a nemzeti informatikai rendszer helyett háttérrendszerként alkalmazhatnak. A referenciaalkalmazási szoftver létrehozását, karbantartását és jövőbeli fejlesztését az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(2) A Bizottság biztosítja és karbantartja a hozzáférési pontok alapját képező szoftverkomponenseket, valamint díjmentesen támogatja azok megvalósítását.

28. cikk

A decentralizált informatikai rendszer költségei

(1) Minden tagállam maga viseli az azon hozzáférési pontjai telepítésével, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket, amelyek a decentralizált informatikai rendszer keretében összeköttetést biztosítanak a nemzeti informatikai rendszerek között.

(2) Minden tagállam maga viseli a nemzeti informatikai rendszereinek létrehozásával és abból a célból történő módosításával kapcsolatos költségeket, hogy azokat interoperábilissá tegye a hozzáférési pontokkal, valamint viseli e rendszerek igazgatásának, üzemeltetésének és karbantartásának költségeit.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az uniós finanszírozási programok keretében vissza nem térítendő támogatást igényeljenek az e bekezdésekben említett tevékenységek támogatásának céljára.

29. cikk

A tagállamok közötti megállapodásokhoz való viszony

(1) E rendelet irányadó a hatálya alá tartozó ügyekben a tagállamok által kötött két- vagy többoldalú megállapodások - így különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-i Hágai Egyezmény - rendelkezéseivel szemben az említett megállapodásokban részes tagállamok egymás közötti viszonylatában.

(2) E rendelet nem akadályozza az tagállamokat olyan megállapodások fenntartásában vagy megkötésében, amelyek gyorsítják vagy tovább egyszerűsítik az iratok továbbítását, feltéve, hogy e megállapodások összeegyeztethetők e rendelettel.

(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) a (2) bekezdésben említett, tagállamok között kötött megállapodások egy másolati példányát, valamint az olyan megállapodások tervezetét, amelyeket elfogadni szándékoznak; és

b) e megállapodások felmondását, illetve módosításait.

30. cikk

Költségmentesség

E rendelet nem érinti a polgári eljárásról szóló, 1954. március 1-jei Hágai Egyezmény 24. cikkének, illetve az igazságszolgáltatáshoz való nemzetközi hozzáférésről szóló, 1980. október 25-i egyezmény 13. cikkének alkalmazását azon tagállamok között, amelyek az említett egyezményekben részesek.

31. cikk

A továbbított információk védelme

(1) A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelésének - beleértve a személyes adatok illetékes hatóságok általi cseréjét vagy továbbítását is - összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelettel.

Az adatok illetékes hatóságok közötti uniós szintű cseréjét, illetve továbbítását az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni.

Haladéktalanul törölni kell azokat a személyes adatokat, amelyek nem relevánsak valamely konkrét ügyben való eljárás szempontjából.

(2) Az e rendelet végrehajtása keretében történő személyesadat-kezelést illetően a nemzeti jog szerint illetékes hatóság vagy hatóságok az (EU) 2016/79 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősülnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, az e rendelet alapján továbbított információkat az átvevő intézmény kizárólag arra a célra használhatja, amelyre a továbbítás történt.

(4) Az átvevő intézmény nemzeti jogának megfelelően biztosítja az ilyen információk bizalmas kezelését.

(5) A (3) és a (4) bekezdés nem érinti azon nemzeti jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak az e rendelet alapján továbbított információk felhasználásáról.

(6) E rendelet nem érinti a 2002/58/EK irányelvet.

32. cikk

Az uniós jog szerinti alapvető jogok tiszteletben tartása

Az uniós joggal összhangban teljeskörűen be kell tartani és tiszteletben kell tartani valamennyi érintett személy alapvető jogait és szabadságait, különösen az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáféréshez, a megkülönböztetésmentességhez, illetve a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot.

33. cikk

Tájékoztatás, közzététel és kézikönyv

(1) A tagállamok közli a Bizottsággal a 3., 7., 12., 14., 17., 19., 20. és 22. cikkben említett információkat.

A tagállamok közlik a Bizottsággal, ha nemzeti joguk megköveteli egy iratnak a 12. cikk (5) bekezdésében és a 13. cikk (2) bekezdésében említett meghatározott időtartamon belüli kézbesítését.

(2) A tagállamok értesíthetik a Bizottságot, ha az e rendeletben előírtnál korábban is módjukban áll üzembe helyezni a decentralizált informatikai rendszert. A Bizottság ezeket az információkat elektronikus úton, különösen az európai igazságügyi portálon keresztül elérhetővé teszi.

(3) A Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az (1) bekezdéssel összhangban kapott információkat, az intézmények és a központi szervek címének és egyéb elérhetőségeinek, valamint azon földrajzi területek kivételével, amelyekre illetékességük kiterjed.

(4) A Bizottság kézikönyvet készít az (1) bekezdésben említett információkról, és azt rendszeresen naprakésszé teszi. A Bizottság a kézikönyvet elektronikusan - különösen a polgári és kereskedelmi ügyek Európai Igazságügyi Hálózatán keresztül és az európai igazságügyi portálon - elérhetővé teszi.

34. cikk

Nyomon követés

(1) A Bizottság 2023. július 2-ig részletes programot dolgoz ki e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére.

(2) A nyomonkövetési programban meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok által e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követésére teendő intézkedéseket. A nyomonkövetési programban meg kell határozni, hogy mikor kell első alkalommal összegyűjteni a (3) bekezdésben említett adatokat, amire legkésőbb 2026. július 2-án sort kell keríteni, és hogy ezt követően az említett adatokat milyen gyakorisággal kell összegyűjteni.

(3) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a nyomon követéshez szükséges alábbi adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a) az iratkézbesítés iránti, a 8. cikkel összhangban továbbított kérelmek száma;

b) az iratkézbesítés iránti, a 11. cikkel összhangban teljesített kérelmek száma;

c) azon esetek száma, amelyekben az iratkézbesítés iránti kérelmet az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban a decentralizált informatikai rendszeren kívüli módon továbbították;

d) a kézbesítés elmaradásáról kapott igazolások száma;

e) az áttevő intézményekhez beérkezett, a kézbesítendő iratok átvételének nyelvi okok miatti megtagadásáról szóló értesítések száma.

(4) A referenciaalkalmazási szoftver és - ha annak elvégzésére alkalmas - a nemzeti háttérrendszer programszerűen gyűjti a (3) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adatokat, és rendszeresen továbbítja azokat a Bizottságnak.

35. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság legkésőbb az 5. cikk alkalmazásának a 37. cikk (2) bekezdése szerinti kezdőnapját követően öt évvel elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól - adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében - jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2) A tagállamok megküldik az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1393/2007 rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától hatályát veszti, kivéve az 1393/2007/EK rendelet 4. és 6. cikkét, amely cikkek e rendelet 5., 8. és 10. cikke alkalmazásának a 37. cikk (2) bekezdésében említett kezdőnapjától vesztik hatályukat.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

37. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az 5., a 8. és a 10. cikk a 25. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésének napját követő hároméves időszakot követő hónap első napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2020. november 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH

(1) HL C 62., 2019.2.15., 56. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. február 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. november 4-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2020. november 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/200/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) A Tanács 2001/470/EK határozata (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról (HL L 174., 2001.6.27., 25. o.).

(8) A Bíróság C-354/15. sz., Andrew Marcus Henderson kontra Novo Banco SA ügyben 2017. március 2-án hozott ítélete (ECLI:EU:C:2017:157).

(9) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről ("Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv") (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(13) HL C 370., 2019.10.31., 24. o.

I. MELLÉKLET

A. FORMANYOMTATVÁNY

IRATOK KÉZBESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (1) 8. cikkének (2) bekezdése)

Az áttevő intézmény hivatkozási száma: ...

1. ÁTTEVŐ INTÉZMÉNY

1.1. Név:

1.2. Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Ország:

1.3. Telefon:

1.4. Fax ((*)):

1.5. E-mail:

2. ÁTVEVŐ INTÉZMÉNY

2.1. Név:

2.2. Cím:

2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2.2. Helység és irányítószám:

2.2.3. Ország:

2.3. Telefon:

2.4. Fax ((*)):

2.5. E-mail:

3. KÉRELMEZŐ(K) (2)

3.1. Név:

3.2. Cím:

3.2.1. Utca és házszám/postafiók:

3.2.2. Helység és irányítószám:

3.2.3. Ország:

3.3. Telefon ((*)):

3.4. Fax ((*)):

3.5. E-mail ((*)):

4. CÍMZETT

4.1. Név:

4.1.1. Születési idő (amennyiben rendelkezésre áll):

4.2. Cím

4.2.1. Utca és házszám/postafiók:

4.2.2. Helység és irányítószám:

4.2.3. Ország:

4.3. Telefon ((*)):

4.4. Fax ((*)):

4.5. E-mail ((*)):

4.6. Azonosító szám/társadalombiztosítási szám/szervezeti szám/vagy ezzel egyenértékű adat ((*)):

4.7. A címzettre vonatkozó egyéb információk ((*)):

5. A KÉZBESÍTÉS MÓDJA

5.1. Az átvevő tagállam jogának megfelelően ☐

5.2. A következő különös módon: ☐

5.2.1. Ha ez a mód az átvevő tagállam jogával nem összeegyeztethető, az irat(ok) az átvevő tagállam jogának megfelelően kézbesítendő(k):

5.2.1.1. igen ☐

5.2.1.2. nem ☐

6. A KÉZBESÍTENDŐ IRAT

6.1. Az irat jellege

6.1.1. bírósági ☐

6.1.1.1. idézés ☐

6.1.1.2. határozat/ítélet ☐

6.1.1.3. jogorvoslat ☐

6.1.1.4. egyéb (kérjük megnevezni):

6.1.2. bíróságon kívüli ☐

6.2. Azon időpont vagy határidő, amelyen túl a kézbesítés nem szükséges ((*)):

... (év) ... (hónap) ... (nap)

6.3. Az irat nyelve

6.3.1. eredeti: BG ☐, ES ☐, CS ☐, DE ☐, ET ☐, EL ☐, EN ☐, FR ☐, GA ☐, HR ☐, IT ☐, LV ☐, LT ☐, HU ☐, MT ☐, NL ☐, PL ☐, PT ☐, RO ☐, SK ☐, SL ☐, FI ☐, SV ☐, egyéb ☐ (kérjük megnevezni)

6.3.2. fordítás ((*))BG ☐, ES ☐, CS ☐, DE ☐, ET ☐, EL ☐, EN ☐, FR ☐, GA ☐, HR ☐, IT ☐, LV ☐, LT ☐, HU ☐, MT ☐, NL ☐, PL ☐, PT ☐, RO ☐, SK ☐, SL ☐, FI ☐, SV ☐, egyéb ☐ (kérjük megnevezni):

6.4. Mellékletek száma:

7. A CÍMZETT RÉSZÉRE AZ IRAT ÁTVÉTELÉNEK MEGTAGADÁSÁHOZ VALÓ JOGÁRÓL ADANDÓ TÁJÉKOZTATÁS NYELVE

Az (EU) 2020/1784 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából kérjük, adja meg, hogy az átvevő tagállam nyelvén kívül az alábbi nyelvek közül melyiken kell tájékoztatást nyújtani:

7.1. Az áttevő tagállam hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike (3): BG ☐, ES ☐, CZ ☐, DE ☐, ET ☐, EL ☐, EN ☐, FR ☐, GA ☐, HR ☐, IT ☐, LV ☐, LT ☐, HU ☐, MT ☐, NL ☐, PL ☐, PT ☐, RO ☐, SK ☐, SL ☐, FI ☐, SV ☐

7.2. Más tagállam olyan hivatalos nyelve, amelyet a címzett megérthet: BG ☐, ES ☐, CZ ☐, DE ☐, ET ☐, EL ☐, EN ☐, FR ☐, GA ☐, HR ☐, IT ☐, LV ☐, LT ☐, HU ☐, MT ☐, NL ☐, PL ☐, PT ☐, RO ☐, SK ☐, SL ☐, FI ☐, SV ☐

8. IRATMÁSOLAT VISSZAKÜLDÉSE KÉZBESÍTÉSI IGAZOLÁSSAL (az (EU) 2020/1784 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése)

8.1. Igen (ebben az esetben a kézbesítendő iratot két példányban kell megküldeni) ☐

8.2. Nem ☐

9. A DECENTRALIZÁLT INFORMATIKAI RENDSZEREN KERESZTÜL TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁS ELMARADÁSÁNAK OKAI (az (EU) 2020/1784 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése) (4)

Az elektronikus továbbítás a következők miatt nem volt lehetséges:

☐ a decentralizált informatikai rendszer zavara

☐ kivételes körülmények

1. Az (EU) 2020/1784 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az irat kézbesítéséhez szükséges valamennyi lépést a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvételtől számított egy hónapon belül meg kell tennie. Amennyiben a kézbesítésre nem volt lehetősége az átvételtől számított egy hónapon belül, erről a tényről a kézbesítési igazolás vagy a kézbesítés elmaradásáról szóló igazolás 2. pontjában tájékoztatnia kell ezt az intézményt.

2. Amennyiben ezt e kézbesítési kérelmet a továbbított információk vagy iratok alapján nem tudja teljesíteni, az (EU) 2020/1784 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az (EU) 2020/1784 rendelet I. mellékletében szereplő E. formanyomtatvány felhasználásával kapcsolatba kell lépnie ezzel az intézménnyel a hiányzó információ vagy iratok beszerzése érdekében.

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

B. FORMANYOMTATVÁNY (5)

KÉRELEM A CÍMZETT CÍMÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (6) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja) (7)

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

1. ÁTTEVŐ INTÉZMÉNY

1.1. Név:

1.2. Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Ország:

1.3. Telefon ((*)):

1.4. Fax ((*)):

1.5. E-mail:

2. MEGKERESETT HATÓSÁG

2.1. Név:

2.2. Cím:

2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2.2. Helység és irányítószám:

2.2.3. Ország:

2.3. Telefon ((*)):

2.4. Fax ((*)):

2.5. E-mail:

3. CÍMZETT

3.1. Név:

3.2. Utolsó ismert cím:

3.2.1. Utca és házszám/postafiók:

3.2.2. Helység és irányítószám:

3.2.3. Ország:

3.3. A címzett ismert személyes adatai (ha természetes személy), amennyiben rendelkezésre állnak:

3.3.1. Születési név:

3.3.2. Egyéb ismert név (nevek):

3.3.3. Születési hely és idő:

3.3.4. Azonosító szám/társadalombiztosítási szám/vagy ezzel egyenértékű adat:

3.3.5. Anyja vagy apja születési neve:

3.3.6. Egyéb információ:

3.4. A címzett ismert adatai (ha jogi személy), amennyiben rendelkezésre állnak:

3.4.1. Nyilvántartási szám vagy ezzel egyenértékű adat:

3.4.2. Az igazgatótanács tagjának (tagjainak) neve(i)/a jogi személy képviselőjének neve:

3.5. Telefon ((*)):

3.6. Fax ((*)):

3.7. E-mail ((*)):

3.8. Egyéb információ, amennyiben rendelkezésre áll:

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

C. FORMANYOMTATVÁNY (8)

VÁLASZ A CÍMZETT CÍMÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEMRE

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (9) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja) (10)

A megkeresett hatóság hivatkozási száma:

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

1. CÍMZETT

1.1. Név:

1.2. Ismert cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Ország:

1.3. Nem lehetett megállapítani a címet ☐

1.4. Egyéb információk:

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

D. FORMANYOMTATVÁNY

ÁTVÉTEL VISSZAIGAZOLÁSA

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (11) 10. cikkének (1) bekezdése)

Ezen átvételi visszaigazolást a decentralizált informatikai rendszeren keresztül vagy más módon, az irat átvételét követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvételt követő hét napon belül kell megküldeni. (12)

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

1. AZ ÁTVÉTEL IDŐPONTJA:

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

E. FORMANYOMTATVÁNY

KÉZBESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI INFORMÁCIÓK VAGY IRATOK BEKÉRÉSE

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (13) 10. cikkének (2) bekezdése)

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

1. A kérelmet nem lehet az alábbi kiegészítő információk nélkül teljesíteni:

1.1. A címzett neve ((*)):

1.2. Születési idő ((*))

1.3. Azonosító szám/társadalombiztosítási szám/szervezeti szám/vagy ezzel egyenértékű adat ((*))

1.4. Egyéb (kérjük megnevezni):

2. A kérelmet nem lehet az alábbi iratok nélkül teljesíteni:

2.1. A kézbesítendő iratok ( ((*)):

2.2. Befizetés igazolása ((*)):

2.3. Egyéb (kérjük megnevezni):

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

F. FORMANYOMTATVÁNY

ÉRTESÍTÉS A KÉRELEM ÉS AZ IRAT VISSZAKÜLDÉSÉRŐL

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (14) 10. cikkének (3) bekezdése)

A kérelmet és az iratot az átvételt követően azonnal vissza kell küldeni.

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

1. A VISSZAKÜLDÉS OKA:

1.1. A kérelem nyilvánvalóan nem tartozik a rendelet hatálya alá:

1.1.1. a cím nem ismert ☐

1.1.2. az ügy nem polgári vagy kereskedelmi ügy ☐

1.1.3. a kézbesítés nem egy tagállamból egy másik tagállamba történik ☐

1.1.4. egyéb (kérjük megnevezni):

1.2. Az előírt alaki feltételek nemteljesítése lehetetlenné teszi a kézbesítést:☐

1.2.1. az irat nem könnyen olvasható ☐

1.2.2. a formanyomtatvány kitöltésére használt nyelv nem megfelelő ☐

1.2.3. egyéb (kérjük megnevezni):

1.3. A kézbesítés módja összeegyezhetetlen az átvevő tagállam jogával (az (EU) 2020/1784 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése) ☐

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

G. FORMANYOMTATVÁNY

ÉRTESÍTÉS A KÉRELEMNEK ÉS AZ IRATNAK A MEGFELELŐ ÁTVEVŐ INTÉZMÉNYHEZ TÖRTÉNŐ TOVÁBBKÜLDÉSÉRŐL

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (15) 10. cikkének (4) bekezdése)

A kérelmet és az iratot továbbították a kézbesítésére illetékes alábbi átvevő intézménynek:

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

1. MEGFELELŐ ÁTVEVŐ INTÉZMÉNY

1.1. Név:

1.2. Cím:

1.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.3. Ország:

1.3. Telefon:

1.4. Fax ((*)):

1.5. E-mail:

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

H. FORMANYOMTATVÁNY

ÁTVÉTEL VISSZAIGAZOLÁSA AZ ÁTTEVŐ INTÉZMÉNY RÉSZÉRE AZ ILLETÉKES MEGFELELŐ ÁTVEVŐ INTÉZMÉNY RÉSZÉRŐL

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (16) 10. cikkének (4) bekezdése)

Ezen átvételi visszaigazolást a decentralizált informatikai rendszeren keresztül vagy más módon, az irat átvételét követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átvételt követő hét napon belül kell megküldeni (17).

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

AZ ÁTVÉTEL DÁTUMA:

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

I. FORMANYOMTATVÁNY (18)

AZ IRATOK KÉZBESÍTÉSÉRŐL VAGY A KÉZBESÍTÉS ELMARADÁSÁRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI KÉRELEM

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (19) 11. cikkének (2) bekezdése)

A kézbesítést a lehető leghamarabb el kell végezni. Amennyiben a kézbesítésre az átvételtől számított egy hónapon belül nem volt lehetőség, az átvevő intézmény tájékoztatja erről az áttevő intézményt.

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma (ha ismert):

1. A KÉRELMET ELKÜLDTÉK, DE NEM ÉRKEZETT TÁJÉKOZTATÁS A KÉZBESÍTÉSRŐL VAGY A KÉZBESÍTÉS ELMARADÁSÁRÓL

1.1. A kérelmet elküldték ☐

dátum: ...

1.2. Az átvétel visszaigazolása megérkezett ☐

dátum: ...

1.3. Egyéb információ érkezett ☐

2. ÁTTEVŐ INTÉZMÉNY

2.1. Név:

A 2.2-2.6. pont kitöltése nem kötelező, ha csatolják az iratok kézbesítésére irányuló kérelem másolatát:

2.2. Cím:

2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2.2. Helység és irányítószám:

2.3. Ország:

2.4. Telefon:

2.5. Fax ((*)):

2.6. E-mail:

3. ÁTVEVŐ INTÉZMÉNY

3.1. Név:

Az alábbi adatokat nem kötelező megadni, ha csatolják az iratok kézbesítésére irányuló kérelem másolatát:

3.2. Cím:

3.2.1. Utca és házszám/postafiók:

3.2.2. Helység és irányítószám:

3.3. Ország:

3.4. Telefon:

3.5. Fax ((*)):

3.6. E-mail:

4. CÍMZETT

4.1. Név:

4.1.1. Születési idő (amennyiben rendelkezésre áll):

Az alábbi adatokat nem kötelező megadni, ha csatolják az iratok kézbesítésére irányuló kérelem másolatát:

4.2. Cím:

4.2.1. Utca és házszám/postafiók:

4.2.2. Helység és irányítószám:

4.2.3. Ország:

4.3. Telefon ((*)):

4.4. Fax ((*)):

4.5. E-mail ((*)):

4.6. Azonosító szám/társadalombiztosítási szám/szervezeti szám/vagy ezzel egyenértékű adat ((*)):

4.7. A címzettre vonatkozó egyéb információk ((*)):

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

J. FORMANYOMTATVÁNY (20)

VÁLASZ AZ IRATOK KÉZBESÍTÉSÉRŐL VAGY A KÉZBESÍTÉS ELMARADÁSÁRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI KÉRELEMRE

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (21) 11. cikkének (2) bekezdése)

A megkeresett hatóság hivatkozási száma:

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

1. TÁJÉKOZTATÁS AZ IRAT KÉZBESÍTÉSÉNEK ÁLLÁSÁRÓL

1.1. A kérelem nem érkezett meg ☐

1.2. A kérelem a következő okok miatt nem teljesíthető az átvételt követő egy hónapon belül:

1.2.1. A címzett jelenlegi címének megállapítása folyamatban van ☐

1.2.2. A kézbesítés folyamatban van - az iratokat elküldték a címzett részére, az átadásukat azonban még nem erősítették meg ☐

1.2.3. A kézbesítés folyamatban van - az iratokat elküldték a címzett részére, az átvétel megtagadására vonatkozó határidő azonban még nem járt le ☐

1.2.4. Még nem merítettek ki minden kézbesítési lehetőséget ☐

1.2.5. A kézbesítés megtörtént, lásd a mellékelt igazolást ☐

1.2.6. A kérelem ... (dátum)-én megválaszolva. Válasz csatolva ☐

1.2.7. További információ vagy irat iránti kérelem van folyamatban ☐

1.2.8. Egyéb ☐

1.3. A kérelem teljesítésének várható időpontja: ...

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

K. FORMANYOMTATVÁNY

IGAZOLÁS AZ IRATOK KÉZBESÍTÉSÉRŐL VAGY KÉZBESÍTÉSÜK ELMARADÁSÁRÓL

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (22) 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (4) bekezdése és 14. cikke)

A kézbesítést a lehető leghamarabb el kell végezni. Amennyiben a kézbesítésre az átvételt követő egy hónapon belül nem volt lehetőség, az átvevő intézmény tájékoztatja az áttevő intézményt (az (EU) 2020/1784 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése).

Az áttevő intézmény hivatkozási száma:

Az átvevő intézmény hivatkozási száma:

Címzett:

1. A KÉZBESÍTÉS TELJESÍTÉSE (14. cikk)

1.1. A kézbesítés időpontja és helye:

1.2. Az iratot

1.2.1. az átvevő tagállam jogának megfelelően kézbesítették, nevezetesen

1.2.1.1. átadták ☐

1.2.1.1.1. személyesen a címzett részére ☐

1.2.1.1.2. más személy részére ☐

1.2.1.1.2.1. Név:

1.2.1.1.2.2. Cím:

1.2.1.1.2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.1.1.2.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.1.1.2.2.3. Ország:

1.2.1.1.2.3. A címzettel való kapcsolat jellege:

családtag ☐ alkalmazott ☐ egyéb ☐

1.2.1.1.3. a címzett címén ☐

1.2.1.1.4. egyéb címre (kérjük megnevezni) ☐ (23)

1.2.1.2. postai szolgáltatások útján ☐

1.2.1.2.1. átvételi elismervény nélkül ☐

1.2.1.2.2. a csatolt átvételi elismervénnyel ☐

1.2.1.2.2.1. a címzettől ☐

1.2.1.2.2.2. más személytől ☐

1.2.1.2.2.2.1. Név:

1.2.1.2.2.2.2. Cím:

1.2.1.2.2.2.2.1. Utca és házszám/postafiók:

1.2.1.2.2.2.2.2. Helység és irányítószám:

1.2.1.2.2.2.2.3. Ország:

1.2.1.2.2.2.3. A címzettel való kapcsolat jellege:

családtag ☐ alkalmazott ☐ egyéb ☐

1.2.1.3. elektronikusan kézbesítették (kérjük ismertesse ennek módját): ☐

1.2.1.4. egyéb módon kézbesítették (kérjük ismertesse ennek módját): ☐

1.2.2. a következő különös módon kézbesítették (kérjük, ismertesse ennek módját): ☐

1.3. Az irat címzettjét az EU 2020/1784 rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban írásban tájékoztatták arról, hogy megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, ha az irat nem a címzett számára érthető nyelven vagy a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén készült, és nem csatoltak hozzá ilyen nyelvű fordítást.

2. TÁJÉKOZTATÁS AZ (EU) 2020/1784 RENDELET 11. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Nem volt lehetséges az iratot az átvételt követő egy hónapon belül kézbesíteni ☐

3. AZ IRAT ÁTVÉTELÉNEK MEGTAGADÁSA (az EU 2020/1784 rendelet 12. cikkének (4) bekezdése)

3.1. A címzett megtagadta az irat átvételét a használt nyelv miatt ☐

3.1.1. A kézbesítési kísérlet időpontja:

3.1.2. Az átvétel megtagadásának időpontja (amennyiben rendelkezésre áll):

3.2. Az iratot mellékelték ezen igazoláshoz.

3.2.1. Igen ☐

3.2.2. Nem ☐

4. AZ IRATKÉZBESÍTÉS ELMARADÁSÁNAK OKA

4.1. A cím ismeretlen

4.1.1. Lépéseket tettek a cím megállapítására (24) igen ☐ nem ☐

4.2. A címzett tartózkodási helye ismeretlen ☐

4.3. Az irat az iratkézbesítési kérelem (A. formanyomtatvány) 6.2. pontjában meghatározott időpont előtt vagy határidőn belül nem volt kézbesíthető ☐

4.4. Egyéb (kérjük megnevezni) ☐

4.5. Az iratot mellékelték ezen igazoláshoz: igen ☐ nem ☐

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

L. FORMANYOMTATVÁNY

A CÍMZETT TÁJÉKOZTATÁSA AZ IRAT ÁTVÉTELÉNEK MEGTAGADÁSÁHOZ VALÓ JOGÁRÓL

(a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (iratkézbesítés) (25) 12. cikkének (2) és (3) bekezdése)

Címzett:

I. TÁJÉKOZTATÁS A CÍMZETT RÉSZÉRE

A mellékelt iratot a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló (EU) 2020/1784 rendelet szerint kézbesítik.

Önnek joga van megtagadni a mellékelt kézbesítendő irat átvételét, amennyiben az nem az Ön számára érthető nyelven vagy a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén készült, és nem csatoltak hozzá ilyen nyelvű fordítást.

Amennyiben élni kíván ezzel a jogával, az irat átvételét a kézbesítéskor kell megtagadnia közvetlenül az iratot kézbesítő személynél, vagy akként, hogy a kézbesítést követő két héten belül az alább megjelölt címre kitöltve visszaküldi ezt a formanyomtatványt vagy egy olyan írásbeli nyilatkozatot, amelyben jelzi, hogy megtagadja a mellékelt irat átvételét azon nyelv miatt, amelyen azt rendelkezésre bocsátották.

Felhívjuk a figyelmét, hogy ha megtagadja a mellékelt irat átvételét, de az azon bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság, amelynek során az irat kézbesítése szükségessé vált, a későbbiekben úgy határoz, hogy az átvétel megtagadása nem volt indokolt, az említett bíróság alkalmazhatja az átvétel indokolatlan megtagadására vonatkozóan az eljárás helye szerinti tagállam jogában előírt jogkövetkezményeket, így például érvényesnek tekintheti a kézbesítést.

II. A FORMANYOMTATVÁNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE KELL VISSZAKÜLDENI (26):

1. Név:

2. Cím:

2.1. Utca és házszám/postafiók:

2.2. Helység és irányítószám:

2.3. Ország:

3. Hivatkozási szám:

4. Telefon:

5. Fax ((*)):

6. E-mail:

III. A CÍMZETT NYILATKOZATA (27):

Megtagadom az irat átvételét, mivel az nem az általam értett nyelven vagy a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén készült, és nem csatoltak hozzá ilyen nyelvű fordítást.

A következő nyelve(ke)t értem:

bolgár ☐ litván ☐

spanyol ☐ magyar ☐

cseh ☐ máltai ☐

német ☐ holland ☐

észt ☐ lengyel ☐

görög ☐ portugál ☐

angol ☐ román ☐

francia ☐ szlovák ☐

ír ☐ szlovén ☐

horvát ☐ finn ☐

olasz ☐ svéd ☐

lett ☐

egyéb ☐ (kérjük megnevezni): ...

Kelt:

Dátum:

Aláírás és/vagy bélyegző vagy elektronikus aláírás és/vagy elektronikus bélyegző:

(1) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

((*)) Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni.

(2) Egynél több kérelmező esetén kérjük, mindegyik kérelmezőre vonatkozóan adja meg a 3.1.- 3.5.pontban foglalt információkat.

(3) Ez csak azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek több hivatalos nyelvvel rendelkeznek.

(4) Az (EU) 2020/1784 rendelet 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban ez a pont kizárólag a decentralizált informatikai rendszer alkalmazásának kezdőnapjától alkalmazandó.

(5) E formanyomtatvány használata nem kötelező.

(6) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(7) Ez a formanyomtatvány kizárólag azon tagállamok esetében használandó, amelyek az (EU) 2020/1784 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban segítséget nyújtanak.

((*)) Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni.

(8) E formanyomtatvány használata nem kötelező.

(9) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(10) Ez a formanyomtatvány kizárólag azon tagállamok esetében használandó, amelyek az (EU) 2020/1784 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban segítséget nyújtanak.

(11) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(12) Az elismervénynek a decentralizált informatikai rendszeren keresztül való küldésére vonatkozó követelmény kizárólag a decentralizált informatikai rendszer alkalmazásának az (EU) 2020/1784 rendelet 37. cikke (2) bekezdése szerinti kezdőnapjától alkalmazandó.

(13) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

((*)) Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni.

(14) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(15) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

((*)) Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni.

(16) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(17) Az elismervénynek a decentralizált informatikai rendszeren keresztül való küldésére vonatkozó követelmény csak a decentralizált informatikai rendszer alkalmazásának az (EU) 2020/1784 rendelet 37. cikke (2) bekezdése szerinti kezdőnapjától alkalmazandó.

(18) E formanyomtatvány használata nem kötelező.

(19) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

((*)) Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni.

(20) E formanyomtatvány használata nem kötelező.

(21) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(22) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(23) Az átvevő intézmény által az (EU) 2020/1784 rendelet 7. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően megállapított cím.

(24) Ez a pont kizárólag azon tagállamok esetében töltendő ki, amelyek az (EU) 2020/1784 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban segítséget nyújtanak.

(25) HL L 405., 2020.12.2., 40. o.

(26) A kézbesítést végrehajtó hatóság tölti ki.

((*)) Ezt a mezőt nem kötelező kitölteni.

(27) A címzett által kitöltendő és aláírandó.

II. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS MÓDOSÍTÁSAI

Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés"), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.).

A Tanács 517/2013/EU rendelete (2013. május 13) az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika, a közlekedéspolitika, az energia, az adózás, a statisztika, a transzeurópai hálózatok, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a jogérvényesülés, szabadság és biztonság, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, a kül-, biztonság- és védelempolitika, valamint az intézmények területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 158., 2013.6.10., 1. o.). Kizárólag az 1393/2007/EK rendelet I. és II. mellékletének módosításai

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az (EU) 1393/2007 rendelet Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés 1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés 1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés -

- 1. cikk, (3) bekezdés

- 2. cikk

2. cikk 3. cikk

3. cikk 4. cikk

- 5. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

- 6. cikk

- 7. cikk

4. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés 8. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (5) bekezdés 8. cikk, (4) bekezdés

5. cikk 9. cikk

6. cikk 10. cikk

7. cikk 11. cikk

8. cikk, (1) bekezdés 12. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés 12. cikk, (5) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés 12. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (5) bekezdés 12. cikk, (7) bekezdés

9. cikk 13. cikk

10. cikk 14. cikk

11. cikk 15. cikk

12. cikk 16. cikk

13. cikk 17. cikk

14. cikk 18. cikk

- 19. cikk

15. cikk 20. cikk, (1) bekezdés

- 20. cikk, (2) bekezdés

16. cikk 21. cikk

17. cikk 23. cikk

- 24. cikk

- 25. cikk

18. cikk 26. cikk

- 27. cikk

- 28. cikk

19. cikk 22. cikk

20. cikk 29. cikk

21. cikk 30. cikk

- 31. cikk, (1) bekezdés

- 31. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés 31. cikk, (3) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés 31. cikk, (4) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés 31. cikk, (5) bekezdés

22. cikk, (4) bekezdés 31. cikk, (6) bekezdés

- 32. cikk

23. cikk, (1) bekezdés 33. cikk, (1) bekezdés

- 33. cikk, (2) bekezdés

23. cikk, (2) bekezdés 33. cikk, (3) bekezdés

23. cikk, (3) bekezdés 33. cikk, (4) bekezdés

- 34. cikk

24. cikk 35. cikk, (1) bekezdés

- 35. cikk, (2) bekezdés

25. cikk 36. cikk

26. cikk 37. cikk

I. melléklet I. melléklet

II. melléklet I. melléklet

- II. melléklet

III. melléklet III. melléklet