32011D0695[1]

2011/695/: Az Európai Bizottság elnökének határozata ( 2011. október 13. ) a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK HATÁROZATA

(2011. október 13.)

a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/695/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra,

tekintettel a Bizottság eljárási szabályzatára (1) és különösen annak 22. cikkére,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) alapján létrehozott versenyjogi jogérvényesítési rendszer szerint a Bizottság kivizsgálja az ügyeket, majd igazgatási határozattal dönt, amely határozatok az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) bírósági felülvizsgálatának hatálya alá tartoznak.

(2) A Bizottságnak tisztességes, pártatlan és objektív módon kell lefolytatnia a versenyjogi eljárásait, és biztosítania kell az érintett felek alábbi jogi aktusokban megállapított eljárási jogainak tiszteletben tartását: a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (2), a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (3), a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (4), valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 7-i 802/2004/EK bizottsági rendelet (5), valamint a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlata. Az Alapjogi Charta és különösen annak 41. cikke az Európai Unió jogának részét képező alapvető jogként ismeri el az érintett feleknek azt a jogát, hogy az őket hátrányosan érintő egyedi döntések meghozatala előtt meghallgassák őket (6).

(3) Az érintett felek, a 802/2004/EK rendelet 11. cikkének b) pontja szerinti más részt vevő felek (a továbbiakban: más részt vevő felek), az 1/2003/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszosok (a továbbiakban: panaszosok), valamint a versenyjogi eljárásban érintett, a 773/2004/EK rendelet 5. és 11. cikkében említett személyektől eltérő személyek és a 802/2004/EK rendelet 11. cikkének értelmében vett harmadik személyek (a továbbiakban: harmadik személyek) eljárási jogai hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében, az e jogok betartásának biztosítására vonatkozó felelősséget versenyjogi ügyekben tapasztalattal rendelkező, független személyre kell bízni, aki kellő feddhetetlenséggel rendelkezik a szóban forgó eljárások tárgyilagosságának, átláthatóságának és eredményességének elősegítéséhez.

(4) A Bizottság e célokból hozta létre 1982-ben a meghallgatási tisztviselői feladatkört, amelyet a Bizottság előtti, versennyel kapcsolatos eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 1994. december 12-i 94/810/ESZAK, EK bizottsági határozatban (7), és egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozatban (8) felülvizsgált. Mára szükségessé vált a meghallgatási tisztviselő szerepének tisztázása és további erősítése, valamint a meghallgatási tisztviselő megbízatásának kiigazítása az Unió versenyjoga terén bekövetkezett fejlemények fényében.

(5) A meghallgatási tisztviselői funkcióról az az általános vélemény alakult ki, hogy a meghallgatási tisztviselő függetlensége és szakértelme komoly mértékben elősegíti a Bizottság előtti versenyjogi eljárásokat. A Versenyjogi Főigazgatóságtól való függetlenségének folyamatos biztosítása érdekében a meghallgatási tisztviselő - igazgatási okból kifolyólag - a gazdasági verseny kérdéseit felügyelő bizottsági tag mellett látja el feladatát.

(6) A meghallgatási tisztviselőt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeiben meghatározott szabályokkal összhangban kell kinevezni. Ezekkel a szabályokkal összhangban mérlegelni lehet olyan személyek kinevezését is, akik nem a Bizottság tisztviselői. Biztosítani kell a meghallgatási tisztviselő kinevezésének, megbízása megszüntetésének és áthelyezésének átláthatóságát.

(7) A Bizottság egy vagy több meghallgatási tisztviselőt nevezhet ki, és gondoskodnia kell számára kisegítő személyzetről. Ha a meghallgatási tisztviselő feladatainak ellátása során összeférhetetlenséget tapasztal, meg kell szüntetnie az ügyben való eljárását. Ha a meghallgatási tisztviselő nem képes eljárni, egy másik meghallgatási tisztviselőnek kell átvennie a feladatát.

(8) A meghallgatási tisztviselőnek független döntőbíróként kell eljárnia, és arra kell törekednie, hogy megoldást találjon az érintett felek, a más részt vevő felek, a panaszosok vagy az érdekelt harmadik személyek eljárási jogainak hatékony gyakorlását érintő problémákra, amennyiben azok nem nyernek megoldást a versenyjogi eljárások lefolytatásáért felelős, és az említett eljárási jogokat tiszteletben tartani köteles bizottsági szolgálatokkal történő előzetes kapcsolatfelvételek révén.

(9) A meghallgatási tisztviselő versenyjogi eljárások során történő megbízatását olyan módon kell megszabni, hogy a Bizottság előtt zajló, a Szerződés 101. és 102. cikke, valamint a 139/2004/EK rendelet szerinti eljárások során biztosíthassa az eljárási jogok - különösen a meghallgatáshoz való jog - hatékony gyakorlását.

(10) E szerep megerősítése érdekében a meghallgatási tisztviselőt fel kell ruházni azzal a feladattal, hogy biztosítsa a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai eljárási jogainak hatékony gyakorlását a Bizottságnak az 1/2003/EK rendelet V. fejezete szerinti vizsgálati jogkörével, valamint a Bizottságot a 139/2004/EK tanácsi rendelet 14. cikke szerinti, a vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait érintő pénzbírságok kiszabására felhatalmazó rendelkezéseivel összefüggésben. Emellett a meghallgatási tisztviselőt konkrét feladatokkal is fel kell ruházni az említett vizsgálati szakaszban az alábbiakkal kapcsolatos kérelmek tekintetében: az ügyvédi titoktartási kötelezettség, az önvádra kötelezés tilalma, az 1/2003/EK rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti információszolgáltatást kérő határozatok válaszadási határideje, valamint az 1/2003/EK rendelet V. fejezete szerinti bizottsági vizsgálati intézkedés alá vont vállalkozások és vállalkozási társulások azon joga, hogy tájékoztatást kapjanak eljárási jogállásukról, vagyis arról, hogy vizsgálat folyik-e velük szemben, és amennyiben igen, mi az adott vizsgálat tárgya és célja. Az önvádra kötelezés tilalmával kapcsolatosan tett kérelmek értékelése során a meghallgatási tisztviselő mérlegelheti, hogy a vállalkozások által benyújtott kérelmek nyilvánvalóan megalapozatlanok-e, vagyis pusztán halogató védekezési taktikáról van-e szó.

(11) A meghallgatási tisztviselőnek elő kell tudnia segíteni azon kérelmek megoldását, amelyek szerint egy adott dokumentumra kiterjed az ügyvédi titoktartási kötelezettség. Ezért, amennyiben a kérelmet megfogalmazó vállalkozás vagy vállalkozások társulása beleegyezik, a meghallgatási tisztviselő megvizsgálhatja az érintett dokumentumot, és megfelelő ajánlást fogalmaz meg, hivatkozással a Bíróság alkalmazandó ítélkezési gyakorlatára.

(12) A meghallgatási tisztviselőnek kell felelősnek lennie annak eldöntéséért, hogy egy harmadik személy kellő érdekeltséggel rendelkezik-e a meghallgatáshoz. A meghallgatásért folyamodó fogyasztói szövetségeket általában úgy kell tekinteni, hogy kellő érdekeltséggel rendelkeznek, ha az eljárás a végső fogyasztók által használt termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik, illetve olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyek az említett termékek vagy szolgáltatások közvetlen inputját képezik.

(13) A meghallgatási tisztviselőnek eldöntenie, hogy a szóbeli meghallgatáson a panaszosok és az érdekelt harmadik személyek részt vehetnek-e, figyelembe véve, hogy az említettek milyen mértékben járulhatnak hozzá az ügy releváns tényeinek tisztázásához.

(14) Az érintett feleknek az érdekeiket hátrányosan érintő jogerős határozat meghozatala előtti meghallgatáshoz fűződő jogát annak révén biztosítják, hogy jogukban áll írásban válaszolni a Bizottságnak a kifogásközlésben kifejtett előzetes álláspontjára, továbbá kérésük esetén előadhatják érveiket a szóbeli meghallgatáson. A fenti jogok hatékony gyakorlása érdekében azoknak a feleknek, akikhez a kifogásközlést címezték, joguk van betekinteni a Bizottság vizsgálati aktájába.

(15) Annak érdekében, hogy biztosítsa a kifogásközlés címzettjeként szereplő felek védelemhez való jogának hatékony gyakorlását, a meghallgatási tisztviselőnek kell felelősnek lennie az aktába való betekintéssel vagy az üzleti titkokkal és egyéb bizalmas információkkal kapcsolatos, az említett felek és a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága közötti viták megoldásának biztosításáért. Kivételes körülmények között a meghallgatási tisztviselő az aktába való betekintéssel kapcsolatos vita megoldásáig felfüggesztheti azt a határidőt, amelyen belül a kifogásközlés címzettjének válaszolnia kell a kifogásközlésre, amennyiben a címzett nem volna megfelelő helyzetben ahhoz, hogy a biztosított határidőn belül választ adjon, és az adott időpontban a határidő meghosszabbítása nem jelentene megfelelő megoldást.

(16) A meghallgatási tisztviselőnek képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén a bizottsági aktába történő betekintésre vonatkozó konkrét intézkedéseket rendeljen el annak érdekében, hogy biztosítsa az eljárási jogok hatékony gyakorlását, tiszteletben tartva ugyanakkor a bizalmas információk védelméhez fűződő jogos érdekeket. A meghallgatási tisztviselő hatáskörének ki kell terjednie különösen olyan döntés meghozatalára, hogy az akta egyes részeihez korlátozott hozzáférést engedélyez a betekintést kérelmező fél számára, például olyan módon, hogy korlátozza a betekintési joggal rendelkező személyek kategóriáit vagy e személyek számát, és a megismert információk felhasználását.

(17) A meghallgatási tisztviselőnek kell felelősnek lennie a kifogásközlés, a kiegészítő kifogásközlés vagy a tényállást közlő levél megválaszolására megállapított határidő, vagy azon határidő meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálásáért, amelyen belül a más részt vevő felek, a panaszosok vagy az érdekelt harmadik személyek benyújthatják észrevételeiket, amennyiben e személyek nem értenek egyet a Versenyjogi Főigazgatósággal.

(18) A meghallgatási tisztviselőnek elő kell segítenie a szóbeli meghallgatás hatékonyságát, többek között annak révén, hogy megteszi az összes megfelelő előkészítő intézkedést, ideértve, hogy kellő idővel a meghallgatás előtt megküldi a résztvevők előzetes jegyzékét és a tervezett napirendet.

(19) A szóbeli meghallgatás lehetővé teszi a bizottsági kifogásközlés címzettjeként szereplő felek és a más részt vevő felek számára, hogy még jobban kihasználják a meghallgatáshoz való jogukat oly módon, hogy szóban is előadják érveiket a Bizottság előtt, amelyet a Versenypolitikai Főigazgatóság, valamint a Bizottság által meghozandó határozat további előkészítéséhez hozzájáruló egyéb szolgálatok képviselnek. A szóbeli meghallgatásnak további lehetőséget kell nyújtania valamennyi releváns tény lehető legteljesebb tisztázására, függetlenül attól, hogy azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek az érintett feleknek, beleértve az állítólagos jogsértés súlyosságával és időtartamával kapcsolatos tényeket is. A szóbeli meghallgatásnak lehetővé kell tennie továbbá, hogy a felek előterjeszthessék érveiket azon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek fontosak lehetnek a bírságok esetleges kiszabása tekintetében.

(20) A szóbeli meghallgatások hatékonyságának javítása érdekében a meghallgatási tisztviselő engedélyezheti a kifogásközlés címzettjeként szereplő feleknek, a más részt vevő feleknek, a panaszosoknak, a meghallgatásra meghívott más személyeknek, a Bizottság szolgálatainak és a tagállamok hatóságainak, hogy a meghallgatás során kérdéseket tegyenek fel. Annak érdekében, hogy valamennyi fél szabadon kifejthesse az álláspontját, a szóbeli meghallgatás nem lehet nyilvános. Ezért a szóbeli meghallgatás során közölt információk nem használhatók fel a Szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazásához kötődő bírósági és/vagy közigazgatási eljárásoktól eltérő célra. Amennyiben azt az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelme indokolttá teszi, a meghallgatási tisztviselőnek képesnek kell lennie arra, hogy zárt ülés keretében hallgassa meg az adott személyeket.

(21) Az 1/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében kötelezettségvállalást felajánló feleknek, valamint kartellügyekben a 773/2004/EK rendelet 10a. cikke szerinti vitarendezési eljárásokban részt vevő feleknek képesnek kell lenniük arra, hogy eljárási jogaik hatékony gyakorlásával összefüggésben a meghallgatási tisztviselőhöz forduljanak.

(22) A meghallgatási tisztviselőnek jelentést kell készítenie arról, hogy a versenyjogi eljárások folyamán tiszteletben tartották-e az eljárási jogok hatékony gyakorlását. Emellett a meghallgatási tisztviselőnek - jelentéstételi feladatkörétől függetlenül - arra is képesnek kell lennie, hogy észrevételeket fogalmazzon meg az eljárások további fejlesztéséről és tárgyszerűségéről, ily módon hozzájárulva, hogy a versenyjogi eljárásokat az összes releváns tény alapos értékelése alapján zárják le.

(23) A természetes személyekre vonatkozó információk közlése során a meghallgatási tisztviselőnek figyelmet kell fordítania különösen a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9).

(24) A 2001/462/EK, ESZAK határozat hatályát veszti,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. FEJEZET

A MEGHALLGATÁSI TISZTVISELŐ SZEREPKÖRE, KINEVEZÉSE ÉS FELADATAI

1. cikk

A meghallgatási tisztviselő

(1) A versenyjogi eljárásokban egy vagy több meghallgatási tisztviselő vesz részt, akik feladat- és hatáskörét e határozat állapítja meg.

(2) A meghallgatási tisztviselő biztosítja az eljárási jogok hatékony gyakorlását a Szerződés 101. és 102. cikkének végrehajtására irányuló, valamint a 139/2004/EK rendelet szerinti, Bizottság előtti versenyjogi eljárások (a továbbiakban: versenyjogi eljárások) során.

2. cikk

A kinevezés, a megbízás megszüntetése és a helyettesítés

(1) A meghallgatási tisztviselőt a Bizottság nevezi ki. A kinevezést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A meghallgatási tisztviselő megbízásának megszakítására, megszüntetésére vagy átruházására csak a Bizottság indokolt határozata alapján kerülhet sor. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(2) A meghallgatási tisztviselő igazgatási okból kifolyólag a Bizottságnak a gazdasági verseny kérdéseit felügyelő tagja (a továbbiakban: a Bizottság illetékes tagja) mellett látja el feladatát.

(3) A meghallgatási tisztviselő akadályoztatása esetén feladatait egy másik meghallgatási tisztviselő veszi át. Valamennyi meghallgatási tisztviselő akadályoztatása esetén, a Bizottság illetékes tagja - adott esetben a meghallgatási tisztviselővel folytatott konzultációt követően - kinevez egy másik, az adott ügyben nem érintett illetékes bizottsági tisztviselőt, aki ellátja a meghallgatási tisztviselő feladatait.

(4) Tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség esetén a meghallgatási tisztviselő az ügyben nem járhat el. A (3) bekezdést kell alkalmazni.

3. cikk

Működési mód

(1) A meghallgatási tisztviselő feladatainak ellátása során függetlenül jár el.

(2) A meghallgatási tisztviselő feladatainak ellátása során szem előtt tartja a versenyjogi szabályok hatékony alkalmazásának szükségességét, összhangban az Unió hatályos jogszabályaival és a Bíróság által megállapított elvekkel.

(3) A meghallgatási tisztviselő feladatainak ellátása során hozzáféréssel rendelkezik a Szerződés 101. és 102. cikke, valamint a 139/2004/EK rendelet szerinti, Bizottság előtti versenyjogi eljárásokkal kapcsolatos bármely aktához.

(4) A Versenyjogi Főigazgatóságnak az ügy vizsgálatáért felelős igazgatója (a továbbiakban: felelős igazgató) tájékoztatja a meghallgatási tisztviselőt az eljárás menetéről.

(5) A meghallgatási tisztviselő a Bizottság illetékes tagja elé terjesztheti a Bizottság bármely versenyjogi eljárásával kapcsolatos bármely ügyre vonatkozó észrevételeit.

(6) Ha a meghallgatási tisztviselő indokolással ellátott ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság illetékes tagja számára, illetve az e határozatban előirányzottnak megfelelő határozatokat hoz, a meghallgatási tisztviselő e dokumentumok másolatát benyújtja a felelős igazgatónak és a Bizottság Jogi Szolgálatának.

(7) Az érintett felek, a 802/2004/EK rendelet 11. cikkének b) pontja szerinti más részt vevő felek (a továbbiakban: más részt vevő felek), az 1/2003/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszosok (a továbbiakban: panaszosok), valamint a versenyjogi eljárásban érintett, e határozat 5. cikke szerinti érdekelt harmadik személyek eljárási jogainak hatékony gyakorlásával kapcsolatos bármely ügyet az említett személyeknek először a Versenyjogi Főigazgatóság elé kell tárniuk. Ha az ügy nem nyer megoldást, a meghallgatási tisztviselő elé terjeszthető független felülvizsgálat céljából. Az olyan megkereséseket, amelyek határidőhöz kötött intézkedéssel kapcsolatosak kellő időben, az eredeti határidőn belül kell benyújtani.

2. FEJEZET

VIZSGÁLAT

4. cikk

Eljárási jogok a vizsgálati szakaszban

(1) A meghallgatási tisztviselő biztosítja azon eljárási jogok hatékony gyakorlását, amelyek a Bizottság 1/2003/EK rendelet V. fejezete szerinti vizsgálati jogkörének gyakorlása, valamint a 139/2004/EK rendelet 14. cikke alapján esetleg pénzbírság kiszabásával végződő eljárások kapcsán merülnek fel.

(2) A meghallgatási tisztviselő - a 3. cikk (7) bekezdésére is figyelemmel - különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) A vállalkozások vagy vállalkozások társulásai felkérhetik a meghallgatási tisztviselőt azon állítások kivizsgálására, hogy az 1/2003/EK rendelet 18., 20. vagy 21. cikke, a 139/2004/EK rendelet 13. cikke szerinti vizsgálatok, vagy a 139/2004/EK rendelet 14. cikke alapján esetleg pénzbírság kiszabásával végződő eljárások során hozott vizsgálati intézkedések kapcsán a Bizottságra ruházott jogkörök gyakorlása során kért, és számára át nem adott dokumentum ügyvédi titoktartási kötelezettség alá tartozik a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében. A meghallgatási tisztviselő kizárólag akkor vizsgálhatja felül az ügyet, ha az állítást megfogalmazó vállalkozás vagy vállalkozások társulása hozzájárul ahhoz, hogy a meghallgatási tisztviselő megtekinthesse az állítólagosan ügyvédi titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat, valamint azon kapcsolódó dokumentumokat, amelyeket a meghallgatási tisztviselő szükségesnek ítél felülvizsgálatának elvégzése céljából. A meghallgatási tisztviselő az esetlegesen titoktartási kötelezettség alá tartozó tartalom felfedése nélkül közli az előzetes álláspontját a felelős igazgatóval és az érintett vállalkozással vagy vállalkozások társulásával, továbbá megfelelő lépéseket tehet egy kölcsönösen elfogadható megoldás előmozdítása érdekében. Ha nem születik megoldás, a meghallgatási tisztviselő indokolással ellátott ajánlást fogalmazhat meg a Bizottság illetékes tagja részére, anélkül hogy felfedné a dokumentum esetlegesen titoktartási kötelezettség alá tartozó tartalmát. Az állítást megfogalmazó fél megkapja ezen ajánlás másolatát.

b) Amennyiben az 1/2003/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti információkérés címzettje a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott önvádra kötelezés tilalmára hivatkozva megtagadja a válaszadást egy ilyen információkérésben szereplő kérdésre, az információkérés kézhezvételét követő megfelelő időn belül a meghallgatási tisztviselő elé terjesztheti az ügyet. A meghallgatási tisztviselő szükség esetén, és figyelemmel arra, hogy el kell kerülni az eljárások indokolatlan elhúzódását, indokolással ellátott ajánlást fogalmazhat meg arra vonatkozóan, hogy alkalmazandó-e az önvádra kötelezés tilalma, továbbá tájékoztathatja a felelős igazgatót az általa levont következtetésről, amelyet ezt követően figyelembe kell venni az 1/2003/EK rendelet 18. cikkének (3) bekezdése alapján meghozandó bármely határozatban. Az információkérés címzettje megkapja az indokolással ellátott ajánlás másolatát.

c) Amennyiben az 1/2003/EK rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti információkérés címzettje úgy véli, hogy a válaszának megadására biztosított határidő túl rövid, kellő idővel az eredetileg megállapított határidő lejárta előtt a meghallgatási tisztviselő elé terjesztheti az ügyet. A meghallgatási tisztviselő az információkérés hosszát és bonyolultságát, valamint a vizsgálat követelményeit szem előtt tartva határoz arról, hogy meg kell-e adni a határidő-hosszabbítást.

d) Az 1/2003/EK rendelet V. fejezete szerinti bizottsági vizsgálati intézkedés hatálya alá tartozó vállalkozások vagy vállalkozások társulásai jogosultak tájékoztatást kapni eljárási jogállásukról, vagyis arról, hogy vizsgálat folyik-e velük szemben, és amennyiben igen, mi az adott vizsgálat tárgya és célja. Ha egy ilyen vállalkozás vagy vállalkozások társulása úgy véli, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság nem tájékoztatta megfelelően eljárási jogállásáról, megoldás céljából a meghallgatási tisztviselő elé terjesztheti az ügyet. A meghallgatási tisztviselő határozatot hoz arról, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóságnak tájékoztatnia kell a kérést megfogalmazó vállalkozást vagy vállalkozások társulását eljárási jogállásáról. A kérést megfogalmazó vállalkozással vagy vállalkozások társulásával közölni kell ezt a határozatot.

3. FEJEZET

MEGHALLGATÁS IRÁNTI KÉRELMEK

5. cikk

Érdekelt harmadik személyek

(1) A 773/2004/EK rendelet 5. és 11. cikkében említett személyektől eltérő személyeknek és a 802/2004/EK rendelet 11. cikkének értelmében vett harmadik személyeknek (a továbbiakban: harmadik személyek) meghallgatási kérelmeiket a 773/2004/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének és a 802/2004/EK rendelet 16. cikkének megfelelően kell benyújtaniuk. A kérelmeket írásban kell benyújtani, és ki kell benne fejteni a kérelmező eljárás kimenetelében való érdekeltségét.

(2) A meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval történt konzultációt követően dönt a harmadik személyek meghallgatásáról. A meghallgatási tisztviselő egy harmadik személy kellő érdekeltsége meglétének mérlegelése során figyelembe veszi, hogy a versenyjogi eljárás tárgyát képező magatartás érinti-e a kérelmezőt és ha igen, milyen mértékben, illetve hogy a kérelmező megfelel-e a 139/2004/EK rendelet 18. cikkének (4) bekezdésébe foglalt követelményeknek.

(3) Ha a meghallgatási tisztviselő úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem rendelkezik kellő érdekeltséggel a meghallgatáshoz, írásban tájékoztatja a kérelmezőt ennek indokairól. Meg kell állapítani egy olyan határidőt, amelyen belül a kérelmező írásban ismertetheti az álláspontját. Ha a kérelmező a meghallgatási tisztviselő által megállapított határidőn belül írásban ismerteti az álláspontját, és az írásbeli beadvány nem vezet eltérő értékeléshez, erről a megállapításról indokolt határozatban értesíteni kell a kérelmezőt.

(4) A meghallgatási tisztviselő az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése vagy a 139/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás megindításakor tájékoztatja a versenyjogi eljárásokban részt vevő feleket a meghallgatandó érdekelt harmadik személyek kilétéről, kivéve, amennyiben e tájékoztatás jelentős sérelmet okozna az adott személynek vagy vállalkozásnak.

6. cikk

A szóbeli meghallgatáshoz való jog; a panaszosok és a harmadik személyek részvétele a szóbeli meghallgatáson

(1) Azok a felek, akikhez a Bizottság kifogásközlést intézett, vagy más részt vevő felek kérésére a meghallgatási tisztviselő szóbeli meghallgatást tart annak érdekében, hogy az említett felek részletesebben is előadhassák írásbeli beadványaikat.

(2) A meghallgatási tisztviselő adott esetben, a felelős igazgatóval való konzultációt követően úgy határozhat, hogy - írásbeli észrevételeikben megfogalmazott ilyen irányú kérés esetén - lehetőséget biztosít a panaszosoknak és az 5. cikk értelmében vett érdekelt harmadik személyeknek arra, hogy kifejthessék álláspontjukat a kifogásközlés címzettjeként szereplő felek szóbeli meghallgatásán. A meghallgatási tisztviselő harmadik országok versenyjogi hatóságainak képviselőit is felkérheti, hogy az Unió és a harmadik országok között megkötött megállapodásoknak megfelelően megfigyelőként vegyenek részt a szóbeli meghallgatáson.

4. FEJEZET

IRATBETEKINTÉS, BIZALMAS KEZELÉS ÉS ÜZLETI TITOK

7. cikk

Az aktába való betekintés, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés

(1) Amennyiben az aktába való betekintéshez fűződő jogát gyakorló fél okkal feltételezheti, hogy a Bizottság rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyeket nem bocsátottak rendelkezésére, és ezek a dokumentumok szükségesek a meghallgatáshoz való jog megfelelő gyakorlásához, - a 3. cikk (7) bekezdésére is figyelemmel - a meghallgatási tisztviselőhöz intézett indokolt kérelemmel igényelheti az említett dokumentumokhoz való hozzáférést.

(2) A 3. cikk (7) bekezdésére figyelemmel, a más részt vevő felek, a panaszosok és az 5. cikk értelmében vett érdekelt harmadik személyek az alább felsorolt körülmények esetén indokolt kérelemmel fordulhatnak a meghallgatási tisztviselőhöz:

a) Más részt vevő felek, akik okkal feltételezhetik, hogy nem tájékoztatták őket a bejelentő feleknek címzett kifogásközlésről a 802/2004/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

b) Az a panaszos, akit a Bizottság a 773/2004/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján a panasz elutasítására irányuló szándékáról tájékoztatott, és okkal feltételezheti, hogy a Bizottság rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyeket nem bocsátottak rendelkezésére, és ezek a dokumentumok szükségesek jogainak megfelelő gyakorlásához, összhangban a 773/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével.

c) Az a panaszos, aki úgy véli, hogy nem kapta meg a kifogásközlés bizalmasnak nem minősülő változatát a 773/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően, vagy a kifogásközlés bizalmasnak nem minősülő változatát nem olyan módon állították össze, amely lehetővé tenné jogai hatékony gyakorlását, kivéve a vitarendezési eljárás hatálya alá eső ügyeket.

d) Azon e határozat 5. cikke szerinti érdekelt harmadik személy, aki okkal feltételezheti, hogy nem tájékoztatták az eljárás jellegéről és tárgyáról a 773/2004/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének, valamint a 802/2004/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Ugyanez vonatkozik arra a vitarendezési eljárás hatálya alá tartozó ügyben résztvevő panaszosra, aki okkal feltételezheti, hogy nem tájékoztatták az eljárás jellegéről és tárgyáról a 773/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(3) A meghallgatási tisztviselő az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozzá intézett kérésről indokolt határozatot hoz, és e határozatot közli a kérést megfogalmazó személlyel, valamint az eljárásban érintett bármely egyéb személlyel.

8. cikk

Üzleti titkok és egyéb bizalmas információk

(1) Amennyiben a Bizottság olyan információt szándékozik nyilvánosságra hozni, amely bármely vállalkozás vagy személy üzleti titkának vagy egyéb bizalmas információjának minősülhet, a Versenyjogi Főigazgatóság írásban tájékoztatja az utóbbiakat erről a szándékáról és annak indokairól. Meg kell határozni egy olyan határidőt, amelyen belül az érintett vállalkozás vagy személy előterjesztheti az írásbeli észrevételeit.

(2) Ha az érintett vállalkozás vagy személy ellenzi az információk nyilvánosságra hozatalát, a meghallgatási tisztviselő elé terjesztheti az ügyet. Ha a meghallgatási tisztviselő megállapítása szerint az információk nyilvánosságra hozhatók, mivel nem minősülnek üzleti titoknak vagy egyéb bizalmas információnak, illetve nyomós érdek fűződik a nyilvánosságra hozatalhoz, erről a megállapításról indokolt határozatban értesíteni kell az érintett vállalkozást vagy személyt. A határozat meghatározza azt az időpontot, amelyet követően az információt nyilvánosságra hozzák. Az értesítés és a nyilvánosságra hozatal között legalább egy hétnek kell eltelnie.

(3) Az (1) és (2) bekezdés értelemszerűen vonatkozik az információnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel útján történő nyilvánosságra hozatalára is.

(4) Ha egy fél védelemhez való jogának hatékony gyakorlása, valamint a titoktartáshoz fűződő jogos érdek közötti egyensúly megteremtése érdekében szükséges, a meghallgatási tisztviselő úgy határozhat, hogy az aktának a fél védelemhez való jogának gyakorlásához nélkülözhetetlen része tekintetében korlátozott hozzáférést biztosít a kérelmező fél részére, amely hozzáférés részleteit a meghallgatási tisztviselő állapítja meg.

5. FEJEZET

HATÁRIDŐK MEGHOSSZABBÍTÁSA

9. cikk

A határidők meghosszabbítása iránti kérelmek

(1) Ha a kifogásközlés címzettje úgy véli, hogy a kifogásközlés megválaszolására megszabott határidő túl rövid, a felelős igazgatóhoz intézett indokolt kérelemben igényelheti a határidő meghosszabbítását. E kérelmet kellő idővel a Szerződés 101. és 102. cikke szerinti eljárások eredeti határidejének lejárta előtt, továbbá legalább öt munkanappal a 139/2004/EK rendelet szerinti eljárások eredeti határidejének lejárta előtt kell benyújtani. Ha a kérelemnek nem adnak helyt, vagy a kifogásközlés azon címzettje, aki a kérelmet benyújtotta, nem ért egyet a biztosított hosszabbítás mértékével, az eredeti határidő lejárta előtt a meghallgatási tisztviselő elé terjesztheti az ügyet felülvizsgálat céljából. A meghallgatási tisztviselő a felelős igazgató meghallgatását követően eldönti, hogy szükség van-e határidő meghosszabbítására ahhoz, hogy a kifogásközlés címzettje hatékonyan élhessen a meghallgatáshoz való jogával, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy el kell kerülni az eljárások indokolatlan elhúzódását. A Szerződés 101. és 102. cikke szerinti eljárások során a meghallgatási tisztviselő többek között az alábbi tényezőket veszi figyelembe:

a) az akta mérete és bonyolultsága;

b) a kifogásközlés azon címzettje, aki a kérelmet benyújtotta korábban hozzáfért-e az információkhoz;

c) bármely más objektív akadály, amellyel a kifogásközlés azon címzettjének, aki a kérelmet benyújtotta esetlegesen szembe kell néznie észrevételeinek benyújtásakor.

Az első albekezdés a) pontjában foglaltak felmérése céljából a jogsértések számát, a jogsértés(ek) állítólagos időtartamát, a dokumentumok méretét és számát és a szakértői tanulmányok méretét és bonyolultságát kell figyelembe venni.

(2) Ha a más részt vevő felek, valamely panaszos vagy az 5. cikk értelmében vett érdekelt harmadik személy úgy vélik, hogy az álláspontjuk ismertetésére rendelkezésre álló határidő túl rövid, az eredeti határidő lejárta előtt kellő időben a felelős igazgatóhoz intézett indokolt kérelemmel igényelhetik a határidő meghosszabbítását. Ha a kérelemnek nem adnak helyt, vagy a más részt vevő fél, a panaszos vagy az érdekelt harmadik személy nem ért egyet a határozattal, a meghallgatási tisztviselő elé terjesztheti az ügyet felülvizsgálat céljából. A meghallgatási tisztviselő a felelős igazgató meghallgatását követően dönt arról, hogy meg kell-e adni a határidő-hosszabbítást.

6. FEJEZET

A SZÓBELI MEGHALLGATÁS

10. cikk

Szervezés és rendeltetés

(1) A meghallgatási tisztviselő megszervezi és lebonyolítja a Szerződés 101. és 102. cikke, valamint a 139/2004/EK rendelet végrehajtását szolgáló rendelkezések szerinti meghallgatásokat.

(2) A szóbeli meghallgatásokat a meghallgatási tisztviselő folytatja le, és ennek során teljes függetlenséget élvez.

(3) A meghallgatási tisztviselő gondoskodik a meghallgatás szabályszerű lebonyolításáról, valamint hozzájárul a meghallgatás és az annak alapján hozott döntések tárgyilagosságához.

(4) A meghallgatási tisztviselő gondoskodik arról, hogy a meghallgatás kellő lehetőséget nyújtson a kifogásközlés címzettjeinek, a más részt vevő feleknek, valamint a panaszosoknak és a szóbeli meghallgatáson való részvételre engedélyt kapott, az 5. cikk értelmében vett érdekelt harmadik személyeknek, hogy előadják álláspontjukat a Bizottság előzetes megállapításairól.

11. cikk

A szóbeli meghallgatás előkészítése

(1) A meghallgatási tisztviselő felel a szóbeli meghallgatás előkészítéséért, és megteszi az összes megfelelő intézkedést ennek érdekében. A szóbeli meghallgatás megfelelő előkészítése érdekében a meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval történő konzultációt követően előzetesen megküldheti a meghallgatásra meghívott személyek részére azoknak a kérdéseknek a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban felkéri őket álláspontjuk kifejtésére. A meghallgatási tisztviselő emellett jelezheti a meghallgatásra meghívott személyeknek a vita súlyponti területeit, különös tekintettel azokra a tényekre és kérdésekre, amelyeket a kifogásközlés szóbeli meghallgatást kérő címzettjei fel kívánnak vetni.

(2) Ebből a célból a meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval folytatott konzultációt követően tárgyalhat a meghallgatásra meghívott személyekkel és - adott esetben - a Bizottság szolgálataival a meghallgatás előkészítése érdekében.

(3) A meghallgatási tisztviselő előzetes írásbeli értesítést is kérhet a meghallgatásra meghívott személyek tervezett nyilatkozatának lényegi tartalmáról.

(4) A meghallgatási tisztviselő határidőt állapíthat meg a meghallgatásra meghívott valamennyi személy számára ahhoz, hogy megküldjék a nevükben részt vevő személyek jegyzékét. A meghallgatási tisztviselő a meghallgatás időpontja előtt kellő időben hozzáférhetővé teszi ezt a jegyzéket a szóbeli meghallgatásra meghívott valamennyi személy számára.

12. cikk

Időzítés és lebonyolítás

(1) A felelős igazgatóval folytatott konzultációt követően a meghallgatási tisztviselő meghatározza a meghallgatás dátumát, időtartamát és helyét. Elnapolás iránti kérelem esetében a meghallgatási tisztviselő dönt annak engedélyezéséről vagy elutasításáról.

(2) A meghallgatási tisztviselő dönt arról, hogy a meghallgatás során új dokumentumok előterjesztése elfogadható-e, továbbá hogy egy fél nevében kik hallgathatók meg.

(3) A meghallgatási tisztviselő lehetővé teheti azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intéztek, a más részt vevő feleknek, a panaszosoknak, a meghallgatásra meghívott más személyeknek, a Bizottság szolgálatainak és a tagállamok hatóságainak, hogy kérdéseket tegyenek fel a meghallgatás során. Amennyiben kivételesen egy kérdés egészében vagy részben nem válaszolható meg a szóbeli meghallgatáson, a meghallgatási tisztviselő engedélyezheti, hogy meghatározott határidőn belül írásban adjanak választ. Ezen írásbeli választ a szóbeli meghallgatás valamennyi résztvevőjének át kell adni, kivéve, ha a meghallgatási tisztviselő a kifogásközlés címzettjének védelemhez való joga vagy bármely személy üzleti titka vagy más bizalmas információja védelme érdekében másként dönt.

(4) Ha a meghallgatáshoz való jog érvényesítése érdekében szükséges, a meghallgatási tisztviselő a felelős igazgatóval folytatott konzultációt követően lehetővé teheti az érintett felek, a más részt vevő felek, a panaszosok vagy az 5. cikk értelmében vett érdekelt harmadik személyek számára, hogy a szóbeli meghallgatást követően további írásbeli észrevételeket terjesszenek elő. A meghallgatási tisztviselő meghatározza az ilyen dokumentumok előterjesztésének határidejét. A Bizottság nem köteles figyelembe venni az említett határidőt követően beérkezett írásbeli észrevételeket.

13. cikk

Az üzleti titkok védelme és a bizalmas kezelés a szóbeli meghallgatáson

Általában minden személyt a meghallgatáson részt vevő összes többi meghívott személy jelenlétében hallgatnak meg. A meghallgatási tisztviselő úgy is határozhat, hogy adott személyeket külön, zárt ülésen hallgat meg, figyelembe véve üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdeküket.

7. FEJEZET

AZ IDŐKÖZI JELENTÉS ÉS AZ ÉSZREVÉTELEK MEGTÉTELÉHEZ VALÓ JOG

14. cikk

Időközi jelentés és észrevételek

(1) A meghallgatási tisztviselő időközi jelentést nyújt be a Bizottság illetékes tagjának a meghallgatásról és az annak alapján általa levont következtetésekről, figyelemmel az eljárási jogok hatékony gyakorlásának tiszteletben tartására. Az e jelentésbe foglalt észrevételek többek között az alábbi eljárási kérdéseket érintik:

a) a dokumentumok nyilvánosságra hozatala és az aktába való betekintés;

b) a kifogásközlés megválaszolásának határideje;

c) a meghallgatáshoz való jog betartása;

d) a szóbeli meghallgatás szabályos lefolytatása.

A jelentés másolatát meg kell küldeni a versenypolitikáért felelős főigazgatónak, a felelős igazgatónak, valamint a Bizottság egyéb illetékes szolgálatainak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésen túl, és attól függetlenül, a meghallgatási tisztviselő észrevételeket tehet az eljárások továbbfejlesztésével és pártatlanságával kapcsolatban. Ennek során a meghallgatási tisztviselő különösen arról gondoskodik, hogy a Bizottság határozattervezeteinek elkészítése során kellően figyelembe vegyék a tárgyhoz tartozó valamennyi tényt - legyenek azok az érdekeltek szempontjából akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek -, beleértve az esetleges jogsértés súlyossága és időtartama tekintetében releváns ténybeli elemeket. Ezen észrevételek többek között vonatkozhatnak további információk szükségességére, egyes kifogások visszavonására, további kifogások megfogalmazására, vagy az 1/2003/EK rendelet V. fejezete szerinti további vizsgálati intézkedésekre irányuló javaslatra.

A versenypolitikai főigazgatót, a felelős igazgatót és a Jogi Szolgálatot tájékoztatni kell ezekről az észrevételekről.

8. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS VITARENDEZÉSEK

15. cikk

Kötelezettségvállalások és vitarendezések

(1) Az eljárásokban részt vevő azon felek, akik az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének megfelelően kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tegyenek, a 9. cikk szerinti eljárás bármely szakaszában a meghallgatási tisztviselőhöz fordulhatnak eljárási jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében.

(2) A kartellügyek azon felei, akik részt vesznek a 773/2004/EK rendelet 10a. cikke szerinti vitarendezési megbeszéléseken, a vitarendezési eljárás bármely szakaszában a meghallgatási tisztviselőhöz fordulhatnak eljárási jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében.

9. FEJEZET

ZÁRÓJELENTÉS

16. cikk

Tartalom és a határozat elfogadása előtti továbbítás

(1) A meghallgatási tisztviselő az ügyben a tanácsadó bizottság elé terjesztendő határozattervezet alapján írásbeli zárójelentést készít a 14. cikk (1) bekezdésében említett eljárási jogoknak az eljárások minden szakaszában történő hatékony gyakorlása tiszteletben tartásáról. A jelentés azt is megvizsgálja, hogy a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

(2) A zárójelentést meg kell küldeni a Bizottság illetékes tagjának, a versenypolitikáért felelős főigazgatónak és a felelős igazgatónak, valamint a Bizottság egyéb illetékes szolgálatainak. A zárójelentést el kell juttatni a tagállamok illetékes hatóságainak, valamint - az EGT-megállapodás 23. és 24. jegyzőkönyvében meghatározott, együttműködésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban - az EFTA Felügyeleti Hatóságának.

17. cikk

A Bizottsághoz történő benyújtás és a közzététel

(1) A meghallgatási tisztviselő zárójelentését a Bizottság elé kell terjeszteni az határozattervezettel együtt, hogy a Bizottság egyedi ügyben hozott döntése során teljeskörűen tájékozott legyen az eljárás lefolytatásával kapcsolatos valamennyi lényeges információról, továbbá arról, hogy az eljárások folyamán tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlásához való jogot.

(2) A meghallgatási tisztviselő a határozat tervezetében történt esetleges módosítások ismeretében annak Bizottság általi elfogadását megelőzően módosíthatja a zárójelentést.

(3) A Bizottság a határozattal együtt megküldi a meghallgatási tisztviselő zárójelentését a határozat címzettjeinek. A Bizottság a határozattal együtt közzéteszi a meghallgatási tisztviselő zárójelentését az Európai Unió Hivatalos Lapjában, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelméhez fűződő jogos érdeket.

10. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezés

(1) A 2001/462/EK, ESZAK határozat hatályát veszti.

(2) A 2001/462/EK, ESZAK határozat alapján már megtett eljárási intézkedések továbbra is hatályban maradnak. Az e határozat hatálybalépése előtt hozott vizsgálati intézkedések tekintetében a meghallgatási tisztviselő elutasíthatja a 4. cikk szerinti hatáskörének gyakorlását.

Azokban az esetekben, amikor az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárás megindítására, vagy a 139/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás megindítására e határozat hatálybalépését megelőzően került sor, az e határozat 14. cikke szerinti időközi jelentés és a 16. cikk szerinti zárójelentés nem terjed ki a vizsgálati szakaszra, kivéve, ha a meghallgatási tisztviselő másként dönt.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 308., 2000.12.8., 26. o.

(2) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(3) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(4) HL L 123., 2004.4.27., 18. o.

(5) HL L 133., 2004.4.30., 1. o.

(6) HL C 303., 2007.12.14., 1. o.

(7) HL L 330., 1994.12.21., 67. o.

(8) HL L 162., 2001.6.19., 21. o.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.