21/2015. (V. 4.) OGY határozat[1]

a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról

Az Országgyűlés

1. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 5/B. §-a alapján elfogadja az 1. mellékletben foglalt, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját.

2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Gelencsér Attila s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Hegedűs Lorántné s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

1. melléklet a 21/2015. (V. 4.) OGY. határozathoz

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikája

1. Bevezetés[2]

1. Az Országgyűlés 2015-ben a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/70/Euratom irányelv) előírásaival összhangban első alkalommal elfogadta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját (a továbbiakban: nemzeti politika). Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény) 5/B. § (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát.[3]

1.1. A nemzeti politika 2020-ban történő felülvizsgálatát nem valamilyen új körülmény fellépése, egyéb műszaki projekt előrehaladása, vagy jelentősebb műszaki tudományos fejlődés indokolta, arra leginkább az Atomtörvényben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség.

1.2. A magyarországi villamosenergia-piacra vonatkozó fogyasztáselemzési vizsgálatok alapján minden forgatókönyv szerint a nettó villamosenergia-fogyasztás növekedése várható, a hazai kínálat pedig nem követi a villamosenergia-keresletet. A növekvő villamosenergia-fogyasztást nem lehetséges tisztán földgáz- és egyéb fosszilis bázison, illetve tisztán megújuló forrásokat felhasználó erőművekkel kielégíteni: stabil, hazai villamosenergia-termelésre van szükség olyan erőművekben, amelyek biztonságosan, megbízhatóan alaperőműként üzemelnek, belföldön, költséghatékonyan állítják elő az energiát. A Paksi Atomerőmű alaperőmű, szerepe megkerülhetetlen az energiaellátásban, hiszen a legnagyobb hazai energiatermelő, termelésével a villamosenergia-ellátás alapját adja. A Kormány felhívta az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása érdekében. Erre tekintettel 2022 decemberében az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének további meghosszabbításáról szóló 56/2022. (XII. 8.) OGY határozatban tudomásul vette a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai további üzemidő-hosszabbítását, ami az ország energiaszuverenitási, klímavédelmi és ellátásbiztonsági céljait szolgálja. Új körülmény, hogy az atomerőműben további, különösen a meghosszabbított üzemideje alatt új, alternatív, korábbitól eltérő gyártótól származó üzemanyag felhasználására is sor kerülhet. Mindezekre tekintettel a nemzeti politikát soron kívül felül kell vizsgálni.

1.3. Emellett a 2011/70/Euratom irányelvben foglaltak alapján, 2022 tavaszán az ARTEMIS (Integrated Review Service for Radioactive Waste and Spent Fuel Management, Decommissioning and Remediation) szakértői csoport vizsgálta hazánk radioaktívhulladék-kezelési és kiégett fűtőelem kezelési gyakorlatát. A szakértői felülvizsgálat megállapította, hogy Magyarország átfogó, kiterjedt és jól működő rendszert dolgozott ki és működtet a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos és hatékony kezelésének fenntartására és annak továbbfejlesztésére. Az ARTEMIS megállapításait fel kell használni a nemzeti rendszer további fejlesztése során.

2. Az atomenergia alkalmazásának története több, mint száz évre tekint vissza, jelentősége pedig az élet számos területén meghatározó. A radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások alkalmazása fontos szerepet tölt be Magyarországon a gyógyászat, az ipar, a mezőgazdaság, valamint az oktatás és a kutatás területén.[4]

A világ több, mint harminc országában működnek atomerőművek. Az atomerőművek létesítése, üzemeltetése és leszerelése generációkon átívelő feladat, amelyhez megfelelő nemzeti infrastruktúrát kell működtetni. Többek között ez teszi egyedülállóvá az atomenergia alkalmazását a nemzetgazdaság ágazatai között.[5]

3. Magyarországon a Paksi Atomerőmű jelentősen hozzájárul a hazai villamosenergia-termeléshez, a nukleáris termelés részaránya közel 50%. A hazai villamosenergia-felhasználáshoz képest a Paksi Atomerőmű villamosenergiatermelésének részaránya jelentősen meghaladja az egyharmadot.[6]

4. Az Országgyűlés 2014-ben elfogadta a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvényt (a továbbiakban: 2014. évi II. törvény), így az atomenergiának a jövőben hosszú távon is fontos szerep jut. A Nemzeti Energiastratégia szerint is a tervezett villamosenergia-termelési portfólióban és a villamosenergia-szektor dekarbonizálásában kulcsszerepet tölt be Paks II. megépítése és üzembe állása.[7]

5. A Nemzetközi Energiaügynökség is rávilágít arra, hogy a dekarbonizációs célok megvalósítása érdekében a hatékonyság és a megújuló energiákba történő beruházások jelentős növelése mellett szükség van az atomenergia alkalmazására is.[8]

6. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatja a tagállamokat a kis moduláris reaktorok biztonságos telepítésében, amelyek növelhetik az energiabiztonságot, miközben elősegítik a globális éghajlat-politikai célok elérését. Magyarország szorosan nyomon követi a kis moduláris reaktorok fejlesztését.[9]

7. Az Európai Bizottság az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: taxonómia végrehajtási rendelet) módosításával környezetileg fenntarthatónak minősítette az atomenergiával összefüggő egyes gazdasági tevékenységeket, elismerve a nukleáris energia energiaátmenetben betöltött szerepét. A taxonómia végrehajtási rendelet a technikai vizsgálati kritériumokon keresztül megerősítette a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelési programok kiemelt szerepét a nukleáris alapú energia-termelés fenntarthatósága szempontjából.[10]

8. A nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja, hogy megfogalmazza a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat (alapelveket), amelyek biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálják, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációira.[11]

9. A nemzeti politika megalkotása és rendszeres felülvizsgálata biztosítja a fejlődéshez és a globális működési környezet változásaihoz való alkalmazkodást, hozzájárul a fenntarthatóság mint a jövő generációk részéről elvárható általános követelmény teljesítéséhez, amely lépéskényszert jelent a technológiában rejlő további lehetőségek feltárására és majdani kiaknázására. A nemzeti politika alapot biztosít a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti program (a továbbiakban: nemzeti program) elkészítéséhez és rendszeres felülvizsgálatához is, ami a nemzeti politikában megfogalmazott célok megvalósításának módját adja meg.[12]

10. A társadalom számára elfogadható és a fenntarthatósághoz illeszkedő biztonságos megoldást kell alkalmazni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag kezelésére. E cél elérése érdekében a legbiztonságosabb műszaki megoldások közül kell válogatni, ami esetenként hazai, illetve nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységet igényel, figyelembe véve az átmeneti tárolás lehetőségét is, amely rugalmasságot ad a rendszernek.[13]

11. Az atomenergia hosszú távú biztonságos alkalmazásának érdekében fogadja el az Országgyűlés a nemzeti politikát a Kormány előterjesztésére. A jelen nemzeti politika legfontosabb elemei a vonatkozó jogszabályokban, a kormányzat elvárásaiban, a hatóságok és az atomenergia alkalmazóinak gyakorlatában korábban is jelen voltak. Fontosságukra való tekintettel, a nemzetközi elvárásoknak és kötelezettségeknek - különösen a 2011/70/Euratom irányelvben foglaltaknak - megfelelően került megalkotásra a nemzeti politika.[14]

1.1 Szabályozási háttér

Az atomenergia békés célú alkalmazásának hazai hatályos jogi szabályozása a vonatkozó európai uniós előírásoknak maradéktalanul megfelel, teljesíti az aláírt nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeket és összhangban van a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaival.

A 2011/70/Euratom irányelv 4. cikke értelmében a tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn.[15]

A 2011/70/Euratom irányelvben foglaltaknak való megfelelés céljából az Atomtörvény előírja, hogy az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére nemzeti politikát fogad el. A nemzeti politika és annak felülvizsgálata előkészítéséről az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv) felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A radioaktív hulladékokkal és a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos egyes feladatokat ellátó szerv kijelöléséről, tevékenységéről és annak pénzügyi forrásáról szóló 215/2013. (VI. 21.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint a Kormány által kijelölt szerv, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.) készíti elő a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politika tervezetét, valamint elvégzi a nemzeti politika szakmai felülvizsgálatát a miniszter részére.[16]

1.2 A nemzeti politika tárgya

A nemzeti politika az országban képződött és képződő összes radioaktív hulladékra és kiégett üzemanyagra egyaránt vonatkozik, keletkezésüktől a végső elhelyezésükig, figyelembe véve a nukleáris létesítmények leszerelését is.

A nemzeti politika hatálya nem terjed ki a nyersanyag-kitermelő iparágakból származó olyan hulladékokra, amelyek radioaktívak lehetnek, és amelyek az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlament és tanács irányelv hatálya alá tartoznak, így a jelen nemzeti politika nem foglalkozik az uránércbányászattal és annak hatásaival, amelyekre külön kormányhatározatok vonatkoznak.

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos tennivalókat a vonatkozó jogszabályok szerinti közép- és hosszú távú tervek foglalják össze. A tervek a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkját és azok üzemidő-hosszabbítását, továbbá az egyéb hazai nukleáris létesítményeket is figyelembe véve tartalmazzák a folyamatban lévő programokat és az elvégzendő feladatokat a radioaktívhulladék-tárolók lezárásáig.

A közép- és hosszú távú tervekben figyelembe vett kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék mennyisége tekintetében változást jelent, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi II. törvényt. E törvény értelmében a paksi telephelyen két új atomerőművi blokk létesül, amelyek üzemeltetése során kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék képződik, a létesítmény leszerelése pedig további radioaktív hulladék képződésével jár. A nemzeti politika bemutatja azokat a követelményeket, amelyeket érvényesíteni kell az új atomerőművi blokkok kiégett üzemanyagának és radioaktív hulladékainak elhelyezése, valamint leszerelésének tervezése során, és kitér arra is, hogyan kell ezeket a tevékenységeket illeszteni a már elindult - az eddigi tervekben figyelembe vett - programokhoz.[17]

1.3 A nemzeti politika végrehajtása: a nemzeti program

Az Atomtörvény értelmében a Kormány a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmények leszerelésére kiterjedően - a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató - nemzeti programot fogad el, amelynek peremfeltételeit a nemzeti politika és az évente felülvizsgált közép- és hosszú távú terv határozza meg. A nemzeti politika és a nemzeti program ötévenkénti felülvizsgálata előkészítéséről a kijelölt szerv - jelenleg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. - javaslata alapján a miniszter gondoskodik. A politika és a program felülvizsgálatára szükség esetén hamarabb is sor kerülhet, ha azt új körülmények fellépése, a műszaki tudományos fejlődés vagy a nemzeti program végrehajtása során valamely műszaki projekt előrehaladása indokolttá teszi.

A nemzeti politika összefoglalja a nemzeti program kidolgozásához és végrehajtásához alkalmazandó alapelveket. Bemutatja a jelenlegi helyzetet, ezen belül a radioaktív anyagok és az atomenergia alkalmazását, a szabályozási és intézményi kereteket, valamint a radioaktív hulladékok osztályozásának szabályait. A jelen nemzeti politikában fogalmazódnak meg az üzemanyagciklus zárására, a radioaktív hulladékok kezelésére és a nukleáris létesítmények leszerelésére vonatkozó politikák. Végezetül a nemzeti politika összefoglalja a lakosságnak a döntések meghozatalába történő bekapcsolására vonatkozó követelményeket és módszereket, azaz a nyilvánosság biztosításának politikáját.[18]

2. Alapelvek és kötelezettségek

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésekor a nemzetközi kötelezettségekkel és ajánlásokkal összhangban megfogalmazott, az Atomtörvényben és végrehajtási rendeleteiben rögzített - az atomenergia alkalmazására általában, illetve a csak erre a szakterületre vonatkozó - alapelveket kell érvényesíteni.

2.1 Általános alapelvek

1. Az atomenergiát csak olyan módon szabad alkalmazni, hogy az ne veszélyeztesse a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az anyagi javakat. Az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi előnyök nagyobbak legyenek, mint a lakosságot, a munkavállalókat, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok.

2. Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos kezelését olyan módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.

3. A magyar államnak kell vállalnia a Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősséget, kivéve az oktató- és kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol ilyen üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, és azt véglegesen visszafogadják, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat. További kivételek az egészségügyben és iparban alkalmazott külföldi eredetű használaton kívüli zárt sugárforrások (ahol a sugárforrások alkalmazására vonatkozó engedélyesek felelőssége olyan intézkedések biztosítása, hogy ezek visszakerüljenek a külföldi értékesítőhöz vagy a gyártóhoz).[19]

4. A magyar államnak kell viselnie a végső felelősséget a Magyarországon keletkező kiégett üzemanyagnak és radioaktív hulladéknak feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába vagy harmadik országba történő szállítása esetén is ezen anyagok biztonságos és felelősségteljes végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.

5. A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot és a magyarországi besugárzás során keletkezett kiégett üzemanyag feldolgozásából származó nagy aktivitású radioaktív hulladékot alapvetően Magyarországon kell véglegesen elhelyezni, kivéve ha a szállítás időpontjában a végleges elhelyezést vállaló országgal - a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével - hatályban van olyan megállapodás, amely szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladék az érintett ország radioaktívhulladék-tárolójába szállítható végleges elhelyezés céljából.[20]

6. Rendszeresen felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell az atomenergia alkalmazásának biztonsági követelményeit a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével. Az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazását Magyarország nemzetközi szerződések keretében vállalt együttműködéssel is elősegíti.[21]

7. Az atomenergia biztonságos alkalmazását a tudomány és a technika összehangolt fejlesztésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével, továbbképzésével kell támogatni.

8. Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy a betervezett tevékenységek a megfelelő időszakban rendelkezésre álló technológiai színvonalon megvalósíthatók legyenek.

9. Az atomenergia alkalmazója köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenysége révén keletkezett radioaktív hulladék mennyisége, illetve aktivitása a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű legyen.[22]

2.2 A kiégett fűtőelem és a radioaktív hulladék biztonságos kezelésének szavatolására irányuló alapelvek

1. A biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van az atomenergia alkalmazása során.

2. A kiégett üzemanyagot és a radioaktív hulladékot biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, elsősorban passzív megoldások alkalmazásával.[23]

3. Az atomenergia alkalmazása során alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben.[24]

4. Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy ne jöhessen létre ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció.

5. Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy a lakosságnak és a munkavállalóknak valamennyi forrásból származó évi sugárterhelése ne haladja meg azt a dóziskorlátot, amelyet az erre vonatkozó jogszabály - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével - meghatároz.[25]

6. Ezt a sugárterhelést mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és ennek megfelelően kell szabályozni a környezetbe történő kibocsátásokat.[26]

7. Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy a rendkívüli esemény bekövetkezésének kockázata csökkenjen, kialakulása megelőzhető, következménye tervszerűen elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás káros hatása az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre csökkenthető legyen.

2.3 A nemzeti rendszer kialakításával kapcsolatos kötelezettségek

A 2011/70/Euratom irányelv 5. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettség szerint "a tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan olyan nemzeti jogalkotási, szabályozási és szervezeti rendszert (a továbbiakban: nemzeti rendszer) hoznak létre és tartanak fenn, amely megállapítja a hatásköröket, és rendelkezik az érintett hatáskörrel bíró szervek közötti koordinációról". Fenti előírásoknak megfelelően a nemzeti rendszerrel kapcsolatos elvárások a következők:[27]

1. Nemzeti programot kell készíteni és fenntartani a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó tevékenységek és feladatok végrehajtására az Atomtörvényben meghatározottak szerint. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket. A vonatkozó intézkedéseket a fokozatosság elve alapján - azaz a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék által jelentett kockázattal arányosan - kell végrehajtani.[28]

2. Hatékony jogi szabályozást kell készíteni és biztosítani kell annak rendszeres felülvizsgálatát. Az atomenergia békés célú felhasználásának biztonságát és védettségét felügyelő - a hatósági tevékenység végzése során az indokolatlan befolyástól mentes, azaz ténylegesen - független szervet vagy szerveket kell létrehozni és fenntartani. Biztosítani kell, hogy a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére megfelelő szerv kerüljön kijelölésre. A kijelölt szervezetek hatáskörét, feladatait, működésük és koordinációjuk módját jogszabályokban kell meghatározni.[29]

3. A jogszabályi követelményeknek rögzíteniük kell, hogy a kiégett fűtőelem vagy radioaktív hulladék kezelése kizárólag a jogszabályban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Engedélyezési rendszert kell kialakítani a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló tevékenységek és létesítmények vonatkozásában.[30]

4. Rendelkezni kell a végrehajtási intézkedésekről, beleértve a tevékenység felfüggesztését és az engedély módosítását, visszavonását vagy érvénytelenítését is, adott esetben a biztonságosabb körülményeket eredményező alternatív megoldásokra vonatkozó követelményekkel együtt.

5. Megfelelő, tényeken alapuló és dokumentált ellenőrzési, irányítási, döntéshozatali, dokumentációs, jelentéstételi és hatósági rendszert kell kialakítani és fenntartani a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag kezelésére szolgáló tevékenységek, illetve létesítmények vonatkozásában, beleértve azok valamennyi életciklus szakaszát.[31]

6. Alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, ennek elérése érdekében a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki vagy amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység engedélyese.

7. Az alapvető biztonsági célkitűzés és a védettségi követelmények iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert kell létrehoznia és fenntartania a biztonságot és védettséget felügyelő szerveknek, valamint a kockázattal járó tevékenységet végző szervezeteknek.[32]

8. Az engedélyesnek és a hatáskörrel rendelkező szerveknek fel kell készülniük nukleáris vagy sugárbiztonságot sértő esemény bekövetkezésére és a szükséges intézkedések végrehajtására (beleértve a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket is).[33]

9. A kiégett üzemanyagra és a radioaktív hulladékokra vonatkozóan az elsődleges felelősség azt terheli, akinél azok keletkeznek, vagy meghatározott körülmények esetén az engedményest, akire a hatáskörrel rendelkező szervek ezt a felelősséget átruházták.[34]

10. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeit annak kell viselnie, akinél ezek az anyagok keletkeznek.

11. A nemzeti politikát és nemzeti programot úgy kell kialakítani, hogy a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségei a biztonsági szempontok betartása mellett az ésszerűen elérhető legkisebbek legyenek, így elősegítve a nukleáris alapú villamosenergia-termelés hosszú távú versenyképességét.[35]

12. A radioaktív hulladék átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésének költsége a radioaktív hulladék, illetve kiégett üzemanyag keletkezéséhez vezető tevékenység engedélyesét, költségvetési intézmény esetén a központi költségvetést terheli.[36]

13. Az atomenergia alkalmazóinak az Atomtörvényben meghatározott köre - az abban előírt módon - elkülönített állami pénzalapba, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (a továbbiakban: Alap) befizeti a kiégett üzemanyag- és a radioaktívhulladék-kezelési, illetve a nukleáris létesítmény leszerelési költségeinek fedezetét.[37]

14. Az állam köteles az Atomtörvényben meghatározottak szerint biztosítani az Alap értékállóságát.[38]

15. A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságának növeléséhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenység költsége az adott létesítmény engedélyesét terheli.[39]

16. A központi költségvetésből kell fedezni az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét.

17. Gondoskodni kell arról, hogy az atomenergia alkalmazásában szerepet játszó és felelősséggel rendelkező állami szervek és szervezetek, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladéktároló engedélyese a személyzetre vonatkozó megfelelő oktatási és képzési rendszert alakítson ki. Ennek megalapozása érdekében a felsőoktatásban és a szakképzésben gondoskodni kell a folyamatos szakember-utánpótlás számára megfelelő kompetenciákat nyújtó képzések fenntartásáról, fejlesztéséről és infrastrukturális hátterük biztosításáról. Gondoskodni kell továbbá a jogszabály szerinti kötelező sugárvédelmi képzések folyamatos fejlesztéséről. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelése során felmerülő tudományos és műszaki kihívások kezelésére célzott hazai kutatás-fejlesztésre van szükség.[40]

18. Biztosítani kell, hogy a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos információk mindenkinek rendelkezésre álljanak, beleértve annak biztosítását is, hogy a hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyekről tájékoztassák a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani addig a szintig, ameddig ez nem veszélyezteti a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget.[41]

19. Biztosítani kell a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, hogy a lakosság megkapja a megfelelő lehetőségeket a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételre.[42]

20. Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető, tudományos, technikai és egyéb ismereteket - a kockázatokra is kiterjedően - oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés, a közművelődés útján az állampolgárokkal rendszeresen ismertetni kell.

21. A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles tájékoztatni - a vonatkozó eljárásrend szerint - minden rendkívüli eseményről a lehető legrövidebb időn belül a lakosságot, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, továbbá - figyelembe véve a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket - a megfelelő nemzetközi szervezeteket.

22. A nukleáris létesítmény tervezési és megvalósulási adatainak és az üzemeltetési jellemzőknek rendelkezésre kell állniuk a leszerelési tervek megalapozása és azok időszakos felülvizsgálata érdekében. A radioaktívhulladék-tárolókat befogadó kőzet környezetének telephelykutatásával, monitorozásával kapcsolatos adatoknak, továbbá a létesítmény tervezésével és megvalósulásával kapcsolatos információknak rendelkezésre kell állniuk a leszerelési és lezárási tervek, továbbá az aktív intézményes ellenőrzési időszakra történő áttérés megalapozása érdekében. Ezen adatok gyűjtését, elemzését, értékelését és archiválását az engedélyeseknek folyamatosan végezniük kell.[43]

23. A kiégett üzemanyag és radioaktívhulladék-kezelés során gondoskodni kell az ember és a környezet védelme érdekében szükséges minden indokolt intézkedés meghozataláról.[44]

3. Jelenlegi helyzet

3.1. Az atomenergia alkalmazása Magyarországon[45]

3.1.1. Magyarországon közel 400 engedélyes alkalmaz radioaktív sugárforrásokat és közel 50 engedélyes alkalmaz nukleáris anyagokat, továbbá több ezer engedélyes alkalmaz ionizáló sugárzást radioaktív anyagot vagy röntgenberendezést. Magyarországon az ionizáló sugárzás egészségügyi és ipari alkalmazása a múlt század közepétől kezdve széleskörűen elterjedt. Az egészségügyben alkalmazott ionizáló sugárzást kibocsátó modern képalkotó és daganatterápiás berendezések részei a korszerű orvosi gyakorlatnak. Az ionizáló sugárzás alkalmazása az élelmiszerbiztonsági eljárásoknál, és más ipari alkalmazásokban is mindennapos eljárássá vált a termékek hibáinak feltárásában, az anyaghibákból eredő üzemzavarok megelőzésében és a gyártásközi termékek minőségellenőrzésében, továbbá a hővel vagy vegyszerrel történő sterilázás helyett, számos helyen ionizáló sugárzással végzik a termékek sterilizációját.

3.1.2. Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés és hőtermelés. A négy, egyenként 506-508 MW névleges villamos teljesítményű blokkból álló Paksi Atomerőmű meghatározó szereplője a hazai villamosenergia-termelésnek. Az atomerőmű által termelt hőenergia távhő formájában ingatlanok fűtésére és meleg víz ellátására is alkalmazott. Az erőmű alkalmas a Pakshoz közelebbi helyeken további nukleáris alapú távhőrendszerek létrehozására.

3.1.3. A megnövekedett villamosenergia-igények egyértelműen jelzik, hogy importkitettségünk csökkentése érdekében indokolt az új blokkok megépítése mellett a jelenlegi kapacitások további üzemidő-hosszabbítása. A 2014. évi II. törvény értelmében a paksi telephelyen új atomerőművi blokkok létesülnek, így az atomenergia meghatározó szerepe a hazai villamosenergia-termelésben hosszú távon fennmarad. Az atomenergia meghatározó szerepet játszik jelenleg is, és hosszú távon is Magyarország klímavédelmi célkitűzéseinek teljesítésében, a villamosenergia-szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának lehető legalacsonyabb szinten tartásában. Az atomenergia bevált, megbízható tiszta energiaforrás, így szélesebb körű alkalmazása elengedhetetlen a dekarbonizációs céljaink eléréséhez. Az új atomerőművi blokkokkal, valamint az atomerőmű üzemidejének további meghosszabbításával Magyarország energiabiztonsága és energiafüggetlensége hosszú távon lesz fenntartható, illetve garantált a zöld átállása, valamint az energiaimport-függőség csökkenése.

3.1.4. Fontos kutatási és oktatási célokat szolgál az Energiatudományi Kutatóközpont Kutatóreaktora (a továbbiakban: Budapesti Kutatóreaktor), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének Oktatóreaktora (a továbbiakban: Oktatóreaktor). A Budapesti Kutatóreaktor jelentős szerepet vállal a gyógyászatban és az iparban használt radioaktív izotópok gyártása területén.

3.2 Szabályozási és intézményi keretek[46]

3.2.1. Az Atomtörvényben foglalt feladatok végrehajtásáról az atomenergia-felügyeleti szerv és a feladatkörrel rendelkező miniszterek gondoskodnak. Az Országos Atomenergia Hivatal önálló szabályozó szervi jogállással rendelkezik. Feladatai ellátása során csak jogszabálynak van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől függetlenül, befolyásolástól mentesen látja el. Az Atomtörvény részletesen meghatározza az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében a felelősségi köröket.[47]

3.2.2. Az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenységi körében az Atomtörvényben meghatározott feladatok közül a nemzeti politika szempontjából alapvetően az alábbi hatáskörök emelendők ki:

1. a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonságával kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, értékelési, érvényesítési feladatok;

2. a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;

3. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;

4. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;

5. radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;

6. radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezése és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;

7. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;

8. a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;

9. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;

10. radioaktívhulladék-tároló telephelye kiválasztásának, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának és lezárásának engedélyezése, ellenőrzése;

11. a radioaktív anyagok tulajdonjoga megszerzésének, előállításának, termelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és ellenőrzése;

12. a fent felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezése és ellenőrzése;

13. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;

14. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának engedélyezése, az üzemeltetés megszüntetéséről szóló bejelentés tudomásulvétele;

15. az előző pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;

16. nukleáris anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésére, átadására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvétele;

17. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;

18. a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott, környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;

19. a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazásának befejezését követően a létesítmény, terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;

20. a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi ellenőrzési kötelezettség megállapítása, a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisainak nyilvántartása;

21. a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása, foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások jóváhagyása;

22. az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyelete;

23. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;

24. a nukleáris és más radioaktív anyagok sugárvédelmével összefüggő rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása.

25. az Atomtörvény felhatalmazása alapján egyes, az atomenergia békés célú alkalmazása tárgyában jogalkotási feladatok.[48]

3.2.3. Az Atomtörvény részletesen meghatározza az egészségügyért felelős miniszter hatáskörét és feladatait is. Ezeket a feladatokat az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el. A nemzeti politika szempontjából alapvetően az alábbi hatáskörök emelendők ki:

1. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályok ellenőrzése;

2. az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata működtetése;

3. a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítése és fenntartása;

4. a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátása;

5. a nukleáris veszélyhelyzetben való közreműködés a döntések sugáregészségügyi megalapozásában;

6. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyelete.

3.2.4. Az Atomtörvény kijelöli az energiapolitikáért felelős miniszter, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a földügyért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért, a közlekedésért, a bányászati ügyekért, a környezetvédelemért, a honvédelemért, a köznevelésért és a felsőoktatásért felelős miniszterek, valamint az atomenergia-felügyeleti szerv és a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv vezetőjének a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével összefüggő feladatait is, akik a kapott felhatalmazás alapján kiadták, illetve kiadják a végrehajtási rendeleteket.[49]

3.2.5. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. az Atomtörvényben és a radioaktív hulladékokkal és a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos egyes feladatokat ellátó szerv kijelöléséről, tevékenységéről és annak pénzügyi forrásáról szóló kormányrendeletben előírt alapfeladatai ellátása érdekében[50]

3.2.5.1. a tervezési és beszámolási feladatok körében:

3.2.5.1.1. javaslatot tesz a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és az azt megvalósító nemzeti programra, valamint azok rendszeres, legfeljebb ötévente történő felülvizsgálatára a nemzeti programban vizsgált változatok újraértékelése céljából,

3.2.5.1.2. előkészíti az Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú tervét, valamint a közép-és hosszú távú terv évenkénti felülvizsgálatát, ezen belül elvégzi az Alapba történő befizetési kötelezettségek meghatározásához szükséges számításokat és költségbecsléseket, továbbá javaslatot tesz az adott évi befizetési kötelezettségek mértékére,

3.2.5.1.3. előkészíti az Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramját,

3.2.5.1.4. előkészíti az Alapból finanszírozott tevékenységekről készített szakmai és pénzügyi beszámolókat,

3.2.5.1.5. ellátja az Alap kezelője által igényelt egyéb tervezési és beszámolási tevékenységet;

3.2.5.2. a telephely kiválasztással, vizsgálattal és értékeléssel kapcsolatos feladatok körében gondoskodik:

3.2.5.2.1. a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló telephelyének kiválasztásáról,

3.2.5.2.2. kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló telephely vizsgálatáról és értékeléséről,

3.2.5.2.3. a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezésére szolgáló tároló telephely vizsgálatáról és értékeléséről,

3.2.5.2.4. a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló telephely vizsgálatáról és értékeléséről;

3.2.5.3. a létesítéssel kapcsolatos feladatok körében gondoskodik:

3.2.5.3.1. a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítéséről és megvalósításáról,

3.2.5.3.2. a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítéséről és megvalósításáról,

3.2.5.3.3. a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezésére szolgáló tároló létesítéséről és továbbépítéséről,

3.2.5.3.4. a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítéséről és megvalósításáról,

3.2.5.3.5. a telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló, felszín alatti kutatólaboratórium létesítéséről;

3.2.5.4. a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag tárolásával összefüggő feladatok körében gondoskodik:

3.2.5.4.1. a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló működtetéséről, őrzéséről és lezárásáról,

3.2.5.4.2. a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, illetve átmeneti tárolására szolgáló tároló működtetéséről, őrzéséről és lezárásáról,

3.2.5.4.3. a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény működtetéséről és őrzéséről,

3.2.5.4.4. a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló működtetéséről, őrzéséről és lezárásáról,

3.2.5.4.5. a nagyon kis, a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék beszállításáról a tárolóba;

3.2.5.5. a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatok körében gondoskodik:

3.2.5.5.1. az előzetes leszerelési terv felülvizsgálatáról, a végleges leszerelési terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról,

3.2.5.5.2. a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően - leszerelésükig - azok fenntartásáról és őrzéséről,

3.2.5.5.3. a nukleáris létesítmény lebontásáról, helyszíne helyreállításáról;

3.2.5.6. gondoskodik a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszával kapcsolatos, a 3.2.5.1-3.2.5.5. pontban fel nem sorolt feladatok elvégzéséről.

3.3 A tevékenységek finanszírozása, források

A radioaktív hulladék átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozását az Atomtörvény által létrehozott elkülönített állami pénzalap biztosítja. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének költségeire (ezen belül a radioaktív hulladékok átmeneti tárolására és végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására és a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésére) a radioaktív hulladék, illetve kiégett üzemanyag keletkezéséhez vezető tevékenységek engedélyesei, valamint a költségvetés az Atomtörvényben meghatározott módon teljesítenek befizetéseket az Alapba 1998 óta. Az Alapra vonatkozó előírásokat az Atomtörvény határozza meg, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:[51]

1. Az Alap terhére kizárólag az Atomtörvényben meghatározott tevékenységeket lehet finanszírozni.

2. Az Alap kezelő szerve az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az Alap kezelőjének feladatait az Atomtörvény meghatározza.[52]

3. Az Alap kezelő szerve megvizsgálja, és egyetértése esetén az atomenergia-felügyeleti szerv előzetes szakmai értékelésével együtt jóváhagyásra az energiapolitikáért felelős miniszter elé terjeszti az Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, továbbá az éves munkaprogramokat és beszámolókat.[53]

4. Az atomerőmű az Atomtörvényben meghatározott feladatok finanszírozását az Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani.

5. Atomerőmű esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze az Atomtörvényben meghatározott feladatok finanszírozását.

6. Az Oktatóreaktor, valamint a Kutatóreaktor esetén az Atomtörvényben nevesített feladatok költségét azok felmerülésekor kell befizetni az Alapba. Az Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében.[54]

7. Az Alap értékállóságának biztosítása a központi költségvetés feladata az Atomtörvényben meghatározott módon.[55]

8. Az új atomerőművi blokkok vonatkozásában a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására és a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára, továbbá a blokkok leszerelésére vonatkozó hosszú távú programokat és költségbecsléseket - a meglévő létesítményeket is figyelembe véve -kell kidolgozni, amely alapján a leendő engedélyesnek az Alapba történő befizetést az első új blokk üzemeltetési engedélyének kiadását követő évben meg kell kezdenie. Az új atomerőművi blokkok engedélyese az üzemeltetési engedély hatálybalépését megelőzően, a radioaktív hulladék kezeléssel és kiégett üzemanyag kezeléssel kapcsolatos előkészítő feladatokkal kapcsolatban felmerülő költségeket eseti befizetéssel teljesíti az Alapba.[56]

9. A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, a tervezett üzemidőn túli üzemeltetésre tekintettel felül kell vizsgálni az Alapba történő befizetési kötelezettségre vonatkozó időszakot, emellett aktualizálni kell a közép- és hosszú távú tervekben meghatározott hosszú távú feladatok ütemezését és azok költségigényét.[57]

10. A közép- és hosszú távú terveket (referencia-forgatókönyvet) érintő módosításokat, amelyek a Paksi Atomerőmű befizetéseinek vonatkozásában jelentősebb hatással bírnak, különös tekintettel a további üzemidő-hosszabbításra, a leszerelés védett megőrzési időszakának csökkentésére, lehetőség szerint koordináltan, oly módon kell végrehajtani, hogy a befizetések átmeneti megemelkedése elkerülhető legyen.[58]

11. Az atomerőmű Alapba történő befizetésére vonatkozó számítási módszertant felül kell vizsgálni és a nemzeti programba be kell építeni.[59]

3.4. A radioaktív hulladékok osztályozása[60]

3.4.1. A radioaktív hulladék további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.

3.4.2. A kiégett üzemanyag az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrafeldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a végleges elhelyezéséről gondoskodni kell.

3.4.3. A radioaktív hulladékok osztályozását azok aktivitás tartalma, és a bennük található radionuklidok felezési ideje alapján az alábbiak szerint lehet elvégezni.

3.4.3.1. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetése során figyelembe kell venni. Mindenképpen ide sorolandó az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelése nagyobb mint 2 kW/m3.

3.4.3.2. Kis- vagy közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minősül az a radioaktív hulladék, amely nem tekinthető nagy aktivitású radioaktív hulladéknak.

3.4.3.3. Rövid élettartamú az a kis- vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék, amely csak korlátozottan tartalmaz 30 évnél hosszabb felezési idejű radionuklidot.

3.4.3.4. Hosszú élettartamú az a kis- vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a 30 évnél hosszabb felezési idejű radionuklid koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladék határértékeit.

3.4.3.5. Nagyon kis aktivitású az a kis aktivitású rövid élettartamú radioaktív hulladék, amelynél a 30 évnél nem hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) izotópra a benne lévő aktivitáskoncentráció nem nagyobb a specifikus mentességi aktivitáskoncentráció ötvenszeresénél, valamint 30 évnél hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) izotópra nem nagyobb az általános mentességi aktivitáskoncentráció értékénél és nem tartalmaz használaton kívüli zárt sugárforrást.

3.4.4. A további felhasználásra nem szánt zárt sugárforrások külön hulladékosztályt képviselnek, amelyeket használaton kívüli zárt sugárforrásként kell nyilvántartani. Ha a használaton kívüli zárt sugárforrások a jogszabályban foglalt feltételekkel végleges elhelyezésre alkalmas módon kerülnek kondicionálásra, a kondicionálás után keletkező hulladékcsomagot radioaktív hulladékként kell osztályozni.

3.4.5. A nemzeti politika a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladékokat - mivel azok végleges elhelyezése azonos módon, mélységi geológiai tárolóban történik - a továbbiakban együttesen nagy aktivitású hulladékként kezeli.

4. A nemzeti program mint a nemzeti politika céljainak végrehajtása

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára és a nukleáris létesítmény leszerelésére kiterjedően a nemzeti politika céljainak végrehajtására a 2011/70/Euratom irányelvben foglaltaknak megfelelően, az Atomtörvényben előírt módon nemzeti programot kell készíteni. A nemzeti program készítésekor kell figyelembe venni a hulladékkezelési programok elemei közötti, a magyarországi sajátosságoknak megfelelő összefüggéseket, végrehajtva a hazai jogszabályokban megfogalmazott követelményeket. Meg kell vizsgálni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket, beleértve azok minden lehetséges összetevőjét és azok időbeliségét is.[61]

A hulladékok keletkezését illetően hangsúlyosan figyelembe kell venni a nukleáris létesítmények jövőben esedékessé váló leszerelésének hatásait is. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatos tevékenységek időzítésénél kiemelt figyelmet kell fordítani azok reális kivitelezhetőségére. A kiégett üzemanyag kezelése kapcsán az a nukleáris üzemanyag-ciklus záró szakaszának peremfeltételei követelik meg a leginkább, hogy a többi hulladékkezelési programelem hozzá igazítható és illeszkedő legyen. A vonatkozó intézkedéseket a fokozatosság elve alapján kell végrehajtani, a közvélemény tájékoztatása mellett.[62]

A nemzeti program felülvizsgálata során is törekedni kell arra, hogy a fentiekben bemutatott összefüggések figyelembevételére reális lehetőség kínálkozzon. Az teszi nehézzé a nemzeti program elemei közötti keresztkapcsolatok figyelembevételének és a fokozatosság elvének egyidejű alkalmazását, hogy a peremfeltételek lassan bár, de csaknem folyamatosan változnak.[63]

A nemzeti programot a "mérlegelve haladj előre" - a hulladékkezelésben érdekelt szervezetek körében angolul a "do and see" elnevezésű - elv alkalmazásával célszerű kialakítani. Ez az elv annak figyelembevételét jelenti, hogy minden folyamat vagy program egymást követő olyan fázisokat tartalmazhat, amelyeknek határánál elágazási csomópontok lehetnek. E csomópontoknál - megfelelő mérlegelések eredményeként - meg kell hozni a nemzeti programot érintő döntéseket. Ez az elv egyszerre jelenti a cselekvés (előrehaladás) és a megfontoltság (mérlegelés) követelményét.

Az előrehaladás a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. által készített, közép- és hosszú távú tervekben rögzített referencia-forgatókönyvek alapján történik. E tervek az egyes programelemek adott peremfeltételek melletti legvalószínűbb megvalósulását mutatják, és a költségbecslések alapját képezik. A programelemeket meghatározó peremfeltételekben jelentős változást jelent a paksi telephelyen létesülő új atomerőművi blokkok és a további üzemidő-hosszabbítás esetén a Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjainak további üzemeltetéséből származó blokkok kiégett üzemanyagának és radioaktív hulladékainak figyelembevétele mennyiségi és időütemezési szempontból egyaránt. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó nemzeti programban a "mérlegelve haladj előre" elvnek megfelelően minden programelemnél meg kell jeleníteni azokat a döntési csomópontokat, amelyek lehetővé teszik az új atomerőművi blokkokban képződő kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének figyelembevételét.[64]

-[65]

A nemzeti program felülvizsgálatakor úgy kell kijelölni a programelemek tartalmát (az a nukleáris üzemanyag-ciklus záró szakaszának, a radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének politikáját) és azok ütemezését, hogy azok változtatására folyamatosan alkalom nyíljon még lehetőleg hosszú ideig. Ezt segíti elő a "mérlegelve haladj előre" elvet megvalósító lépcsőzetes döntéshozatali folyamat alkalmazása. A biztonsági követelmények teljes mértékű érvényesítése mellett így lehetőség van a nemzeti program végrehajtása során szerzett ismereteknek és tapasztalatoknak, valamint a műszaki fejlődés eredményeinek figyelembevételére. A "mérlegelve haladj előre" elv alkalmazása a nemzeti program rugalmasságához vezet. Ez a rugalmasság nem tartható fenn a hulladékkezelési programelemek mindegyikében a nemzeti program végéig, törekedni kell azonban arra, hogy a rugalmas szakasz a lehető leghosszabb legyen. Természetesen a programelemek kidolgozásakor azok biztonsága és megvalósíthatósága alapvető szempont, ugyanakkor figyelemmel kell lenni kialakításukkor a gazdaságossági szempontokra is.[66]

5. A nemzeti program peremfeltételei

A nemzeti program peremfeltételei erősen függenek a nemzetközi műszaki tudományos haladástól, így különösen a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakasza terén, és a nukleáris energia jövőbeli hazai alkalmazásának további fejlődésétől. A nemzeti politika rendszeres felülvizsgálata lehetővé teszi a peremfeltételek szükség szerinti módosítását.[67]

5.1. A kiégett üzemanyag forrása, kezelése, a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politika meghatározása[68]

5.1.1. A kiégett üzemanyag forrása, kezelése

5.1.1.1. Magyarországon kiégett üzemanyag a Paksi Atomerőmű reaktorainak energiatermelése következtében, valamint a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben, így az Oktatóreaktor és a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetése során keletkezik. A jövőben a kiégett üzemanyag mennyiségének növekedéséhez fog hozzájárulni a paksi telephelyen létesülő két új atomerőművi blokk is és a további üzemidőhosszabbítási projekt esetén a Paksi Atomerőmű 1-4. blokkjainak további üzemeltetése és leszerelése során keletkező radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek. A nukleáris üzemanyag kiégésére az atomreaktorban zajló maghasadásos láncreakció következtében kerül sor. Ezt követően az üzemanyagot a reaktorból kiemelik, mert az további energiatermelésre (az energetikai reaktorok esetében), illetve felhasználásra (oktató- és kutatóreaktorok esetében) abban a formában már alkalmatlan.

5.1.1.2. Az energetikai reaktorokban kiégett üzemanyag, miután az adott reaktorban további energetikai célra már nem használható, onnan eltávolítva több évnyi hűtést igényel, ami a reaktorok mellett elhelyezett pihentető medencékben, víz alatt történik. Ez után kerül sor a kiégett üzemanyag további hűtését biztosító átmeneti tárolására, ami a nemzetközi példák alapján megvalósulhat vizes és száraz tároló létesítményekben.

5.1.1.3. A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakasza kapcsán ma alapvetően két irányvonal létezik: a nyílt üzemanyagciklus, illetve a zárt üzemanyagciklus (az üzemanyag újrafeldolgozása, reprocesszálást alkalmazva). Nyílt üzemanyagciklus esetében a kiégett üzemanyag további feldolgozás nélkül, közvetlenül kerül végleges elhelyezésre, egy erre a célra kialakított mélységi geológiai tárolóban. A zárt üzemanyagciklus esetén sor kerül a kiégett üzemanyag feldolgozására, amelynek során a további energiatermelésre alkalmas urán és plutónium izotópokat elválasztják, és a feldolgozás melléktermékeként nagy aktivitású hulladék marad vissza, ami azonban jelentősen kisebb térfogatú, mint a feldolgozás előtti kiégett üzemanyag. A hulladékot, amennyiben abból a többi nagy aktivitású és a hosszú felezési idejű izotóp leválasztása nem történik meg, a kiégett fűtőelemekhez hasonlóan, mélységi geológiai tárolóban kell véglegesen elhelyezni, ugyanakkor kiemelendő, hogy a hulladékcsomag izotóp-összetétele, hulladékformája jelentősen eltér a kiégett üzemanyagétól, így a tároló mérete számottevően kisebb lehet. Az újrafeldolgozás során elválasztott plutóniumból és uránból újra fűtőelemeket lehet előállítani (újrafeldolgozott urán, illetve plutóniumot is tartalmazó "mixed oxide", azaz kevertoxid vagy MOX-üzemanyag), amelyek újrahasznosítása energetikai reaktorokban megtörténhet. Ekkor beszélünk részlegesen zárt üzemanyagciklusról. Az újrafeldolgozás megvalósulhat az urán és a plutónium újrahasznosítása nélkül is, de ebben az esetben az újrafeldolgozást végző országgal és az Európai Bizottsággal meg kell állapodni a hasadóanyagok értékesítésének vagy egyéb felhasználásáig azok tárolásának módjáról.

5.1.1.4. Az újrafeldolgozás komplex technológia, és ebből adódóan csak néhány ország rendelkezik vele. A jelenleg alkalmazott eljárásban az újrafeldolgozásból eredő hasadóanyagot tartalmazó kiégett fűtőelemekből - műszaki nehézségek miatt - általában nem nyerik ki ismételten a maradék hasadóanyagot, azaz a nukleárisüzemanyag-ciklus jelenleg részben tekinthető zártnak. A nukleárisüzemanyag-ciklus teljes zárása az urán, plutónium és az egyéb aktinidák teljes újrahasznosításával valósulhat meg. Ez a cél intenzív, ma is folyó kutatások alapján előreláthatólag a 21. század második felében valósulhat meg, valószínűleg negyedik generációs reaktorok alkalmazása révén. Figyelemmel arra a körülményre, hogy e terület a reprocesszálási-, hulladékelhelyezési technológiák és a negyedik generációs reaktorok bevezetése szempontjából is kutatás-fejlesztési munka tárgyát képezi számos országban, indokolt a világ ez irányú történéseinek aktív nyomon követése, és lehetőségeink rendszeres időközönként történő újraértékelése környezeti, gazdasági, ellátásbiztonsági és egyéb szempontból. A nemzeti program szintjén jelenik meg azon feladat, amely szerint az újrafeldolgozás technológiai, hulladékelhelyezési, hulladékkezelési és gazdasági vonatkozásainak átfogó vizsgálatát meg kell kezdeni, mivel a további döntések meghozatalához ezen vizsgálatok eredményei szükségesek.

5.1.1.5. Magyarországon a Paksi Atomerőműben keletkező kiégett üzemanyagot - a pihentető medencékből történő eltávolítás után - egy, az atomerőmű szomszédságában elhelyezkedő, moduláris rendszerű, szükség szerint bővíthető létesítménybe, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába szállítják, ahol azt ötven évig biztonságosan tárolják. Ennek a létesítménynek az engedélyese a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.

5.1.1.6. A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának következményeként keletkező többlet kiégett üzemanyag mennyiséghez igazodóan a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója bővítésének műszaki koncepcióját - jelenlegi technológiával vagy más tárolási megoldással (konténeres tárolás) - ki kell dolgozni.

5.1.1.7. A kiégett üzemanyag több évtizedes átmeneti tárolása - annak ellenére, hogy az nem tekinthető végleges megoldásnak - fontos eleme a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszának. Egyrészt azért, mert több évtizedes kutatási és létesítési folyamat szükséges ahhoz, hogy Magyarországon a kiégett üzemanyag vagy az újrafeldolgozás során keletkező nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék elhelyezéséhez elengedhetetlenül szükséges mélységi geológiai tároló megvalósuljon, amely ezen anyagok végleges elhelyezését jelenti. Másrészt az átmeneti tárolás lehetőséget ad arra, hogy a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politikával kapcsolatban a "mérlegelve haladj előre" elv alkalmazása mellett megalapozott döntés szülessen.

5.1.1.8. A paksi telephelyen létesülő új atomerőművi blokkok üzemeltetése során is jelentős mennyiségű kiégett üzemanyag fog keletkezni, amit a reaktorok mellett elhelyezett pihentető medencékben tárolnak majd néhány évig. A pihentető medencékből kiszállított kiégett üzemanyag hosszabb távú átmeneti tárolásáról vagy újrafeldolgozásáról ugyanakkor gondoskodni kell. A 2014. évi II. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 7. cikk 2. pontja lehetőséget ad arra, hogy - a pihentető medencékben történő tárolást követően - az új atomerőművi blokkok üzemeltetése során keletkező kiégett üzemanyagot a 2011/70/Euratom irányelvben foglaltak figyelembevételével technológiai tárolásra vagy technológiai tárolásra és újrafeldolgozásra Oroszországba szállítsák. A technológiai tárolás vagy újrafeldolgozás esetén a nagy aktivitású radioaktív hulladék tárolásának időtartama a hivatkozott egyezmény szerint 20 év, a meghosszabbítás lehetőségével.

5.1.1.9. A Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor kiégett üzemanyagának átmeneti tárolása az előbbi esetében a reaktor környezetében megvalósított medencékben, míg az utóbbi esetében száraz tárolócsövekben lehetséges. A fenti létesítményekben, azok tervezett üzemidejének végéig, megoldott a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása.

5.1.2. A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politika

5.1.2.1. A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politika - azaz a kiégett üzemanyag kezelési módjának - kiválasztása a nukleárisenergia-termeléssel összefüggő legnagyobb kihívások közé tartozik. A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politika kiválasztásakor a 2. alcím 2.1. és 2.2. pontjában szereplő alapelveket a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni kell, továbbá számos, hazánkra jellemző műszaki, gazdasági és lakossági elfogadhatósági szempontot is figyelembe kell venni.

5.1.2.2. Magyarországon a kiégett üzemanyag kezelését illetően még nem született végleges döntés, de a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása mellett folyamatban van egy mélységi geológiai tároló helyszínének kiválasztása, e tárolóra az 5.1.1. pontban a nukleáris üzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozóan tárgyalt bármelyik opció bevezetése esetén szükség lesz. Korábban a Paksi Atomerőmű, később a radioaktív hulladék kezeléséért felelős szervezet szakemberei foglalkoztak a hazai záró szakasz alternatíva kiválasztásával. Ezek a vizsgálatok és elemzések többször is ugyanarra az eredményre vezettek.

5.1.2.3. A nemzeti politika szintjén az energetikai reaktorok nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszával kapcsolatban ma még nem lehetséges végső döntést hozni, viszont azt rögzíteni kell, hogy mélységi geológiai tárolóra az országnak a nukleáris üzemanyag-ciklus záró szakaszára választott opciótól függetlenül szüksége van, az 5.2.2. pontban részletezettek szerint. A nukleáris üzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politikában a "mérlegelve haladj előre" elv alkalmazása azt jelenti, hogy az üzemanyagciklus záró szakaszára a nyílt üzemanyagciklus - azaz az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyag közvetlen hazai elhelyezése - mint referenciaforgatókönyv kerül meghatározásra, amely a vonatkozó költségbecslések alapját képezi a jelenleg üzemelő négy blokk esetében. A nukleárisüzemanyag-ciklus zárása területén a hazai és nemzetközi változásokat figyelemmel kell kísérni, szükség esetén be kell azokat építeni a záró szakaszra vonatkozó politikába, és ezzel egyidejűleg előre kell haladni a mélységi geológiai tároló telephelyének kiválasztásában. Jelenleg a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkjára vonatkozó terveket (a közép- és hosszú távú terveket, valamint a nemzeti programot) a meghosszabbított üzemidő és a nyitott üzemanyagciklus figyelembevételével kell összeállítani. E tervek felülvizsgálatára szükség lesz a működő atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, valamint az új atomerőművi blokkok nukleárisüzemanyag-ciklus zárási opcióinak vizsgálata miatt. Az új blokkok kiégett üzemanyagának átmeneti tárolására és a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó megoldás kialakítása során üzembiztonsági, stratégiai, ellátásbiztonsági, környezetvédelmi, fenntarthatósági, garanciális és gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni.

5.1.2.4. A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakasza esetében a megoldás optimalizálását hat blokk üzeme során keletkező kiégett üzemanyag műszaki kérdéseit együtt kezelve célszerű elvégezni. Akármilyen megoldás kerül kiválasztásra az új atomerőművi blokkok figyelembevétele mellett, a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára, a tervezést arra a forgatókönyvre alapozva kell elvégezni, hogy a kiégett üzemanyag vagy az újrafeldolgozás során képződő nagy aktivitású radioaktív hulladékok hazai, mélységi geológiai tárolóban kerülnek majd végleges elhelyezésre.

5.1.2.5. Az energetikai reaktorok tekintetében a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politika döntési mechanizmusát és időütemezését az ARTEMIS 2022. évi felülvizsgálat ajánlásával összhangban a nemzeti programban be kell mutatni.

5.1.2.6. Az Oktatóreaktor és a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetetése során keletkező kiégett fűtőelemek tulajdonságai az energetikai reaktorokból kikerülő kiégett üzemanyaghoz több szempontból hasonlóak, ugyanakkor lényegi eltérés, hogy a kutató- és az oktatóreaktorokban használatos üzemanyag mérete kisebb, dúsítási értéke pedig nagyobb.

5.1.2.7. A 2011/70/Euratom irányelv lehetővé teszi a kutatóreaktorok kiégett fűtőelemeinek olyan országba történő visszaszállítását, ahol kutatóreaktorokban használatos fűtőelemeket értékesítenek vagy gyártanak. A nemzeti politika ezt tekinti referencia-forgatókönyvnek.

5.1.2.8. A nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politikának fontos része az azzal összefüggő hazai kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása és a nemzetközi kutatási-fejlesztési projektek figyelemmel kísérése, az ország lehetőségeinek figyelembevételével.

5.2 A radioaktív hulladék forrása, kezelésére és elhelyezésére vonatkozó politika megfogalmazása

5.2.1. A radioaktív hulladék forrása és elhelyezésének lehetőségei[69]

5.2.1.1. Magyarországon a radioaktív hulladékok döntő mennyisége a Paksi Atomerőműben megvalósuló energiatermelés következtében és az erőmű későbbiekben esedékes leszerelésekor keletkezik. Radioaktív hulladék képződik továbbá az egyéb nukleáris létesítmények üzemeltetése, e létesítmények később esedékes leszerelése, valamint az atomenergia egyéb (ipari, mezőgazdasági, orvosi és kutatási) alkalmazása során.

5.2.1.2. A nemzeti politika általános szintű alapelveinek, valamint a biztonságos kezelés szavatolására irányuló alapelvek betartása érdekében, a nemzetközi gyakorlatot követve, az elkülöníthetően nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokat - a hulladék által jelentett potenciális kockázathoz igazodó - egyszerű felszíni tárolóban, a rövid élettartamú kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat az e hulladék befogadására tervezett tároló létesítményekben (felszíni vagy felszín alatti tárolóban) kell véglegesen elhelyezni. Magyarországon ma két, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére tervezett hulladéktároló üzemel.

5.2.1.2.1. A Püspökszilágyon működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló felszíni kialakítású létesítmény, amely alapvetően a nem atomerőművi eredetű, rövid élettartamú kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését szolgálja. A létesítmény részeként üzemelő átmeneti tároló fogadja be a nem atomerőművi eredetű hosszú élettartamú hulladékokat, amelyeket a későbbiekben megvalósuló, mélységi geológiai radioaktívhulladéktárolóban kell majd véglegesen elhelyezni a biztonsági alapelvek betarthatósága érdekében.

5.2.1.2.2. A Bátaapátiban üzemelő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, amely felszín alatti, de nem mélységi geológiai formációban kialakított tároló, amelyben a hatóság által jóváhagyott hulladék átvételi követelményeknek megfelelő, kis- és közepes aktivitású, szilárd vagy szilárdított radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére kerül sor.

5.2.1.3. A nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve a hosszú élettartamú kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére a nemzetközi konszenzust elfogadva mélységi geológiai hulladéktárolókban kerül sor. Abban is egységes álláspont alakult ki a hulladékkezelésben nemzetközileg érintett szervezetek körében, hogy a mélységi geológiai tárolók alkalmasak lehetnek a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére is, illetve ilyen tárolók szükségesek a feldolgozott kiégett üzemanyag maradékainak elhelyezéséhez is. A fentieket figyelembe véve kijelenthető, ahogyan ezt az 5.1 pont is bemutatta, hogy Magyarországnak a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politikától függetlenül szüksége van egy mélységi geológiai tároló kialakítására, hiszen nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve hosszú élettartamú kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék megjelenésére és elhelyezésére a nukleárisüzemanyag-ciklus záró szakaszára vonatkozó politikától függetlenül is fel kell készülni.

5.2.1.4. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékok, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására rendelkezésre álló megoldások mellett előre kell haladni a végleges elhelyezésre szolgáló tároló létesítmény telephelyének kiválasztásával, amelynek megvalósítása több évtizedet igényelhet. A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére alkalmas tároló telephelyének kiválasztása tárgyában évek óta folynak felszíni kutatások a Nyugat-Mecsek térségében. A jelenlegi ismeretek szerint a felszín alatti kutatásokat szolgáló laboratórium helyének kiválasztásához várhatóan még közel húsz év szükséges.

5.2.2. A radioaktív hulladék elhelyezésének politikája[70]

5.2.2.1. Hazánkban keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését Magyarországon létesített radioaktívhulladék-tárolókban kell megvalósítani. A tárolókat úgy kell kialakítani, hogy a telephely, a befogadó kőzet és az alkalmazott műszaki megoldások az elhelyezett hulladék jellemzőihez igazodóan együttesen biztosítsák a hulladék elzárását és elszigetelését az élő környezettől. Ezen politika alkalmazása a kis- és közepes aktivitású hulladékok vonatkozásában a végrehajtás fázisába jutott, ami azt jelenti, hogy e hulladékok elhelyezését erre a célra létrehozott tárolókban valósítjuk meg. Fejlesztésükkel, biztonságuk növelésével és folyamatos bővítésükkel a felmerülő igényeket - különös tekintettel a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának, valamint Paks II. üzembe állásának következményeként keletkező többlet radioaktív hulladék elhelyezésének biztosítását - követni kell a továbbiakban.

5.2.2.2. A nemzetközi gyakorlat és ajánlások, valamint a gazdasági, hatékonysági megfontolások miatt indokolt a nagyon kis aktivitású hulladékok szeparált elhelyezéséről gondoskodni a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok befogadására alkalmas tároló létesítésével. A nemzeti programban a tároló telephelyének kiválasztásával és megvalósításával kapcsolatos feladatokat és azok időütemezését meg kell határozni.

5.2.2.3. Tekintettel arra, hogy Magyarország hosszú távon számol a nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel, megoldást kell biztosítani a további intézményi eredetű radioaktív hulladékok elhelyezésére is. Ezzel összefüggésben, továbbá arra való tekintettel, hogy Magyarországon szükség van egy új, nagyon kis aktivitású radioaktívhulladék-tárolóra, a nemzeti program szintjén meg kell jeleníteni a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének rendszerszintű optimalizálására irányuló lehetséges forgatókönyveket, az ezekhez kapcsolódó feladatokat, valamint időütemezést. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Közös Egyezménye keretében tartott 2022. évi felülvizsgálati értekezleten megfogalmazott javaslattal összhangban a forgatókönyveknek be kell mutatniuk az intézményi és atomerőművi eredetű hulladékok közös létesítményben történő kezelésének lehetséges szinergiáit, továbbá ki kell térniük az országban található jelentős aktivitású sugárforrások használaton kívül kerülését követő kezelési stratégiájára is.

5.2.2.4. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését Magyarországon stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, de alkalmas a kiégett üzemanyag feldolgozása során keletkezett hulladékok befogadására is, annak függvényében, hogy milyen nukleárisüzemanyag-ciklus zárási politika kiválasztására kerül sor. Ezen a ponton a radioaktív hulladék elhelyezésének politikája összekapcsolódik a nukleáris üzemanyag-ciklus zárás politikájával; a mélységi geológiai radioaktívhulladék-tárolót úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy abban együttesen elhelyezhető legyen a nagy aktivitású és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag.

5.2.2.5. Fontos eleme a radioaktív hulladékok elhelyezési politikájának a radioaktív hulladékok visszanyerhetőségének kérdése. A hulladék-elhelyezési rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy a lezárást megelőzően, a betárolás során indokolt esetben a hulladékok visszanyerhetősége biztosítható legyen. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a hulladékcsomagok visszanyerésének lehetőségére vonatkozó intézkedésnek nem lehet elfogadhatatlanul káros hatása a tároló létesítmény lezárását követő biztonságos állapot fenntartására.

5.3 A nukleáris létesítmények leszerelése

A nukleáris létesítmények leszerelése a nukleáris létesítmények leállítás utáni fenntartását, ellenőrzését és védelmét foglalja magába az elbontásukig bezárólag.

5.3.1 A nukleáris létesítmények üzemeltetésének időtávlata[71]

5.3.1.1. Az Atomtörvény meghatározásai alapján a magyarországi nukleáris létesítmények körébe soroljuk:

- a Paksi Atomerőmű létesítményeit,

- az Oktatóreaktort,

- a Budapesti Kutatóreaktort,

- a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját.

A nukleáris létesítmények leszerelése és lebontása radioaktív hulladék keletkezésével jár együtt. E nukleáris létesítmények leszereléséért és a leszerelés során keletkező radioaktív hulladékok elhelyezéséért felelős szerv - az Atomtörvény értelmében - a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.

5.3.1.2. A Paksi Atomerőmű 1982-ben kezdte meg üzemelését az első blokk üzembe helyezésével. A negyedik blokk 1987 óta üzemel. Az atomerőmű üzemidejének 30 évről 50 évre való meghosszabbítására irányuló eljárás 2012 és 2017 között sikeresen lezajlott, ennek megfelelően a nemzeti programban referencia-forgatókönyvként a Paksi Atomerőmű 50 éves üzemidejét kell figyelembe venni. A Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításáról szóló projekt keretében az engedélyes által a jövőben benyújtandó kérelmet az atomenergia-felügyeleti szerv blokkonként engedélyezi. A további üzemidő-hosszabbítás hatással lesz a Paksi Atomerőmű leszerelésére, leszerelési tervére, a közép- és hosszú távú tervekben elfogadott referencia-forgatókönyvre, ami jelenleg az ellenőrzött zóna 20 évig tartó védett megőrzése.[72]

5.3.1.3. Az Oktatóreaktor 1971 óta üzemel, amelynek a hazai szakemberek képzésében van jelentős szerepe. Az Oktatóreaktor jó műszaki állapotára tekintettel a 2017-ben lefolytatott időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményei alapján jelenleg 2027-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel, és az elmúlt évtizedben jelentős műszaki felújításon esett át. Jelenleg nem ismert olyan műszaki vagy jogi tényező, ami az üzemeltetési engedélyének további meghosszabbítását - a szükséges hatósági eljárások lefolytatása után - korlátozná. Ezért az Oktatóreaktor a 2027-es időszakos biztonsági felülvizsgálatra készül és üzemeltetésével legalább 2037-ig számolni lehet. Az Oktatóreaktorra az energiapolitikában meghatározott célkitűzések teljesítése, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a paksi új blokkok létesítéséhez kapcsolódó oktatási-kutatási feladatok miatt továbbra is hosszú távon szükség van. Fentiek alapján a létesítmény tervezett leszerelésére vonatkozó tervezési dátumot a nemzeti politika és program felülvizsgálatai során mindig aktualizálni kell.[73]

5.3.1.4. A Budapesti Kutatóreaktor 1959 óta üzemel. A létesítmény kutatási és izotópgyártási feladatokat lát el. 1986 és 1992 között a létesítményt felújították és korszerűsítették, így a tervezett üzemideje további 30 év. A Kutatóreaktor üzemidő-hosszabbítása folyamatban van. Üzemidő-hosszabbítás esetén leszerelésével a 2030-as évtized első felében kell számolni.[74]

5.3.1.5. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója modulárisan bővíthető egységekből (kamramodulokból) áll. Az új kamramodulok megvalósítása a Paksi Atomerőmű igényeinek megfelelően ma is folyamatosan zajlik. A központi fogadó épület és a hozzá tartozó technológia üzembe helyezése az első három kamramodullal együtt 1997-ben történt meg, a létesítmény tervezett üzemideje 50 év volt. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának leszerelése a Paksi Atomerőmű jelenleg működő blokkjainak leszerelésével együtt lesz esedékes. Ennek érdekében a szükséges műszaki megalapozás és biztonsági számítások alapján a létesítmény tervezett üzemidejét meg kell majd hosszabbítani. Miután a létesítmény üzemeltetése során kiemelt gondot fordít az üzemeltető az öregedés kezelésére, és a létesítmény biztonságát alapvetően passzív rendszerek szavatolják, az üzemidő meghosszabbításának engedélyezésére reális esély kínálkozik.

5.3.1.6. A paksi telephelyen létesülő két új atomerőművi blokk 2030-ban kezdheti meg üzemelését 60 éves tervezett üzemidővel, így a blokkok leállítására előreláthatóan a 2090-es évek elején kerül sor.[75]

5.3.2. A nukleáris létesítmények leszerelési politikája[76]

5.3.2.1. Az engedélyesek a nukleáris létesítmények leszerelési tervének rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti aktualizálása által kötelesek biztosítani, hogy azok kövessék a nukleáris biztonsági hatósági követelmények változását és a technológia fejlődését. A leszerelési tervnek a nemzeti programmal összhangban tartalmaznia kell a leszerelés ütemezését - szükség esetén a védett megőrzés időtartamát -, valamint a telephely hosszú távú hasznosítási elképzeléseihez igazodóan a leszerelés végállapotát. A Paksi Atomerőmű további üzemidőhosszabbításának referencia-forgatókönyvként történő figyelembevételével egyidejűleg - a nemzetközi trendekkel összhangban és az ARTEMIS felülvizsgálat javaslatára való tekintettel - a Paksi Atomerőmű leszerelésére alkalmazott, az ellenőrzött zóna 20 éves védett megőrzését tartalmazó politikát indokolt az azonnali leszerelés politikájára módosítani.

5.3.2.2. Amennyiben egy telephelyen több, különböző engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény is van, az összes nukleárislétesítmény-specifikus leszerelési tervben a nukleáris létesítmények közötti kölcsönhatást és kapcsolatokat is figyelembe kell venni.

5.3.2.3. Az új atomerőművi blokkok leszerelésére vonatkozó politikát a paksi telephelyen található többi nukleáris létesítmény leszerelési politikájával összhangban, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó programok időütemezését figyelembe véve kell kialakítani.

6. A nyilvánosság biztosítása a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésének folyamatában[77]

6.1. Az atomenergia alkalmazásának kulcskérdése a lakosság bizalmának és támogatásának elnyerése és folyamatos fenntartása. A nemzetközi gyakorlat vizsgálata is több példán keresztül igazolja a lakosság bevonásának szükségességét; azok a nemzeti programok tudnak sikeresen előrehaladni, ahol a közvélemény partneri együttműködése segíti azokat. A nemzeti politika ezért, a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban, az alapelvek között írja elő a nyilvánosság és az átláthatóság biztosítását, továbbá a lakosság bevonását a döntéshozatalba.

6.2. A nyilvánosság és az átláthatóság alapelvein nyugvó, a szakmai kérdéseket is megvilágító tájékoztatáspolitika megvalósításával együtt gondoskodni kell arról is, hogy a közvélemény a döntéshozatalba is bekapcsolódhasson. A lakosság a nemzeti politika tárgyát képező tevékenységekkel összefüggésben a környezetvédelmi és az atomenergia-felügyeleti szervek hatáskörébe tartozó döntések meghozatalába a jogszabályok keretein belül a közmeghallgatás jogintézménye útján kapcsolódhat be.

6.3. A hazai lakossági kapcsolattartás alapjaiban a tervezett vagy a megvalósult létesítmények környezetében kialakult ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásokkal történő együttműködésre épül. Ezen partneri együttműködések a radioaktívhulladék-kezelési programok beindulásának kezdeti szakaszában alakultak ki és azóta is folyamatosan működnek. Ez tette és teszi lehetővé ma is a programok sikeres előrehaladását, a létesítmények megvalósítását és azok problémamentes üzemeltetését. A lakossági együttműködés hazai modellje világviszonylatban is elismerést vált ki.

6.4. A hazai radioaktívhulladék- és kiégett üzemanyag-kezelési programok jelenleg négy helyszínhez kötődnek [Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Püspökszilágy-Kisnémedi; Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, Bátaapáti; Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Paks; nagy aktivitású hulladék-elhelyezési program, nyugat-mecseki kutatási terület]. Az érintett települések lakóinak száma több, mint 90 000 fő, ami már országos viszonylatban is számottevő. Mindhárom üzemelő hulladéktároló-létesítmény esetében kijelenthető, hogy azok működését a környezetben élő lakosság támogatja. Ezt támasztják alá a térségekben rendszeresen elvégzett közvélemény-kutatások eredményei is.

6.5. A helyben élő lakosoknak a kiégett üzemanyag- és radioaktívhulladék-kezelési programokhoz való pozitív hozzáállása megteremtéséhez jelentősen hozzájárul a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. és a térséget képviselő ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások konstruktív együttműködése. Ugyanakkor az információs technológiák széles körű elterjedése, a civil társadalom erősödése felhívja a figyelmet a létesítmények közvetlen környezetén túlmutató regionális, illetve országos programok fontosságára is.