Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2022.2.53 Az Mt. 270. § (2) bekezdése b) pontjának az a feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletére jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is. [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 270. § (2) bek. b) pontja]

A tényállás

[1] A kérelmező szakszervezet 2017. november 22-én megtartotta alakuló ülését, amelyen elfogadták az Alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. Az Alapszabály szerint a szakszervezet elnöke R. F., az elnökség tagjai K. J. és T. A. A Fővárosi Törvényszék kivonata szerint a kérelmezőt törvényszéki nyilvántartásba vették, amely végzés 2018. március 22-én emelkedett jogerőre. T. A. 2018. január 17-től munkaviszonyban gazdasági alelnök a kérelmezett munkáltatónál.

[2] A kérelmező 2019. január 9-én bemutatkozó levelet küldött a kérelmezettnek, melyben személyes találkozót kért, erre azonban a kérelmezett nem válaszolt. A kérelmező 2019. február 20-án kelt levelével jelezte a kérelmezettnek, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében konzultációt kért. A kérelmezett erre a megkeresésre sem válaszolt. A kérelmező 2019. november 6-án újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a kérelmezett azonban erre a levélre sem reagált. A kérelmező 2020. január 8-án ismét megkereste a kérelmezettet, utalva arra, hogy a szakszervezet negligálása miatt további lépésekre fog kényszerülni. A kérelmezett 2020. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a kérelmező nem igazolta képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy "amennyiben lenne is az M.-nél jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében az Mt. értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel".

[3] A kérelmező 2020. november 10-én kelt levelével ismételten megkereste a kérelmezettet, hivatkozva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 272. § (4) bekezdésére, mely szerint a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A kérelmező erre tekintettel élt az adatigénylés jogával, mellyel kapcsolatban 2020. november 30-i határidőt határozott meg. Kérése ahhoz kapcsolódott, hogy a szakszervezet felkészülten tudjon javaslatokat tenni az éves bérfejlesztések mértékére. Előadta, hogy az adatok birtokában a szakszervezet az Mt. 272. § (5) bekezdése alapján konzultációt fog kezdeményezni. A kérelmezett erre a megkeresésre sem válaszolt.

[4] A kérelmező 2021. január 8-án kezdeményezte a bértárgyalások és az ehhez kapcsolódó konzultáció lefolytatását, a találkozó javasolt idejét 2021. január 19-én 14.00 órában határozta meg. A korábban megküldött adatigénylésre 2021. január 22-én 16.00 óráig kérte a választ. A kérelmező ezt követően jogi képviselője útján fordult a kérelmezetthez, igazolva a védett tisztségviselő jogosultságát, de a kérelmezett erre a megkeresésre sem válaszolt. A kérelmezett továbbra sem reagált a megkeresésekre, így a kérelmező 2021. január 13-án küldött e-mailjében már konkrétan megjelölte, hogy a 2021. évi bértárgyalásokat 2021. január 19-én 14.00 órától szeretnék megkezdeni. Ezzel egyidejűleg kérte, hogy a bértárgyaláshoz szükséges adatokat a kérelmezett 2021. január 22-én 16.00 óráig küldje meg a részére. A kérelmezett a kezdeményezésre nem válaszolt és a kért tájékoztatást sem küldte meg.

A kérelem és ellenkérelem

[5] A kérelmező 2021. január 26-án előterjesztett kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatásra vonatkozó szabályt, amikor a 2021. január 22-én 16.00 óráig kért tájékoztatásnak nem tett eleget. Arra hivatkozott, hogy az Mt. 283. §-a alapján eltérést nem engedő Mt. 272. § (4) bekezdése a munkáltató jogsértését már önmagában megalapozza, így a szakszervezet kifejezett írásbeli kérelme ellenére nem tett eleget a munkavállalók széles körét érintő, a bérek 2018. és 2020. évek közötti alakulásával kapcsolatos és a bértárgyalásokhoz szükséges tájékoztatási kötelezettségének.

[6] A kérelmezett képviseleti jogosultságát vitató nyilatkozatával összefüggésben állította, hogy T. A. elnökségi tag az Alapszabály alapján vezető tisztségviselőnek minősül. A kért tájékoztatás terjedelmével és tartalmával összefüggésben előadta, hogy az igényelt tájékoztatás terjedelme nem haladja meg a HR osztálynál lévő bérrel kapcsolatos adatállomány mértékét, így az nem lépi túl az Mt. 6. §-a szerinti mércét. A konzultáció kért időpontjának és az adatszolgáltatás teljesítési határidejének egymáshoz képesti időpontjával összefüggésben állította, hogy a pontos adatok kézhezvételéig előzetesen tájékozódtak a munkavállalóktól, illetőleg terveik szerint kérdéseket intéztek volna a munkáltatóhoz.

[7] Az elkésettségre való hivatkozásával összefüggésben állította, hogy az adatigénylést 2021. január 13-án e-mailben küldte meg 2021. január 22-i határidővel, melyhez képest a 2021. január 26-i kérelme határidőben került benyújtásra. Előadta, hogy kérelmének tárgya nem a 2020. november 10-i megkeresés volt.

[8] A kérelmezett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kérelmező az Mt. 270. § (2) bekezdése szerinti képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősülne. Másodlagosan előadta, hogy a kérelmezőnek nem volt joga a tájékoztatáshoz az általa kért terjedelemben. Emellett hivatkozott arra, hogy a kérelmező határidőn túl fordult a bírósághoz.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[9] A törvényszék végzésével megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatási kötelezettségét. Megállapította, hogy a kérelem határidőben érkezett figyelemmel arra, hogy annak tárgya a 2021. január 13-án megküldött tájékoztatás kérés volt.

[10] Nem találta megalapozottnak a kérelmező képviseleti jogosultsága hiányára alapított kérelmezetti érvelést. Az Alapszabály, illetve a jegyzőkönyv minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a kérelmező a kérelmezettnél képviselttel rendelkező szakszervezet T. A. elnökségi tagságára figyelemmel. Rámutatott arra, hogy a kérelmező attól függetlenül is jogosult volt tájékoztatást kérni, hogy ezen jogosultságát előzetesen megfelelően igazolta-e vagy sem.

[11] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a kérelmezettnek az Mt. 6. § (2) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség elvéből következően abban az esetben is reagálni kell a szakszervezet megkeresésére, ha az abban foglalt tájékoztatást valamilyen okból nem kívánja megadni. Önmagában az, hogy a kérelmezett egyáltalán nem válaszolt a kérelmező tájékoztatás kérésére, megalapozza a jogsértés megállapítását. Ilyen esetben a bíróság a tájékoztatásra irányuló kérelem érdemi vizsgálata nélkül állapítja meg, hogy a kérelmezetti munkáltató nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!