BH 2022.2.53 Az Mt. 270. § (2) bekezdése b) pontjának az a feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletére jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is. [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 270. § (2) bek. b) pontja]

A tényállás

[1] A kérelmező szakszervezet 2017. november 22-én megtartotta alakuló ülését, amelyen elfogadták az Alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. Az Alapszabály szerint a szakszervezet elnöke R. F., az elnökség tagjai K. J. és T. A. A Fővárosi Törvényszék kivonata szerint a kérelmezőt törvényszéki nyilvántartásba vették, amely végzés 2018. március 22-én emelkedett jogerőre. T. A. 2018. január 17-től munkaviszonyban gazdasági alelnök a kérelmezett munkáltatónál.

[2] A kérelmező 2019. január 9-én bemutatkozó levelet küldött a kérelmezettnek, melyben személyes találkozót kért, erre azonban a kérelmezett nem válaszolt. A kérelmező 2019. február 20-án kelt levelével jelezte a kérelmezettnek, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében konzultációt kért. A kérelmezett erre a megkeresésre sem válaszolt. A kérelmező 2019. november 6-án újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a kérelmezett azonban erre a levélre sem reagált. A kérelmező 2020. január 8-án ismét megkereste a kérelmezettet, utalva arra, hogy a szakszervezet negligálása miatt további lépésekre fog kényszerülni. A kérelmezett 2020. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a kérelmező nem igazolta képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy "amennyiben lenne is az M.-nél jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében az Mt. értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel".

[3] A kérelmező 2020. november 10-én kelt levelével ismételten megkereste a kérelmezettet, hivatkozva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 272. § (4) bekezdésére, mely szerint a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A kérelmező erre tekintettel élt az adatigénylés jogával, mellyel kapcsolatban 2020. november 30-i határidőt határozott meg. Kérése ahhoz kapcsolódott, hogy a szakszervezet felkészülten tudjon javaslatokat tenni az éves bérfejlesztések mértékére. Előadta, hogy az adatok birtokában a szakszervezet az Mt. 272. § (5) bekezdése alapján konzultációt fog kezdeményezni. A kérelmezett erre a megkeresésre sem válaszolt.

[4] A kérelmező 2021. január 8-án kezdeményezte a bértárgyalások és az ehhez kapcsolódó konzultáció lefolytatását, a találkozó javasolt idejét 2021. január 19-én 14.00 órában határozta meg. A korábban megküldött adatigénylésre 2021. január 22-én 16.00 óráig kérte a választ. A kérelmező ezt követően jogi képviselője útján fordult a kérelmezetthez, igazolva a védett tisztségviselő jogosultságát, de a kérelmezett erre a megkeresésre sem válaszolt. A kérelmezett továbbra sem reagált a megkeresésekre, így a kérelmező 2021. január 13-án küldött e-mailjében már konkrétan megjelölte, hogy a 2021. évi bértárgyalásokat 2021. január 19-én 14.00 órától szeretnék megkezdeni. Ezzel egyidejűleg kérte, hogy a bértárgyaláshoz szükséges adatokat a kérelmezett 2021. január 22-én 16.00 óráig küldje meg a részére. A kérelmezett a kezdeményezésre nem válaszolt és a kért tájékoztatást sem küldte meg.

A kérelem és ellenkérelem

[5] A kérelmező 2021. január 26-án előterjesztett kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatásra vonatkozó szabályt, amikor a 2021. január 22-én 16.00 óráig kért tájékoztatásnak nem tett eleget. Arra hivatkozott, hogy az Mt. 283. §-a alapján eltérést nem engedő Mt. 272. § (4) bekezdése a munkáltató jogsértését már önmagában megalapozza, így a szakszervezet kifejezett írásbeli kérelme ellenére nem tett eleget a munkavállalók széles körét érintő, a bérek 2018. és 2020. évek közötti alakulásával kapcsolatos és a bértárgyalásokhoz szükséges tájékoztatási kötelezettségének.

[6] A kérelmezett képviseleti jogosultságát vitató nyilatkozatával összefüggésben állította, hogy T. A. elnökségi tag az Alapszabály alapján vezető tisztségviselőnek minősül. A kért tájékoztatás terjedelmével és tartalmával összefüggésben előadta, hogy az igényelt tájékoztatás terjedelme nem haladja meg a HR osztálynál lévő bérrel kapcsolatos adatállomány mértékét, így az nem lépi túl az Mt. 6. §-a szerinti mércét. A konzultáció kért időpontjának és az adatszolgáltatás teljesítési határidejének egymáshoz képesti időpontjával összefüggésben állította, hogy a pontos adatok kézhezvételéig előzetesen tájékozódtak a munkavállalóktól, illetőleg terveik szerint kérdéseket intéztek volna a munkáltatóhoz.

[7] Az elkésettségre való hivatkozásával összefüggésben állította, hogy az adatigénylést 2021. január 13-án e-mailben küldte meg 2021. január 22-i határidővel, melyhez képest a 2021. január 26-i kérelme határidőben került benyújtásra. Előadta, hogy kérelmének tárgya nem a 2020. november 10-i megkeresés volt.

[8] A kérelmezett érdemi ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kérelmező az Mt. 270. § (2) bekezdése szerinti képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősülne. Másodlagosan előadta, hogy a kérelmezőnek nem volt joga a tájékoztatáshoz az általa kért terjedelemben. Emellett hivatkozott arra, hogy a kérelmező határidőn túl fordult a bírósághoz.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[9] A törvényszék végzésével megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatási kötelezettségét. Megállapította, hogy a kérelem határidőben érkezett figyelemmel arra, hogy annak tárgya a 2021. január 13-án megküldött tájékoztatás kérés volt.

[10] Nem találta megalapozottnak a kérelmező képviseleti jogosultsága hiányára alapított kérelmezetti érvelést. Az Alapszabály, illetve a jegyzőkönyv minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a kérelmező a kérelmezettnél képviselttel rendelkező szakszervezet T. A. elnökségi tagságára figyelemmel. Rámutatott arra, hogy a kérelmező attól függetlenül is jogosult volt tájékoztatást kérni, hogy ezen jogosultságát előzetesen megfelelően igazolta-e vagy sem.

[11] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a kérelmezettnek az Mt. 6. § (2) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség elvéből következően abban az esetben is reagálni kell a szakszervezet megkeresésére, ha az abban foglalt tájékoztatást valamilyen okból nem kívánja megadni. Önmagában az, hogy a kérelmezett egyáltalán nem válaszolt a kérelmező tájékoztatás kérésére, megalapozza a jogsértés megállapítását. Ilyen esetben a bíróság a tájékoztatásra irányuló kérelem érdemi vizsgálata nélkül állapítja meg, hogy a kérelmezetti munkáltató nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének.