PK 261. szám
A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozat addig, amíg arról az érdekelt másik fél tudomást nem szerzett, általában visszavonható, a későbbi visszavonás hatályosságához a nyilatkozattal jogot szerzett másik érdekelt fél beleegyezése szükséges.
Az örökséget visszautasító nyilatkozatot az érdekelt másik félnek arról való tudomásszerzése előtt sem lehet visszavonni, de az érdekeltek közös megállapodással utóbb hatályát is megszüntethetik.
A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozat visszavonásával kapcsolatos jogértelmezési tétel lényegében a szerződés létrejöttére vonatkozó és a Ptk. 211-215. §-aiban foglalt rendelkezésnek felel meg. A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatok ugyanis rendszerint a hagyatéki vagyon átruházására, bizonyos feltételek kikötésére és más anyagi joghatás elérésére irányulnak, tehát szerződési ajánlat jellegűek.
Más a helyzet az örökséget visszautasító nyilatkozatnál, mivel ennek a jogi következménye az, hogy az illető örökös az öröklésből kiesik, s az őt illető örökségre nyomban (ipso iure) a többi örökös válik jogosulttá (Ptk. 600., 674. §). Az így beállott öröklésnek, illetőleg az ezt előidéző visszautasításnak a hatályát utóbb már csak megszüntetni lehet, ami az érdekeltek közös megegyezésével akadálytalanul megtörténhet per nélkül, azaz már a hagyatéki eljárás során is.
A hagyatéki eljárás során tett jognyilatkozatoknál azonban a közjegyzőnek figyelemmel kell lennie a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 52. §-ának (3), valamint 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, és - a He. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében - megfelelően alkalmazni kell a Pp. 3-4. §-aiban foglaltakat is.
Magától értetődik, hogy az érdekelt a nyilatkozatát, mégpedig mind az örökséget visszautasító egyoldalú, mind az egyéb kétoldalú nyilatkozatát megtámadhatja az általános ügyleti megtámadási alapokon (pl. jogellenes fenyegetés, tévedés címén) is.
Az előbbi a hagyatéki eljárás során a közjegyző előtt tett anyagi jogi nyilatkozatra vonatkoznak. Az eljárásjogi nyilatkozatok visszavonására a He. értelmében alkalmazandó Pp. rendelkezései szerint az a szabály érvényesül, hogy az eljárásjogi nyilatkozatok csak kivételesen, akkor nem vonhatók vissza, ha a visszavonást a jogszabály kifejezetten kizárja.
[A PK 297. számú állásfoglalással módosított szöveg. Kelt 1996. XII. 09.]