A szerződések érvénytelensége, Úmjs. 3. (HVG-ORAC, 338 B/5 oldal, 2014)

Kiadással kapcsolatos információk

Második, hatályosított kiadás

© Dr. Kiss Gábor, 2014

© Dr. Sándor István, 2014

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

A kézirat lezárva: 2014. április 30.

Szerzők:

1. Kiss Gábor:

1.3., 2., 6., 7.1., 7.2., 7.3., 7.8., 8.1., 9., 10., 11.

2. Sándor István:

1.1., 1.2., 3., 4., 5.1. 5.2., 5.3., 5.4., 7.4., 7.5., 7.6., 7.7., 8.2.

A HVG-ORAC a LexisNexis csoport partnere.

A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 232 0

Budapest, 2014

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása.

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Rövidítések jegyzéke

BDT Bírósági Döntések Tára

BH Bírósági Határozatok

Btk. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Ctv. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásáról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Cstv. A csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

EBH Elvi Bírósági Határozatok

Fgytv. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

GK Gazdasági Kollégium

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

ÍH Ítélőtáblai Határozatok

Inytv. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Kbt. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

Ktv. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény

LB Legfelsőbb Bíróság

Ltv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

Mt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mtj. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslata

PED A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának Elvi Döntése

PJD Polgári Jogi Döntvénytár

PK Polgári Kollégium

Pp. A Polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény

Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Ptké. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr.

régi Ptk. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

Tpvt. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

Ütv. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

Vht. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Előszó

A polgári jogban a szerződések létrejötte során kiemelt jelentőséggel bír az érvényesség kérdése. Számos bírósági jogvita központi elemét képezi a szerződés érvénytelensége, ami a Ptk. szabályozási rendszerében is fontos szerepet kap. Ez a kézikönyv alapvetően a gyakorló jogászok számára íródott, azzal a céllal, hogy bemutassa az érvénytelenséggel kapcsolatos hatályos jogi szabályozást és bírósági gyakorlatot, érintve emellett a magyar jogirodalomban az egyes kérdéskörökkel kapcsolatos szakmai vitákat is.

Az érvénytelenség témakörének első részletes és a mai napig aktuális feldolgozására a magyar szakirodalomban Weiss Emilia professzor asszony 1969-ben megjelent művében került sor. Az utóbbi időkben Vékás Lajos akadémikus professzor tanulmányai számos olyan kérdéskörre mutatnak rá, amelyek a joggyakorlatban jelentkező ellentmondások feloldására adnak iránymutatást, Menyhárd Attila egyetemi tanár több monografikus munkája pedig az érvénytelenség egyes részterületeinek tudományos, elsősorban összehasonlító jogi áttekintését adja. A jelen műben hangsúlyozottan támaszkodtunk az előzőekben megnevezett szerzők tudományos kutatási eredményeire.

A témakör egyes kérdéseinek elméleti, dogmatikai bemutatása mellett elsősorban a joggyakorlat és azon belül is a bírósági gyakorlat oldaláról kívánjuk bemutatni a szerződések érvénytelenségének területét. A mű részletesen elemzi a Ptk.-ban szabályozott semmisségi okokat a személyek jogában, a dologi jogban, a kötelmi jog általános és különös részében is, továbbá a megtámadhatósági okoknak a kötelmi jog általános részében ismert szabályait. A műben bemutatásra és elemzésre kerülnek a többek között a jogszabályba ütköző szerződések, a jó erkölcsbe ütköző szerződések, az uzsorás, a színlelt, a lehetetlen szolgáltatásra irányuló, az alakiság megsértésével megkötött szerződések csakúgy, mint a tisztességtelen szerződéses feltételek, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvénytelenségi okai és gyakorlata. A könyv végigvezeti az olvasót a Ptk. kötelmi jogi különös részében szabályozott szerződések esetében jelentkező tipikus érvénytelenségi okokon is, bemutatva az egyes szerződések specialitásait. A semmisségi okok mellett a könyvben feldolgozásra kerültek a megtámadhatósági okok is, így a feltűnő értékaránytalansággal kötött ügylet, a tisztességtelen általános szerződési feltételek, a tévedés, a megtévesztés és a fenyegetés. A műben külön fejezetben kerül kifejtésre az érvénytelenség esetén alkalmazandó jogkövetkezmények rendszere, így az eredeti állapot helyreállítása, a szerződés érvényesség, illetve hatályossá nyilvánítása, az állam javára marasztalás és a részbeni érvénytelenség. Az előzőeken túlmenően feldolgozásra kerültek a Ptk.-n kívüli, egyéb rokon jogterületeken ismert egyes fontosabb érvénytelenségi okok, így a társasági szerződés érvénytelensége, a fogyasztói szerződésekben ismert érvénytelenségi okok, valamint a fizetésképtelenségi jogban ismert esetek. A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében külön fejezetet szenteltünk az érvénytelenség perjogi vonatkozásainak elemzésére.

A kézikönyvet elsősorban a gyakorló jogászok számára ajánljuk, emellett azonban a jogi oktatásban is felhasználható az érvénytelenség kazuisztikájának feldolgozása során. Bízunk abban, hogy e klasszikus magánjogi témakörnek a joggyakorlat nézőpontjából történő bemutatására irányuló második, az új Ptk. szabályainak megfelelően átdolgozott kiadása hasznosnak bizonyul az olvasó számára.

A szerzők

Bevezetés

A szerződést akkor tekinthetjük érvényesnek, ha a felek akaratuknak megfelelő nyilatkozatot tesznek, vagyis az akaratuk és nyilatkozatuk egymással összhangban áll, nyilatkozatukat a jogszabályi előírásoknak megfelelő formában és tartalommal teszik meg és a szerződő felek részéről tett nyilatkozatok találkoznak, továbbá a felek akaratnyilatkozata alkalmas az általuk kívánt joghatás kiváltására. Az érvényes szerződéshez ebből eredően három konjunktív feltételnek kell megfelelnie, az akarat, a nyilatkozat és a kívánt joghatás tekintetében épnek kell lennie. Abban az esetben, ha az előzőekben felsorolt három elem bármelyike nem áll fenn, úgy a szerződés érvénytelennek minősíthető. A három feltétel valamelyikének hiánya nem feltétlenül jelenti az adott szerződés automatikus érvénytelenségét, a jogalkotó az egyes ügyleti hibák tekintetében ugyanis differenciál, és megkülönbözteti azokat az eseteket, amikor a hiba olyan súlyosnak tekintendő, hogy ipso iure az érvénytelenség, vagyis a semmisség jogkövetkezményét fűzi hozzá, és azokat az eseteket, amikor a sérelmet szenvedő fél diszkrecionális jogától teszi függővé a szerződés bírósági érvénytelenné nyilvánítását, vagyis a megtámadás jogának gyakorlását. A megtámadhatóság esetében a jogügylet csak akkor minősül érvénytelennek, ha az érvénytelenségi ok alapján a szerződésből sérelmet szenvedő fél kérelmére az érvénytelenséget a bíróság megállapítja.

1. Az érvénytelenségi okok a Ptk.-ban

A jelenlegi Ptk. rendszerében az érvénytelenségi okok ennek megfelelően az alábbiak szerint csoportosíthatók:

Semmisségi okok:

a) Akarathibából eredően:

− cselekvőképtelenség,

− színlelt szerződés,

− fizikai kényszer.

b) Nyilatkozati hibából eredően:

− alaki hibák, az alakiság megsértésével kötött szerződések.

c) A célzott joghatás hibájából:

− tilos szerződés (jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződések),

− jóerkölcsbe ütköző szerződés,

− uzsorás szerződés,

− fiduciárius hitelbiztosíték,

− fogyasztói jogot csorbító feltétel,

− fogyasztó joglemondó nyilatkozata,

− tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben,

− lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés,

− érthetetlen vagy ellentmondó kikötést tartalmazó szerződés.

Megtámadhatósági okok:

a) Akarathibából eredően:

− tévedés,

− megtévesztés,

− jogellenes fenyegetés,

− képviselő és képviselt közötti érdekellentét.