BH 2015.2.30 A vádlott korábbi elítéléseire, a büntetések kiállására vonatkozó adatok nem részei a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, s ezért támadhatatlan tényállásnak [Be. 423. § (1) bek., 258. § (3) bek. c) pont].

[1] A törvényszék a 2012. szeptember 6-án meghozott ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó IV. r. terheltet az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 273. §-ának (1) bekezdésébe ütköző társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

[2] Az ítélet ellen a IV. r. terhelt védője jelentett be fellebbezést. Ezt követően az időközben külföldön elfogott és Magyarországra visszaszállított IV. r. terhelt az ítéletet tudomásul vette, s hozzájárult ahhoz, hogy védője a másodfokú bíróság előtt a jogorvoslati kérelmet visszavonja. Ez meg is történt, így az elsőfokú bíróság ítélete a IV. r. terheltet érintően 2013. szep­tember 23-án jogerőre emelkedett.

[3] Az elsőfokú ítélet indokolása rögzíti, hogy a IV. r. terhelttel szemben a bíróság a 2001. január 21-én jogerős ítéletével az összbüntetés tartamát 8 év 5 hó és 8 nap börtönbüntetésben határozta meg.

[4] A tényállás ezt követően részletezi azt a - 2008. augusztus 26-án véghezvitt - cselekményt, amelynek alapján a bíróság a IV. r. terhelt bűnösségét az önbíráskodás bűntettének kísérletében megállapította.

[5] A jogerős ítélet ellen 2014. március 18-án a fellebbviteli főügyészség nyújtott be a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapozottan felülvizsgálati indítványt a IV. r. terhelt terhére. Álláspontja szerint a IV. r. terhelt esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére a Btk. 90. §-ának a) pontjában írt szabály megszegésével került sor. Az erkölcsi bizonyítvány adataiból kitűnően ugyanis a 8 év 5 hó 8 nap tartamú szabadságvesztésből a IV. r. terhelt 2007. szeptember 17-én került feltételes szabadságra. A feltételes szabadság 2009. október 22-i leteltére figyelemmel viszont az újabb szándékos bűncselekményt az előző szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el, így a jelen ügyben a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését a törvény kizárta.

[6] Ezért - minthogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás kiegészítésére (ekként a kiállási adatok pótlására) nincs lehetőség - az ítélet IV. r. terhelt tekintetében történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában - miként a nyilvános ülésen jelen lévő ügyész is - az indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.

[8] A védő a nyilvános ülésen - a Be. 423. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva, mely szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, amely a konkrét ügyben nem tartalmazza, hogy a IV. r. terhelt az előző szabadságvesztése végrehajtásának befejezése előtt követte el az újabb szándékos bűncselekményt - elsődlegesen a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta.

[9] A terhelt terhére törvényes határidőn belül, 2014. március 18. napján előterjesztett felülvizsgálati indítvány - a jogerősítő végzésnek az ügyészség részére történő kézbesítésére ugyanis 2013. szeptember 26-án került sor - alapos.

[10] A Be. 423. §-ának (1) bekezdése kétségkívül akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás irányadó, az nem támadható. A tényállás irányadó volta pedig nem csupán azt jelenti, hogy kizárólag az képezheti az anyagi jogi kifogások alapját, hanem azt is, hogy felülvizsgálat keretében annak kiegészítése vagy helyesbítése a Be. 352. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt módon - az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján (mely utóbbi a felülvizsgálati eljárásban eleve kizárt, hiszen a Kúria nem tárgyalást, hanem nyilvános ülést tart) - nem lehetséges.

[11] A Be. 258. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az ítélet és az ügydöntő végzés indokolásának összefüggően mit kell tartalmaznia, nevezetesen a

[12] b) pont szerint a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi elítélésére vonatkozó adatokat,

[13] c) pont értelmében pedig a tényállást.

[14] Ebből az következik, hogy a személyi körülmények tényei, valamint a korábbi büntetések adatai nem részei a tényállásnak, ehhez képest a felülvizsgálati eljárásban érinthetetlennek kizárólag az ügydöntő határozatban foglalt ún. történeti tényállás, illetőleg a személyi körülményekre vonatkozó azon tények tekintendők, melyekre nézve a bíróság bizonyítást folytatott le, s amelyeket adott esetben a bizonyítékok mérlegelésével állapított meg. A korábbi elítéléseket és a büntetések kiállását érintő adatok ezzel szemben objektívek, mérlegelő tevékenységet nem, hanem mindössze regisztrációt igényelnek, ezért - feltéve, hogy (mint a jelen ügyben is) az iratokban fellelhetők lévén, azokról a bíróságnak hivatalos tudomása volt - a felülvizsgálati eljárásban akkor is figyelembe vehetők és pótolhatók, ha azokat az ügydöntő határozat indokolása nem tartalmazza.

[15] A törvényszék által beszerzett adatokból kitűnik, hogy a 8 év 5 hó és 8 nap összbüntetésből a terheltet 2007. szeptember 14-én bocsátották feltételes szabadságra, feltételese 2009. október 22-én járt volna le.

[16] A jelen ügy tárgyát képező cselekmény 2008. augusztus 26-i elkövetési idejére figyelemmel tehát megállapítható, hogy a IV. r. terhelt e szándékos bűncselekményt a fentebb részletezett szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vitte véghez. A bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos régi Btk. 90. §-ának a) pontja és jelenleg hatályos Btk. a 2012. évi C. törvény 85. § (1) bekezdésének c) pontja egyaránt akként rendelkezik, hogy a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy a felfüggesztés próbaideje alatt követték el.

[17] Anyagi jogszabályt sértett tehát a törvényszék, amikor a régi Btk. 90. §-a a) pontjának I. fordulatában megjelölt kizáró ok ellenére a IV. r. terhelt szabadságvesztésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.

[18] Ezért a Kúria a Be. 416. § (1) bekezdése b) pontjának III. fordulatában meghatározott anyagi jogi szabályszegést megállapította, s a IV. r. terheltet érintően a megtámadott határozatot - jóllehet a fentebb kifejtettekből kitűnően a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti határozat meghozatalának eljárásjogi akadálya nem lett volna - a Be. 428. § (1) bekezdésének záró fordulata alapján hatályon kívül helyezte és a törvényszéket e terhelt tekintetében új eljárásra utasította. Ennek oka pedig az, hogy a IV. r. terhelttel szemben a bíróság a Be. XXV. Fejezetében részletezett szabályok szerint - a távollétében - folytatta le az eljárást, amelynek folytán a büntetés kiszabását befolyásoló tényezők feltárására korlátozottabban volt lehetőség.

(Kúria Bfv. III. 690/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. év szeptember hó 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő