BH 2022.2.63 Nem ütközik más jogszabályba a mezőőri járuléknak adott terület aranykorona értéke alapján történő meghatározása.

Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét, így a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó hatáskört is a polgármester gyakorolja. [2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 46. § (4) bek., 1997. évi CLIX. törvény (Fbőtv.) 18. § (1), (2) bek., 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 9. §]

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Fábiánsebestyén község polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdésében és a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezőőri szolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbőtv.) 19. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Fbőtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva megalkotta Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a mezei őrszolgálat működéséről és mezőőri járulékról szóló 5/2020. (III. 25.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), amelyet a jogszabályoknak való megfelelés érdekében a 6/2020. (V. 27.) önkormányzati rendelettel módosított. Az Ör. alapján 2020. április 1. napjától az érintett önkormányzat a község közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzésére és védelmére 3 fő önkormányzati rendész közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazásával mezei őrszolgálatot biztosít. A mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a termőföldet használó természetes személyt, jogi személyt és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetet - ha ez ismeretlen, a tulajdonost - terheli, akinek a termőföld a tárgyév január hó 1. napján a használatában van. A mezőőri járulék mértéke 150 Ft/AK/év.

[2] Az érintett önkormányzat polgármestere a Kat. 46. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörét gyakorolva a 2020. november 4. napján kelt

- Fs/1442-11/2020. számú határozatával az I. r. felperest a határozat közlését követően 444 419 forint, 2020. december 10. napjáig 444 419 forint,

- az Fs/1443-132020. számú határozatával az II. r. felperest a határozat közlését követően 1 555 914 forint, 2020. december 10. napjáig 1 555 914 forint,

- az Fs/1444-11/2020. számú határozatával az III r. felperest a határozat közlését követően 522 428 forint, 2020. december 10. napjáig 522 428 forint,

- az Fs/1445-11/2020. számú határozatával az IV. r. felperest a határozat közlését követően 345 381 forint, 2020. december 10. napjáig 345 381 forint

mezőőri járulék megfizetésére kötelezte.

[3] A felperesek az alperes határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt keresettel éltek, melyben elsődlegesen a határozatok megsemmisítését, másodlagosan a határozatok megváltoztatását kérték akként, hogy a bíróság a mezőőri járulék összegét szántók esetén 600 Ft/ha/év; gyep, illetve legelő esetén 200 Ft/ha/év figyelembevételével állapítsa meg. Harmadlagosan kérték, hogy a bíróság a Kúria Önkormányzati Tanácsánál indítványozza az Ör. felülvizsgálatát, visszamenőleges hatállyal való megsemmisítését, valamint a perben történő alkalmazásának kizárását. Álláspontjuk szerint az Ör. Alaptörvény-ellenes, mert annak megalkotására nem volt a polgármesternek hatásköre, másrészt magasabb jogszabályba ütköző módon nem az őrzendő terület után, hanem a területen lévő földek minősége alapján állapítja meg a mezőőri járulékot, aránytalanul magas összegben.

[4] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozataiban foglaltakat.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[5] A fenti előzmények után az indítványozó Szegedi Törvényszék a 8.K.700.139/2021/7. számú végzésével az eljárását felfüggesztette és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

[6] Az indítványozó - a Kat. 46. § (4) bekezdésére, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 9. §-ára, valamint az Alaptörvény 48. cikkére alapított - álláspontja szerint a polgármesternek nem volt hatásköre az Ör. meghozatalára, sem annak módosítására, a rendelet megalkotása ugyanis nem határidőhöz kötött, nem halaszthatatlan, meghozatalát nem tette szükségessé a koronavírusjárvány. Álláspontja szerint a polgármester (és az önkormányzat) járványügyi intézkedésként helyi szabályok megalkotására csak akkor, olyan tárgykörben jogosult, amelyre a kormány rendkívüli intézkedési körében - a humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetben - felhatalmazást ad számára.

[7] Az indítványozó bíróság kifejtette, hogy mivel a mezőőri járulék a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerint köztehernek minősül, melynek eleme a jogszabályon alapuló kiszámíthatóság, a fizetési kötelezettség mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a föld nyilvántartásba vett működési területhez igazodjon és ne a föld vagyoni (aranykorona) értékéhez. Álláspontja szerint a föld vagyoni értékéhez igazodó mezőőri járulék burkolt vagyonadót jelent. Előadta továbbá, hogy az Ör.-ben megállapított mezőőri járulék mértéke eltúlzott, szükségtelenül és aránytalanul magas, joggal való visszaélést takar.

[8] Mindezek alapján az indítványozó szerint az Ör. a Mötv. 9. §-ába, valamint az Fbőtv. 18. § (1) és (2) bekezdésébe ütközik.

[9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[10] Az érintett önkormányzat a védiratában az indítvány elutasítását kérte. Álláspontja szerint a polgármester feladat- és hatáskörét veszélyhelyzet idejére szólóan szabályozó Kat. 46. § (4) bekezdéséből éppen az következik, hogy a polgármester a mezőőri járulék tárgykörében rendeletet alkothat. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis a feladat- és hatáskörgyakorlás korlátairól is rendelkezik, e körben pedig a mezőőri járulék tárgyában hozott szabályozást nem nevesíti. Ebből következően az ilyen tárgyú rendelet nem tartozik abba a körbe, amelynek esetén a hivatkozott rendelkezés vagy más jogszabály kizárná a polgármester által történő megalkotását. Előadta továbbá, hogy a mezőőri járulék bevezetésére a szükségesség és az arányosság elvének szellemében került sor, mivel a koronavírusjárvány okozta veszélyhelyzetben az önkormányzat bevételei csökkentek, a mezőőrség önkormányzat általi, önerőből való fenntartása nehézséget okozott, ezért került sor a mezőőri szolgálat gazdák befizetéseiből történő finanszírozására, illetve az ennek alapjául szolgáló rendelet megalkotására.

[11] A mezőőri járulék mértékét illetően az önkormányzat hangsúlyozta, hogy az indítványban hivatkozott Fbőtv. 18. § (1) bekezdése nem a járulék mértékének maghatározására, hanem a mezőőri szolgálat működési területére vonatkozik. Az Ör. az arányosság és kiszámíthatóság elve alapján, közhiteles nyilvántartásban rögzített adatok figyelembevételével határozza meg a mezőőri járulék mértékét, szem előtt tartva a földterületek termőképességét, amely egyben a földhasználók teherbíró képességének figyelembevételét is jelenti. Rámutatott, hogy a mezőőri járulék, amely minden földhasználót ugyanúgy érint - azaz nem csak a természetes személyekre vonatkozik -, nem települési adóként került bevezetésre. Hozzátette, hogy mind a mezőőri járulék bevezetését, mind annak mértékét kizárólag a felperesek kifogásolták.