A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20593/2012/6. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 5. §, 9. §, 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 74. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Hőbl Katalin, Magosi Szilvia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.593/2012/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Marsi Edit ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Zsidai & Szekfű Ügyvédi Iroda által képviselt Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat (1102 Budapest, Szent László tér 29.) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. február 17-én meghozott 7.P.20.765/2007/37. számú ítélete ellen az alperes 38. sorszámon előterjesztett fellebbezése és a felperes Pf/3. sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Az alperest az elsőfokú eljárási illeték és perköltség fizetése alól mentesíti. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint elsőfokú perköltséget. A felperest terhelő illeték összegét 38.300 (harmincnyolcezer-háromszáz) forintról 157.300 (százötvenhétezer-háromszáz) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint másodfokú és felülvizsgálati együttes perköltséget.

A fellebbezési, csatlakozó fellebbezési és felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Módosított keresetében a felperes 2.621.552 Ft kártérítés és annak 2003. március 7. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest (Ptk. 349. § (1) bekezdés, 339. § (1) bekezdés).

Az alperes a kereset elutasítását kérte, a követelés jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.983.067 Ft-ot, valamint annak 2003. március 7-től 2004. december 31-ig évi 11 %-os, 2005. január 1-től pedig a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 241.236 Ft perköltséget, és az adóhatóság külön felhívására 119.000 Ft le nem rótt eljárási illetéket. Kötelezte a felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására 38.300 Ft le nem rótt eljárási illetéket fizessen meg.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (R.) 71. § (1) bekezdése szerint a törzskönyv a jármű tulajdonjogát igazoló okirat. Az alperesnek a R. 74. § (1)-(3) bekezdése szerint kellett volna kiadnia, illetve megküldenie a törzskönyvet. A Nyíregyházi Városi Bíróság előtt folyamatban volt 17.P.20.689/2003. számú per iratai alapján megállapította, hogy a per tárgyát képező gépkocsira a hitelező cég kérte az alperestől a javára szóló vételi jog, terhelési és elidegenítési tilalom bejegyzését, valamint a törzskönyv megküldését. Az alperesi önkormányzat ezt a kérelmet átvette, de a törzskönyvet 2002. június 7-én a teher bejegyzése nélkül, ráadásul nem is a hitelezőnek, hanem a gépjármű-tulajdonos adósnak küldte meg. A forgalmi engedélybe történő bejegyzés elmaradása, illetve a törzskönyvnek a hitelező (helyesen: az adós) részére történő megküldése tette lehetővé azt, hogy az adós 2002. október 5-én eladja a gépjárművet a felperesnek oly módon, hogy a felperes a fennálló terhekről nem szerezhetett tudomást. Az alperes azzal, hogy ügyintézője a törzskönyvet a kölcsönvevőnek küldte meg, a rendelettel ellentétesen járt el. Az alperes ezzel a magatartásával a Ptk. 349. §-ra és a PK 42. számú állásfoglalásra figyelemmel alkalmazandó Ptk. 339. § (1) bekezdése szerinti kárt okozott, mert a felperes a perbeli gépjárműre az adásvételi szerződést a törzskönyv aggálytalannak látszó adataiban bízva kötötte meg, szerződéses kötelezettségeit is teljesítette, tulajdonszerzését azonban a gépjármű-nyilvántartásba bejegyeztetni nem tudta, és a gépkocsit 2003. március 27-én a vételi jogot érvényesítő hitelezőnek át kellett adnia. Az összegszerűségről a perben kirendelt szakértő véleménye alapján, a kamatról a Ptk. 301. §-ára utalással döntött. A perköltségről a Pp. 81. § szerint, míg az illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésének alkalmazásával rendelkezett.

Fellebbezésében az alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte.

Megismételte: csak annyiban ismerte el ügyintézője hibáját, hogy egyben hangsúlyozta, önmagában nem ez vezetett a felperes kárának bekövetkezéséhez, mert ahhoz egyéb, rajta kívülálló körülmények bekövetkezése is kellett, mindenekelőtt a felperessel adásvételi szerződést kötő eladó szándékos és jogellenes cselekménye. A perben igazolt, hogy az adott időszakban a járműnyilvántartás számítógépes karbantartói rendszere, azaz a központi program kínálta fel az ügyintézőnek automatikus kézbesítési címként a tulajdonos aktuális adatait. Így a törzskönyv előállítására jogosult állami szervhez ez az adat érkezett be. A BM 2003-tól hajtotta végre azokat a változtatásokat, amelyek az ügyintézőknek már ellenőrzési lehetőséget biztosítottak és írtak elő annak érdekében, hogy helyes kézbesítési címre indítsák el a törzskönyv nyomtatását, postázását. A téves postázás a felperest ért kárhoz vezető oksági láncolatban olyan távoli ok, ami a kártérítési felelősségét nem alapozza meg. Az elsőfokú bíróság tehát a kártérítési felelősséghez szükséges okozati összefüggés hiánya ellenére marasztalta. Az elsőfokú bíróság ítélete az összegszerűség tekintetében is elfogadhatatlan. Ez az összeg ugyanis a szakértői vélemény ellenére és a gépkocsi életkorát is figyelembe véve eltúlzott. A Nyíregyházi Városi Bíróság előtt folyamatban volt perben beszerzett szakértői vélemény a forgalmi értéket 1.452.000 Ft-ban jelölte meg, és ez a valósághoz közelebb álló adat. A felperes kárát okozó eladó elleni perben hozott jogerős ítélet megállapította az eladó kártérítési felelősségét, az ellene vezetett végrehajtási eljárás azonban lefoglalható vagyona hiányában nem volt eredményes. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség megállapításának mindenkor előfeltétele a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése. Az adós elleni végrehajtási eljárás szünetelése a végrehajtás ideiglenes, nem pedig végleges megakadását jelenti, a szünetelés megállapítása tehát nem bizonyítja a követelés végleges behajthatatlanságát, és ezért a szerződésen kívüli kárigény érvényesítése idő előtti. Fellebbezése kiegészítéseként előadta azt is, hogy álláspontja szerint a felperes nem a helyes személy ellen kezdeményezett pert, mert a polgármesteri hivatal okmányirodájának károkozása miatt nem az önkormányzat, hanem az önálló jogi személyiséggel rendelkező polgármesteri hivatal felel (Áht. 66. §, Ötv. 9. §, Ptk. 29. és 36. §).