BH 2025.4.97 Az Étv. 30. § (7) bekezdése a 30. § (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezendő. A szerződő felek közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a korlátozási kártalanítás jogalapját és az ahhoz kapcsolódó kártalanítás mértékét [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)-(2), (7) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék K.702606/2023/9., Kúria Kfv.37618/2024/9. (*BH 2025.4.97*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonában áll a perbeli "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlan.

[2] A II. rendű alperes képviselő-testülete a 48/2004. (VI. 28.) Ökt. számú határozatával fogadta el a Településszerkezeti Tervet (a továbbiakban: TSZT), amellyel a perbeli ingatlan belterületbe vonásra került és a Vt. I/II. övezetbe tartozott. A TSZT szerint a perbeli ingatlan területének igénybevételével egy 22 méter széles utat és véderdőt terveztek kialakítani.

[3] A II. rendű alperes képviselő-testülete a 46/2008. (IX. 25.) KT. számú rendeletével döntött a Város Helyi Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: HÉSZ) és jóváhagyta a Szabályozási Tervlapokat. A HÉSZ 2008. szeptember 26-án lépett hatályba és az ingatlant a Gksz-1 építési övezetbe sorolta. Az SZT-1 tervlap az ingatlanra 30 méter széles erdősáv és 22 méter széles közút kialakítását írta elő. A Kúria a 2013. május 7-én hozott Köf.5013/2013/7. számú határozatával megállapította, hogy a HÉSZ törvénysértő és erre figyelemmel a rendeletet megsemmisítette.

[4] A II. rendű alperes képviselő-testülete a 24/2016. (XII. 9.) Ör. számú rendeletével döntött a Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének (a továbbiakban: új HÉSZ) elfogadásáról, amely a perbeli ingatlant a Má-1. Általános mezőgazdasági (távlatilag funkciót váltó, mezőgazdasági építmények elhelyezését korlátozottan megengedő mezőgazdasági területek) övezetbe sorolta és a 116. §-ban meghatározta a beépítés feltételeit.

[5] A II. rendű alperes és az érintett ingatlanok tulajdonosai - köztük a felperes - 2019. április 23-án megállapodást kötöttek (a továbbiakban: Megállapodás). Ennek a 2. pontjában a II. rendű alperes vállalta, hogy a Megállapodással érintett ingatlanoknak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. §-a szerinti "Kereskedelmi, szolgáltató terület", és az új HÉSZ 79-80. §-a, és ezen rendelet 2. számú mellékletének 1.6. Gazdasági területek táblázat 3. pontja szerinti Gksz-1 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetbe sorolása érdekében legkésőbb 2019. május 30-ig településrendezési eljárást indít.

[6] A Megállapodás 5. pontjában rögzítést nyert, miszerint az ingatlantulajdonosok együttesen vállalják, hogy jelen szerződés 2. pontjában rögzítetteknek megfelelő Helyi Építési Szabályzat hatályba lépésének napján a Város Önkormányzata által korábban elfogadott új HÉSZ-en alapuló, továbbá jelen szerződés alapján megalkotásra kerülő helyi építési szabályzaton alapuló és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. §-a alapján előterjeszthető, vagy már korábban előterjesztett kártalanítási igény tárgyában indított valamennyi eljárás iránti kérelmüket visszavonják, az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztenek elő, illetve vállalják, hogy e tárgyban további eljárásokat nem indítanak.

[7] A Megállapodás 6. pontja kimondta, miszerint az ingatlantulajdonosok kijelentik, hogy a Város Önkormányzatával szemben az Étv. 30. §-án alapuló valamennyi, a szerződés 5. pontjában megjelölt kártalanítási igényükről a jelen szerződés 2. pontjában megjelöltek szerinti Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet hatályba lépésével egyidejűleg minden további jogcselekmény és nyilatkozat nélkül a jelen szerződés aláírásával feltétlenül és visszavonhatatlanul lemondanak, továbbá kijelentik, hogy ilyen igényt a Város Önkormányzatával szemben a jövőben sem terjesztenek elő, a kártalanításról kifejezetten lemondanak.

[8] A II. rendű alperes képviselő-testülete a 20/2019. (X. 10.) önkormányzati rendeletében döntött az új HÉSZ módosításáról (a továbbiakban: Ör.1.). Ezen rendelet értelmében a felperesi ingatlan a Gksz-1 építési övezetbe tartozott. Az Ör.1. 50. §-a szerint a rendelet a kihirdetésének napját követő 30. napon lép hatályba.

[9] Az állami főépítészi hatáskörben eljárt Kormányhivatal a 2019. október 15-én kelt záró szakmai véleményében a korábban kiadott záró szakmai véleményét visszavonta arra hivatkozással, hogy az Ör.1. a benyújtott formában - jogszabályon alapuló ellentmondások miatt- jogszerűen nem fogadható el.

[10] A Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 23/2019. (XI. 6.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.2.) döntött az új HÉSZ módosításáról szóló Ör.1. hatályba nem lépéséről. Az Ör.2. a 2. §-a szerint 2019. november 2-án lépett hatályba.

[11] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.007/2022/6. számú határozatán, az Ör.2. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványt elutasította.

[12] Az Alkotmánybíróság a 3362/2023. (VI. 19.) AB végzésében az Ör.2. alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította. Végzése [16] bekezdésében megállapította, hogy az Ör.1. rendelkezései soha nem voltak hatályban, tehát jogkövetkezményt soha nem váltottak ki. Jelen esetben tehát nem arról van szó, hogy egy korábban hatályos rendelkezés megváltozott volna, ami akár tartalmi, akár formai okból adott esetben akár vizsgálható lenne az alaptörvény-ellenesség szempontjából, hanem arról, hogy az Ör.2. miatt a (új) HÉSZ szabályozása végül nem módosult.

[13] A felperes és a Megállapodással érintett tulajdonosok 2021. február 16-án jogi képviselőjükön keresztül a II. rendű alperes felé kártalanítás megfizetésére vonatkozó felszólító levelet küldtek, amelyben az Étv. 30. § (1), (2) és (6) bekezdéseire alapítottan összesen 49 958 524 forint kártalanítás és annak 2017. január 9-től a kifizetésig járó törvényes kamatai megfizetését kérték arra hivatkozással, hogy egyrészt az Ör.1. nem lépett hatályba, így a Megállapodásban foglaltak nem teljesültek, másrészt az új HÉSZ szerinti besorolást hátrányosabb részükre, mint a HÉSZ szerinti besorolás, mert a HÉSZ szabályozása szerint az ingatlanok beépíthetőek voltak, míg az új HÉSZ hatására azok beépítésre alkalmatlanná váltak.

[14] A felperes és a Megállapodással érintett tulajdonosok 2021. október 21-én az I. rendű alperesnél kártalanítás megfizetése iránti kérelmet terjesztettek elő az Étv. 30. §-ában foglaltak alapján a fizetési felszólításban megjelölt jogalapon.

[15] Az I. rendű alperes a 2021. december 10-én hozott határozatában a felperes korlátozási kártalanítás iránti kérelmét elutasította.

[16] A határozat indokolása szerint a Megállapodás 5. és 6. pontjaiban az ingatlantulajdonosok együttesen vállalták, hogy az Étv. 30. §-a alapján előterjeszthető, vagy már korábban előterjesztett kártalanítási igény tárgyában indított valamennyi eljárás iránti kérelmüket visszavonják, az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztenek elő, illetve vállalták, hogy e tárgyban további eljárásokat nem indítanak, valamint az ingatlantulajdonosok kijelentették, hogy a II. rendű alperessel szemben az Étv. 30. §-án alapuló valamennyi, a Megállapodás 5. pontjában megjelölt kártalanítási igényükről a 2. pontban megjelöltek szerinti rendelet hatályba lépésével egyidejűleg minden további jogcselekmény és nyilatkozat nélkül feltétlenül és visszavonhatatlanul lemondanak. Továbbá kijelentették, hogy ilyen igényt a II. rendű alperessel szemben a jövőben sem terjesztenek elő, a kártalanításról kifejezetten lemondanak. Ezért jelen eljárást meg kell, hogy előzze egy polgári jogi eljárás, amelynek során megállapítást nyer, hogy a Megállapodás érvényes-e és/vagy hatályos-e, továbbá szerződésszegés valósult-e meg, és ezért az ingatlantulajdonosok Étv. 30. §-a szerinti korlátozási kártalanítás iránti igénye újra feléledt. Miután a hatóság a felek polgári jogi vitáját nem jogosult elbírálni, ezért az I. rendű alperes a kérelmet elutasította.