31972L0306[1]

A Tanács irányelve (1972. augusztus 2.) a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1972. augusztus 2.)

a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(72/306/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére;

tekintettel Bizottság javaslatára;

tekintettel az Európai Parlament véleményére;

tekintettel a Gazdasági és Szociális bizottság véleményére;

mivel azok a műszaki követelmények, amelyeket a gépjárműveknek a nemzeti jogszabályok értelmében teljesíteniük kell, többek között a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag kibocsátására vonatkoznak;

mivel ezek a követelmények tagállamonként eltérőek; mivel ezért szükséges, hogy valamennyi tagállam, akár a meglévő szabályok kiegészítéseként, akár azokat felváltva ugyanazokat a követelményeket fogadja el, különösen annak érdekében, hogy a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1970. február 6-i tanácsi irányelvben ( 1 ) meghatározott EGK-típusjóváhagyási eljárás a járművek minden egyes típusára alkalmazható legyen;

mivel kívánatos betartani azokat a műszaki követelményeket, amelyeket az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága fogadott el 24. rendeletében (egységes rendelkezések a dízelmotoros járműveknek a motor szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében történő jóváhagyásáról), amely a gépjárműalkatrészek és tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, 1958. március 20-i egyezmény ( 2 ) mellékletét képezi;

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "jármű": minden dízelmotorral hajtott, közúti közlekedésre szolgáló jármű, felépítménnyel vagy felépítmény nélkül, amely legalább négykerekű és 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű, kivéve a vasúti járműveket, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokat, illetve mozgó munkagépeket.

2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg egy jármű EGK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a járművet meghajtó dízelmotor szennyezőanyag-kibocsátása alapján, ha a motor megfelel az ezen irányelv vonatkozó mellékleteinek követelményei foglaltaknak.

3. cikk

A típusjóváhagyást kiadó tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy tájékoztatást kapjon bármely, az I. melléklet 1.1. pont említett alkatrész vagy műszaki jellemző bármilyen módosításáról. Az adott tagállam illetékes hatóságai döntik el, hogy kell-e új vizsgálatokat végezni a módosított járműtípuson, illetve erről új vizsgálati jelentést készíteni. Amennyiben a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az ebben az irányelvben foglalt követelmények nem teljesülnek, abban az esetben a módosítás nem hagyható jóvá.

4. cikk

A mellékletek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. cikk

(1) A tagállamok az irányelvről szóló értesítés napjától számított 18 hónapon belül hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Továbbá, az értesítés megtörténtét követően a tagállamok kellő időben tájékoztatják a Bizottságot az irányelv által érintett területen általuk tervezett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, hogy a Bizottság azokra vonatkozóan megtehesse észrevételeit.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET ( 3 )

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA, A HELYESBÍTETT ABSZORPCIÓS EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSE, KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK, TÍPUSMÓDOSÍTÁSOK, GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.1.

"Járműtípus a motor szennyezőanyag-kibocsátása korlátozásának tekintetében" kifejezés azokat a gépjárműveket jelenti, amelyek nem térnek el olyan alapvető vonatkozásokban, mint a I. függelék meghatározott jármű- és motorjellemzők;

1.2.

A "dízelmotor" kifejezés a kompressziógyújtás elve alapján működő motort jelenti;

1.3.

A "hidegindító berendezés" kifejezés azt a berendezést jelenti, amely működésénél fogva átmenetileg megnöveli a motorba adagolt üzemanyag mennyiségét és célja a motor beindításának megkönnyítése;

1.4.

Az "átlátszatlanságmérő" kifejezés a jármű által kibocsátott kipufogógázok fényabszorpciós tényezőinek folyamatos mérésére szolgáló műszert jelenti.

2. AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

2.1.

Járműtípus dízelmotorjának szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozóan az 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet a gyártónak kell benyújtania.

2.2.

Az adatközlő lap mintája az 1. függelékben található.

2.3.

A jóváhagyandó motort és a 1. függelék előírt, a járműbe történő beszereléshez használatos berendezés(eke)t az 5. pontban meghatározott jóváhagyási vizsgálatokat lefolytató műszaki szolgálathoz kell benyújtani. Azonban a gyártó kérésére, ha ebbe a jóváhagyási vizsgálatokat lefolytató műszaki szolgálat is beleegyezik, a vizsgálatokat a jóváhagyandó járműtípust reprezentáló járművön is végre lehet hajtani.

3. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA

3.1.

Amennyiben a vonatkozó követelmények teljesülnek, a 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése és, adott esetben, 4. cikkének (4) bekezdése alapján az EK-típusjóváhagyást meg kell adni.

3.2.

Az EK-típusbizonyítvány mintája a 2. függelékben található.

3.3.

Minden egyes jóváhagyott típusnak egy, a 70/156/EGK irányelv VII. melléklete szerinti jóváhagyási számot kell adni. Ugyanaz a tagállam nem adhatja ugyanazt a számot egy másik járműtípusnak.

4. A HELYESBÍTETT ABSZORPCIÓS EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSE

4.1.

Minden olyan járműre, amely megfelel egy, az e rendelet értelmében jóváhagyott járműtípusnak, egy szembetűnő és a 2. függelékben bemutatott típusbizonyítványhoz tartozó kiegészítés meghatározott, könnyen hozzáférhető helyen egy jelölést kell felerősíteni, amely egy téglalap alakú keretként körülveszi az "m-1" formában feltüntetett, a terhelés nélküli gyorsítás mellett elvégzett vizsgálat során a jóváhagyás idején kapott helyesbített abszorpciós együtthatót kifejező, a IV. melléklet 3.2. pontjában leírt módszerrel a jóváhagyás idején meghatározott számértéket.

4.2.

A jelölésnek világosan olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie.

4.3.

A jelölésre példa a II. melléklet látható.

5. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1. Általános rendelkezések

A szennyezőanyag-kibocsátást befolyásoló alkatrészeket úgy kell kialakítani, megépíteni és összeszerelni, hogy a jármű normál használat közben és a rá ható rezgés ellenére is képes legyen megfelelni az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

5.2. A hidegindító berendezésekre vonatkozó műszaki előírások

5.2.1.

A hidegindító berendezést úgy kell kialakítani és megépíteni, hogy azt a motor rendes járása közben ne lehessen beindítani vagy mozgásban tartani.

5.2.2.

Az 5.2.1. pontban említett rendelkezés nem alkalmazandó, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

5.2.2.1. A III. mellékletben leírt módszerrel mért állandó fordulatszámmal járó és hidegindító berendezéssel működtetett motor által kibocsátott gázok fényabszorpciós együtthatója a V. melléklet előírt határértékek között marad.

5.2.2.2. A hidegindító eszköz működésben tartása a motor ésszerű időn belüli leállását idézi elő.

5.3. A szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó műszaki előírások

5.3.1.

A jóváhagyandó járműtípus szennyezőanyag-kibocsátását az állandó fordulatszám mellett, illetve terhelés nélküli gyorsítás során végzett vizsgálatokra vonatkozóan a III., illetve a IV. mellékletben leírt kétféle módszerrel kell mérni. ( 4 )

5.3.2.

A III. mellékletben leírt módszerrel mért szennyezőanyag-kibocsátás nem haladhatja meg a V. melléklet előírt határértékeket.

5.3.3.

A kipufogógázokkal meghajtott töltőkompresszorral felszerelt motorok esetében a terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényabszorpciós együttható nem haladhatja meg a VI. mellékletben előírt, az állandó fordulatszám mellett végzett vizsgálatok során mért maximális fényabszorpciós együtthatónak megfelelő névleges, a 0,5 m-1-el növelt átáramlási értékhez tartozó határértéket.

5.4.

Egyenértékű mérőműszerek használata megengedett. A VI. melléklet leírtaktól eltérő műszer használatához az adott motor vizsgálatára való egyenértékűségéről szóló igazolást kell bemutatni.

6. A TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSA

6.1.

Az ezen irányelv szerint jóváhagyott típusok módosítása esetén a 70/156/EGK irányelv 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. GYÁRTÁSI MEGFELELŐSÉG

7.1.

A gyártásmegfelelőséget biztosító intézkedéseket a 70/156/EGK irányelv 10. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell megtenni.

7.2. A járműnek a jóváhagyott típusnak való megfelelőségét a dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása szempontjából a 2. függelékben bemutatott a típusbizonyítványhoz tartozó kiegészítésben felsorolt eredmények alapján kell igazolni. Emellett:

7.2.1.

Ha egy, a sorozatból kiemelt járművön ellenőrzést hajtanak végre, a vizsgálatokat az alábbiak szerint kell elvégezni:

7.2.1.1. A még nem használt járművet a IV. mellékletben leírt, terhelés nélküli gyorsítási vizsgálatnak kell alávetni. A jármű akkor felel meg a jóváhagyott típusnak, ha a megállapított fényabszorpciós tényező a jóváhagyási jelölésben látható számadatot 0,5 m-1-nél nagyobb értékkel nem haladja meg.

7.2.1.2. Ha a 7.2.1.1. pontban említett vizsgálat során megállapított számérték 0,5 m-1-nél nagyobb mértékben haladja meg a jóváhagyási jelölésben látható számadatot, akkor az érintett típusú járművet vagy annak motorját a III. mellékletben leírtak szerint a teljes terhelési görbe mentén állandó fordulatszámértékek melletti vizsgálatnak kell alávetni. A kibocsátási szintek nem haladhatják meg a V. melléklet előírt határértékeket.

1. Függelék

SZ. ADATKÖZLŐ LAP...

a dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedések vonatkozásában a gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) I. melléklete szerinti

(a.../.../EK irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv)

Az alábbi adatokat, szükség szerint, tartalomjegyzékkel együtt három példányban kell benyújtani. Az esetleges rajzokat megfelelő méretarányban és kellő részletezésben A4-es méretben vagy A4-es méretre összehajtogatva kell benyújtani. Az esetleges fényképeknek elegendően részletesnek kell lenniük.

Amennyiben a rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):.

0.2.

Típus és általános kereskedelmi leírás(ok):.

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön(b):.

0.3.1.

E jelölés helye:.

0.4.

A jármű kategóriája(c):.

0.5.

A gyártó neve és címe:.

0.8.

Összeszerelő üzem(ek) címe(i):.

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1.

Fényképek és/vagy rajzok egy jellemző járműről:.

3. MOTOR(q)

3.1. Gyártó:.

3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés vagy egyéb azonosítási jel szerint):.

3.2.1.1.

Működési elv: külső gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű ( 6 )...

3.2.1.2. Hengerek száma és elrendezése:.

3.2.1.2.1.

Furat (r):. mm

3.2.1.2.2.

Löket (r):. mm

3.2.1.2.3.

Gyújtási sorrend:.

3.2.1.3.

Motor-lökettérfogat (s):... cm3

3.2.1.4.

Sűrítési viszony ( 7 ):.

3.2.1.5.

Az égéstér, a dugattyúfenék és külső gyújtású motornál a dugattyúgyűrűk rajzai:.

3.2.1.6.

Alapjárati fordulatszám (7) :...1/perc

3.2.1.8.

Névleges teljesítmény (t):... Kw...1/perc fordulatszámon (a gyártó által megadott adat)

3.2.1.9.

A gyártó által megadott megengedett legnagyobb fordulatszám:... 1/perc...

3.2.4. Tüzelőanyag-ellátás

3.2.4.2. Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtásnál): igen/nem (7) ...

3.2.4.2.1.

A rendszer leírása:...

3.2.4.2.2.

Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (7)

3.2.4.2.3. Befecskendezőszivattyú

3.2.4.2.3.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.4.2.3.2.

Típus(ok):...

3.2.4.2.3.3.

Legnagyobb befecskendezhető mennyiség (7) , (7) :... mm3/ütem vagy löket fordulat...1/perc szivattyú fordulatszámon, vagy választhatóan szállítási jelleggörbe: ...

3.2.4.2.3.4.

Előbefecskendezési időpont (7) :...

3.2.4.2.3.5.

Előbefecskendezési jelleggörbe (7) :...

3.2.4.2.3.6.

Kalibrálási eljárás: próbapadon/motoron (7)

3.2.4.2.4. Regulátor

3.2.4.2.4.1.

Típusa:...

3.2.4.2.4.2. Leszabályozási fordulatszám...

3.2.4.2.4.2.1.

Leszabályozási fordulatszám teljes terhelésnél:... 1/perc

3.2.4.2.4.2.2.

Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül:... 1/perc

3.2.4.2.5. Befecskendező vezetékek

3.2.4.2.5.1.

Hossza:... mm

3.2.4.2.5.2.

Belső átmérője:... mm

3.2.4.2.6. Befecskendező szelep(ek)

3.2.4.2.6.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.4.2.6.2.

Típus(ok):...

3.2.4.2.6.3.

Nyitási nyomás (7) :... kPa vagy jelleggörbe (7) : ...

3.2.4.2.7. Hidegindító rendszer

3.2.4.2.7.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.4.2.7.2.

Típus(ok):...

3.2.4.2.7.3.

Leírás:...

3.2.4.2.9. Elektronikus vezérlőegység

3.2.4.2.9.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.4.2.9.2.

A rendszer leírása:...

3.2.4.4. Tápszivattyú

3.2.4.4.1.

Nyomás (7) :... kPa vagy jelleggörbe (7) : ...

3.2.7.

Hűtőrendszer (folyadék/levegő) (7) ...

3.2.8. Szívórendszer

3.2.8.1. Feltöltő: igen/nem (7)

3.2.8.1.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.8.1.2.

Típus(ok):...

3.2.8.1.3.

A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltőnyomás:... Pa, töltőnyomás-szabályzás, ha van):...

3.2.8.2.

Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (7)

3.2.8.3.

Szívási depresszió névleges motorfordulatszámon és 100 % terhelésnél

legkisebb megengedett:... kPa

legnagyobb megengedett:... kPa

3.2.8.4. Szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajzai (szívókamra, előmelegítő készülék, kiegészítő belépőlevegő-nyílások stb.):...

3.2.8.4.1.

Szívócsővezeték leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt):...

3.2.8.4.2. Levegőszűrő, rajzok:..., vagy

3.2.8.4.2.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.8.4.2.2.

Típus(ok):...

3.2.8.4.3. Szívászaj-csökkentő, rajzok:..., vagy

3.2.8.4.3.1.

Gyártmány(ok):...

3.2.8.4.3.2.

Típus(ok):...

3.2.9. Kipufogórendszer

3.2.9.1.

A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza:...

3.2.9.2.

A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza:...

3.2.9.3.

Megengedett legnagyobb kipufogó ellennyomás névleges motorfordulatszámon és 100 % terhelésnél:

...kPa

3.2.10.

Beömlő- és kiömlőnyílások legkisebb keresztmetszete:...

3.2.11. Szelepvezérlés vagy azzal egyenértékű adatok

3.2.11.1.

Legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szögek, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai, a holtpontokhoz viszonyítva:...

3.2.11.2.

Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (7) :...

3.2.12. Légszennyezés elleni intézkedések

3.2.12.2. További légszennyezés elleni berendezések (ha van ilyen, és más rovatban nem szerepel)

3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem (7)

3.2.12.2.1.1.

Katalizátorok és elemek száma:...

3.2.12.2.1.2.

A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata:...

3.2.12.2.1.3.

A katalitikus reakció típusa:...

3.2.12.2.1.4.

Teljes nemesfém-töltet: ...

3.2.12.2.1.5.

Relatív koncentráció: ...

3.2.12.2.1.6.

Hordozó (szerkezete és anyaga): ...

3.2.12.2.1.7.

Cellasűrűség:.

3.2.12.2.1.8.

A katalizátor(ok) házának típusa:.

3.2.12.2.1.9.

A katalizátorok elhelyezése (helye és vonatkoztatási távolsága a kipufogó-vezetékben):.

3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (7)

3.2.12.2.4.1.

Jellemzői (áramlási sebesség stb.): ...

3.2.12.2.6. Részecskeszűrő: igen/nem (7)

3.2.12.2.6.1.

A részecskeszűrő mérete, alakja és kapacitása: ...

3.2.12.2.6.2.

A részecskeszűrő típusa és kivitele: ...

3.2.12.2.6.3.

Elhelyezkedése (vonatkoztatási távolsága a kipufogó-vezetékben): ...

3.2.12.2.6.4.

Regenerálásának módszere vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ...

...

3.2.12.2.7.

Egyéb rendszerek (leírás és működés): ...

3.2.13.

Az abszorpciós együttható jelölésének helye (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ...

4. ERŐÁTVITEL(v)

4.3. A motor lendkerekének tehetetlenségi nyomatéka: ...

4.3.1.

Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül:...

...

(Dátum, iktatószám)

Kiegészítés az 1. Függelékhez

VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATOK

1. ALKALMAZOTT KENŐANYAG

1.1.

Gyártmány: ...

1.2.

Típus: ...

(Ha a kenőanyag a tüzelőanyaghoz van keverve, az olaj százalékos aránya a keverékben)

2. A MOTOR TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐI

2.1. Teljesítmény a III. melléklet 2.1. pontja szerinti hat mérési pontban:...

2.1.1.

A motor teljesítménye próbapadon mérve: ...

2.1.2. A jármű kerekein mért teljesítmény: ... Motorfordulatszám (1/perc) Mért teljesítmény (kW) 1... ... 2... ... 3... ... 4... ... 5... ... 6... ...

2. Függelék

MINTA

(legnagyobb formátum: A4 [210 x 297 mm])

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

szóló közlemény.

- típusjóváhagyásáról ( 8 ),

- típusjóváhagyás-kiterjesztéséről (8) ,

- típusjóváhagyás-visszautasításáról (8) ,

- típusjóváhagyás-visszavonásáról (8) ,

Jármű/alkatrész/önálló műszaki egység (8) típusának az.../.../EK irányelvvel módosított.../.../irányelv

A típus-jóváhagyási szám: ...

A kiterjesztés indoka:...

I. RÉSZ

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2.

Típus és általános kereskedelmi leírás(ok): ...

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, ha a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen jelölve vannak (8) , ( 9 ): ...

0.3.1.

E jelölés helye: ...

0.4.

A jármű kategóriája (9) , ( 10 ): ...

0.5.

A gyártó neve és címe: ...

0.7.

Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetén az EK-típus-jóváhagyási jel feltüntetésének helye és módja: ...

0.8.

Összeszerelő üzem(ek) címe(i): ...

II. RÉSZ

1.

Kiegészítő adatok (ha vannak): lásd Kiegészítés

2.

A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3.

A vizsgálati jelentés kelte:...

4.

A vizsgálati jelentés száma:...

5.

Megjegyzések (ha vannak): lásd Kiegészítés

6.

Hely:...

7.

Dátum:...

8.

Aláírás:...

9.

A jóváhagyó hatóságnál elhelyezett - kívánságra hozzáférhető - információs csomag tárgymutatója mellékelve.

Kiegészítés a... sz. EK-típusbizonyítványhoz

a járművek.../.../EK irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan

1. Kiegészítő adatok

1.1. Motor

1.1.1.

A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés, vagy egyéb azonosítási jel szerint): ...

...

1.2. Vizsgálati eredmények

1.2.1. Állandó fordulatszámon: Motorfordulatszám (1/perc) "G" névleges áramlás (liter/másodperc) Abszorpciós határ-érték (m-1) Mért abszorpciós érték (m-1) 1... ... ... ... 2... ... ... ... 3... ... ... ... 4... ... ... ... 5... ... ... ... 6 ... ... ...

1.2.2. Szabad gyorsulásnál

1.2.2.1.

Az abszorpciós együttható mért értéke: ...m-1

1.2.2.2.

Az abszorpciós együttható helyesbített értéke: ...m-1

1.2.2.3.

Az abszorpciós együttható jelölésének helye a járművön:

...

5.

Megjegyzések: ...

II. MELLÉKLET

PÉLDA A HELYESBÍTETT ABSZORPCIÓS EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSÉRE

A fenti jelölés mutatja, hogy a helyesbített fényabszorpciós együttható értéke 1,30 m-1.

III. MELLÉKLET

VIZSGÁLAT ÁLLANDÓ FORDULATSZÁMÉRTÉKEK MELLETT, A TELJES TERHELÉSI GÖRBE MENTÉN

1. BEVEZETÉS

1.1.

E melléklet a szennyezőanyag-kibocsátás meghatározásának módját írja le különféle állandó fordulatszámértékek mellett, a teljes terhelési görbe mentén.

1.2.

A vizsgálatot a motoron vagy a járművön is le lehet folytatni.

2. MÉRÉSI ELV

2.1.

A motor által termelt kipufogógázok átlátszatlanságát állandó fordulatszámon, teljes terhelés mellett járatott motoron kell mérni. Hat mérést kell elvégezni olyan fordulatszámok mellett, amelyek egyenletesen oszlanak meg a maximális teljesítmény és az alábbi kétféle motorfordulatszám közül a magasabbik között:

- a maximális teljesítménynek megfelelő fordulatszám 45 %-a, vagy

- 1000 ford/perc.

A szélső mérési pontoknak a fent meghatározott tartomány határértékeinél kell lenniük.

2.2.

Az olyan tetszés szerint bekapcsolható töltőkompresszorral felszerelt dízelmotorok esetében, amelyeknél a töltőkompresszor működésbe lépése automatikusan előidézi a befecskendezett üzemanyag mennyiségének növekedését, a méréseket mind működő, mind kikapcsolt állapotú töltőkompresszorral is el kell végezni.

Valamennyi motorfordulatszám esetében a mérési eredményként kapott két számérték közül a nagyobbat kell figyelembe venni.

3. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

3.1. Jármű vagy motor

3.1.1.

A vizsgálatra átadott motornak, illetve járműnek jó műszaki állapotban kell lennie. A motornak már bejáratottnak kell lennie.

3.1.2.

A motort a 1. kiegészítés az I. melléklethez leírt berendezéssel kell vizsgálni.

3.1.3

A motor beállításainak meg kell felelniük a gyártó által megadott és a 1. kiegészítés az I. melléklethez feltüntetett értékeknek.

3.1.4.

A kipufogórendszerben nem lehet olyan nyílás, amelyen keresztül a motor által kibocsátott gázok felhígulhatnak.

3.1.5.

A motornak a gyártó által előírt normál üzemállapotúnak kell lennie. Különösen a hűtővíz és a motorolaj hőmérsékletének kell megegyeznie a gyártó által jelzett értékkel.

3.2. Üzemanyag

A legutóbb módosított 88/77/EGK irányelv IV. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagot kell használni, amely megfelel azoknak a kibocsátási határértékeknek, amelyekre a jármű vagy a motor típusjóváhagyását kiadták.

3.3. Vizsgálati laboratórium

3.3.1.

A laboratórium Kelvin-fokban kifejezett, "T" abszolút hőmérsékletét, valamint a torr-ban kifejezett "H" atmoszférikus nyomást kell mérni, és az "F" tényezőt az alábbi képlet alkalmazásával kell meghatározni:

3.3.2.

Annak érdekében, hogy a vizsgálatot érvényesnek lehessen elismerni az "F" tényező értékének 0,98 és 1,02 közé kell esnie: 0,98 ≤ F ≤ 1,02

3.4. Mintavevő és mérő készülék

A kipufogógázok fényabszorpciós együtthatóját a VI. melléklet meghatározott feltételeknek megfelelő, valamint a VII. melléklet foglaltaknak megfelelően felszerelt átlátszatlanságmérővel kell mérni.

4. HATÁRÉRTÉKEK

4.1. Mind a hat motorfordulatszám esetében, amelyeknél a fenti 2.1. pont értelmében az abszorpciós együtthatót mérik, a liter/sec-ben kifejezett "G" névleges gázáram mennyiségét az alábbi képletek segítségével kell kiszámítani: - kétütemű motorok esetében: - négyütemű motorok esetében: ahol:

"V" =

a motor hengerűrtartalma literben kifejezve; és

"n" =

a motor fordulatszáma fordulat/perc-ben kifejezve.

4.2.

A kipufogógázok fényabszorpciós tényezője nem haladhatja meg a V. melléklet megadott határértéket. Ha a névleges gázáramlás értéke nem egyezik meg a táblázatban megadott értékek egyikével sem, akkor a határértéket a táblakülönbségek elvére alapozott interpolációval kell kiszámítani.

IV. MELLÉKLET

TERHELÉS NÉLKÜLI GYORSÍTÁS MELLETT VÉGZETT VIZSGÁLAT

1. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

1.1.

A vizsgálatot a III. mellékletben leírt, állandó fordulatszámok mellett lefolytatott vizsgálatokon átesett járművön vagy motoron kell elvégezni.

1.1.1. Próbapados vizsgálat esetén a vizsgálatot az állandó fordulatszám és teljes terhelés mellett lefolytatott átlátszatlanságmérést követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Különösképpen a hűtővíz és a motorolaj hőmérsékletének kell megegyeznie a gyártó által jelzett értékekkel.

1.1.2. Ha a vizsgálatot álló helyzetű járművön végzik el, akkor a motort előbb menet közben normál üzemi hőmérsékletre kell melegíteni. A vizsgálatot az ilyen járatást követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

1.2.

A vizsgálat lefolytatása előtt nem szabad hagyni, hogy az égetéstér hosszabb üresjárati időszak alatt lehűljön, vagy beszennyeződjön.

1.3.

A vizsgálatra a III. melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjaiban rögzített vizsgálati feltételek vonatkoznak.

1.4.

A mintavevő és mérő készülék vonatkozásában a III. melléklet 3.4. pontjában rögzített feltételek alkalmazandók.

2. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

2.1.

Próbapados vizsgálat esetén a motort le kell választani a fékrendszerről, s az utóbbit a sebességfokozat kapcsolása nélkül forgó alkatrészekkel vagy a forgó alkatrészekével lényegében egyenértékű tehetetlenségi nyomatékkal lehet helyettesíteni.

2.2.

Ha a vizsgálatot járművön végzik, a sebességválasztó kart semleges/üres állásba kell állítani, a motort pedig a nyomatékváltóval összekapcsolt állapotban tartani.

2.3.

Annak elérése érdekében, hogy a befecskendező szivattyú maximális teljesítményt adjon le, az üresjáratban járó motor mellett a gázpedált gyorsan, de nem erőszakosan kell működtetni. E helyzetet addig kell fenntartani, amíg a motor eléri maximális fordulatszámát és a fordulatszám-szabályozó működésbe lép. E fordulatszám elérésekor a gázpedált fel kell engedni, amíg a motor vissza nem áll az üresjárati fordulatra, és az átlátszatlanságmérő műszer visszaáll az ennek megfelelő feltételekhez.

2.4.

A 2.3. pontban leírt műveletsort legalább hatszor meg kell ismételni annak érdekében, hogy a kipufogó rendszer kitisztuljon és a készüléken elvégezhetőek legyenek a szükséges átállítások. Az egymást követő gyorsítási vizsgálatok során a legnagyobb opálossági értékeket fel kell jegyezni, amíg a kapott értékek nem stabilizálódnak. A motor egyes fordulatszám-növelések utáni üresjárata során leolvasott értékeket figyelmen kívül kell hagyni. A leolvasott értékek akkor tekinthetők stabilizálódottaknak, ha négy egymást követő leolvasás eredménye 0,25 m-1 sávszélességen belül marad, és nem mutat csökkenő sorozatot. A feljegyzendő XM abszorpciós együttható az ilyen négy érték számtani átlaga lesz.

2.5.

A töltőkompresszorral felszerelt motoroknak - adott esetben - az alábbi különleges követelményeket kell teljesíteniük:

2.5.1. A motorhoz mechanikusan kapcsolódó és arról lekapcsolható, vagy a motor által mechanikai kapcsolat révén meghajtott töltőkompresszorral felszerelt motorok esetén két, előzetes gyorsításokkal végzett teljes mérési ciklust kell lefolytatni, egyik alkalommal bekapcsolt, másik alkalommal kikapcsolt töltőkompresszor mellett. A két kapott érték közül a nagyobbat kell mérési eredményként feljegyezni.

2.5.2. A járművezető által működtetett megkerülő vezeték segítségével kikapcsolható töltőkompresszorral felszerelt motorok esetén a vizsgálatot a megkerülő vezeték ki-, illetve bekapcsolt állapotában is el kell végezni. A kapott értékek közül a nagyobbat kell mérési eredményként feljegyezni.

3. AZ ABSZORPCIÓS EGYÜTTHATÓ HELYESBÍTETT ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

3.1. Jelmagyarázat

XM

=

az e melléklet 2.4. pontjában leírtak szerint terhelés nélküli gyorsítás mellett mért abszorpciós együttható értéke;

XL

=

a terhelés nélküli gyorsítás mellett mért abszorpciós együttható helyesbített értéke;

SM

=

az állandó fordulatszám mellett mért abszorpciós együttható azon értéke (III. melléklet 2.1. pontja), amelyik a legközelebb esik az azonos névleges áramlásnak megfelelő előírt határértékhez;

SL

=

az SM értéket eredményező mérési pontnak megfelelő névleges áramláshoz tartozó abszorpciós együttható értéke (III. melléklet 4.2. pontja);

L

=

a fény által az átlátszatlanságmérőn keresztül megtett út hasznos hossza;

3.2.

Ha az abszorpciós tényezőt m-1-el, míg a fény által az átlátszatlanságmérőn keresztül megtett út hasznos hosszát méterben adjuk meg, akkor az XL helyesbített értékét a következő két kifejezés közül a kisebbik adja:

vagy

V. MELLÉKLET

AZ ÁLLANDÓ FORDULATSZÁMÉRTÉKEKEN LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOKRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

VI. MELLÉKLET

AZ ÁTLÁTSZATLANSÁGMÉRŐ MŰSZEREK JELLEMZŐI

1. HATÁLY

Ez a melléklet állapítja meg a III. és IV. mellékletben leírt vizsgálatok során használt átlátszatlanságmérő műszerekre vonatkozó feltételeket.

2. AZ ÁTLÁTSZATLANSÁGMÉRŐK ALAPVETŐ MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI

2.1.

A mérendő gázt nem tükröző belső felületű edényben kell tartani.

2.2.

A fény által a gáztömegen keresztül megtett út hasznos hosszának megállapítása érdekében figyelembe kell venni a fényforrást és a fotocellát védő eszközök által kifejtett hatást. Ezt a hasznos hosszt kell a műszeren figyelembe venni.

2.3.

Az átlátszatlanságmérő mutatótárcsáján két mérőskála található, az egyik a 0-tól a végtelenig (∞) terjedő fényelnyelés abszolút egységeit (m-1) tünteti fel, míg a másik lineáris mérőszámokat 0-tól 100-ig; mindkét skála a teljes fényáramot jelző 0-tól a teljes sötétséget jelentő skálaértékig terjed.

3. KONSTRUKCIÓS ELŐÍRÁSOK

3.1. Általános előírások

A műszaki kialakítás olyan, hogy állandósult üzemeltetési feltételek mellett a füstkamrát egyforma opálosságú füst tölti ki.

3.2. Füstkamra és az átlátszatlanságmérő háza

3.2.1.

A belső visszatükröződések vagy diffúziós hatások miatt szórt fény fotocellának ütközését a lehető legkisebbre kell csökkenteni (például a belső felületek matt fekete réteggel történő bevonásával vagy megfelelő általános kialakítás megválasztásával).

3.2.2.

Az optikai jellemzőknek biztosítaniuk kell, hogy a fény diffúziójának és visszatükröződésének az együttes hatása ne legyen több, mint a lineáris skála egy beosztása, amikor a füstkamrát 1,7 m-1-hez közeli értékű abszorpciós együtthatójú füst tölti ki.

3.3. Fényforrás

A fényforrás olyan izzólámpa, amelynek színhőmérséklete a 2 800-3 250oK tartományba esik, vagy pedig olyan zöld fénykibocsátó dióda (LED), amelynek színképcsúcsa az 550-570 nm tartományba esik. A fényforrást a kormosodástól olyan eszközökkel kell védeni, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszt a gyártó által meghatározottnál nagyobb mértékben.

3.4. Vevőegység

3.4.1.

A vevőegység olyan fotocellából áll, amelynek színkép-érzékenységi görbéje hasonló az emberi szem nappali látásérzékenységi görbéjéhez (a maximális érzékenység az 550/570 nanométer tartományba esik; 430 nanométer alatt, illetve 680 nanométer fölött kevesebb, mint ennek a maximális érzékenységnek a 4 százaléka).

3.4.2.

Az elektromos áramkör szerkezeti felépítése, beleértve a műszerskálát is, olyan, hogy a fotocellától érkező kimeneti áram lineáris függvénye a fotocella üzemhőmérsékleti tartományán belül beérkező fény intenzitásának.

3.5. Műszerskálák

3.5.1.

A "k" fényabszorpciós együttható értékét a Φ = Φo. e-kL képlettel kell kiszámítani, ahol "L" a fény által a mérendő gázon keresztül megtett tényleges út hossza, Φo a beeső fényáram, Φ a kilépő fényáram. Amennyiben egy adott típusú átlátszatlanságmérő műszer "L" tényleges úthossza a műszer geometriája alapján közvetlenül nem határozható meg, akkor az "L" tényleges úthossz meghatározható:

- az e melléklet 4. pontjában leírt módszerrel, vagy

- korrelációval, egy másik típusú, ismert tényleges úthosszúságú átlátszatlanságmérő adatai alapján.

3.5.2.

A 0-100 lineáris skála és a "k" fényabszorpciós együttható közötti összefüggés a következő képlettel számítható ki:

ahol "N" a lineáris skálán leolvasott érték, "k" a fényabszorpciós együtthatónak megfelelő érték.

3.5.3.

Az átlátszatlanságmérő műszerskálájának lehetővé kell tennie az 1,7 m-1 értékű fényabszorpciós együttható 0,025 m-1 pontosságú leolvasását.

3.6. A mérőberendezés beállítása és vizsgálata

3.6.1.

A fotocella és a műszerskála elektromos áramköre oly módon állítható be, hogy a mutatót nullázni lehet, amikor a fényáram keresztülhalad a tiszta levegővel teli füstkamrán vagy egy azzal azonos jellemzőkkel bíró kamrán.

3.6.2.

Lekapcsolt lámpa és nyitott vagy rövidre zárt állapotú elektromos mérőáramkör mellett a fényabszorpciós együttható skáláján leolvasott jelzésként a ∞ jelnek kell megjelennie, és annak ∞-t kell mutatnia az elektromos mérőáramkör visszakapcsolásakor.

3.6.3.

Közbenső ellenőrzést kell végezni egy olyan árnyékoló rács füstkamrába való helyezésével, amelynek ismert "k" fényabszorpciós együtthatója a 3.5.1. pontban leírtak szerint 1,6 m-1 és 1,8 m-1 közötti értékű gázt reprezentál. A "k" értékét 0,025 m-1 pontossággal kell ismerni. Az ellenőrzés annak igazolásából áll, hogy ez az érték 0,05 m-1 egységnél nagyobb mértékben nem tér el az átlátszatlanságmérő műszerskáláján leolvasott értéktől, ha az árnyékoló rácsot a fényforrás és a fotocella közé helyezik.

3.7. Az átlátszatlanságmérő reakcióideje

3.7.1.

Az elektromos mérőáramkör reakcióideje - a fotocellát teljesen elsötétítő árnyékoló rács elhelyezésekor a műszerskála teljes kitérése 90 százalékának eléréséhez szükséges idő - 0,9 és 1,1 másodperc közé esik.

3.7.2.

Az elektromos mérőáramkör kilengéscsillapítása olyan, hogy az input adat (pl. a kalibrációs árnyékoló rács) valamely pillanatnyi változását követő, végleges nyugalmi állapotú leolvasáson túli kezdeti mutató túllendülés nem haladhatja meg a leolvasott lineáris skálaegységek értékének 4 százalékát.

3.7.3.

Az átlátszatlanságmérő füstkamrában lezajló fizikai jelenségeknek tulajdonítható reakcióideje az az idő, amely a gáz mérőberendezésbe való bejutása és a füstkamra teljes kitöltése között eltelik; ez nem lehet több 0,4 másodpercnél.

3.7.4.

Ezek a rendelkezések kizárólag az opálosság mérésére a terhelés nélküli gyorsítás mellett használt átlátszatlanságmérőkre vonatkoznak.

3.8. A mérendő gáz és az öblítőlevegő nyomása

3.8.1.

A füstkamrában lévő kipufogógáz nyomása nem térhet el 75 mm-nél (vízoszlop) nagyobb mértékben a légköri nyomástól.

3.8.2.

A mérendő gáz és az öblítőlevegő nyomásának változásai 1,7 m-1 fényabszorpciós együtthatójú gáz esetében a fényabszorpciós együttható tekintetében nem idézhetnek elő 0,05 m-1-nél nagyobb mértékű változásokat.

3.8.3.

Az átlátszatlanságmérőt megfelelő műszerekkel kell felszerelni a füstkamrában uralkodó nyomás mérésére.

3.8.4.

A gyártónak a készülékházon fel kell tüntetnie a füstkamrán belül mérendő gáz és az öblítőlevegő nyomásváltozásainak határértékeit.

3.9. A mérendő gáz hőmérséklete

3.9.1.

A mérés pillanatában a gáz hőmérsékletének a füstkamra minden pontjában 70 ºC és egy, a gyártó által meghatározott maximális hőmérséklet között kell lennie, oly módon, hogy az e hőmérséklet-tartomány felett leolvasott értékek 1,7 m-1 fényabszorpciós együtthatójú gázzal töltött füstkamra esetén 0,1 m-1-nél nagyobb mértékben ne változzanak.

3.9.2.

Az átlátszatlanságmérőt megfelelő műszerekkel kell felszerelni a füstkamrában uralkodó hőmérsékletet mérésére.

4. AZ ÁTLÁTSZATLANSÁGMÉRŐ MŰSZER "L" HASZNOS HOSSZA

4.1. Általános követelmények

4.1.1.

Az átlátszatlanságmérő műszerek egyes típusainál a fényforrás és a fotocella, illetve a fényforrást védő átlátszó alkatrészek és a fotocella között tartózkodó gáz nem konstans opálosságú. Ilyen esetekben, az "L" hosszúság az olyan, egyenletes opálosságú gázból álló oszlop hossza, amely ugyanolyan fényelnyelést eredményez, mint amelyet akkor lehet elérni, ha a gázt a szokásos módon vezetik be az átlátszatlanságmérőbe.

4.1.2.

Az áthaladó fény útjának hasznos hosszát úgy lehet meghatározni, ha a normálisan működő átlátszatlanságmérő "N" leolvasott értékét összehasonlítják azzal az No értékkel, amelyet egy olyan módosított átlátszatlanságmérővel nyerünk, amelyben a tesztgáz egy pontosan meghatározott Lo hosszúságú szakaszt tölt ki.

4.1.3.

Az összehasonlító leolvasásokat gyors egymásutánban szükséges elvégezni a nulla értékű elmozdulások esetén teendő helyesbítések meghatározása érdekében.

4.2. Az "L" értékelésének módszere

4.2.1.

Tesztgázként konstans átlátszatlanságú kipufogógázt vagy a kipufogógázéhoz hasonló térfogatsúlyú fényelnyelő gázt kell használni.

4.2.2.

Pontosan meg kell határozni azt az Lo hosszúságú oszlopot az átlátszatlanságmérőben, amely a tesztgázokkal egyenletesen kitölthető, és amelynek végei a fény útjával lényegében derékszöget zárnak be. Ezen Lo hosszúságnak az átlátszatlanságmérő feltételezett hasznos hosszához közeli értéknek kell lennie.

4.2.3.

Mérni kell a füstkamrában lévő tesztgáz hőmérsékletének átlagos középértékét.

4.2.4.

Szükség esetén kis helyigényű és megfelelő befogadóképességű, a nyomásingadozások csillapítására alkalmas táguló tartályt kell a mintavevő vezetékbe beépíteni, a mintavevő szondához lehető legközelebbi helyen. Egy hűtőegységet is be lehet illeszteni. A táguló tartály és a hűtőegység beépítése nem zavarhatja meg szükségtelenül nagy mértékben a kipufogógáz összetételét.

4.2.5.

A hasznos hossz meghatározására szolgáló vizsgálat során a tesztgázból vett mintát felváltva hol a normálisan működő átlátszatlanságmérőn, hol a 4.1.2. pontban foglaltak szerint módosított, azonos készüléken keresztül kell áramoltatni.

4.2.5.1. Az átlátszatlanságmérő műszerről leolvasott értékeket folyamatosan rögzíteni kell egy olyan adatrögzítő eszközzel, amelynek reakcióideje az átlátszatlanságmérő reakcióidejével egyenlő vagy annál rövidebb.

4.2.5.2. Normálisan működő átlátszatlanságmérő esetén a lineáris opálossági skálán leolvasott érték "N", míg a tesztgáz hőmérsékletének Kelvin-fokban kifejezett középértéke "T".

4.2.5.3. Az ugyanazzal a tesztgázzal megtöltött, Lo hosszúságú oszlop esetén a lineáris opálossági skálán leolvasott érték "No", míg a tesztgáz hőmérsékletének Kelvin-fokban kifejezett átlagos középértéke "To".

4.2.6.

A hasznos hossz kiszámításának képlete:

4.2.7.

A vizsgálatot legalább négyféle tesztgázzal kell elvégezni, amelyek a lineáris skálán a 20 és 80 értékek között szabályosan eloszló leolvasott értékeket eredményeznek.

4.2.8.

Az átlátszatlanságmérő "L" hasznos hossza az egyes gázok tekintetében a 4.2.6. pontban foglaltak szerint kapott hasznos hosszok számtani átlagának felel meg.

VII. MELLÉKLET

AZ ÁTLÁTSZATLANSÁGMÉRŐ ÜZEMBE HELYEZÉSE ÉS HASZNÁLATA

1. HATÁLY

Ez a melléklet ismerteti a III. és IV. mellékletben leírt vizsgálatok során használt átlátszatlanságmérő műszerek üzembe helyezésének és használatának módját.

2. A MINTAVEVŐ ÁTLÁTSZATLANSÁGMÉRŐ

2.1. Az állandó fordulatszámú vizsgálatok előkészítése

2.1.1.

A mintavevő szonda és a kipufogócső keresztmetszetének aránya nem lehet kevesebb 0,05-nél. A kipufogócsőben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás nem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop).

2.1.2.

A szonda olyan cső, amelynek nyitott vége a kipufogócső, vagy - szükség esetén - a csőtoldat tengelyében előre néz. A kipufogócső olyan szakaszába kell helyezni, ahol a füst eloszlása megközelítően egyenletes. Ennek eléréséhez a szondát a kipufogócsőben vagy - szükség esetén - a csőtoldatban a lehető leghátrább kell elhelyezni úgy, hogy ha a kipufogócső átmérője a kilépő nyílásnál "D", akkor a szonda vége a mintavevő ponttól a motor felé eső irányban lévő, legalább 6D, a motortól távolodó irányban pedig legalább 3D hosszúságú egyenes szakaszban helyezkedjen el. Amennyiben szükséges hosszabbító csőtoldat alkalmazása, a kipufogócsőhöz való csatlakozásnál levegő nem léphet be.

2.1.3.

A kipufogócsőben uralkodó nyomás és a mintavevő csőszakaszban a nyomásesés jellemző értékei olyanok, hogy a szonda az izokinetikus mintavétellel kapottakkal lényegében egyenértékű minta begyűjtését eredményezze.

2.1.4.

Szükség esetén kis helyigényű és megfelelő befogadóképességű, a nyomásingadozások csillapítására alkalmas táguló tartályt kell a mintavevő vezetékbe beépíteni, a mintavevő szondához eső lehető legközelebbi helyen. Egy hűtőegységet is be lehet illeszteni. A táguló tartály és a hűtőegység beépítése nem zavarhatja meg szükségtelenül nagy mértékben a kipufogógáz összetételét.

2.1.5.

A motortól távolodó irányban, a mintavevő szondától legalább 3D távolságban egy pillangószelepet vagy más, a mintavételi nyomást fokozó eszközt lehet elhelyezni.

2.1.6.

A szondát, a hűtőberendezést, a táguló tartályt (amennyiben szükséges) és az átlátszatlanságmérő műszert összekötő csővezetékeknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük, ugyanakkor meg kell felelniük a VI. melléklet 3.8. és 3.9. pontjában leírt nyomás- és hőmérsékleti követelményeknek. A csővezetéknek a mintavételi ponttól az átlátszatlanságmérő felé emelkednie kell, ugyanakkor kerülni kell a szennyeződések lerakódását elősegítő éles csőkönyökök használatát. Amennyiben az átlátszatlanságmérő nem tartalmaz megkerülő szelepet, úgy azt a megelőző csőszakaszba be kell építeni.

2.1.7.

A vizsgálat során ellenőrzést kell végrehajtani annak biztosítására, hogy a mérőkamrában teljesülnek a VI. melléklet 3.8. pontjának a nyomásra, illetve a VI. melléklet 3.9. pontjának a hőmérsékletre vonatkozó követelményei.

2.2. Előkészületek a terhelés nélküli gyorsítás mellett végzett vizsgálatokra

2.2.1.

A mintavevő szonda és a kipufogócső keresztmetszetének az aránya nem lehet 0,05-nél kevesebb. A kipufogócsőben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás nem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop).

2.2.2.

A szonda olyan cső, amelynek nyitott vége a kipufogócső vagy - szükség esetén - a csőtoldat tengelyében előre néz. A kipufogócső olyan szakaszába kell helyezni, ahol a füst eloszlása megközelítően egyenletes. Ennek eléréséhez a szondát a kipufogócsőben, vagy - szükség esetén - a csőtoldatban a lehető leghátrább kell elhelyezni úgy, hogy ha a kipufogócső átmérője a kilépő nyílásnál "D", akkor a szonda vége a mintavevő ponttól a motor felé eső irányban lévő, legalább 6D, a motortól távolodó irányban pedig legalább 3D hosszúságú egyenes szakaszban helyezkedjen el. Amennyiben szükséges hosszabbító csőtoldat alkalmazása, a kipufogócsőhöz való csatlakozásnál levegő nem léphet be.

2.2.3.

A mintavevő rendszert úgy kell kialakítani, hogy a minta átlátszatlanságmérőnél mérhető nyomása bármely motorfordulatszám mellett a VI. melléklet 3.8.2. pontjában meghatározott határértékek között maradjon. Ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy fel kell jegyezni a minta nyomásának a motor üresjárati és maximális terhelés nélküli fordulatszámai mellett mért értékeit. Az átlátszatlanságmérő műszer műszaki jellemzőitől függően, a minta nyomásának ellenőrzését a kipufogócsőbe vagy a hosszabbító csőtoldatba épített rögzített szűkítőelem vagy pillangószelep segítségével lehet elvégezni. A kipufogócsőben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás egyik módszer alkalmazása esetén sem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop).

2.2.4.

Az átlátszatlanságmérő műszert csatlakoztató csővezetékeknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük. A csőnek a mintavételi ponttól az átlátszatlanságmérő felé kell emelkednie, ugyanakkor kerülni kell a szennyeződések lerakódását elősegítő éles csőkönyökök használatát. Egy megkerülő szelepet lehet beépíteni a megelőző csőszakaszba annak érdekében, hogy az átlátszatlanságmérőt el lehessen szigetelni a kipufogógáz áramlásától, amikor éppen nem végeznek méréseket.

3. FŐÁRAMBA BEÉPÍTETT ÁTLÁTSZATLANSÁGMÉRŐ

Az állandó fordulatszámú és a terhelés nélküli gyorsítás mellett elvégzett vizsgálatok során csak a következő, általános jellegű óvintézkedéseket kell betartani:

3.1.

A kipufogócsövet és az átlátszatlanságmérő műszert összekötő csövek csőcsatlakozásai nem engedhetnek be levegőt kívülről.

3.2.

Az átlátszatlanságmérő műszert csatlakoztató csővezetékeknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük. A csőrendszernek a mintavételi ponttól az átlátszatlanságmérő felé kell emelkednie, azonban kerülni kell a szennyeződések lerakódását elősegítő éles csőkönyökök használatát. Egy megkerülő szelepet kell beépíteni a megelőző csőszakaszba, hogy az átlátszatlanságmérőt el lehessen szigetelni a kipufogógáz áramlásától, amikor éppen nem végeznek méréseket.

3.3.

Szükség lehet hűtőrendszer beépítésére az átlátszatlanságmérőt megelőző csőszakaszba is.

( 1 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

( 2 ) E/EGK/324. dokumentum - E/EGK/TRANS/505, Rev.1/add 23, 1971.8.23.

( 3 ) A mellékletek szövege hasonló az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 24. rendeletének szövegéhez; különösen az egyes pontok lebontása azonos. Emiatt ahol a 24. rendelet valamely tételének ebben az irányelvben nincs megfelelője, annak száma, jelzésképpen, zárójelek között szerepel.

( 4 ) A terhelés nélküli gyorsítás melletti vizsgálatot különösen annak érdekében kell elvégezni, hogy vonatkoztatási számadatokkal lehessen ellátni a közigazgatási hatóságokat, amelyek e módszert használják a használatban lévő járművek ellenőrzésére.

( 5 ) Az ezen adatközlő lapon szereplő pontok számozása és a lábjegyzetek megfelelnek a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében szereplőknek. Az ezen irányelv szempontjából lényegtelen pontok nem szerepelnek.

( 6 ) Nem kívánt törlendő.

( 7 ) Amennyiben a típusazonosító ismertetőjelek olyan karaktereket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek azon jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusbizonyítvány vonatkozik, úgy az ilyen karaktereket az adatközlő lapon a ? jellel kell megjelölni (pl. ABC??123??).

( 8 ) Nem kívánt törlendő.

( 9 ) Amennyiben a típusazonosító ismertetőjelek olyan karaktereket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek azon jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusbizonyítvány vonatkozik, úgy az ilyen karaktereket az adatközlő lapon a ? jellel kell megjelölni (pl. ABC??123??).

( 10 ) A 70/156/EGK irányelv II.A mellékletében foglaltak szerint.