A Pécsi Törvényszék Mf.21294/2010/3. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 88. §, 96. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Kovács János, Májerné dr. Bükkösdi Diana, Tolnai Ildikó

A Baranya Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Mf.21.294/2010/3. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság dr. Petrik Péter ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek dr. Molnár Péter ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) székhelyű alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróság előtt indított perében a 2010. július 6. napján kelt 1.M.1023/2009/27. sorszám alatti ítélet ellen a felperes részéről 28. sorszám alatt előterjesztett és 30. sorszám alatt megindokolt, valamint az alperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében helybenhagyja.

A le nem rótt eljárási illeték tekintetében részben megváltoztatja, az alperes marasztalását 675.000,- (hatszázhetvenötezer) forintra leszállítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, az illetékes állami adóhatóság felhívására 225.000,- (kettőszázhuszonötezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 540.000,- (ötszáznegyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperest 225.000,- (kettőszázhuszonötezer) forint, az alperest 675.000,- (hatszázhetvenötezer) forint le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére kötelezi az állam részére az illetékes állami adóhatóság felhívására.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy (név) Közgyűlésének a (határozat száma) számú, a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntető határozata jogellenes. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 25.440.000,- forint munkabért 2009. július 16. napjától számított késedelmi kamatával együtt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.

A felperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és keresetének hiánytalan teljesítésével az alperes prémiumelőleg megfizetésére történő kötelezését is kérte.

Az alperes az ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte.

A felek fellebbezési ellenkérelme az ellenérdekű fél fellebbezése kapcsán az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezések alaptalanok.

A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a következtetésével, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére (név) Közgyűlése volt jogosult, mert ez a testület gyakorolta felette az alapvető munkáltatói jogokat. Függetlenül attól, hogy a felperes által betöltött munkakör a 2006. évi IV. törvény (Gt.) vonatkozó szabályai szerint vezérigazgatóinak vagy cégvezetőinek volt tekinthető, az alperes alapító okiratának VI. rész A/2.n./pontja szerint az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozott a vezérigazgató kinevezése, visszahívása és díjazásának megállapítása. Az igazgatóság az alapító okirat VI. rész B/5. pontja alapján csak az alapító hatáskörébe nem utalt munkáltatói jogokat gyakorolhatta. A megyei bíróság osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a kinevezés, visszahívás és a díjazás megállapításának joga egyben a munkaviszony megszüntetését is értelemszerűen magába foglalja, mert ezek a jogosultságok együttesen jelentik az alapvető munkáltatói jogokat.

Helyesen állapította meg a munkaügyi bíróság azt is, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetése tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult (név) Közgyűlése saját Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. § (2) bekezdésével ellentétes módon járt el, amikor a 2009. július 16-ára kitűzött rendkívüli ülésen az összehívásra vonatkozó indítványban szereplő napirenden kívül tárgyalta a felperes munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetését, és hozott e tárgyban határozatot. Az a "a ("A" név) Zrt. és a ("B" név) Kft. között létrejött szerződés vizsgálata és a szükséges intézkedések megtétele" címet viselő előterjesztés ugyanis olyannyira általános, hogy nem pótolta a felperes munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó önálló napirend felvételét.

Az a megállapítása is helytálló az elsőfokú bíróságnak, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó közgyűlési határozat meghozatala során megsértették az alperes alapító okiratának VI. rész A/3. pontjának szabályát, figyelemmel a 2.n./pontban írtakra.

Helyesen következtetett a munkaügyi bíróság arra, hogy indokolatlanul mellőzték a felperes meghívását a rendkívüli közgyűlésre, hogy ott védekezését előterjessze, mert az a 2009. július 14-én kelt levél, amit (helység) város polgármestere a felperesnek küldött, nem volt maradéktalanul alkalmas az Mt. 96. § (2) bekezdésében foglalt munkáltatói kötelezettség teljesítésére.

Az így megfogalmazott eljárási szabálysértések mellett az elsőfokú bíróság érdemben is vizsgálta azt, hogy a rendkívüli felmondás jogellenes-e; és megalapozottan indult ki abból, hogy ezt - a rendkívüli felmondás indokaira tekintettel - az Mt. 96. § (1) bekezdés a./pontja alapján kellett megítélni.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes mulasztásban megnyilvánuló kötelezettségszegését alapvetően két eseményhez kötötte: a ("A" név) Zrt. 2008. november 21-én megtartott közgyűlésén történtekhez és a 2009. április 15-ei értekezleten elhangzottakhoz.

A felperes 2008. november 21-én a ("C" név) Zrt. (és egyúttal a kizárólagos tulajdonos és alapító (név) Közgyűlése) képviseletében - a jegyzőkönyv tanúsága szerint - megjegyzés, kifogás vagy ellenvetés nélkül elfogadta a ("A" név) Zrt. vezérigazgatójának , (1. név)nak a tájékoztatását, amely a 3. napirendhez kapcsolódóan arra vonatkozott, hogy a ("A" név) Zrt. 2008. decemberében egyrészt 40 % mértékű tulajdonosi részesedésével vagyonkezelő gazdasági társaságot alapít, amely társaság 2009. január 20-ig tulajdonosává válik a ("A" név) Zrt. által üzemeltetett autóbuszoknak, és a jövőben a társaság a járművek kezelését fogja ellátni; másrészt 30 %-os tulajdoni részesedéssel autóbusz javítással foglalkozó gazdasági társaságot is létrehoz, amely emellett egyéb műszaki szolgáltatásokat is ellát. Erről a ("A" név) Zrt. két tulajdonosi képviselője 9/2008. (XI.21.) szám alatt közgyűlési határozatot is hozott.