MK 13. szám

A közügyektől eltiltott személynek az eltiltás alá eső munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.[1]

A Btk. 61. § (3) bekezdése szerint a közügyektől eltiltott, az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

A közügyektől eltiltás tartama a Btk. 62. §-ának (2) bekezdése szerint az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Az eltiltás hatálya alá eső munkaviszonynak, illetőleg közszolgálati jogviszonynak, illetve közalkalmazotti jogviszonynak azonnali hatályú megszűnésén nem változtat az a körülmény sem, ha az elítéltet az elítéltetés következményei alól mentesítik, vagy ha kegyelemben részesül. Ezekben az esetekben ugyanis nem téves (alaptalan) elítélés történt, az ítélet hátrányai alóli mentesítés stb. pedig a munkaviszonyra (közszolgálati jogviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra) semmilyen vonatkozásban nem hat ki.

A kiemelt jogszabályok rendelkezése szerint tehát a bíróság jogerős ítéletével közügyektől eltiltott személynek az eltiltás alá eső munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, vagy közalkalmazotti jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Ha a munkáltató vagy a közigazgatási szerv az ítélet jogerőre emelkedéséről történő későbbi tudomásszerzés miatt a nevezettet tovább foglalkoztatja, az ítélet jogerőre emelkedését követően fennállott munkaviszony, közszolgálati jogviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségére [Mt. 29. §-a, 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 25. §-ának (1) bekezdése, 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 3. §-a] vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[Az MK 148. számú állásfoglalással módosított szöveg.]