A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40296/2009/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 70. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Törvényszék G.21120/2008/31., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40296/2009/8.*, Kúria Gfv.30005/2010/5.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.296/2009/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Barta Viktor jogtanácsos által képviselt felperesnek dr. Sass Barna Attila jogtanácsos által képviselt I. rendű, és dr. Pokó Diána ügyvéd által képviselt II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Nógrád Megyei Bíróság 2009. március 17. napján kelt 10.G.21.120/2008/31. számú ítélete ellen az alperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a keresetet elutasítja, a II. rendű alperes viszontkeresetét elutasító rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 nap alatt 1.500.000,-(Egymillió-ötszázezer) Ft első- és másodfokú költséget.

A felperes és a II. rendű alperes az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

A felperes személyes illetékmentességére tekintettel le nem rótt 900.000,-(Kilencszázezer) Ft kereseti és az I. rendű alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 900.000,- (Kilencszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a bírósághoz 2008. szeptember 24. napján benyújtott és az eljárás során pontosított kereseti kérelmében a Ptk. 234. § (1) bekezdése és a Pp. 123. §-a alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által E-ben 2008. március 27-én "Vagyonkezelői-, használati és hasznosítási szerződés, egészségügyi ellátási szerződés, tartozásátvállalási szerződés és engedményezési szerződés" megnevezéssel aláírt szerződés jogszabályba ütközés miatt a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmis, melyhez joghatás nem fűződhet.

Arra hivatkozott, hogy a Heves Megyei Bíróság a 10. sorszámú végzésével kijavított 2008. szeptember 15. napján kelt 3.K.30.154/2008/8. számú jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte az I. rendű alperes 6/2008. (II.29.) közgyűlési határozatának 4. pontját, amelyben a Megyei Közgyűlés a lefolytatott nyilvános pályázat alapján a Kórház vagyonkezelői jogát a legelőnyösebb pályázatot benyújtó II. rendű alperes részére utalta át 20 éves időtartamra 2008. július 1-től 2028. június 30-ig. Ennek következtében a szerződés a I.rendű alperes neve vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 13/2006. (VI.30.) HMÖ rendeletének (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 8. § (1) bekezdésébe, 11. § (2) bekezdésébe és 8. számú mellékletének III. pontjába ütközik. Ez utóbbi határozza meg az értékesítésre, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának átadására, a vagyon használatának, illetve használati jogának átengedésére vonatkozó versenytárgyalási pályáztatás szabályait. A II. rendű alperes ajánlata a Vagyonrendelet 8. számú mellékletének III. pont 28. e) és g) pontjai alapján érvénytelen volt, érvénytelen ajánlat alapján pedig a szerződés érvényesen nem jöhetett létre. Érvényes ajánlat hiányában nem tehetett az I. rendű alperes közgyűlése elfogadó nyilatkozatot, így nem jöhetett létre érvényesen az alperesek között a per tárgyává tett szerződés. A jogerős ítélet megállapította ugyanis, hogy a II. rendű alperes a pályázati kiírás V.5.1/b. alpontja ellenére nem csatolt olyan pénzintézeti igazolást, hogy a számláján 2005. január 1. napja óta a nyilatkozat kiállításának időpontjáig sorban állás nem volt. A Vagyonrendelet jogszabály, ennek következtében az alperesek között létrejött szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése értelmében semmis.

A perbeli szerződés a fentieken túl jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek is minősül és ez okból is semmis, ugyanis a felperes kezdeményezte az I. rendű alperesnél az egészségügyi szakellátási feladatok átvételét az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 70. § (2) bekezdése szerint. Az I. rendű alperesnek ezt követően a kógens rendelkezéséből adódóan nem volt mérlegelési joga ennek elutasítására, jogszerűen a felperessel kellett volna megállapodást kötnie a kötelezően ellátandó egészségügyi szakfeladatokra, azonban ezt nem tette meg. Hivatkozott e körben a felperes közgyűlésének 501/2007. (XI.29.), 566/2007. (XII.13.), valamint az 1/2008. (I.17.) számú határozataira, melyek kivonatát a 17. sorszámú beadványához csatolta. Miután a felperes kezdeményezte az Ötv. 70. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi közszolgáltatási feladatok ellátására vonatkozó megállapodás megkötését, ezt követően az I. rendű alperes a közszolgáltatásról egyedül már nem dönthetett jogszerűen.

Az I. rendű alperes annak ellenére kötötte meg a szerződést a II. rendű alperessel, hogy ismerte a II. rendű alperes pályázatának hiányosságát, melyet igazolnak a 2008. február 29-i és március 25-i I. rendű alperesi közgyűlési jegyzőkönyvek.

Az érvénytelenség megállapítására irányuló kereseti kérelem benyújtására vonatkozó jogi érdekeltségét egyrészt arra alapozta, hogy a pályázati eljárásban bejelentette, hogy vállalja a pályázat feltételeinek teljesítését és a pályázati kiírás XV. fejezetének 15.7. pontja alapján kérte kijelöléssel a vagyonkezelői jog átadását. Ekként a pályázati eljárásban részt vett, ezáltal megvalósult a Legfelsőbb Bíróság 4/1999. számú Polgári jogegységi határozata szerint előfeltétel, a felperes perlési jogosultsággal rendelkezik.

Jogi érdekeltségét a fentieken túl megalapozza a jogszabályokban rögzített feladatellátási kötelezettsége is. A felperesnek mint megyei jogú városi rangú települési önkormányzatnak törvényen alapuló kötelezettsége és kötelező feladata az egészségügyi ellátásról való gondoskodás is. A megyei jogú város jogállással rendelkező önkormányzat, a területén jogszabályi kötelezettsége folytán el kell, hogy lássa járó- és fekvőbeteg szakellátás megszervezését is. Hivatkozott e körben az Ötv. 8. § (1)-(3) bekezdéseire, 61. §-ára, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 152. § (3) bekezdésére. Álláspontja szerint a perbeli szerződés, valamint a felperest is terhelő közfeladat ellátásának átadása és az ellátást biztosító vagyonelemek vagyonkezelésbe adása, a felperes jogát, jogos érdekét a fenti jogszabályi rendelkezésekből megállapíthatóan egyértelműen érinti. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozatában megállapította, hogy a helyi önkormányzatok jogszabályokban meghatározott feladatellátási kötelezettsége önmagában megalapozza az eljárásokban az önkormányzatok ügyféli minőségét, perindítási jogosultságát, azaz jogi érdekeltségét. A szerződés érvénytelenségének megállapítása hiányában ugyanis a felperes nem tudja a jogszabályban foglalt jogait érvényesíteni, jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésére nem képes.