62009CJ0092_SUM[1]

A Bíróság (nagytanács) 2010. november 9-i ítélete. Volker und Markus Schecke GbR (C-92/09) és Hartmut Eifert (C-93/09) kontra Land Hessen. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek: Verwaltungsgericht Wiesbaden - Németország. A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában - Mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele - Az e közzétételről szóló és annak módját megállapító uniós jogi rendelkezések érvényessége - Az Európai Unió alapjogi chartája - 7. és 8. cikk - 95/46/EK irányelv - A 18. és a 20. cikk értelmezése. C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyek

C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyek

Volker und Markus Schecke GbR

és

Hartmut Eifert

kontra

Land Hessen

(a Verwaltungsgericht Wiesbaden [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele – Az e közzétételről szóló és annak módját megállapító uniós jogi rendelkezések érvényessége – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 7. és 8. cikk – 95/46/EK irányelv – A 18. és a 20. cikk értelmezése”

Az ítélet összefoglalása

1. Alapvető jogok – A magánélet tiszteletben tartása – A személyes adatok védelme – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke – Hatály

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 8. cikk)

2. Alapvető jogok – A magánélet tiszteletben tartása – A személyes adatok védelme – Korlátozások – Feltételek

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 8. cikk, valamint 52. cikk, (1) bekezdés)

3. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMGA és az EMVA általi finanszírozás – 1290/2005 rendelet és 259/2008 rendelet – Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások természetes személy kedvezményezettjeire vonatkozó személyes adatok kötelező közzététele

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 8. cikk; 1290/2005 tanácsi rendelet, 42. cikk, 8b. pont, és 44a. cikk; 259/2008 bizottsági rendelet)

4. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Az érvényesség megítélése – Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó személyes adatok közzétételét előíró rendeletek érvénytelenné nyilvánítása – Joghatások – Időbeli korlátozás

(EUMSZ 264. cikk, második bekezdés, és EUMSZ 267. cikk)

5. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – A felügyelő hatóság értesítésének kötelezettsége – Eltérés

(95/46 parlamenti és tanácsi irányelv, 18. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés)

6. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – Előzetes ellenőrzés

(95/46 parlamenti és tanácsi irányelv, 20. cikk)

1. A magánélethez való jognak a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében történő tiszteletben tartása – amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke elismer – az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó valamennyi információra kiterjed. Ebből következően a jogi személyek csak annyiban részesülhetnek a Charta 7. és 8. cikke szerinti védelemben, amennyiben a jogi személy hivatalos neve alapján azonosítható egy vagy több természetes személy. Ez a helyzet, ha valamely társaság hivatalos neve alapján közvetlenül azonosíthatók az abban tagként részt vevő természetes személyek.

(vö. 52–54. pont)

2. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az olyan jogok korlátozását, mint amelyek a Charta 7. és 8. cikkében szerepelnek, feltéve hogy a korlátozásra a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, továbbá a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. A személyes adatok védelméhez való jog ezen esetleges jogszerű korlátozásai olyanok, mint amelyekre az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikkének keretében van lehetőség.

(vö. 52., 65. pont)

3. Az 1437/2007 rendelettel módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja és 44a. cikke, valamint az 1290/2005 rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 259/2008 rendelet érvénytelen annyiban, amennyiben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások természetes személy kedvezményezettjeit illetően e rendelkezések előírják, hogy megfelelő szempontok – mint például a részükre nyújtott támogatások időtartama, gyakorisága vagy típusa, illetve nagysága – alapján történő különbségtétel nélkül, valamennyi kedvezményezettre vonatkozóan közzé kell tenni a személyes adataikat.

Ugyanis az EMGA-ból és az EMVA-ból az érintett kedvezményezettek részére nyújtott támogatások e kedvezményezettek bevételeinek – gyakran jelentős – részét képezik, és az említett kedvezményezettekre, valamint az általuk kapott támogatásokra vonatkozó név szerinti adatok internetes oldalon való közzététele, az ezen adatok harmadik személyek számára való hozzáférhetővé válása miatt, e kedvezményezetteknek az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikke értelmében vett magánéletébe való beavatkozásnak minősül. E tekintetben nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a közzétett adatok szakmai tevékenységre vonatkoznak. Egyébiránt az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében és a 295/2008 rendeletben előírt közzététel a Charta 8. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyesadat-kezelésnek minősül. Ezenkívül az a tény, hogy a kedvezményezetteket tájékoztatták a rájuk vonatkozó adatok kötelező közzétételéről nem teszi kétségessé, hogy megvalósul a magánéletükbe való beavatkozás, mivel az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontjának és a 259/2008 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének, amelyek arra szorítkoznak, hogy a támogatások kedvezményezettjeit előzetesen értesítik a rájuk vonatkozó adatok közzétételéről, nem célja, hogy az általuk bevezetett személyesadat-kezelést az említett kedvezményezettek hozzájárulására alapítsa.

Az említett beavatkozás nem igazolható az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdése alapján. Ugyanis az igaz, hogy a demokratikus társadalomban az adófizetőknek joguk van a közpénzek felhasználására vonatkozó információk megismeréséhez, a szóban forgó különböző érdekek súlyának kiegyensúlyozott mérlegeléséhez azonban az kellett volna, hogy az érintett intézmények még a szóban forgó rendelkezések elfogadása előtt megvizsgálják, hogy a valamennyi érintett kedvezményezettre, valamint az EMGA-ból és az EMVA-ból az egyes kedvezményezettek részére nyújtott pontos összegekre vonatkozó név szerinti adatok tagállamonként egységes és szabadon látogatható internetes oldalon – a nyújtott támogatások időtartama, gyakorisága, vagy típusa, illetve nagysága alapján való különbségtétel nélkül – történő közzététele nem lépi-e túl az elérni kívánt jogos célok megvalósításához szükséges mértéket, különös tekintettel az e közzététellel a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogokban okozott sérelemre. E tekintetben az átláthatóságra vonatkozó cél semmiképpen nem élvezhet automatikusan elsőbbséget a személyes adatok védelméhez való joggal szemben, még akkor sem, ha jelentős gazdasági érdekekről van szó. Mivel úgy tűnik, hogy az intézmények nem mérlegelték kiegyensúlyozottan egyrészt az 1290/2005 rendelet 44a. cikke és a 259/2008 rendelet céljainak súlyát, másrészt a természetes személyek számára a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok súlyát, és tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelme alóli kivételeknek és a védelem korlátozásainak a feltétlenül szükséges mérték határain belül kell maradniuk, és hogy szóba jöhetnek olyan intézkedések, amelyek kevésbé sértik a természetes személyek említett alapvető jogát, miközben hatékonyan hozzájárulnak a szóban forgó uniós szabályozás céljainak megvalósításához, a Tanács és a Bizottság azzal, hogy kötelezővé tette az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások valamennyi természetes személy kedvezményezettjei nevének és az általuk kapott összegeknek a közzétételét, túllépett az arányosság elve tiszteletben tartása által megkövetelt határokon.

Ezzel szemben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások jogi személy kedvezményezettjeit illetően – annyiban, amennyiben őket is megilletik a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok – figyelembe kell venni, hogy az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontjából és 44a. cikkéből, valamint a 259/2008 rendeletből fakadó közzétételi kötelezettség nem lépi túl az arányosság elvének tiszteletben tartása által támasztott korlátokat. A személyes adatok védelméhez való jog sérelmének jelentősége ugyanis eltér a jogi személyek és a természetes személyek esetében. E tekintetben a jogi személyek esetében szélesebb a rájuk vonatkozó információkkal kapcsolatos jelenlegi közzétételi kötelezettség terjedelme. Ezenfelül az érintett nemzeti hatóságokra aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna annak vizsgálata a szóban forgó adatok közzététele előtt, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások egyes jogi személy kedvezményezettjeinek neve alapján azonosíthatók-e természetes személyek.

(vö. 58–61., 63., 65., 79., 85–87., 89. és 92. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

4. Abban az esetben, ha ezt a jogbiztonság megköveteli, az EUMSZ 264. cikk második bekezdése alapján – amely analógia útján alkalmazandó az EUMSZ 267. cikk szerinti azon előzetes döntéshozatali eljárásokban is, amelyek az Európai Unió jogi aktusai érvényességének vizsgálatára irányulnak – a Bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra, hogy minden egyedi esetben megjelölje az érintett jogi aktus azon joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak.

Az 1437/2007 rendelettel módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontját és 44a. cikkét, valamint az 1290/2005 rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 259/2008 rendeletet érvénytelennek nyilvánító ítélet keretében, tekintettel arra, hogy a tagállamokban az érvényesnek tekintett szabályozás alapján nagy számban került sor adatok közzétételére, az érintett rendelkezések érvénytelensége nem teszi lehetővé az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó listák azon közzététele joghatásainak megkérdőjelezését, amelyre a nemzeti hatóságok által az említett rendelkezések alapján a jelen ítélet kihirdetését megelőzően került sor.

(vö. 93–94. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

5. A személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem teszi kötelezővé a személyesadat-védelmi tisztviselő számára, hogy e rendelkezésnek megfelelően nyilvántartást vezessen az olyan személyesadat-kezelési műveleteket megelőzően, mint amilyenek az 1437/2007 rendelettel módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint az 1290/2005 rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 259/2008 rendeleten alapuló adatkezelési műveletek.

(vö. 101. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

6. A személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 20. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy tegyék kötelezővé az e rendelkezés szerinti előzetes ellenőrzést az adatoknak az 1437/2007 rendelettel módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint az 1290/2005 rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 259/2008 rendeleten alapuló közzététele tekintetében.

(vö. 108. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2010. november 9.( * )

„A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – Mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele – Az e közzétételről szóló és annak módját megállapító uniós jogi rendelkezések érvényessége – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 7. és 8. cikk – 95/46/EK irányelv – A 18. és a 20. cikk értelmezése”

A C-92/09. és C-93/09. sz. egyesített ügyekben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Verwaltungsgericht Wiesbaden (Németország) a Bírósághoz 2009. március 6-án érkezett, 2009. február 27-i határozataival terjesztett elő az előtte

a Volker und Markus Schecke GbR (C-92/09),

Hartmut Eifert (C-93/09)

és

a Land Hessen

között,

a Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung

részvételével

folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: V. Skouris elnök, A. Tizzano, J. N. Cunha Rodrigues, K. Lenaerts (előadó), J.-C. Bonichot, K. Schiemann, A. Arabadjiev és J.-J. Kasel tanácselnökök, Juhász E., C. Toader és M. Safjan bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: Fülöp B. tisztviselő,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. február 2-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Volker und Markus Schecke GbR képviseletében R. Seimetz és P. Breyer Rechtsanwälte, valamint V. Schecke,

–        H. Eifert képviseletében R. Seimetz és P. Breyer Rechtsanwälte,

–        a Land Hessen képviseletében H.-G. Kamann Rechtsanwalt,

–        a görög kormány képviseletében V. Kontolaimos, I. Chalkias, K. Marinou és V. Karra, meghatalmazotti minőségben,

–        a holland kormány képviseletében C. Wissels és Y. de Vries, meghatalmazotti minőségben,

–        a svéd kormány képviseletében A. Falk és C. Meyer-Seitz, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Unió Tanácsa képviseletében E. Sitbon és Z. Kupčová, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében B. Smulders, F. Erlbacher és P. Costa de Oliveira, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. június 17-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek egyfelől a 2007. november 26-i 1437/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 322., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1. o.; a továbbiakban: 1290/2005 rendelet) 42. cikke 8b. pontjának és 44a. cikkének érvényességére, másfelől az 1290/2005/EK rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. március 18-i 259/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 76., 28. o.) és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott [helyesen: kezelt] adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 105., 54. o.) érvényességére vonatkoznak. Abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az előző mondatban szereplő uniós szabályozás nem érvénytelen, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) 7. cikkének, 18. cikke (2) bekezdése második franciabekezdésének és 20. cikkének értelmezésére is vonatkoznak.

2 E kérelmeket a Volker und Markus Schecke GbR, illetve H. Eifert (a továbbiakban: alapeljárások felperesei), valamint a Land Hessen között annak tárgyában folyamatban lévő eljárások keretében terjesztették elő, hogy a Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung (szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi hivatal; a továbbiakban: Bundesanstalt) internetes oldalán rájuk mint az EMGA és a EMVA kedvezményezettjeire vonatkozó személyes adatokat tettek közzé.

I – Jogi háttér

A – Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény

3 Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt egyezmény (a továbbiakban: EJEE) „Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog” című 8. cikke szerint:

„1.      Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.

2.      E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.”

B – Az uniós jog

1.     A 95/46 irányelv

4 A 95/46 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv célja a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguknak a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében való védelme. Az említett irányelv 2. cikke a) pontjának megfelelően személyes adat „az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ”.

5 Az említett irányelv 7. cikke alapján „[a] tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha:

a)      az érintett ahhoz egyértelmű hozzájárulását adta;

vagy

[…]

c)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

vagy

[…]

e)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] közérdekből elvégzendő feladat végrehajtásához vagy az adatkezelőre, illetve az adatokról tudomást szerző harmadik félre ruházott hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges;

[…]”

6 A 95/46 irányelv 18. cikke (1) bekezdésének értelmében „[a] tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az adatkezelő vagy annak képviselője, ha van ilyen, értesítse a 28. cikkben említett felügyelő hatóságot [a valamely] részben vagy egészen automatizált módon történő adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] művelet […] elvégzését megelőzően”.

7 A 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése szerint a tagállamok kizárólag a következő esetekben és feltételek mellett rendelkezhetnek az értesítés módjának egyszerűsítéséről vagy az értesítési kötelezettség alóli felmentésről:

„amennyiben az adatkezelő a rá vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kijelöl egy személyesadat-védelmi tisztviselőt, aki elsősorban az alábbiakért felelős:

–        az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések belső alkalmazásának független módon való biztosítása,

–        az adatkezelő által végzett adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek nyilvántartásának vezetése, amely tartalmazza a 21. cikk (2) bekezdésében említett adatokat,

ezáltal biztosítva, hogy az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek várhatóan ne befolyásolják hátrányosan az érintettek jogait és szabadságait”.

8 A 95/46 irányelv 19. cikkének (1) bekezdése szerint:

„Az értesítésben foglalt adatokat a tagállamok határozzák meg. Az értesítésnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a)      az adatkezelő, vagy – ha van ilyen – annak képviselőjének neve és címe;

b)      az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] célja vagy céljai;

c)      az érintettek körének vagy köreinek, továbbá a rájuk vonatkozó adatok vagy adatkategóriák leírása;

d)      azoknak a címzetteknek vagy címzett kategóriáknak a leírása, akik számára az adatokat továbbították [helyesen: továbbítani lehet];

e)      harmadik országokba irányuló tervezett adattovábbítások;

[…]”

9 A 95/46 irányelv „Előzetes ellenőrzés” című 20. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint:

„(1)      A tagállamok határozzák meg azokat az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveleteket, amelyek külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, továbbá ellenőrzik, hogy ezeket az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveleteket megkezdésük előtt megvizsgálják-e.

(2)      Ezeket az előzetes ellenőrzéseket a felügyelő hatóság végzi, miután az adatkezelőtől vagy az adatvédelmi tisztviselőtől értesítést kapott, akik – kétség esetén – kötelesek konzultálni a felügyelő hatósággal.”

10 A 95/46 irányelv 21. cikke (2) bekezdése első és második albekezdésének megfelelően „[a] tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a 18. cikk szerinti adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletekről a felügyelő hatóság nyilvántartást vezessen […] [amelynek] legalább a 19. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt adatokat tartalmaznia kell”.

11 A 95/46 irányelv 28. cikkének alapján minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok [a továbbiakban: felügyelő hatóság] felügyeljék.

2.     A 45/2001/EK rendelet

12 A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.) 27. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint:

„(1)      Az európai adatvédelmi biztos előzetesen ellenőrzi azokat az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveleteket, amelyek jellegüknél, alkalmazási körüknél vagy céljuknál fogva külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve.

(2)      Ilyen kockázatot jelenthetnek a következő adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek:

a)      az egészségi állapottal kapcsolatos adatok feldolgozása [helyesen: kezelése], valamint a bűncselekmények gyanújával, bűncselekményekkel, büntetőítéletekkel vagy biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos adatok feldolgozása [helyesen: kezelése];

b)      az érintett személyes jellemzőinek – így például képességeinek, teljesítményének és magatartásának – értékelésére irányuló adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek;

c)      a különböző célból feldolgozott [helyesen: kezelt] adatoknak a nemzeti, illetve közösségi jogszabályok által elő nem írt összekapcsolását lehetővé tevő adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek;

d)      olyan adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek, amelyek célja, hogy jogot vagy előnyt megtagadjanak, illetve személyeket valamely szerződésből kizárjanak.”

3.     A 2006/24 irányelv

13 A 2006/24 irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy bizonyos ideig őrizzék meg a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy kezelt adatokat.

4.     Az 1290/2005 rendelet

14 Az 1290/2005 rendelet meghatározza a közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kiadásainak finanszírozása során alkalmazandó feltételeket és különleges szabályokat.

15 Az 1290/2005 rendelet 42. cikke szerint e rendelet alkalmazásának szabályait a Bizottság határozza meg. Ugyanezen rendelet 42. cikkének 8b. pontja alapján a Bizottság megállapítja különösen:

„a 44a. cikkben említett, kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételének részletes szabályait, és az adatvédelemről szóló közösségi jogszabályokban megállapított elvekkel összhangban az egyének személyes adataik feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében való védelméhez kapcsolódó gyakorlati szempontokra vonatkozó részletes szabályokat. Ezek a szabályok különösen azt biztosítják, hogy a támogatások kedvezményezettjeit tájékoztassák arról, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerülhetnek, valamint hogy a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme céljából pénzügyi ellenőrző és vizsgálati szervek feldolgozhatják [helyesen: kezelhetik] azokat, továbbá meghatározzák, hogy e tájékoztatásra mely időpontban kerüljön sor.”

16 Az 1290/2005 rendelet „A kedvezményezettek közzététele” című 44a. cikke szerint:

„[…] a tagállamoknak biztosítaniuk kell az EMGA és EMVA kedvezményezettjeinek és az ezen alapok keretében [helyesen: az egyes alapokból] kedvezményezettenként kapott összegeknek az évenkénti, utólagos közzétételét.

A közzétételnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)      az EMGA esetében az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott közvetlen kifizetésekre lebontott összeget és egyéb kiadásokat;

b)      az EMVA esetében a közfinanszírozás kedvezményezettenkénti teljes összegét.”

17 E tekintetben az 1290/2005 rendeletet módosító 1437/2007 rendelet (13) és (14) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„(13) Az Európai Átláthatósági Kezdeményezés végrehajtása céljából az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet [HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.] felülvizsgálata keretében az említett rendelet kiegészült a költségvetésből származó támogatások kedvezményezettjeinek évenkénti, utólagos közzétételével kapcsolatos rendelkezésekkel. E közzététel módját ágazatspecifikus rendeletekben kell meghatározni. Mind az EMGA, mind az EMVA az Európai Közösségek költségvetésének részét képezi, és finanszírozza a tagállamok és a Közösség közötti megosztott irányítás keretében felmerült kiadásokat. Ezért szabályokat kell meghatározni ezen alapok kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételére. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kedvezményezettek és az ezen alapok keretében kedvezményezettenként kapott összegek évenkénti, utólagos közzétételét.

(14)      Ezen információk nyilvános elérhetősége fokozza a közös agrárpolitika [KAP] keretében juttatott közösségi támogatások felhasználásának átláthatóságát, és fejleszti ezen alapok hatékonyabb pénzügyi igazgatását, különösen a felhasznált pénzösszegek nyilvános ellenőrzésének megerősítésén keresztül. Tekintettel a kitűzött célok kiemelkedő jelentőségére, az arányosság elve és a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettség alapján indokolt előírni a vonatkozó információk általános közzétételét, mivel az nem lépi túl a demokratikus társadalomban és a szabálytalanságok megakadályozásához szükséges mértéket. Tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2007. április 10-i véleményére [HL C 134., 1. o.] helyénvaló rendelkezni a támogatások kedvezményezettjeinek arról való tájékoztatásáról, hogy az említett adatok nyilvánosságra kerülhetnek, valamint hogy pénzügyi ellenőrző és vizsgálati szervek feldolgozhatják [helyesen: kezelhetik] azokat.”

5.     A 259/2008 rendelet

18 A Bizottság az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja alapján elfogadta a 259/2008 rendeletet.

19 Az említett rendelet (6) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„[Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó] információk nyilvános elérhetősége fokozza a közös agrárpolitika [KAP] keretében juttatott közösségi támogatások felhasználásának átláthatóságát, és fejleszti ezen Alapok hatékonyabb pénzügyi igazgatását, különösen a felhasznált pénzösszegek nyilvános ellenőrzésének megerősítésén keresztül. Tekintettel a kitűzött célok kiemelkedő jelentőségére, az arányosság elve és a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettség alapján indokolt előírni a vonatkozó információk általános közzétételét, mivel az nem lépi túl a demokratikus társadalomban és a szabálytalanságok megakadályozásához szükséges mértéket.”

20 Ugyanezen rendelet (7) preambulumbekezdésében az szerepel, hogy „[a]z adatvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából az Alapok kedvezményezettjeit az adataikat tartalmazó közzétételről még a közzététel előtt tájékoztatni kell”.

21 A 259/2008 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése részletezi az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében szereplő közzététel tartalmát, és úgy rendelkezik, hogy az a következő információkat foglalja magában:

„a)      a vezeték- és utónevet, amennyiben a kedvezményezett természetes személy;

b)      a bejegyzés szerinti teljes hivatalos nevet, amennyiben a kedvezményezett jogi személy;

c)      a társulás bejegyzés szerinti, illetve egyéb, hivatalosan elismert teljes nevét, amennyiben a kedvezményezett természetes vagy jogi személyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társulása;

d)      a kedvezményezett lakhelye vagy bejegyzési helye szerinti közigazgatási terület, és - adott esetben - a postai irányítószám, illetve annak a közigazgatási területet azonosító része;

e)      az [EMGA] esetében az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott, az egyes kedvezményezettek számára a szóban forgó pénzügyi évben nyújtott közvetlen kifizetések összege;

f)      az EMGA esetében az e) pontban nem említett, az egyes kedvezményezettek számára a szóban forgó pénzügyi évben nyújtott közvetlen kifizetések összege;

g)      az [EMVA] esetében az egyes kedvezményezettek számára a szóban forgó pénzügyi évben nyújtott közfinanszírozás teljes összege, amely magában foglalja a közösségi és a nemzeti hozzájárulásokat is;

h)      az e), f) és g) pontban említett, az egyes kedvezményezettek számára a szóban forgó pénzügyi évben kifizetett összegek együttesen;

i)      ezen összegek pénzneme”.

22 A 259/2008 rendelet 2. cikke értelmében „[a]z 1. cikkben említett információkat tagállamonként egységes weboldalon olyan keresőeszköz segítségével teszik közzé, amely a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek között név, közigazgatási terület, az 1. cikk e), f), g) és h) pontjában említett összegek szerint, vagy ezek kombinációjával végezzenek keresést, valamint hogy minden kapcsolódó információhoz egységes adatok formájában juthassanak hozzá”.

23 Az említett rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint „[a]z információk az első közzétételüktől számított két évig maradnak elérhetőek a[z internetes] oldalon”.

24 A 259/2008 rendelet 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      A tagállamok értesítik a kedvezményezetteket, hogy adataikat az 1290/2005 [rendelettel] és ezen rendelettel összhangban közzéteszik, valamint hogy azokat a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme céljából a Közösségek és a tagállamok pénzügyi ellenőrző és vizsgálati szervei feldolgozhatják [helyesen: kezelhetik].

(2)      A személyes adatok esetében az (1) bekezdésben említett információkat a 95/46 […] irányelv követelményeivel összhangban kell megadni, illetve a kedvezményezetteket tájékoztatni kell az említett irányelv értelmében érintettségükből adódó [helyesen: az őket érintettként az említett irányelv alapján megillető] jogaikról és az e jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról.

(3)      Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat a kedvezményezettek az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközöket igénylő űrlapon tüntetik fel, vagy egyéb esetben az adatok begyűjtésekor.

[…]”

II – Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

25 Az alapeljárások felperese egyfelől egy Land Hessenben székhellyel rendelkező, magánjogi társaságként működő mezőgazdasági vállalkozás (C-92/09. sz. ügy), másfelől egy Land Hessenben lakó, teljes munkaidőben mezőgazdasági termeléssel foglalkozó termelő (C-93/09. sz. ügy). A 2008-as pénzügyi évben az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból nyújtott támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a hatáskörrel rendelkező helyi hatósághoz, amely 2008. december 5-i határozatában (C-93/09. sz. ügy), illetve december 31-i határozatában (C-92/09. sz. ügy) helyt adott e kérelmeknek.

26 Mindkét esetben a kérelemre rendszeresített formanyomtatványon szerepelt a következő nyilatkozat:

„Tudomással bírok arról, hogy az 1290/2005 […] rendelet 44a. cikke alapján közzé kell tenni az EMGA- és az EMVA-[támogatások] kedvezményezett[jei]re, valamint az ezen alapokból az egyes kedvezményezettek által kapott összegekre vonatkozó információkat. A közzététel minden olyan intézkedésre vonatkozik, amelyet a 796/2004/EK rendelet 11. cikke értelmében vett egységes kérelemként benyújtott közös kérelemben kérelmeznek, és arra minden alkalommal legkésőbb a következő év március 31-ig sor kerül.”

27 A kérdést előterjesztő bíróság által adott tájékoztatás szerint a Bundesanstalt internetes oldalán az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a székhelyük vagy lakóhelyük szerinti település nevét és irányítószámát, valamint az adott évben elnyert összeget teszik közzé. Az oldal keresőeszközzel is el van látva.

28 2008. szeptember 26-án (C-92/09. sz. ügy) és 2008. december 18-án (C-93/09. sz. ügy) az alapeljárások felperesei keresetet terjesztettek elő a rájuk vonatkozó adatok közzétételének megakadályozására. Szerintük az EMGA-ból és az EMVA-ból kapott összegek közzétételét nem igazolja nyomós közérdek. Ezenfelül az Európai Szociális Alapra vonatkozó szabályok nem írják elő a kedvezményezettek név szerinti megjelölését. Keresetükben azt kérik, hogy a Bíróság kötelezze a Land Hessent arra, hogy mellőzze vagy tagadja meg ezen adatoknak az EMGA-ból és az EMVA-ból részükre nyújtott pénzeszközökre vonatkozó információk általános közzététele céljából való továbbítását vagy közzétételét.

29 A Land Hessen, amely ugyan úgy véli, hogy az alapeljárások felpereseire vonatkozó adatok közzététele az 1290/2005 rendelet és a 295/2008 rendelet alapján kötelező, vállalta, hogy mindaddig nem teszi közzé a felperesek által az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeiként kapott összegeket, amíg jogerős határozat nem születik az alapeljárásokban.

30 A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az 1290/2005 rendelet 44a. cikkéből eredő közzétételi kötelezettség nem igazolható módon sérti a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. Úgy ítéli meg, hogy e rendelkezés, amelynek célja az európai alapokból származó támogatások felhasználása átláthatóságának fokozása, nem teszi hatékonyabbá a szabálytalanságok megelőzését, mivel erre széles körben rendelkezésre állnak ellenőrzési mechanizmusok. A kérdést előterjesztő bíróság a C-465/00., C-138/01. és C-139/01. sz., Österreichischer Rundfunk és társai egyesített ügyekben 2003. május 20-án hozott ítélet (EBHT 2003., I-4989. o.) alapján úgy véli, hogy az említett kötelezettség mindenesetre nincs arányban az elérni kívánt céllal. Ezenkívül ugyanezen bíróság szerint az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja túl széles mérlegelési mozgásteret hagy a Bizottságnak mind a közzéteendő adatok meghatározását, mind a közzététel módját illetően, és így ellentétes az EK 202. cikk harmadik franciabekezdésével és az EK 211. cikk negyedik franciabekezdésével.

31 A kérdést előterjesztő bíróság az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontjának és 44a. cikkének érvényességére vonatkozó kérdéstől függetlenül úgy ítéli meg, hogy a 259/2008 rendelet, amely az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információknak kizárólag az interneten való közzétételéről rendelkezik, sérti a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. Ezt azzal indokolja, hogy ez utóbbi rendelet nem korlátozza az érintett internetes oldalhoz való hozzáférést az Európai Unió területén található internetprotokoll-címekre (a továbbiakban: IP-cím). Ezenfelül nem lehet törölni az adatokat az internetről a 259/2008 rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő kétéves időtartam elteltével. Az említett bíróság szerint ezenkívül az adatoknak kizárólag az interneten való közzététele visszatartó hatású. Egyfelől a tájékozódni kívánó polgároknak rendelkezniük kell az internethez való hozzáféréssel. Másfelől e polgárok kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy adataikat a 2006/24 irányelv értelmében megőrzik. Ellentmondás, hogy egyrészt erősítik a távközlés felügyeletét, másrészt csak elektronikus úton tesznek hozzáférhetővé olyan információkat, amelyekkel a polgárok közügyekben történő részvételét kívánják lehetővé tenni.

32 Abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a jelen ítélet 30. és 31. pontjában említett rendelkezések nem érvénytelenek, a kérdést előterjesztő bíróság azt várja a Bíróságtól, hogy értelmezze a 95/46 irányelv különböző rendelkezéseit. Úgy véli, hogy személyes adatok közzétételére csak akkor kerülhet sor, ha meghozták az ezen irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdésében szereplő intézkedéseket. A nemzeti bíróság által adott tájékoztatás szerint a német jogalkotó – különösen a Land Hessen jogalkotója – élt az említett rendelkezés nyújtotta lehetőséggel. Ugyanezen bíróság szerint azonban a hesseni környezetvédelmi, vidékfejlesztési és fogyasztóvédelmi minisztérium által a személyesadat-védelmi tisztviselőnek küldött értesítés hiányos volt. Ugyanis kimaradtak belőle információk, például az, hogy az adatkezelést az említett Land nevében a Bundesanstalt végzi adott esetben harmadik fél magánszemély segítségével, továbbá olyan konkrét információk, amelyek az adatok törlésének határidejére, az adatokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatóra, illetve az IP-címek nyilvántartásba vételére vonatkoznak.

33 Ezenkívül a mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételét a 95/46 irányelv 20. cikkében szereplő előzetes ellenőrzésnek kellett volna megelőznie. A kérdést előterjesztő bíróság szerint azonban a jelen ügyben az előzetes ellenőrzést nem a központi felügyelő hatóság végezte el, hanem a vállalkozás vagy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv adatvédelemi tisztviselője, ráadásul hiányos értesítés alapján.

34 Végül a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a 95/46 irányelv 7. cikkének e) pontjára tekintettel jogszerű-e az az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információkat a Bundesanstalt internetes oldalán megtekintő felhasználók IP-címének rögzítése.

35 E körülmények között a Verwaltungsgericht Wiesbaden felfüggesztette az eljárást, és a C-92/09., illetve a C-93/09. sz. ügyben ugyanúgy megfogalmazott, következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

„1)      Érvénytelen-e a […] 1290/2005 […] rendeletnek a […] 1437/2007 […] rendelettel beiktatott [42]. cikke 8b. pontja és 44a. cikke?

2)      A […] 259/2008 […] rendelet

a)      érvénytelen-e,

b)      vagy csak azért érvényes-e, mert a […] 2006/24 […] irányelv érvénytelen?

Ha ez első és a második kérdésben említett rendelkezések érvényesek:

3)      Úgy kell-e értelmezni a […] 95/46 […] irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdését, hogy a […] 259/2008 […] rendelet alapján történő közzétételre csak akkor kerülhet sor, ha lefolytatták az ebben a cikkben előírt eljárást, amely a felügyelő hatóság értesítését helyettesíti?

4)      Úgy kell-e értelmezni a […] 95/46 […] irányelv 20. cikkét, hogy a […] 259/2008 […] rendelet alapján történő közzétételre csak akkor kerülhet sor, ha lefolytatták a nemzeti jogban erre az esetre előírt előzetes ellenőrzést?

5)      Amennyiben a negyedik kérdésre igenlő válasz adandó: úgy kell-e értelmezni a […] 95/46 […] irányelv 20. cikkét, hogy az előzetes ellenőrzés érvénytelen, ha arra az ezen irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése szerinti olyan nyilvántartás alapján kerül sor, amely nem tartalmaz valamely előírt adatot?

6)      Úgy kell-e értelmezni a […] 95/46 [irányelv] 7. cikkét – és a jelen ügyben különösen annak e) pontját –, hogy azzal ellentétes az olyan gyakorlat, amelynek keretében a valamely internetes oldal használóinak IP-címeit kifejezett hozzájárulásuk nélkül rögzítik?”

36 A Bíróság elnöke 2009. május 4-i végzésében az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C-92/09. és a C-93/09. sz. ügyet.

III – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

37 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban egyrészt az 1290/2005 rendelet és a 259/2008 rendelet érvényességére vonatkozó kérdések, másrészt a 95/46 irányelv értelmezésére vonatkozó kérdések szerepelnek (nevezetesen az első és második kérdés, illetve a harmadik, negyedik, ötödik és hatodik kérdés). Az érdemi vizsgálat előtt meg kell vizsgálni a második kérdés második része és a hatodik kérdés elfogadhatóságát.

A – Az elfogadhatóságról

38 A kérdéseket előterjesztő bíróság a második kérdése második részében, illetve a hatodik kérdésében a 2006/24 irányelv érvényességéről, illetve a 95/46 irányelv értelmezéséről kérdezi a Bíróságot annak érdekében, hogy meg tudja ítélni, hogy az internetes oldalak használóira vonatkozó bizonyos adatoknak az uniós és a német szabályozás szerinti megőrzése jogszerű-e.

39 E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az előzetes döntéshozatal iránti eljárás keretében való hatáskörmegosztásra figyelemmel ugyan kizárólag a nemzeti bíróság feladata a Bíróság elé terjesztendő kérdések meghatározása, ez utóbbi azonban kimondta, hogy kivételes esetekben saját hatáskörének megállapítása céljából megvizsgálja azokat a körülményeket, amelyek mellett a nemzeti bíróság hozzá fordult (a C-567/07. sz. Woningstichting Sint Servatius ügyben 2009. október 1-jén hozott ítélet [EBHT 2009., I-9021. o.] 42. pontja).

40 Ez az eset áll fenn többek között, ha a Bíróság elé terjesztett probléma tisztán hipotetikus jellegű, vagy amennyiben egy uniós szabálynak a nemzeti bíróság által kért értelmezése semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával (lásd ebben az értelemben a C-415/93. sz. Bosman-ügyben 1995. december 15-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4921. o.] 61. pontját; a C-466/04. sz. Acereda Herrera ügyben 2006. június 15-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-5341. o.] 48. pontját; a C-380/05. sz. Centro Europa 7 ügyben 2008. január 31-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-349. o.] 53. pontját és a fent hivatkozott Woningstichting Sint Servatius ügyben hozott ítélet 43. pontját).

41 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból kitűnik, hogy az alapeljárások felpereseinek mindegyike keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróságon a rájuk vonatkozó adatoknak az 1290/2005 rendelet és a 259/2008 rendelet alapján történő közzététele ellen. E keresetek arra irányulnak, hogy a Land Hessen mellőzze vagy tagadja meg az általuk az EMGA-ból és az EMVA-ból kapott támogatásokra vonatkozó információk továbbítását vagy közzétételét.

42 A második kérdés második része és a hatodik kérdés nincs összefüggésben az alapeljárások tárgyával. Ugyanis nem az említett alapokból nyújtott támogatások kedvezményezettjeivel – aminek az alapeljárások felperesei is minősülnek – kapcsolatos adatok közzétételére vonatkoznak, hanem az internetes oldalakra látogató személyekre vonatkozó adatok megőrzésére. Mivel a második kérdés második része és a hatodik kérdés vizsgálata ennek következtében semmilyen módon nem szolgálja az alapeljárások tárgyát képező jogviták megoldását, azokra nem kell válaszolni.

B – Az ügy érdeméről

1.     Az első kérdésről és a második kérdés első részéről

a)     Előzetes megjegyzések

43 Első kérdésével és második kérdése első részével a kérdést előterjesztő bíróság azt kéri, hogy a Bíróság vizsgálja meg egyrészt az 1290/2005 rendelet 44a. cikke, valamint az e cikkben megállapított közzétételi kötelezettség teljesítésének módjáról szóló 259/2008 rendelet érvényességét, másrészt az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontjának érvényességét, amely utóbbi rendelkezés a 259/2008 rendelet jogi alapját képezi.

44 A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételének kötelezettsége, amely az előző pontban hivatkozott rendelkezések eredménye, nem igazolható módon sérti a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. E tekintetben lényegében az EJEE 8. cikkére hivatkozik.

45 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; „e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések”.

46 E körülmények között az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8. pontjának és 44a. cikkének érvényességét, valamint a 259/2008 rendelet érvényességét a Charta rendelkezéseire tekintettel kell megítélni.

47 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Charta 8. cikkének (1) bekezdése szerint „[m]indenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez”. Ezen alapvető jog szorosan kapcsolódik a Charta 7. cikkében szereplő, a magánélet tiszteletben tartásához való joghoz.

48 A személyes adatok védelméhez való jog azonban nem abszolút jog, hanem a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni (lásd ebben az értelemben a C-112/00. sz. Schmidberger-ügyben 2003. június 12-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-5659. o.] 80. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

49 Ennek megfelelően a Charta 8. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a személyes adatok kezelését, ha teljesülnek bizonyos feltételek. E tekintetben az említett rendelkezés szerint a személyes adatokat csak „tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni”.

50 Ezenfelül a Charta 52. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az olyan jogok korlátozását, mint amelyek a 7. és 8. cikkében szerepelnek, feltéve hogy a korlátozásra a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, továbbá a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

51 Végül a Charta 52. cikkének (3) bekezdéséből az következik, hogy amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az EJEE-ben biztosított jogoknak, akkor a Chartában elismert jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. A Charta 53. cikke szerint továbbá a Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat a jogokat, amelyeket különösen az EJEE elismer.

52 E körülmények között úgy kell tekinteni, hogy egyrészt a magánélethez való jognak a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében történő tiszteletben tartása – amelyet a Charta 7. és 8. cikke elismer – az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó valamennyi információra kiterjed (lásd különösen az EJEB, 2000. február 16-i Amann kontra Svájc ítélet [Ítéletek és Határozatok Tára 2000-II] 65. pontját, és az EJEB, 2000. május 4-i Rotaru kontra Románia ítélet [Ítéletek és Határozatok Tára 2000-V] 43. pontját), másrészt a személyes adatok védelméhez való jog esetleges jogszerű korlátozásainak olyanoknak kell lenniük, mint amelyekre az EJEE 8. cikkének keretében van lehetőség.

b)     Az 1290/2005 rendelet 44a. cikke és a 259/2008 rendelet érvényességéről

53 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében és az e cikket végrehajtó 259/2008 rendeletben előírt közzététel nevesíti az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeit, akik közé természetes és jogi személyek egyaránt tartoznak. Márpedig a jelen ítélet 52. pontjában kifejtettekre tekintettel a jogi személyek csak annyiban részesülhetnek az ilyen nevesítéssel szembeni, a Charta 7. és 8. cikke szerinti védelemben, amennyiben a jogi személy hivatalos neve alapján azonosítható egy vagy több természetes személy.

54 A C-92/09. sz. ügyben éppen ez a helyzet az alapeljárás felperese tekintetében. Az érintett társaság hivatalos neve alapján ugyanis közvetlenül azonosíthatók az abban tagként részt vevő természetes személyek.

55 Másodszor meg kell vizsgálni, hogy az 1290/2005 rendelet 44a. cikke és a 295/2008 rendelet sérti-e az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások azonosított vagy azonosítható természetes személy kedvezményezettjeinek (a továbbiakban: érintett kedvezményezettek) a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogait, és – adott esetben – azt, hogy e jogsértés igazolható-e a Charta 52. cikke alapján.

i)     A Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok megsértésének megvalósulásáról

56 Az 1290/2005 rendelet 44a. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák az EMGA-ból és EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek, valamint az egyes alapokból kedvezményezettenként kapott összegeknek az évenkénti, utólagos közzétételét. Az 1290/2005 rendeletet módosító 1437/2007 rendelet (14) preambulumbekezdéséből az következik, hogy az említett információkat „általános” módon kell közzétenni.

57 A 259/2008 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontja részletezi a közzététel tartalmát, és úgy rendelkezik, hogy az előző pontban említetteken és a kapott támogatásokra vonatkozó egyéb információkon kívül közzé kell tenni a következőket: „a kedvezményezett lakhelye vagy bejegyzési helye szerinti közigazgatási terület, és – adott esetben – a postai irányítószám, illetve annak a közigazgatási területet azonosító része”. Ugyanezen rendelet 2. cikke szerint információkat tagállamonként egységes olyan weboldalon teszik közzé, amely keresőeszközzel van ellátva.

58 Tény, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból az érintett kedvezményezettek részére nyújtott támogatások e kedvezményezettek bevételeinek – gyakran jelentős – részét képezik. Az említett kedvezményezettekre és az általuk kapott támogatásokra vonatkozó név szerinti adatok internetes oldalon való közzététele tehát, az ezen adatok harmadik személyek számára való hozzáférhetővé válása miatt, e kedvezményezetteknek a Charta 7. cikke értelmében vett magánéletébe való beavatkozásnak minősül (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Österreichischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 73. és 74. pontját).

59 E tekintetben nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a közzétett adatok szakmai tevékenységre vonatkoznak (lásd a fent hivatkozott Österreichischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 73. és 74. pontját). E tekintetben az Emberi Jogok Európai Bírósága az EJEE 8. cikkének értelmezésére vonatkozóan kimondta, hogy a „magánélet” fogalmát nem lehet megszorítóan értelmezni, és „semmiféle elv nem teszi lehetővé a szakmai […] tevékenységek »magánélet« fogalmából való kizárását” (lásd különösen a fent hivatkozott EJEB, Amann kontra Svájc ítélet 65. pontját, valamint a fent hivatkozott EJEB, Rotaru kontra Románia ítélet 43. pontját).

60 Ezenkívül az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében és a 295/2008 rendeletben előírt közzététel a Charta 8. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyesadat-kezelésnek minősül.

61 Mindazonáltal a Land Hessen még azt is vitatja, hogy megvalósul az alapeljárások felperesei magánéletébe való beavatkozás, mivel a támogatás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványon tájékoztatták őket a rájuk vonatkozó adatok kötelező közzétételéről, és ők a kérelem benyújtásával a Charta 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően hozzájárultak e közzétételhez.

62 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontjában csak annyi szerepel, hogy „a támogatások kedvezményezettjeit tájékozta[tj]ák arról, hogy [a rájuk vonatkozó] ezen adatok [nevezetesen a nevük és az egyes alapokból általuk kapott összeg] nyilvánosságra kerülhetnek”. A 259/2008 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése hasonló rendelkezést tartalmaz, amely szerint „a tagállamok értesítik a kedvezményezetteket, hogy adataikat […] közzéteszik”.

63 A szóban forgó uniós szabályozásnak tehát, amely arra szorítkozik, hogy a támogatások kedvezményezettjeit előzetesen értesítik a rájuk vonatkozó adatok közzétételéről, nem célja, hogy az általa bevezetett személyesadat-kezelést az érintett kedvezményezettek hozzájárulására alapítsa. Ezenfelül meg kell állapítani, hogy az alapeljárásokban a felperesek a támogatás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványokban csupán „[tudomásul veszik], hogy az 1290/2005 […] rendelet 44a. cikke alapján közzé kell tenni az EMGA[-] és az EMVA[-támogatások] kedvezményezettjeire […] vonatkozó információkat”.

64 Mivel egyfelől az érintett kedvezményezettekre, valamint az EMGA-ból és az EMVA-ból részükre nyújtott támogatásokra vonatkozó név szerinti adatok közzététele sérti a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogaikat, másfelől e személyesadat-kezelés nem az érintett kedvezményezettek hozzájárulásán alapul, meg kell vizsgálni, hogy e jogsértés igazolható-e a Charta 52. cikkének (1) bekezdése alapján.

ii)  A Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok megsértésének igazolásáról

65 Emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 52. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az olyan jogok korlátozását, mint amelyek a 7. és 8. cikkében szerepelnek, feltéve hogy a korlátozásra a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, továbbá a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

66 Először is tény, hogy az érintett kedvezményezettekre vonatkozó név szerinti adatok internetes oldalon való közzétételéből fakadó beavatkozást a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „törvény általi” korlátozásnak kell tekinteni. A 259/2008 rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdése ugyanis kifejezetten rendelkezik e közzétételről.

67 Másodszor azt illetően, hogy az említett beavatkozás a Charta 52. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió által elismert általános érdekű célkitűzést szolgál-e, az 1290/2005 rendeletet módosító 1437/2007 rendelet (14) preambulumbekezdéséből és a 259/2008 rendelet (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az EMGA- és EMVA-támogatások kedvezményezettjei nevének és az általuk ezen alapokból kapott összegeknek a közzététele arra irányul, hogy „fokozza a [KAP] keretében juttatott közösségi támogatások felhasználásának átláthatóságát, és [fejlessze] ezen Alapok hatékonyabb pénzügyi igazgatását, különösen a felhasznált pénzösszegek nyilvános ellenőrzésének megerősítésén keresztül”.

68 Emlékeztetni kell arra, hogy az átláthatóság elve szerepel az EUSZ 1. cikkben és az EUSZ 10. cikkben, valamint az EUMSZ 15. cikkben. Ez az elv lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben (lásd a C-41/00. P. sz., Interporc kontra Bizottság ügyben 2003. március 6-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-2125. o.] 39. pontját és a C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben 2010. június 29-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 54. pontját).

69 Márpedig az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott összegek felhasználása nyilvános ellenőrzésének erősítésével a megkérdőjelezett érvényességű rendelkezésekben előírt közzététel hozzájárul a közpénzek közigazgatás általi megfelelő felhasználásához (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Österreichischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 81. pontját).

70 Ezenkívül az érintett mezőgazdasági alapokból nyújtott összegekre vonatkozó említett közzététel lehetővé teszi, hogy a polgárok aktívabban részt vegyenek a KAP céljaira vonatkozó döntésekkel kapcsolatos nyilvános vitában.

71 Ebből következően a támogatásoknak a KAP keretében történő felhasználása átláthatóságának fokozásával az 1290/2005 rendelet 44a. cikke és a 295/2008 rendelet az Unió által elismert általános érdekű célkitűzést szolgál.

72 Harmadszor azt is meg kell vizsgálni, hogy a Charta 7. és 8. cikkében szereplő jogok korlátozása arányos-e az elérni kívánt jogos céllal (lásd különösen az EJEB, 1986. november 24-i Gillow kontra Egyesült Királyság ítélet [A. sorozat, 119. szám] 55. pontját, valamint a fent hivatkozott Österreichischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 83. pontját).

73 E tekintetben az alapeljárások felperesei azt állítják, hogy azok az adatok, amelyek közzététele szerepel az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében és a 295/2008 rendeletben, lehetővé teszik harmadik személyek számára, hogy a felperesek jövedelmére vonatkozó következtetéseket vonjanak le. Szerintük az említett támogatások az érintett kedvezményezettek összes bevételének 30–70%-át teszik ki. A nyilvánosság jogos érdekeit anonim statisztikai adatok közzététele is szolgálná.

74 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog általános elvei közé tartozó arányosság elve megköveteli, hogy a valamely uniós jogi aktus által alkalmazott eszközök alkalmasak legyenek az érintett szabályozással kitűzött célok megvalósítására, és ne menjenek túl az azok eléréséhez szükséges mértéken (a C-58/08. sz., Vodafon és társai ügyben 2010. június 8-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 51. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

75 Tény, hogy az érintett kedvezményezettekre, valamint az EMGA-ból és az EMVA-ból részükre nyújtott pontos összegekre vonatkozó információk interneten történő közzététele alkalmas az érintett mezőgazdasági támogatások felhasználására vonatkozó átláthatóság fokozására. Az ezen információknak a polgárok rendelkezésére bocsátása erősíti az érintett összegek felhasználásának nyilvános ellenőrzését, és hozzájárul a közpénzek optimális felhasználásához.

76 Az intézkedés szükségességét illetően emlékeztetni kell arra, hogy a szóban forgó közzététel céljának elérésére csak azon tény figyelembevételével lehet törekedni, hogy az említett célt össze kell egyeztetni a Charta 7. és 8. cikkében szereplő alapvető jogokkal (lásd ebben az értelemben a C-73/07. sz., Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ügyben 2008. december 16-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-9831. o.] 53. pontját).

77 Meg kell tehát vizsgálni, hogy az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság kiegyensúlyozottan mérlegelte-e egyrészt az uniós jogi aktusok átláthatóságának és a közpénzek optimális felhasználásának biztosításához fűződő uniós érdek súlyát, másrészt az érintett kedvezményezetteknek általában a magánélet tiszteletben tartásához és különösen a személyes adatok védelméhez való jogára vonatkozó sérelem súlyát. E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a személyes adatok védelme alóli kivételeknek és a védelem korlátozásainak a feltétlenül szükséges mérték határain belül kell maradniuk (a fent hivatkozott Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ügyben hozott ítélet 56. pontja).

78 A Bírósághoz észrevételeket benyújtó tagállamok, a Tanács és a Bizottság azzal érvel, hogy az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében és a 259/2008 rendeletben előírt közzététellel elérni kívánt célt nem lehetett olyan eszközökkel megvalósítani, amelyek kevésbé sértik az érintett kedvezményezetteknek általában a magánélet tiszteletben tartásához és különösen a személyes adatok védelméhez való jogát. A csak a bizonyos mértéket meghaladó támogatásban részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információk nem tették volna lehetővé az adófizetők számára, hogy hű képet kapjanak a KAP-ról. Az adófizetőkben ugyanis az a benyomás alakulhatott volna ki, hogy az érintett mezőgazdasági alapoknak csak „nagy” kedvezményezettjei vannak, holott a „kis” kedvezményezettek száma jelentős. A kizárólag a jogi személyekre vonatkozó adatok közzététele szintén nem lenne elegendő. A Bizottság ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a mezőgazdasági támogatások legnagyobb kedvezményezettjei között természetes személyek is vannak.

79 Igaz ugyan, hogy a demokratikus társadalomban az adófizetőknek joguk van a közpénzek felhasználására vonatkozó információk megismeréséhez (a fent hivatkozott Österreichischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 85. pontja), a szóban forgó különböző érdekek súlyának kiegyensúlyozott mérlegeléséhez azonban az kellett volna, hogy az érintett intézmények még a megkérdőjelezett érvényességű rendelkezések elfogadása előtt megvizsgálják, hogy a valamennyi érintett kedvezményezettre, valamint az EMGA-ból és az EMVA-ból az egyes kedvezményezettek részére nyújtott pontos összegekre vonatkozó név szerinti adatok tagállamonként egységes és szabadon látogatható internetes oldalon – a nyújtott támogatások időtartama, gyakorisága, vagy típusa, illetve nagysága alapján való különbségtétel nélkül – történő közzététele nem lépi-e túl az elérni kívánt jogos célok megvalósításához szükséges mértéket, különös tekintettel az e közzététellel a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogokban okozott sérelemre.

80 Márpedig úgy tűnik, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások természetes személy kedvezményezettjeit illetően a Tanács és a Bizottság nem próbálta kiegyensúlyozottan mérlegelni egyrészt az uniós jogi aktusok átláthatóságának és a közpénzek optimális felhasználásának biztosításához fűződő uniós érdek, másrészt a Charta 7. és 8. cikkében elismert alapvető jogok súlyát.

81 Semmi nem utal arra ugyanis, hogy a Tanács és a Bizottság az 1290/2005 rendelet 44a. cikke és a 259/2008 rendelet elfogadása során figyelembe vette az érintett kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételének olyan módozatait – mint például az érintett kedvezményezettekre vonatkozó név szerinti információk közzétételének a támogatások időtartama, gyakorisága vagy típusa, illetve nagysága szerinti korlátozása –, amelyek megfelelnek e közzététel céljának, és egyben kevésbé sértik az érintett kedvezményezetteknek általában a magánélet tiszteletben tartásához és különösen a személyes adatok védelméhez való jogát.

82 Az ilyen módon korlátozott név szerinti közzétételt adott esetben ki lehetne egészíteni az említett alapokból nyújtott támogatások más természetes személy kedvezményezettjeire és az általuk kapott összegekre vonatkozó megfelelő magyarázatokkal.

83 Az intézményeknek tehát a szóban forgó érdekek súlya kiegyensúlyozott mérlegelése keretében meg kellett volna vizsgálniuk, hogy az olyan korlátozott név szerinti közzététel, mint amilyen a jelen ítélet 81. pontjában szerepel, nem lett volna-e elegendő az alapeljárásban szóban forgó uniós szabályozás céljainak eléréséhez. Nem tűnik úgy, hogy különösen az ilyen korlátozás, amely egyes kedvezményezetteket megóvna a magánéletükbe való beavatkozástól, nem adna az említett szabályozás céljainak elérését lehetővé tevő, eléggé hű képet a polgároknak az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásokról.

84 A Bírósághoz észrevételeket benyújtó tagállamok, a Tanács és a Bizottság az 1290/2005 rendelet 44a. cikkében és a 259/2008 rendeletben előírt közzététel szükségességének igazolására arra is hivatkoznak, hogy a KAP az uniós költségvetés jelentős részét képezi.

85 Ezt az érvet el kell utasítani. Emlékeztetni kell arra, hogy az intézményeknek a valamely természetes személyre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala előtt mérlegelniük kell az uniós jogi aktusok átláthatóságának biztosításához fűződő uniós érdek súlyát, valamint a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok megsértésének súlyát. Márpedig az átláthatóságra vonatkozó cél semmiképpen nem élvezhet automatikusan elsőbbséget a személyes adatok védelméhez való joggal szemben (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben hozott ítélet 75–79. pontját), még akkor sem, ha jelentős gazdasági érdekekről van szó.

86 A fentiekből következően úgy tűnik, hogy az intézmények nem mérlegelték kiegyensúlyozottan egyrészt az 1290/2005 rendelet 44a. cikke és a 259/2008 rendelet céljainak súlyát, másrészt a természetes személyek számára a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok súlyát. Tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelme alóli kivételeknek és a védelem korlátozásainak a feltétlenül szükséges mérték határain belül kell maradniuk (a fent hivatkozott Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ügyben hozott ítélet 56. pontja), és hogy szóba jöhetnek olyan intézkedések, amelyek kevésbé sértik a természetes személyek említett alapvető jogát, miközben hatékonyan hozzájárulnak a szóban forgó uniós szabályozás céljainak megvalósításához, meg kell állapítani, hogy a Tanács és a Bizottság azzal, hogy kötelezővé tette az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások valamennyi természetes személy kedvezményezettjei nevének és az általuk kapott összegeknek a közzétételét, túllépett az arányosság elve tiszteletben tartása által megkövetelt határokon.

87 Végül, az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások jogi személy kedvezményezettjeit illetően – annyiban, amennyiben őket is megilletik a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok (lásd a jelen ítélet 53. pontjában) – figyelembe kell venni, hogy a megkérdőjelezett érvényességű uniós szabályozás rendelkezéseiből fakadó közzétételi kötelezettség nem lépi túl az arányosság elvének tiszteletben tartása által támasztott korlátokat. A személyes adatok védelméhez való jog sérelmének jelentősége ugyanis eltér a jogi személyek és a természetes személyek esetében. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a jogi személyek esetében szélesebb a rájuk vonatkozó információkkal kapcsolatos jelenlegi közzétételi kötelezettség terjedelme. Ezenfelül az érintett nemzeti hatóságokra aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna annak vizsgálata a szóban forgó adatok közzététele előtt, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások egyes jogi személy kedvezményezettjeinek neve alapján azonosíthatók-e természetes személyek (lásd ebben az értelemben az EJEB, 2009. március 2-i K. U. kontra Finnország ítélet [2872/02. sz. kereset, az Ítéletek és Határozatok Tárában még nem tették közzé] 48. pontját).

88 E körülmények között úgy kell tekinteni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által megkérdőjelezett érvényességű uniós jogi rendelkezések – annyiban, amennyiben a jogi személyekkel kapcsolatos adatok közzétételére vonatkoznak – megfelelő egyensúlyt képeznek a szóban forgó érdekek figyelembevételét illetően.

89 Mindezek alapján az 1290/2005 rendelet 44a. cikkét és a 259/2008 rendeletet érvénytelennek kell nyilvánítani annyiban, amennyiben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások természetes személy kedvezményezettjeit illetően e rendelkezések előírják, hogy megfelelő szempontok – mint például a részükre nyújtott támogatások időtartama, gyakorisága vagy típusa, illetve nagysága – alapján történő különbségtétel nélkül, valamennyi kedvezményezettre vonatkozóan közzé kell tenni a személyes adataikat.

c)     Az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontjának érvényességéről

90 Emlékeztetni kell arra, hogy az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja kizárólag a Bizottságnak az említett rendelet 44a. cikkére vonatkozó végrehajtási szabályok megállapítására való felhatalmazásáról rendelkezik.

91 Márpedig, mivel az 1290/2005 rendelet 44a. cikkét a fent említett okok miatt érvénytelennek kell nyilvánítani, ugyanígy érvénytelennek kell nyilvánítani az említett rendelet 42. cikkének 8b. pontját.

92 Az első kérdésre és a második kérdés első részére tehát azt kell válaszolni, hogy az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja és 44a. cikke, valamint a 259/2008 rendelet érvénytelen annyiban, amennyiben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások természetes személy kedvezményezettjeit illetően e rendelkezések előírják, hogy megfelelő szempontok – mint például a részükre nyújtott támogatások időtartama, gyakorisága vagy típusa, illetve nagysága – alapján történő különbségtétel nélkül, valamennyi kedvezményezettre vonatkozóan közzé kell tenni a személyes adataikat.

d)     A megállapított érvénytelenség időbeli hatályáról

93 Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság abban az esetben, ha ezt a jogbiztonságon alapuló kényszerítő erejű megfontolások indokolják, az EUMSZ 264. cikk második bekezdése alapján – amely analógia útján alkalmazandó az EUMSZ 267. cikk szerinti azon előzetes döntéshozatali eljárásokban is, amelyek az Európai Unió jogi aktusai érvényességének vizsgálatára irányulnak – mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra, hogy minden egyedi esetben megjelölje az érintett jogi aktus azon joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak (lásd ebben az értelemben a C-333/07. sz. Régie Networks ügyben 2008. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-10807. o.] 121. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

94 Tekintettel arra, hogy a tagállamokban az érvényesnek tekintett szabályozás alapján nagy számban került sor adatok közzétételére, úgy kell határozni, hogy a jelen ítélet 92. pontjában említett rendelkezések érvénytelensége nem teszi lehetővé az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó listák azon közzététele joghatásainak megkérdőjelezését, amelyre a nemzeti hatóságok által az említett rendelkezések alapján a jelen ítélet kihirdetését megelőzően került sor.

2.     A harmadik kérdésről

95 A kérdéseket előterjesztő bíróság harmadik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja és 44a. cikke, valamint a 259/2008 rendelet alapján történő közzétételre csak akkor kerülhet sor, ha a személyesadat-védelmi tisztviselő e közzététel előtt az említett 18. cikk (2) bekezdésének második franciabekezdése szerinti, hiánytalan nyilvántartást vezetett.

96 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 95/46 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése kimondja azt az elvet, hogy a felügyelő hatóságot értesíteni kell az akár egyetlen, akár több összefüggő célt szolgáló, részben vagy egészen automatizált módon történő adatkezelési művelet vagy műveletsorozat elvégzését megelőzően. Amint az ugyanezen irányelv (48) preambulumbekezdéséből kitűnik, „a felügyelő hatóság értesítésére szolgáló eljárások arra szolgálnak, hogy biztosítsák az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek céljának és főbb jellemzőinek nyilvánosságra hozatalát, annak céljából, hogy ellenőrizni lehessen, hogy a műveletek megfelelnek-e az [említett] irányelv alapján hozott nemzeti intézkedéseknek”.

97 A 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése azonban kimondja, hogy a tagállamok rendelkezhetnek az értesítés módjának egyszerűsítéséről vagy az értesítési kötelezettség alóli felmentésről, amennyiben az adatkezelő kijelöl egy személyesadat-védelmi tisztviselőt. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból kitűnik, hogy az adatoknak az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontja és 44a. cikke, valamint a 259/2008 rendelet alapján történő közzététele tekintetében a Land Hessenben sor került az említett kijelölésre.

98 A 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése szerint a személyesadat-védelmi tisztviselőnek különböző feladatai vannak, amelyek annak garantálására irányulnak, hogy az adatkezelés ne sérthesse az érintett személyek jogait és szabadságait. Ennek megfelelően a személyesadat-védelmi tisztviselő feladata különösen „az adatkezelő által végzett adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek nyilvántartásának vezetése, amely tartalmazza a [95/46 irányelv] 21. cikk[ének] (2) bekezdésében említett adatokat”. Ez utóbbi rendelkezés ugyanezen irányelv 19. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjára hivatkozik.

99 Mindazonáltal, ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság vélekedésével, a 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdése nem teszi kötelezővé, hogy a személyesadat-védelmi tisztviselő már az érintett adatkezelési műveletet megelőzően olyan nyilvántartást vezessen, amely tartalmazza az ugyanezen irányelvnek a 19. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjával összefüggésben értelmezett 21. cikke (2) bekezdésében említett adatokat. Az említett irányelv 18. cikke (2) bekezdése második franciabekezdésében említett nyilvántartásnak ugyanis csak a „végzett adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveleteket” kell tartalmaznia.

100 E körülmények között az, hogy – ahogyan arról a kérdést előterjesztő bíróság beszámolt – az adatkezelést megelőzően nem vezettek hiánytalan nyilvántartást, nem érinti az olyan közzététel jogszerűségét, mint amilyen az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint a 259/2008 rendeleten alapuló adatkezelés.

101 A harmadik kérdésre tehát azt kell válaszolni, hogy a 95/46 irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem teszi kötelezővé a személyesadat-védelmi tisztviselő számára, hogy e rendelkezésnek megfelelően nyilvántartást vezessen az olyan személyesadat-kezelési műveleteket megelőzően, mint amilyenek az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint a 259/2008 rendeleten alapuló adatkezelési műveletek.

3.     A negyedik kérdésről

102 A kérdéseket előterjesztő bíróság negyedik kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 95/46 irányelv 20. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az adatoknak az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint a 259/2008 rendeleten alapuló közzététele tekintetében kötelezővé teszi az említett 20. cikk szerinti előzetes ellenőrzést.

103 E ponton emlékeztetni kell arra, hogy a 95/46 irányelv 20. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] tagállamok határozzák meg azokat az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveleteket, amelyek külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, továbbá ellenőrzik, hogy ezeket az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveleteket megkezdésük előtt megvizsgálják-e”.

104 Ebből következően a 95/46 irányelv nem általánosan teszi kötelezővé az előzetes ellenőrzést a személyesadat-kezelési műveletek tekintetében. Ugyanis, amint az az ezen irányelv (52) preambulumbekezdéséből kitűnik, az uniós jogalkotó szerint „az illetékes hatóságok által végzett utólagos ellenőrzés általában elégséges intézkedésnek tekintendő”.

105 Azon adatkezelési műveleteket illetően, amelyek tekintetében kötelező az előzetes ellenőrzés, nevezetesen amelyek külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, a 95/46 irányelv (53) preambulumbekezdése úgy szól, hogy egyes adatkezelési műveletek „természetüknél, hatókörüknél, vagy céljuknál fogva” jelenthetnek ilyen kockázatot. Bár a tagállamok a jogszabályaikban jogszerűen meghatározhatják azokat az adatkezelési műveleteket, amelyek külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, az említett irányelv szerint – amint az az (54) preambulumbekezdéséből kiderül – számukat „jelentősen le kell szűkíteni”.

106 Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 45/2001 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján azon személyesadat-kezelési műveletek tekintetében, amelyek külön kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, akkor is kötelező az előzetes ellenőrzés, ha e műveleteket az uniós intézmények vagy hivatalok végzik. Ugyanezen cikk (2) bekezdése meghatározza azokat az adatkezelési műveleteket, amelyek ilyen kockázatot jelenthetnek. A 95/46 irányelv és a 45/2001 rendelet előzetes ellenőrzésre vonatkozó rendelkezési közötti párhuzamra tekintettel az érintettek jogaira és szabadságaira nézve esetlegesen külön kockázatot jelentő adatkezelési műveleteknek az említett rendelet 27. cikke (2) bekezdésében szereplő felsorolását irányadónak kell tekinteni a 95/46 irányelv 20. cikkének értelmezésére.

107 Márpedig úgy tűnik, hogy az 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontjában és 44a. cikkében, valamint a 259/2008 rendeletben kötelezővé tett közzététel nem tartozik az adatkezelési műveleteknek a 45/2001 rendelet 27. cikkének (2) bekezdésében említett kategóriái közé.

108 E körülmények között a negyedik kérdésre azt kell válaszolni, hogy a 95/46 irányelv 20. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy tegyék kötelezővé az e rendelkezés szerinti előzetes ellenőrzést az adatoknak az 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint a 259/2008 rendeleten alapuló közzététele tekintetében.

109 Tekintettel a negyedik kérdésre adott válaszra, az ötödik kérdésre nem kell válaszolni.

IV – A költségekről

110 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A 2007. november 26-i 1437/2007/EK tanácsi rendelettel módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 42. cikkének 8b. pontja és 44a. cikke, valamint az 1290/2005/EK rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. március 18-i 259/2008/EK bizottsági rendelet érvénytelen annyiban, amennyiben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások természetes személy kedvezményezettjeit illetően e rendelkezések előírják, hogy megfelelő szempontok – mint például a részükre nyújtott támogatások időtartama, gyakorisága vagy típusa, illetve nagysága – alapján történő különbségtétel nélkül, valamennyi kedvezményezettre vonatkozóan közzé kell tenni a személyes adataikat.

2) A jelen rendelkező rész 1) pontjában említett uniós jogi rendelkezések érvénytelensége nem teszi lehetővé az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó listák olyan közzététele joghatásainak megkérdőjelezését, amelyre a nemzeti hatóságok által az említett rendelkezések alapján a jelen ítélet kihirdetését megelőzően került sor.

3) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdését úgy kell értelmezni, hogy nem teszi kötelezővé a személyesadat-védelmi tisztviselő számára, hogy e rendelkezésnek megfelelően nyilvántartást vezessen az olyan személyesadat-kezelési műveleteket megelőzően, mint amilyenek az 1437/2007 rendelettel módosított 1290/2005 rendelet 42. cikkének 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint a 259/2008 rendeleten alapuló adatkezelési műveletek.

4) A 95/46 irányelv 20. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy tegyék kötelezővé az e rendelkezés szerinti előzetes ellenőrzést az adatoknak az 1437/2007 rendelettel módosított 1290/2005 rendelet 42. cikke 8b. pontján és 44a. cikkén, valamint a 259/2008 rendeleten alapuló közzététele tekintetében.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.