3210/2024. (VI. 13.) AB határozat

bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.

Indokolás

I.

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője, (dr. Takáts Eszter ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban Ve.) 233. §-a alapján 2024. május 17-én 10:56-kor benyújtott indítványában a Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú, 2024. május 14-én kelt végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

[2] 1.1. Az iratok (a választási bizottságok döntései, a Kúria végzése, az indítvány) alapján az állapítható meg, hogy az indítványozó a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet szombathelyi képviselőjelöltje, aki választási kifogást terjesztett elő a választási alapelvek megsértése miatt Szombathely Megyei Jogú Város egész területén kihelyezett óriásplakátokkal, és más típusú hirdetésekkel összefüggésben. A kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, 141. §-át, 144. § (2) bekezdését, 146. §-át idézte. Előadása szerint a reklámok szombathelyi nevezetességekkel ábrázolt egyedi grafikával kerülnek közzétételre fehér, kék és türkizkék színekkel. Egyértelműen megállapítható, hogy a hirdetések megrendelői a Szombathely Megyei Jogú Város tulajdonában álló gazdasági társaságok (II-IV. rendű érintettek). A kampányidőszak kezdetét (2024. április 20.) követően Szombathely egész területén folyamatosan jelennek meg és láthatóak az Éljen Szombathely! Egyesület jelölő szervezet (I. rendű érintett) óriásplakátjai, habkarton plakátjai és egyéb hirdetései, amelyeken látható egyedi grafika, betűtípus és színkombináció teljesen azonos a II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek hirdetésein használtakkal.

[3] A kifogást Szombathely Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (HVB) 97/2024. (V. 6.) HVB számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította, elkésettségre hivatkozva.

[4] Az indítványozó fellebbezést nyújtott be a HVB határozattal szemben. A Vas Vármegyei Területi Választási Bizottság (TVB) 31/2024. (V. 09.) számú határozatával érdemben döntött, a HVB határozatát megváltoztatta. Megállapította, hogy a kifogásban előadott magatartás a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik, amelynek vizsgálatára az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel, ezért a Területi Választási Bizottság a határozata rendelkező része szerint kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását, amelyre tekintettel pedig a kifogást érdemben elutasította. A TVB határozata indokolása tartalmazza, hogy "[m]ivel felmerül a Ve. 307/D. § (4) bekezdésének megsértése, a jogsértés elbírálásának ennek keretén belül van helye, ennek további vizsgálatára és elbírálására az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel. A választási eljárás sajátosságára tekintettel a TVB nem függesztheti fel az eljárást és várhatja meg az Állami Számvevőszék határozatát, ezért a fenti tényállási elemek és a jogalkalmazási elvek összességét figyelembe véve kellett meghozni döntését. A Területi Választási Bizottság a kifogást elutasította."

[5] Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. számú végzésével a TVB határozatát - eltérő indokolással - helybenhagyta. Az indokolás szerint a II.-IV. rendű érintettek jogszabályban meghatározott feladatkörükben jártak el, emiatt tevékenységük - a Ve. 142. §-ára tekintettel - nem minősül kampánytevékenységnek.

[6] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a tisztességes eljáráshoz, az indokolt bírói döntéshez való alapjogát [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése], mert a Kúria nem adott számot az esélyegyenlőség alapelvének sérelmére vonatkozó indítványozói álláspont vizsgálatáról; a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt aIapelv megsértésének az érdemi vizsgálatára nem került sor.

[7] Nézete szerint alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az is, hogy sérti-e a választójogot [Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdés] az a gyakorlat, amely szerint egy önkormányzat és annak kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet teljes egészében átveszi, és a választási kampányidőszakban is használja az egyik, a választáson induló jelölő szervezet arculatát.

II.

[8] 1. Az Alaptörvény felhívott rendelkezései:

"XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen."

"XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

[9] 2. A Ve. érintett rendelkezései:

"2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, [...]

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, [...]

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, [...]"

"141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából."

"142. § Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. [...]"

"144. § (1) E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. [...]"

"146. § E fejezet alkalmazásában

a) politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.

b) politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom. [...]"

"307/D. § (3) Az egyesület bejelentésekor az egyesületnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel az egyesületekkel szemben a (4) bekezdésben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt az egyesületet veszi nyilvántartásba jelölő szervezetként, amely e nyilatkozatot megtette.

(4) A jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel. Az e bekezdésben foglaltakat jogszabálysértés gyanúja esetén az Állami Számvevőszék ellenőrzi."

III.

[10] 1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján az ügyben tanácsban járt el.

[11] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26-27. §-ok szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29-31. §-ok szerinti feltételeket.

[12] 2. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

[13] 2.1. Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel a sérelmezett kúriai végzéssel zárult eljárásban félként szerepelt, az azt megelőző NVB előtti eljárásban is érintett volt, a bírósági felülvizsgálati kérelmet ő terjesztette elő. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, további jogorvoslat nincs számára biztosítva.

[14] 2.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által benyújtott alkotmányjogi panasz a törvényes határidőn belül, azaz a támadott végzés kézhezvételétől számított három napon belül érkezettnek minősül [Ve. 233. § (1) bekezdés].

[15] 2.3. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmére hivatkozott.

[16] 2.4. Az indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott - a határozott kérelemre vonatkozó - törvényi feltételeknek. Az indítvány megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 51. § (1) bekezdés és 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítványozó megjelölte továbbá az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont] és az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány benyújtását indokolta, kifejtve az Alaptörvényben foglalt jogok sérelmének mibenlétét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítványozó kifejezett kérelmet fogalmazott meg a bírói döntés megsemmisítésére nézve [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].

[17] 3. Az Abtv. 29. §-a az indítvány befogadhatóságának tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

[18] A jelen esetben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] merül fel azzal kapcsolatban, hogy a kúriai döntés nem meríti ki az indítványozó felülvizsgálati kérelmét, nem tartalmaz indokolást arról, hogy a kérelemben állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv (esélyegyenlőség) megsértésének érdemi vizsgálatával miért nem foglalkozott, és döntésében nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai.

[19] A jelen esetben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az, hogy sérti-e a választójogot [Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdés] az a gyakorlat, amely szerint önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek teljes egészében átveszik, és a választási kampányidőszakban is használják az egyik, a választáson induló jelölő szervezet arculatát.

[20] 4. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 31. § (6) bekezdése alapján, a panasz befogadásáról szóló döntést mellőzve, érdemben bírálta el.

IV.

[21] Az alkotmányjogi panasz megalapozott.

[22] 1. A bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3480/2020. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [27]). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a bizonyítékok értékelése, és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárások során az eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata.

[23] Az Alkotmánybíróság elöljáróban hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben szakjogi - így nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó alkotmányossági - kérdésnek tekinti az alapügy azon kérdését, hogy a jelölő szervezet egyes kampányeszközei és az önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodók által alkalmazott hirdetések azonosak-e. A TVB, a Kúria, illetve az indítványozó lényegében egyező megállapításokat, illetve nyilatkozatokat tett a tényekre vonatkozóan. A TVB határozata szerint az "Éljen Szombathely! 2019. év óta folyamatosan alkalmazott marketing elemeivel, ezen belül azonos grafikával, betűtípussal, színnel és szlogennel, a város emblematikus épületeinek sziluettjével, képi világgal, tipográfiával, a választópolgárok megtévesztésére és ezzel befolyásolására alkalmas módon egyező plakátok elkészítését rendelte meg, finanszírozta és helyezte ki a választási kampány időszakára időzítve három, egyébként önkormányzati tulajdonban álló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet." A Kúria is megerősítette. "[...] hogy az I. rendű érintett a szombathelyi nevezetességeket ábrázoló egyedi grafikát, betűtípust és színkombinációt a 2019. évi helyi önkormányzati választásokon és azóta is használja. A II. rendű, III. rendű és IV. rendű érintettek által kihelyezett plakátok és reklámok ezt az egyedi grafikát, betűtípust és színkombinációt veszik át." (Indokolás [33]). A Kúria annyiban tért el a TVB megállapításától, hogy nem az I. rendű érintett plakátjai hasonlítanak a II-IV. rendű érintettjére, hanem fordítva: utóbbiak reklámjai hasonlítanak az előbbiekre, hiszen az I. rendű érintett ezeket az arculati elemeket már 2019 óta használja.

[24] A jelen ügyben alkotmányjogi szempontból annak van jelentősége, hogy az így megállapított tényállásnak a Kúria milyen jogi jelentőséget tulajdonított a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor, a Ve. szabályai alkalmazása és azoknak az Alaptörvény tükrében való értelmezése során.

[25] Habár az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy az általános hatáskörű bíróságokra bízott törvényértelmezés felelősségét átvegye, és a hatalommegosztás rendszerében a többi állami szervnek a bíróságok jogértelmezését - különösen, ha az értelmezés a Kúria határozatában jelenik meg - el kell ismernie (lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]), mindez azonban csak addig igaz, amíg a bíróság által választott jogértelmezés egyébként az Alaptörvény 28. cikke alapján az eljáró bíróságokat megillető értelmezési mozgástér alkotmányos keretein belül helyezkedik el. Abban az esetben azonban, ha az eljáró bíróság által választott jogértelmezés túllép az Alaptörvényből fakadó értelmezési tartomány keretein, az már szükségképpen a bírói döntés alaptörvény-ellenességét fogja eredményezni, mely szempont vizsgálata már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik (14/2023. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [29]).

[26] Az Alkotmánybíróság nem foglalkozhatott a jelen esetben azzal a kérdéssel sem, hogy a Ve. 307/D. § (4) és (5) bekezdései a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvi rendelkezések közvetlen alkalmazását kizáró tételes jogi rendelkezéseknek minősülhetnek-e, s hogy az alkalmazásuk beletartozhat-e a választási testületek hatáskörébe. Mivel a Kúria - a felülvizsgálati kérelem irányára figyelemmel - ezzel a TVB-határozatbeli elemmel nem foglalkozott, és ilyen irányú kérelem az indítványban sem volt, ezért ennek az alkotmányos vetülete nem tárgya a jelen ügynek.

[27] Az Alkotmánybíróság - az alapul vehető ténymegállapításokra figyelemmel - nem vizsgálódhatott abban a körben sem, hogy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok a Kúria által alkalmazott Ve. 142. §-a szerinti "helyi önkormányzat"-nak minősülnek-e, illetve, hogy eme gazdasági társaságok által folytatott hirdetési tevékenység a Ve. 142. §-a szerinti "jogszabályban meghatározott feladat"-nak minősül-e.

[28] 2. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a Kúria döntése megfelel-e a tisztességes eljárás követelményeinek (indokolási kötelezettség). Vizsgálnia kellett továbbá azt is, hogy sérti-e a választójogot az a gyakorlat, amely szerint önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek teljes egészében átveszik, és a választási kampányidőszakban is használják az egyik, a választáson induló jelölő szervezet arculatát.

[29] Az előbbi kérdések megválaszolásához áttekintette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséhez, valamint a XXIII. cikk (1) bekezdéséhez kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot. Ezek után a jelen ügyre vonatkoztatva megválaszolja az indítványban megfogalmazott kérdéseket.

[30] 3. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy "[a]z alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg". Az Alkotmánybíróság ezt az alapvető szabályt a kampánytevékenység korlátozása vonatkozásában is alkalmazta több határozatban is (3130/2018. (IV. 19.) AB határozat, Indokolás [39]).

[31] Az Alkotmánybíróság már korábban is foglalkozott olyan esettel, amelyben valamely alapjog korlátozását nem közvetlenül a törvényi szabály eredményezte, hanem annak a bíróság általi értelmezése, alkalmazása: "Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az alapjog-korlátozásnak ez a tesztje mindenekelőtt a jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva a jogalkalmazókkal szemben is alkotmányos követelményt fogalmaz meg. E követelményből - az Alaptörvény 28. cikkére is tekintettel - a bíróságoknak az a kötelezettsége adódik, hogy ha olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű beavatkozás szintjére szorítsák." (3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [21])

[32] 4. A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását, és ebben az értelemben egyes előírásai egyebek között a választási kampány-eszközöket és tevékenységet korlátozzák. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelni ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van [lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint].

[33] Az Alkotmánybíróság a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában rámutatott arra, hogy "[a] választási eljárás során a választási szervek kifogást elbíráló döntéseit felülvizsgáló bíróságok a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértését vizsgálják eljárásukban, melynek során a választási eljárási rendszer sajátosságai, így különösen a szoros eljárási határidők következtében széleskörű bizonyítási eljárást nem folytatnak le." Azonban "[a] választási eljárás jogorvoslati rendszerében eljáró bíróságoknak is figyelemmel kell lenniük az Alaptörvény 28. cikkére, vagyis a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük" (Indokolás [39]-[40]).

[34] Mivel egy-egy választási eljárási alapelv - elvontsága folytán - nem tartalmaz konkrét korlátozást valamely alapjogilag védett magatartásra vonatkozóan, ebből következően az alapelveknek a konkrét ügyekben történő alkalmazásakor a bíróságra még fokozottabb felelősség hárul; amennyiben az alapelv alkalmazása alapjog-gyakorlást érint, az értelmezési mozgástér keretein belül a bíróságnak kell gondoskodnia az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szempontokat érvényesítő alapjog-korlátozási teszt elvégzéséről (3279/2019. (XI. 5.) AB határozat, Indokolás [35]).

[35] 5. Az Alkotmánybíróság a 7/2013. (III. 1.) AB határozata (ABH 2013, 293) teremtette meg a lehetőséget arra, hogy felülvizsgálja a rendes bírósági döntések indokolását, és ellenőrizze a bírói érvelés minőségét. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján az indokolt bírói döntéshez való jog azt az általános elvárást fogalmazza meg, hogy "a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon." [7/2013. (III. 1.) AB határozat, ABH 2013, 293, 307]

[36] Továbbá a rendes bíróságnak fel kell ismernie egy-egy ügy alapjogi vetületét, és el kell végeznie az alapjog és a korlátozására esetlegesen okot adó védendő értékek összevetését, alapjogi mérlegelést kell folytatnia, amelyre az indokolásában ki kell térnie. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem vonhatja el az ítélkező bíróságok hatáskörét az előttük fekvő tényállás elemeinek átfogó mérlegelésére, csupán a mérlegelés alapjául szolgáló jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját, illetve a mérlegelés alkotmányossági szempontjainak a megtartását vizsgálhatja felül ([14/2019. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [20]).

[37] A Kúria végzésének az indokolása a jelen esetben nem tartalmaz érvelést arról, hogy az általa megállapított, pontosított, kiegészített tényállás alapján miért nem merül fel a Ve. egyik alapelvének (esélyegyenlőség) sérelme, miközben a bírói döntés szerint a II-IV. rendű érintett által közzétett hirdetésekben az I. rendű érintett által 2019 óta használt arculati elemek jelennek meg, és nincs adat arra sem, hogy ugyanilyen intenzitással a hirdetések más jelölő szervek arculati elemeit is átvették volna hirdetéseikben.

[38] Ez a körülmény a konkrét ügy lényeges kérdését érinti, és olyan kérdést, amelynek nemcsak az indokolási kötelezettség, hanem a választójog alapelvei szempontjából is jelentősége van. A Kúria végzése ezzel szemben egyrészt a kérelemhez kötöttségre hivatkozik, amikor a kifogás elutasítása tárgyában dönt és nem dönt a TVB elutasító döntése okának (eszerint felmerül a tiltott támogatás, ennek ellenőrzése az Állami Számvevőszék hatásköre) a megalapozottságáról. Másrészt, a Kúria a megelőző eljárásokban fel nem merült kérdésben és jogi alapon hozta meg döntését, amit arra alapított, hogy a kifogásolt magatartás nem is tartozik a Ve. kampányszabályai alá, nem minősül választási kampánynak; előbbi jogi következtetése indokául ugyan felhívja a Ve. 142. §-át, de az ennek alkalmazhatóságát alátámasztó indokolási elemeket nem tartalmaz a végzés. Az előbbieken túlmenően a végzés nem ad arra indokolást, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját miért nem alkalmazta.

[39] Jelölő szervre az esélyegyenlőség Ve.-beli követelménye nem vonatkozik, más szervekre azonban igen, a Ve. 142. §-a által kivett szervekre is, ha a tevékenységükről nem ismerhető fel az az adott esetben, hogy az konkrét jogszabályi felhatalmazáson alapul. A Ve. 142. §-ának ugyanis egyrészt alanyi hatálya van (magánszemélyek, Alkotmánybíróság, bíróságok, helyi önkormányzatok, és más állami szervek) másrészt tárgyi hatálya van (magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység).

[40] A Kúria végzése nem szól annak indokairól, hogy miért merült fel a konkrét esetben a kúriai eljárásban a Ve. 142. §-a alkalmazási kényszere alanyi oldalról (a II-IV. rendű gazdálkodószervezetek esetében) és tárgyi oldalról (a hirdetéseiknél).

[41] A Ve. tételes jogi rendelkezését is alapelvi tükörben kell értékelni, a konkrét tényállásra vonatkoztatva. A 142. § lehetséges alapjogi korlát a választói, jelölő szervezeti jogokkal szemben, de alkalmazása esetén is lehetnek olyan körülmények, amelyek felvetik a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét. A 142. § jellemzően azt biztosítja, hogy ne legyen önmagában megkérdőjelezhető az, ha helyi önkormányzat és állami szerv a kampány időszakában is eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek.

[42] Mindezek miatt a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését. A Kúria a konkrét ügyben nem ismerte fel, hogy a II-IV. rendű érintettek magatartásának a minősítéséről szóló TVB határozatnak a mondott megállapításai a Ve. alapelvi szintű szabályai értelmezésénél és alkalmazásánál a konkrét ügyre alapjogi jelentőséggel bír nemcsak az indokoláshoz való jog, hanem a választójog szempontjából is. A TVB által megállapított, és a Kúria által helyesbített tényállás alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy közvetlenül a kampányidőszak előtt és alatt az egyik, minden kétséget kizáróan beazonosítható jelölő szervezet kampányeszközei lényeges látványelemeinek megtöbbszörözését végezték el a II-IV. rendű érintettek a hirdetésekben. Az állami, önkormányzati szerveknek a jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységén (Ve. 142. §), a tájékoztatáson túlmutathatnak a kifogás és a TVB, valamint a felülvizsgálati kérelem szerint a II-IV. rendű érintettek úgynevezett "identitás erősítő kampánya" hirdetései, amely azon, a TVB és a Kúria által megállapított tényálláson alapul, hogy az I. rendű érintett kampányeszközei és a II-IV. rendű érintett hirdetései azonos látványt közvetítenek. A Kúriának ezt a jelen esetben fel kellett volna ismernie, és érdemben kellett volna vizsgálnia, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés szerinti alapelveket, ezek között a választás tisztaságát, az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti-e a II-IV. rendű érintett magatartása a konkrét esetben. Hasonlóképpen: érdemi vizsgálódást és indokolást igényel az is, hogy a kifogásban említett tevékenység a Ve. 142. §-a keretein belül marad-e alanyi és tárgyi okokból, vagy az kívül van a Ve. 142. §-a keretein abból az okból, hogy a hirdetések többletüzenetet hordoznak, konkrét jelölő szervezettel való azonosulást sugároznak és ezzel a jelölő szervezetre irányuló támogatást fejeznek ki. Az önkormányzati gazdálkodók által használt arculati elemek nem az önkormányzathoz, hanem jelölő szervezethez kötődnek, a megállapított tényállás szerint.

[43] Hasonló elvek mentén döntött az Alkotmánybíróság a 3279/2019. (XI. 5.) AB határozatban, amelyet sem a TVB, sem a Kúria nem vont értékelése körébe (Indokolás [14], [42]-[43]), [42]). Eszerint a határozat szerint önmagában az, hogy jelölő szervezetek és jelöltek által választási kampányban közzétett választási plakátok egyes grafikai elemei az önkormányzat által korábban alkalmazott reklám egyes elemeire emlékezetnek (a bírói döntés szóhasználata szerint az "az arculati elemek megtévesztő hasonlósága"), nem veti fel a választási elvek sérelmét mindaddig, amíg azonosítható, felismerhető a választási plakát közzétevője. Ugyanakkor, ha felmerül konkrét ügyben, hogy az önkormányzat konkrét jelölő szervezetek és jelöltek kampányát támogatta, annak más az alkotmányjogi megítélése. A 3257/2019. (X. 30.) AB határozat is abból indul ki, hogy a Ve. 141. §-a és 142. §-a között a választóvonal ott van, hogy intézmények átadásáról vagy felújításáról szóló beszámolóról van-e szó, vagy - az eset körülményei figyelembevételével - jelölő szervezet támogatásáról (Indokolás [24], [25]). Az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozata egy konkrét ügyben a Kúria döntésének alkotmányossága szempontjából a döntő körülménynek tartotta azt, hogy a Kúria az adott cselekmény összes körülményét figyelembe vette-e a Ve. 141. § szerinti "kampányidőszakban folytatott tevékenység" és a Ve. 142. § szerinti "jogszabályokban meghatározott feladat során végzett tevékenység" elhatárolása körében, ezzel összefüggésben mérlegelte-e, hogy a vizsgált esetben a kommunikációt a választási kampány ideje alatt mi indokolta (Indokolás [37]).

[44] A Kúriának az a döntése, amely önmagában a TVB határozatnak a kifogást elutasító döntését hagyta helyben eljárási okra, a felülvizsgálati kérelem kereteire hivatkozva, nem orvosolta a kifogást tévő által elszenvedett, a kifogásban, a fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben kellően pontosan körülírt sérelmet.

[45] A választások tisztaságának megőrzése és a választási eljárásnak a demokratikus legitimáció biztosításában megnyilvánuló funkciója olyan alkotmányos értékkel bírnak, amely korlátot állíthat az önkormányzati forrásból eredő, konkrét jelölő szervezet felé irányuló segítség elé, különösen, ha annak egyértelműen felismerhető hatása a konkrét jelölő szervezet kampányeszközei hangsúlyos elemeinek a közvetítése a választók felé az elemeknek a nyilvánosság felé megtöbbszörözése, sulykolása révén.

[46] A Kúria által megállapított tényállásból az derül ki, hogy a kifogással érintett, a II-IV. rendű érintett által használt hirdetések egyetlen jelölő szervezet irányába mutattak, ami sértheti az esélyegyenlőség elvét. A választáshoz való alapvető joggal a Ve. alapelveinek az olyan értelmezése van összhangban, amely a bíróság által megállapított tényállás mellett az érdemi vizsgálatban a Ve. alapelveinek érvényesülését is figyelembe veszi, és annak sérelme esetén az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményeket is alkalmazza.

[47] 6. Összességében megállapítható volt, hogy a támadott végzés nem merítette ki a felülvizsgálati kérelmet, nem tartalmazott indokolást arra, hogy a kérelemben állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv (esélyegyenlőség) megsértésének érdemi vizsgálatával miért nem foglalkozott, továbbá a döntésben nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai. Ezen hiányosságok miatt sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

Budapest, 2024. május 23.

Dr. Czine Ágnes s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.

előadó alkotmánybíró

Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2242/2024.