BH 2021.9.256 A magánjogi jogellenesség nem azonos a közigazgatási jogsértéssel. A magánjogi jogellenesség magából a kár okozásából következik, mert a magatartás a károkozás általános tilalmába ütközik [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:518. §, 6:519. §, 6:520. §, 6:548. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperest 1998-ban alapította volt ügyvezetője (a továbbiakban: ügyvezető), valamint családtagjai. A felperes az alperes polgármesteri hivatalától működési engedélyt kapott autószalon és szerviz üzlet működésére, az üzletkör jelzőszáma 601, megnevezése gépjárművek üzlete, TEÁOR száma 50.10 volt. A felperes az alperes jegyzőjétől TEÁOR 5020 gépjárműjavítás tevékenységre telepengedélyt kapott. A felperes fő profilja a gépjármű-értékesítés, valamint a hozzá kapcsolódó karbantartás és javítás volt, amely egyebek mellett magában foglalta a mosást, fényezést, festést, szórásos lakkozást is. A TEÁOR külön tartalmazta a fémfelület tevékenység szakágazatba tartozó tevékenységeket, így a fémek plattírozását, anódos felületkezelését, hőkezelését, sorjázását, homokfúvását, koptatását, fényesítését és tisztítását, átszínezését, gravírozását, bevonását nemesfémekkel, műanyaggal, lakkozását, zománcozását.

[2] A felperes tulajdonában álló "kivett autószalon" megnevezésű ingatlan (a továbbiakban: felperes ingatlana), egy telektestet alkotott az ügyvezető és házastársa tulajdonában álló (a továbbiakban: ügyvezető ingatlana) ingatlannal.

[3] A felperes tulajdonosai 2016 februárjában a felperes értékesítéséről döntöttek. Az üzleti tárgyalások során felmerült, lényeges szempont, hogy a vevő a korábbi tevékenységi kört változás nélkül átveheti-e, amellyel kapcsolatban az ügyvezető 2016 márciusában megkereste az alperest. Azt a tájékoztatást kapta, hogy a telep használatára jogosult személyében történő változást az új jogosultnak kell bejelentenie, ezt követően a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt adnak ki. Az ügyvezető személyesen is eljárt az alperesnél, ahol a meglévő két engedélyt előkeresték, de az ügyvezető azokról nem kért másolatot, ugyanakkor állította, hogy fényezés tevékenységre is van engedélye. Ennek felkutatása nem vezetett eredményre, az alperes alkalmazottja azt állapította meg, hogy a felperes fényezésre nem rendelkezik önálló engedéllyel.

[4] A felperes ingatlanának megvásárlására vevőként jelentkezett egy külföldi holding magyarországi cége (a továbbiakban: vevőjelölt), akinek fontos volt a gépjárművek ingatlanon történő teljes körű javítása, ezen belül a kijavított autók fényezése. Az üzleti tárgyalások 3-4 hónapig tartottak, majd a vevőjelölt 190 és 200 millió forint közötti ajánlatot tett, amelynek azonban feltétele volt, hogy legyen fényezésre vonatkozó engedély. A vevőjelölt 2016. július 4-én megküldte az adásvételi szerződés tervezetét (a továbbiakban: tervezet) az ügyvezetőnek. A tervezet a felperes ingatlanának adásvételére vonatkozott, abban az eladó szavatosságot vállalt arra, hogy az ingatlan a gépjármű-kereskedés és szerviz üzemeltetéséhez kapcsolódó feltételeknek megfelel, a tevékenység folytatásához szükséges engedélyekkel rendelkezik. 2016. július 5-én a felperes tulajdonosai, a vevőjelölt ügyvezetője és a külföldi holding képviselője üzleti tárgyalást tartottak. A tárgyalások során a felek 195 000 000 forintos vételárban egyeztek meg. A felperes ügyvezetője a tárgyalás alatt kapott e-mailt az alperestől, amelyben arról tájékoztatta, hogy a felperesnek gépjármű javítás-karbantartás tevékenység végzésére és gépjármű-kereskedelemre van engedélye, de gépjárműfényezés, azaz fémfelület-kezelési tevékenységre nem rendelkezik engedéllyel. Az ügyvezető az e-mailt ismertette a tárgyalópartnereivel. A külföldi holding képviselője azzal állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy 1-2 napon belül tisztázni kell a fényezés lehetőségét, különben tárgytalan az üzlet.

[5] Az ügyvezető másnap, 2016. július 6-án másolatot kért a működési és a telephelyengedélyről, valamint a vevőjelöltre hivatkozva állásfoglalást kért a meglévő engedélyekről. Az alperes ezen a napon e-mailben tájékoztatta az ügyvezetőt és a vevőjelölt ügyvezetőjét, hogy a felperes gépjármű javítás-karbantartás ipari tevékenységre engedéllyel rendelkezik, amely magában foglalja a mosást, fényezést, festést, szórásos lakkozást is. Az ügyvezető kérelmére a kormányhivatal 2016. július 8-án igazolta, hogy a felperes ingatlanán végzett gépjárműjavítás telepengedély keretében a gépjárművek festése, fényezése jogszerűen végezhető, az 5020 gépjármű javítás TEÁOR kódba beletartozik a gépjárművek festése, lakkozása és fényezése is.

[6] A vevőjelölt nem vásárolta meg az ingatlant. A felperes ingatlanát és az ügyvezető ingatlanát 2016. szeptember 14-én értékesítették 162 160 000 forintért.

A kereset és az alperes védekezése

[7] A felperes 32 840 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:548. §-a alapján.

[8] Indokolása szerint 2016. július 5-én a 195 000 000 forintos vételáron való szerződéskötés kizárólag azért maradt el, mert az alperes tévesen azt a tájékoztatást adta, hogy a felperes nem rendelkezik a fényezési tevékenység végzéséhez szükséges fémfelület-kezelési engedéllyel annak ellenére, hogy a gépjármű-javítási tevékenységre kiadott engedély az autófényezési tevékenység végzésének a lehetőségét is magában foglalta. Mivel az ingatlant más vevőnek 162 160 000 forintért tudta csak értékesíteni, így a vételár-különbözettől mint haszontól elesett.

[9] Az alperes kérte a kereset elutasítását.

[10] Indokolása szerint a tervezetből a vételár összege és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhekre vonatkozó adatok jelentős része hiányzott. A felperes a vevőjelölt azon kérését sem teljesítette, hogy részére küldje meg az engedélyeket másolatban, mert azokat csak 2016. július 6-án rendelte meg. Mindezek alapján vitatta, hogy a szerződéskötés a felperes által előadott okból maradt volna el. Álláspontja szerint a 2016. július 5-én kiadott állásfoglalás nem tartalmazott téves tájékoztatást, a csatolt levelezés alapján nem emiatt szakadt meg az üzleti tárgyalás. Ha téves lenne a 2016. július 5-i tájékoztatás, úgy hiányzik a magatartása felróhatósága, mert nem áll fenn kirívóan súlyos jogértelmezési hiba.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

[12] Indokolása szerint a felperesnek nem állt rendelkezésre a kár elhárítására alkalmas jogorvoslat, ezért érdemben vizsgálta a kártérítési felelősség általános szabályának feltételeit. Az ügyvezető által kért állásfoglalást nem tekintette hatósági bizonyítványnak. Az ügyvezető azért állásfoglalást kért, mert a részére korábban kiadott engedélyek elvesztek, azokról 2016. július 5-ig nem akart illetékköteles másolatot kiváltani. Az engedélyek, illetve azok másolatai alapján, az azokon szereplő TEÁOR kódokból az ügyvezető maga is be tudta volna azonosítani az általa végezhető tevékenységi köröket, amelyek a cégnyilvántartásban is szerepeltek, hiszen a 4520 kódjelű gépjárműjavítás, -karbantartás körébe tartozó tevékenységek a KSH honlapjáról jól beazonosíthatók. Mivel az ügyvezető azt állította, hogy fényezésre is van engedélye, amely a 2561 TEÁOR számú fémfelület-kezelési tevékenység esetén is lehetséges, az alperes ügyintézője helyesen közölte, hogy a felperes nem rendelkezik ilyen engedéllyel. A vevő visszalépéséhez az a mulasztás vezetett, hogy az ügyvezető nem tudta egyértelműen közölni, miről kér hatósági igazolást, ezért nem tudta a vevőjelölt felé bizonyítani, hogy rendelkezik a ténylegesen folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó engedélyekkel.