31993R0959[1]
A Tanács 959/93/EGK rendelete (1993. április 5.) a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról
A TANÁCS 959/93/EGK RENDELETE
(1993. április 5.)
a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
mivel a Bizottságnak annak érdekében, hogy végrehajtsa a Szerződés és a közös agrárpolitikára vonatkozó rendeletek által ráruházott feladatokat, megbízható, összehasonlítható, aktuális és objektív mérési módszereken alapuló adatokra van szüksége a gabonaféléken kívüli növényi termékek vetésterületéről, terméshozamairól és termésmennyiségéről;
mivel célszerű a mezőgazdasági piacok szervezése és irányítása szempontjából a gabonaféléken kívüli növények termesztésének fontosságát elismerni, amiből következik, hogy a statisztikai felméréseket fokozott mértékben kell közösségi szabályok alapján végezni;
mivel ugyanakkor figyelembe kell venni a statisztikai hivatalok által szerzett sok éves tapasztalatokat e felmérések terén;
mivel a rendelet célja a szolgáltatandó statisztikai adatok meghatározása, a megfelelő megbízhatósági szint előírása, s olyan további szakmai információk meghatározása, amelyek a termésadatok értékeléséhez, a vetésterületre és a termésmennyiségre vonatkozó felmérések objektivitásának és reprezentativitásának biztosításához szükségesek - széles körű tapasztalatcsere találkozók és beszámolók útján -, továbbá a betartandó határidők rögzítése;
mivel egyes gabonaféléken kívüli növényi termékek esetében az éves regionális adatok közlése szintén szükséges;
mivel célszerű, hogy a Bizottság három éves tapasztalatok birtokában jelentést nyújtson be, szükség esetén a statisztikai felmérések tökéletesítésére irányuló javaslatokkal kiegészítve;
mivel egy átmeneti időszak alatt a statisztikai módszerekben eszközlendő változtatások további munkát igényelnek a tagállamok részéről, ami évi 1 millió ECU-re becsült összegű közösségi pénzügyi hozzájárulást tesz szükségessé az 1993-1995 közti időszakra;
mivel, nem vitatva azt, hogy az országos szintű statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás és felmérés-szervezés továbbra is a tagállamok feladatát kell, hogy képezze, a Bizottságnak biztosítania kell a statisztikai információk európai szinten történő gyűjtését, koordinálását és összehangolását továbbá gondoskodnia kell a közösségi politikák irányításának összehangolt módszereiről;
mivel e rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében továbbra is szoros együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között, elsősorban a 72/279/EGK határozattal ( 3 ) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság útján,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. SZAKASZ
Célok
1. cikk
A tagállamok a gabonaféléken kívüli növények termeléséről és vetésterületéről a 2. és 6. cikkben meghatározott éves adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak, figyelembe véve az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának továbbítandó, statisztikai titoktartás alá tartozó adatokról szóló 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletet ( 4 ).
II. SZAKASZ
Országos szinten szolgáltatandó adatok
2. cikk
(1) A tagállamok a II. mellékletben szereplő összes szántóterület-használati módra vonatkozólag éves adatokat közölnek az I. mellékletben megadott definíciók szerinti fő- és mellékművelésű területekre. Az éves statisztikai beszámolóban csak a IX. mellékletben szereplő tagállamoknak kell a mellékművelésű területeket és az ezekre vonatkozó adatokat szerepeltetni.
(2) A tagállamok ezen kívül adatokat szolgáltatnak a II. melléklet K., L., M. és N. pontjaiban felsorolt főművelésű állandó gyepterületekre, állókultúra-területekre és egyéb területekre. Ilyen adatok származhatnak részben vagy teljesen távmegfigyelési eljárásokból és egyéb, a 3. cikk (1) bekezdésben ismertetett átfogó felmérésen kívüli forrásokból is, s ez utóbbi források nemcsak éves felmérések lehetnek.
(3) Minden tagállam emellett éves adatokat szolgáltat a III. mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában:
- az átlagos terméshozamról, és
- a betakarított termésmennyiségről.
III. SZAKASZ
Módszerek és előírások
3. cikk
(1) A II. mellékletben szereplő szántóterület-használati módokra minden egyes tagállamban a főművelésű területekre vonatkozó adatokat egy átfogó éves statisztikai felmérésből nyerik, amely teljes körű összeírás vagy reprezentatív felmérés formájában történhet. E felmérés a szántóterületen kívül egyéb mezőgazdasági hasznosítású területekre is kiterjedhet.
(2) A Bizottság hozzájárulása után azonban a tagállamok adminisztratív forrásokat is felhasználhatnak az (1) bekezdésben említett átfogó felmérések keretében kapott szántóterületi adatok helyett.
(3) Azokban az esetekben, amikor egy adott évre (a II. melléklet K., L., M. és N. pontja szerinti) állandó növénykultúrákra, állandó gyepterületekre és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területekre vonatkozóan sem statisztikai felmérések, sem pedig közösségi forrásokból származó éves becslések az e kategóriákban bekövetkezett földhasználati változásokra nem állnak rendelkezésre, a tagállamok ezekre becsült értékeket közölhetnek.
(4) Az (1) bekezdésben említett általános felmérést olyan statisztikailag elismert módszerekkel kell végezni, amelyek minőség, objektivitás és megbízhatóság szempontjából megfelelnek a követelményeknek.
(5) A IX. mellékletben felsorolt tagállamok a földhasználati felméréshez az I. mellékletben szereplő definíciók figyelembe vétele mellett kétféle statisztikai megközelítés között választhatnak:
- a "valós idejű" megközelítést a felmérés időpontjában a főművelésű területre vonatkoztatva, azzal, hogy a mellékművelésű területekre vonatkozó információkat később gyűjtik be,
- vagy pedig a tenyészidőszak végén végrehajtott "ex-post" földhasználati elemzést (ugyanazon felmérésben figyelembe véve a fő- és mellékművelésű területeket). A mellékművelésű területeket csak a IX. mellékletben felsorolt tagállamoknak kell megadniuk.
(6) A VIII. mellékletben felsorolt csekély jelentőségű területek adatai származhatnak olyan adatforrásokból is, melyek nem felelnek meg e rendelet összes követelményének.
(7) Az e szakaszban foglalt követelmények betartása érdekében átmeneti szabályokban lehet megegyezni a 8. cikk (3) bekezdése szerint.
4. cikk
(1) Főművelésű szántóterületek mintavételes felmérései esetén a mintákat úgy kell megtervezni, hogy azok legalább 95 %-ban reprezentatívak legyenek a gabonaféléken kívüli növények teljes vetésterületére.
A főművelésű területekre vonatkozó adatokat ki kell egészíteni a mintavétellel fel nem mért, gabonaféléken kívüli növények művelési területére vonatkozó becsléssel, melyet más forrásokból származó adatok alapján kell eszközölni.
(2) Az állandó gyepekre, állókultúrákra és szántóterületeken kívüli más mezőgazdasági hasznosítású területekre vonatkozó felmérések a lehető legreprezentatívabbak legyenek. Az állandó gyepekbe beletartoznak a gazdaságokon kívüli mezőgazdasági hasznosítású területek is.
(3) A főművelésű szántóterületek mintavételes felméréseit úgy kell megtervezni, hogy minden tagállamban és minden egyes (a IV. mellékletben megadott) főművelésű terület-csoportra az alábbi két kritérium közül legalább az egyik teljesüljön:
a) a variációs koefficiens ne haladja meg a IV. mellékletben megadott értéket;
b) a standard hiba ne haladja meg a IV. mellékletben megadott értéket.
(4) Az állandó gyepekre, állókultúrákra és szántóterületeken kívüli más mezőgazdasági hasznosítású területekre vonatkozó területbecslések megkövetelt pontossági fokát a 12. cikkben rögzített eljárással állapítják meg, miután a tagállamok eljuttatták a Bizottságnak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéseket.
5. cikk
(1) A termésmennyiségre, illetve a hozamra vonatkozó felméréseket minőség, objektivitás és megbízhatóság szempontjából statisztikailag elismert módszerekkel végzik.
(2) A Bizottság hozzájárulása után azonban a tagállamok adminisztratív forrásokat is felhasználhatnak az (1) bekezdésben említett hozam-, illetve termésmennyiség-felmérések keretében kapott adatok helyett.
(3) A III. mellékletben felsorolt növényfajták termésmennyiség-becslései pontossági fokának követelményeit a 12. cikkben rögzített eljárással állapítják meg, miután a tagállamok eljuttatták a Bizottságnak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéseket.
(4) A termésmennyiség-becslések további szabványosításához igényelt esetleges kiegészítő információkról a 12. cikkben rögzített eljárás szerint döntenek, miután a tagállamok eljuttatták a Bizottságnak a 8. cikk (1) bekezdés szerinti jelentéseket.
IV. SZAKASZ
Regionális szinten szolgáltatandó adatok
6. cikk
(1) Éves adatokat kell szolgáltatni a vetésterületről, hozamokról és a termésmennyiségről a Bizottság számára az V. mellékletben felsorolt növényi termékekről, a VI. mellékletben megadott regionális szintek szerinti bontásban. A vetésterületek az V. mellékletben vannak meghatározva.
Azokban az esetekben, amikor egy adott évre nem állnak rendelkezésre regionális adatok (a II. melléklet K., L., M. és N. pontja szerinti) állókultúrákra, állandó gyepterületekre és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területekre, a tagállamok az V. melléklet szerint ezekre becsült értékeket közölhetnek.
(2) A tagállamok csak olyan növénykultúrák tekintetében kötelesek területi és termésadatokat közölni, amelyek területe meghaladja az VIII. mellékletben a csekély jelentőségre megadott határértéket.
(3) A tagállamok az V. mellékletben meghatározott növénykultúrák vetésterületéről és termésmennyiségéről csak a legfontosabb régiók tekintetében kötelesek adatokat szolgáltatni. Az ilyen kultúrákra olyan régiók tekintetében kell adatokat közölni, amelyek nagyság szerint csökkenő sorrendbe rakva összesen az adott tagállamban egy adott növénykultúra teljes vetésterületének legalább 80 %-át adják.
V. SZAKASZ
Határidők, tapasztalatcsere és átmeneti szabályok
7. cikk
(1) Azt a naptári évet, amelyben a betakarításra sor kerül, a továbbiakban "betakarítási év"-nek nevezzük.
(2) A II. mellékletben szereplő földhasználati kategóriáknál a tagállamok legkésőbb a betakarítási év október 1-jéig szolgáltatnak előzetes országos adatokat a Bizottságnak a vetésterületről. A vetésterületre vonatkozó végleges adatokat legkésőbb a betakarítási évet követő év április 1-jéig szolgáltatják.
(3) A VII. mellékletben szereplő termékek országos hozamáról és termésmennyiségéről szóló első becsléseket legkésőbb a mellékletben megadott határidőig szolgáltatják a tagállamok. A III. mellékletben szereplő termékek előzetes hozam- és termésmennyiség-adatait legkésőbb a betakarítási évet követő év április 15-éig, a végleges adatokat pedig október 1-jéig szolgáltatják.
(4) Amennyiben a hozamok és a termésmennyiség-számok javított területi adatokra vonatkoznak, ez utóbbi adatokat szintén meg kell küldeni.
(5) A 6. cikkben említett regionális adatok az országos szintű végső számadatokkal egyidejűleg szolgáltatandóak és azokkal összhangban kell lenniük.
8. cikk
(1) Az e rendelet hatályba lépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes módszertani jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik, hogyan történt a hasznosított terület, a szántóterület és az egyes kultúrák művelési területének kiszámítása. A tagállamok ismertetik azt is, hogyan számították ki a hozam- és termésmennyiség-adatokat országuk, illetve - ahol szükséges - a régiók esetében, és megadják e számadatok reprezentativitását és megbízhatóságát. A Bizottság e jelentésekből a tagállamokkal együttműködve összefoglalót állít össze.
(2) A tagállamok az (1) bekezdés szerint nyújtott információk módosításáról három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.
(3) Amennyiben egyes módszertani beszámolókból az derül ki, hogy egyes tagállamok nem képesek a közeli jövőben eleget tenni az e rendeletben foglalt követelményeknek, továbbá amennyiben felmérési eljárási és módszertani változtatások válnak szükségessé, úgy a Bizottság - az adott tagállammal együttműködve - egy maximálisan két éves, átmeneti időszakot állapíthat meg, amelynek során az e rendeletben foglalt felmérési programot be kell vezetni.
(4) A módszertani jelentéseket, az átmeneti szabályokat, az adatok rendelkezésre állását, megbízhatóságát és az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos egyéb kérdéseket évente kétszer megvizsgálják az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság illetékes munkabizottságában.
9. cikk
A Bizottság legkésőbb 1995 végén terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé:
- az e rendelet szerint végzett statisztikai felmérésekből és becslésekből nyert tapasztalatokról egy jelentést, valamint
- szükség esetén, a tagállamokban hatályban lévő rendelkezések tökéletesítésével és összehangolásával kapcsolatos javaslatokat.
10. cikk
Az I-IX. melléklet - szükség esetén - a 12. cikkben meghatározott eljárás szerint módosítható.
VI. SZAKASZ
Pénzügyi rendelkezések
11. cikk
(1) A Közösség az 1993-1995. időszakra évente hozzájárulást biztosít a módszertani alapok, valamint a 2. és 6. cikkben említett adatok összehasonlíthatóságának javítása érdekében végzett munka során felmerülő költségekhez; a szükségesnek tartott közösségi hozzájárulás összege évi 1 millió ECU.
(2) Az egyes elszámolási időszakokhoz tartozó költségvetési kereteket a költségvetési hatóság állapítja meg.
(3) Az egyes tagállamoknak nyújtandó hozzájárulás mértékét a tagállamok által benyújtott igények alapján a 12. cikkben megállapított eljárás szerint határozzák meg.
VII. SZAKASZ
Záró rendelkezések
12. cikk
(1) A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 5 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
13. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
MEGHATÁROZÁSOK
I. FELMÉRÉSI EGYSÉG
A felmérési egység vagy egy gazdaság ( 6 ) szántóterülete a II. melléklet szerinti értelemben, vagy pedig egy a tagállam szántóterületének átfogó felmérése során egységként kiválasztott földterület.
II.A. A FÖLDHASZNÁLAT EX-POST ÉRTÉKELÉSE
A felmérési egység fő- és mellékművelésű területeit az alábbiak szerint soroljuk be:
Egy felmérési egység területe
1. Általános eset
Egy felmérési egység adott parcellájának főművelésű területét, az általános esetben, amikor a parcellán csak egy kultúrát termesztünk a termelési év folyamán, ez a kultúra egyértelműen meghatározza. (Ebben az esetben a parcella mellékművelésű területe nulla lesz).
2. Speciális esetek
2.1. Másodművelés
Főművelésű terület: Ha a szántóterület adott parcelláját egy adott termelési évben egynél többször használjuk (másodművelés vagy szukcesszív művelés), és a területen minden időben csak egyfajta kultúrát termesztünk, akkor a főművelésű terület a legmagasabb értékű kultúra. Amennyiben a termésmennyiség értéke nem határozza meg, hogy melyik a fő termény, akkor azt vesszük fő terménynek, amelyik a leghosszabb ideig foglalja el a földterületet.
Mellékművelésű terület: Az összes többit mellékművelésű területnek tekintjük.
2.2. Vegyes (köztes) művelés
Főművelésű terület: Ha a szántóterület adott parcelláján egy adott termelési év teljes tenyészidőszakában ugyanazon állandó növénykultúra-kombinációt termesztjük (vegyes vagy köztes művelés), akkor a főművelésű terület arányosan oszlik meg az érintett kultúrák között.
Mellékművelésű terület: Ez esetben nincs mellékművelésű terület.
2.3. A másod- és vegyes művelés kombinációja
Főművelésű terület: Ha a szántóterület adott parcelláját egy adott termelési évben egynél többször használjuk, mégpedig a másod- és vegyes művelés kombinációjával, akkor a földterületen azonos időszakban termesztett kultúra-kombinációkat külön-külön értékeljük, és a legmagasabb értékű kultúrát vagy kultúra-kombinációt vesszük főművelésű területnek. Amennyiben ezt a területet vegyes művelésben hasznosítjuk, a főművelésű terület arányosan oszlik meg az érintett kultúrák között.
Mellékművelésű terület: Az összes többit mellékművelésű területnek tekintjük.
II.B. A FÖLDHASZNÁLAT VALÓS IDEJŰ ÉRTÉKELÉSE
Egy felmérési egység egy adott parcellájának főművelésű vagy regisztrált területét a szántóterület termelési éven belüli azon időpontban aktuális hasznosítása határozza meg, amely időpontot a földhasználati felmérés referencia-időpontjaként meghatároztunk.
Vegyes művelés esetén (lásd II.A 2.2. pont) a főművelésű vagy regisztrált terület arányosan oszlik meg az érintett kultúrák között.
A mellékművelésű vagy járulékos területet az adott termelési éven belül a referencia-időpont előtti, illetve utáni összes egyéb használat határozza meg.
II. MELLÉKLET
A 2. CIKK (1) ÉS (2) BEKEZDÉSE SZERINTI FÖLDHASZNÁLATI MÓDOK MEGHATÁROZÁSA
Megnevezés | Új Cronos-kód | Fővetésű vagy regisztrált terület (ha) (6) | Másodveté-sű vagy járulékos terület (ha) (6) | |
A. Összes gabonafélék (1) | 1050 | (8) | ||
– Rizs (2) | 1250 | (8) | ||
B. Száraz hüvelyesek | () | 1300 | ||
– Takarmányborsó | () | 1320 | ||
– Egyéb borsó | 1311 | |||
– Disznóbab és lóbab | () | 1335 (1338 is) | ||
– Szárazbab | () | 1331 | ||
– Csillagfürt | () | 1343 | ||
– Egyéb száraz hüvelyesek | 1341, 1342, 1349 | |||
C. Kapásnövények | () | 1350 | ||
– Burgonya | () | 1360 | ||
– Cukorrépa | () | 1370 | ||
– Takarmányrépa | () | 1381 | ||
– Egyéb kapásnövények (pl. takarmánykáposzta, tarlórépa) | 1382 | |||
D. Ipari növények | () | 1400 | ||
– Káposzta- és réparepce | () | 1420 | ||
– Napraforgómag | () | 1450 | ||
– Olajlen | () | 1460 | ||
– Szójabab | () | 1470 | ||
– Gyapot | () | 1540 | ||
– Egyéb olajos magvak (pl. mák, mustár, szezám stb.) | 1480 (kivéve 1490) | |||
– Rostlen | () | 1520 | ||
– Kender | () | 1530 | ||
– Dohány | () | 1550 | ||
– Komló | () | 1560 | ||
– Egyéb rostnövények | 1510 | |||
– Egyéb ipari növények | 1570 | |||
ebből: | ||||
Cikória kávéhoz | 1571 | |||
Cikória inulinhoz | 1572 | |||
Gyógy-, illóolajos vagy fűszernövények | 1580 | |||
Ipari növények m.n.e. | 1589 | |||
E. Takarmány és legelő szántóterületről | () | 2610 | ||
– Egynyári zöldtakarmány: | 2611 | |||
– Silókukorica | () | 2625 | ||
– Egyéb zöldtakarmány | () | 2612 | ||
– Évelő takarmány | () | 2671, 2672, 2673 | ||
– Időszakos gyepek és legelők | () | 2680 | ||
F. Friss zöldség (eper is) | (1600 + 2260) | (8) | ||
– szabadföldön, ill. alacsony, kis légterű takarás alatt (2) | ||||
G. Virágok és dísznövények | 3001 | (8) | ||
– szabadföldön, ill. alacsony, kis légterű takarás alatt (2) | ||||
H. Vetőmagtermelő területek (3) | 3310 | (8) | ||
I. Ugar (beleértve a zöldtrágyát) | 2696 | (8) | ||
J. Szántóterület (A–I) (2) | 0001 | (8) | ||
K. Állandó gyep | 0002 | (8) | ||
L. Állókultúrák (kivéve az epret) | (0003-2260) | (8) | ||
ebből: | ||||
Gyümölcsös | 2040 | (8) | ||
Szőlő | 2410 | (8) | ||
Olajfaültetvény | 2450 | (8) | ||
M. Üvegházi kultúrák (4) | 1111 | (8) | ||
ebből: | ||||
Friss zöldség | 1112 | (8) | (8) | |
Virág és dísznövény | 1113 | (8) | (8) | |
Állandó kultúrák | 1114 | (8) | (8) | |
N. Egyéb területek, beleértve a konyhakertet is (5) | 0004 | (8) | ||
O. Mezőgazdasági hasznosítású terület (A–I) + (K–N) | 0005 | (8) | ||
(1) A gabonafélékre és a rizsre vonatkozó adatokat a 837/90/EGK tanácsi rendelettel (HL L 88., 1990.4.3., 1. o.) összhangban már begyűjtik. (2) Az üvegházi vagy magas (nagy légterű) takarás alatti kultúrák kivételével (D/15, D/17 és G/07 szerkezeti felmérési kódok), a konyhakertekhez hasonlóan. (3) A 2002. január 24-i 143/2002/EK bizottsági rendelettel összhangban meghatározottak szerint (I. melléklet: D19-es kód). (4) A magas (nagy légterű) üvegházi kultúrákba a friss zöldségek, virágok és dísznövények, valamint az állandó üvegházi kultúrák tartoznak. (5) A konyhakerti területekre vonatkozó adatszolgáltatás nem kötelező Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság számára. (6) Lásd az I. mellékletben szereplő meghatározást. (7) A megnevezést a III. melléklet is tartalmazza. (8) Az adatszolgáltatás nem kötelező. |
III. MELLÉKLET
A 2. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA
IV. MELLÉKLET
A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERÜLETCSOPORTOK TEKINTETÉBEN MINDEN EGYES TAGÁLLAMBAN MEGKÖVETELT PONTOSSÁG MEGHATÁROZÁSA
Új Cronos-kód | Megnevezés | Maximálisan elfogadható relatív szórási együttható (%) | Maximálisan elfogadható standard hiba (ha) |
1300 | B. Száraz hüvelyesek | 3 | 5 000 |
1350 | C. Kapásnövények | 3 | 5 000 |
1400 | D. Ipari növények | 3 | 5 000 |
2610 | E. Takarmány és legelő szántóterületről (1) | 3 | 5 000 |
(1600 + 2260) | F. Friss zöldség (eper is) | 3 | 5 000 |
2696 | I. Ugar (beleértve a zöldtrágyát) | 3 | 5 000 |
(1) A szántóterületről származó takarmány és legelő tartalmazza a következőket: a) zöldtakarmány szántóterületről (Új Cronos-kód: 2611) b) évelő takarmány (Új Cronos-kód: 2671, 2672, 2673) c) időszakos gyepek és legelők (Új Cronos-kód: 2680) Megjegyzés: A gabonafélékre és a rizsre vonatkozó pontosságot az 1990. március 26-i 837/90/EGK tanácsi rendeletben már rögzítették. A B., C., D., E., F. és I. nagybetűk a II. mellékletben szereplő címsorokra utalnak. |
V. MELLÉKLET
A 6. CIKKBEN EMLÍTETT TERÜLETEK ÉS TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA
VI. MELLÉKLET
A 6. CIKKBEN EMLÍTETT REGIONÁLIS SZINTEK
Tagállamok | Regionális részletezés az alábbiak szerint: |
Belgique – België | Provinces/Provincies – Région wallonne/Vlaams gewest |
България | NUTS 2 |
Česká republika | kraje - NUTS 3 |
Denmark | — |
Deutschland | Bundesländer |
Eesti | NUTS 2 |
Ellάdα | Υπηρεσιες περιφερειακης αναπτηχης (1) |
España | Comunidades autónomas |
France | Régions de programme |
Ireland | – |
Italia | Regioni |
Κύπρος | — |
Latvija | NUTS 3 |
Lietuva | NUTS 3 |
Luxembourg | – |
Magyarország | tervezési-statisztikai régiók |
Málta | NUTS 2 |
Nederland | Provincies |
Österreich | Bundesländer |
Polska | NUTS 2 |
Portugal | NUTS II (1) |
România | NUTS 2 |
Slovenija | NUTS 2 |
Slovensko | NUTS 2 |
Suomi | Etelä-Suomi Sisä-Suomi Pohjanmaa Pohjois-Suomi |
Sverige | 8 Riksområden |
United Kingdom | Standard regions |
(1) A rendelet hatályba lépésétől számított legkésőbb három év múltán kell regionális adatokat szolgáltatni. NUTS = Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája |
VII. MELLÉKLET
EGYES TERMÉKEK ELSŐ HOZAM- ÉS TERMÉSBECSLÉSEINEK LEADÁSI HATÁRIDŐI ORSZÁGOS SZINTEN (7. CIKK (3) BEKEZDÉS)
Megj.: A gabonafélékre és rizsre vonatkozó adatok már begyűjtésre kerülnek az 1990. március 26-i 837/90/EGK tanácsi rendelet szerint.
VIII. MELLÉKLET
A CSEKÉLY JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK ÉS A RENDSZERES STATISZTIKAI FELMÉRÉS ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEK
IX. MELLÉKLET
Az alábbi tagállamoknak kell az éves statisztikai felmérésekben mellékművelésű területeket feltüntetni:
- Görögország
- Spanyolország
- Olaszország
- Portugália.
A mellékművelésű területek meghatározását illetően lásd az I. mellékletet.
( 1 ) HL C 335., 1992.12.18., 35. o.
( 2 ) 1993. február 12-én leadott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem került közzétételre).
( 3 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.
( 4 ) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.
( 5 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)
( 6 ) Lásd a Bizottság 1989. október 26-i 89/651/EGK határozatát (HL L 391., 1989.12.30., 1. o.)
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31993R0959 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31993R0959&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01993R0959-20070101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01993R0959-20070101&locale=hu