1025/1991. (VI. 15.) Korm. határozat

a Kormány ügyrendjéről

I.

A Kormány működése

1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

2. A Kormány rendszeresen - általában hetenként - tart ülést.

3. A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló, ülésekre ütemezett munkatervét.

4. A munkaterv tervezetét a Miniszterelnöki Hivatal az elfogadott kormányprogram alapján - a miniszterek és a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervek vezetői (továbbiakban: országos hatásköru szervek vezetői) javaslatainak figyelembevételével - készíti el. A munkatervről - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának előterjesztése alapján - a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző utolsó ülésén határoz.

5. A munkatervbe felvett előterjesztés, jelentés benyújtásának legfeljebb két üléssel történő elhalasztását a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tudomásul veszi. Ennél hosszabb tartamú halasztáshoz, vagy a feladatnak a munkatervből való törléséhez a miniszterelnök hozzájárulása szükséges.

6. A munkatervben nem szereplő előterjesztés vagy jelentés e határozat előírásainak megtartásával bármikor benyújtható.

II.

A Kormány döntéseinek elokészítése

Az előterjesztés tartalmi feltételei

7. A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése.

7/A. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való állásfoglalást követő második szakasz a Kormány által kialakított elvek alapján részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére, illetőleg meghozatalára irányul.[1]

8. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetoleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek.

9. Az előterjesztésben - a szakmai részletkérdések mellőzésével - röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, valamint várható társadalmi, gazdasági, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait, illetve következményeit, jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot.[2]

10. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben - az eltérő vélemények ismertetésével -döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

11. Törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet esetében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra (sürgős, kivételes, kivételes és sürgős eljárás) vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait.[3]

12. A nem jogszabály alkotására irányuló előterjesztésben meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját. Az előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is.[4]

13. Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés titokvédelmi minősítésére, illetőleg a közzétételének módjára, valamint a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésére is.[5]

14. Terjedelmesebb előterjesztéshez tömör összegzést kell csatolni, amely a megismerésre alkalmas módon tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét.

15. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen, vagy vele egyetértésben kell kiadni és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésrol a Kormány dönt.

Az előterjesztés véleményezése

16. Az előterjesztés tervezetét - ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik - véleménynyilvánítás céljából a Kormány tárgy szerint érintett tagjának kell megküldeni. A tervezetet - a véleményezésre nyitva álló határidő megjelölésével - tájékoztatásul a Kormány többi tagjához is el kell juttatni. Az egyeztetési kötelezettség minden véleményt nyilvánító vagy véleményezési szándékát jelző miniszter irányában fennáll.[6]

17. Az országos hatáskörű szervek vezetőivel az egyeztetés kötelezettsége akkor áll fenn, ha a tervezet ügykörükre kihatással van.

18. A bíróságok hatáskörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével is egyeztetni kell.

19. Ha az előterjesztés a helyi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni.

20. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. törvény) előírásaira kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell a legfobb ügyésszel, valamint az ügyben érdekelt országos társadalmi és érdekképviseleti szervekkel.

21. Minden előterjesztés tervezetét el kell juttatni a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának.

22. Az előterjesztés tervezetére a Kormány tagjain és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárán kívül azok tehetnek észrevételt, akikkel szemben az egyeztetés kötelezettsége fennáll.[7]

23. Az észrevételezési jogot

a) a miniszter, az államtitkár, az erre feljogosított helyettes államtitkár;

b) az országos hatáskörű szerv vezetoje, illetőleg akadályoztatása esetén erre felhatalmazott helyettese gyakorolja.

24. A Kormány tagjainak és az országos hatáskörű szervek vezetoinek tevékenységérol szóló országgyűlési beszámoló esetén az eloterjeszto a Kormány érintett tagjaitól (országos hatáskörű szervek vezetőitől) köteles véleményt kérni.

25. A véleményt az előterjesztés megérkezésétol számított tizenöt nap alatt kell az előterjesztovel közölni. Ha az előterjesztés súlya, vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tizenöt napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabály-alkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában harminc nap.

26. A Kormány által meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők rövidebb tartamban is megállapíthatók (soronkívüliség). Az előterjesztést ilyenkor a miniszter, az államtitkár vagy az országos hatáskörű szerv vezetője bocsátja véleményezésre.

27. Az eloterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, továbbá, ha a megkérdezett a határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésen a név megjelölésével fel kell tüntetni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni.[8]

27/A. A társadalmi érdekegyeztetés rendjére külön jogszabályok, illetőleg megállapodások irányadók.[9]

Az előterjesztés benyújtása

28. A Kormányhoz eloterjesztést nyújthatnak be - a Kormány tagjain kívül - a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, politikai államtitkára, valamint a felügyeletet gyakorló kormánytag egyetértésével az országos hatásköru szervek vezetoi, a kormánybiztosok, továbbá a kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök elozetes hozzájárulásával más szervek és személyek.[10]

29. Az előterjesztéseket legalább öt nappal a közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja előtt, hetvenöt példányban - további egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva - meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalnak.[11]

30. A 29. pontban írt határidon belül is benyújthatók a nem tervezhető, halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült eloterjesztések.

31. A Miniszterelnöki Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek. Az e határozat eloírásainak meg nem felelő előterjesztésről tájékoztatja a miniszterelnököt és az előterjesztőt, továbbá javaslatot tesz az előterjesztéssel kapcsolatos tennivalókra.

31/A. Az előterjesztőnek - legkésőbb a Kormány ülését megelőző napon - el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát.[12]

A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos előterjesztés

32. A nemzetközi szerzodésekkel kapcsolatos eloterjesztések tartalmi feltételeire, véleményezésére és benyújtására - e határozat előírásainak megfelelő alkalmazásával - külön rendelkezések az irányadók.

A jelentés

33. A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása.

34. A Kormány tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról a befejezést követo egy héten belül a Kormányhoz jelentést nyújtanak be.

35. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Kormánynak rendszeresen jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtetheto fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

36. A Kormány által létrehozott szervezetek jelentései a 29. pontban meghatározott határidon belül is benyújthatók a Kormányhoz.

37. A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszeruen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni.

Politikai államtitkári értekezlet[13]

37/A. A Kormányt politikai tevékenységével összefüggő feladatainak ellátásában és parlamenti kapcsolatainak összehangolásában politikai államtitkári értekezlet segíti. A politikai államtitkári értekezlet - feladatkörében - általában a Kormány ülését közvetlenül megelőző politikai véleményező és döntéselőkészítő fórum.[14]

37/B. Az előterjesztések és jelentések közül mindazokat, amelyeket a Kormány erre kijelöl, illetve amelyekben a politikai államtitkárok testülete szerint politikai állásfoglalás szükséges, a politikai államtitkári értekezleten meg kell tárgyalni.[15]

37/C. A politikai államtitkári értekezletet kéthetenként, általában a Kormány ülésének napját megelőző 8. napon kell megtartani. Rendkívüli esetben a politikai államtitkári értekezlet más időpontra is összehívható.[16]

37/D. A politikai államtitkári értekezletet a miniszterelnök által kijelölt miniszterelnökségi politikai államtitkár hívja össze, szervezi, vezeti és ő állapítja meg az értekezlet napirendjét. Akadályoztatása esetén - e feladatai ellátásában - az általa kijelölt politikai államtitkár helyettesíti.[17]

37/E. A politikai államtitkári értekezlet résztvevői a minisztériumok politikai államtitkárai és a miniszterelnök által kijelölt címzetes államtitkárok. A kijelölt miniszterelnökségi politikai államtitkár az értekezletre más személyt is meghívhat.[18]

37/F. A politikai államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket - mindenekelőtt a várható társadalmi és politikai hatásokat elemezve - megvitatja, azok tekintetében állást foglal; állásfoglalásáról a Kormány ülésén tájékoztatást kell adni.[19]

37/G. A politikai államtitkári értekezletről emlékeztető készül. Az emlékeztetőnek az érdekeltek részére történő megküldésével kapcsolatban a 94. pont rendelkezései az irányadók.[20]

A közigazgatási államtitkári értekezlet

38. A Kormány ülésére benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten (a továbbiakban: államtitkári értekezlet) kell megtárgyalni. Az államtitkári értekezlet - feladatkörében - általában a Kormány ülését közvetlenül megelőző döntéselőkészítő fórum.[21]

39. Az államtitkári értekezlet feladata a Kormány ülésének előkészítése, az államigazgatási egyeztetés során fennmaradt véleményeltérések tisztázása és állásfoglalás a vitás közigazgatási-szakmai kérdésekben.

40. Az államtitkári értekezlet általában a Kormány ülésének napját megelőző kilencedik napon kell megtartani. Rendkívüli esetben az államtitkári értekezlet más időpontra is összehívható.[22]

41. Az államtitkári értekezletet a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti.

42. Az államtitkári értekezlet napirendjét a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára állapítja meg.

43. Napirendre csak az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott eloterjesztés és jelentés tűzhető.

44. Az államtitkári értekezlet résztvevoi a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, a Miniszterelnöki Hivatal általános helyettes államtitkára és a tárca nélküli miniszterek titkárságainak vezetői. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára az államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat.

45. A közigazgatási államtitkárt indokolt esetben az általános helyettes államtitkár, kivételesen pedig a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

46. Az államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött eloterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a kormánynak javaslatokat tesz.

47. Az államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az előterjesztést a Kormány ülését megelőzően a Kormány meghatározott feladatok ellátására létesített testületi szerve tárgyalja meg. Az államtitkári értekezlet az előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges.[23]

48. Az előterjesztot az államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő előterjesztést nyújtson be.

49. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, az államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelo eloterjesztés benyújtását írhatja elo.

50. Az államtitkári értekezletrol emlékezteto készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

50/A. Az előterjesztésért felelős miniszternek a Kormány ülését megelőzően személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie a fennmaradt vitás kérdések tisztázását.[24]

III.

A Kormány ülése

51. Az előterjesztés vagy a jelentés az ülés napirendjére akkor vehető fel, ha az államtitkári értekezlet megvitatta és napirendre tűzését javasolja. E szabály alól a miniszterelnök kivételt tehet.

52. Az ülés napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti el és a miniszterelnök jóváhagyásával küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendrol a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével a halaszthatatlanul sürgős ügyek dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók.

53. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztok, és a miniszterelnök által meghívott személyek.

54. A Kormány ülésére állandó meghívottak:

a) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára,

b) a Miniszterelnöki Hivatal általános helyettes államtitkára,

c) a kormányszóvivő.

55. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

56. A Kormány tagjai a Kormány ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést.

57. A Kormány ülésén a miniszter helyettesítése a miniszterelnök által meghatározott szabályok szerint történik; ilyenkor a politikai államtitkár az ülésen tanácskozási joggal van jelen. Ha a politikai államtitkár is akadályoztatva van, az ülésen a miniszter megbízása alapján a közigazgatási államtitkár vesz részt.

58. Amennyiben az eloterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettese, helyettes hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.[25]

59. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

60. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök dönt.

61. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki.

62. A Kormány ülése a benyújtott eloterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekbol áll.

63. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása a megfelelően előkészített és jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli konzultáció keretében a Kormány a szóban levo ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz.

64. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány ülésen kívül úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek dokumentálásáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

IV.

A Kormány döntései

65. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

66. A Kormány döntésének szövegét az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Hivatal az előterjesztővel együttműködve véglegesíti és a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a Kormány ülését vezető miniszter) írja alá.[26]

67. Ha a Kormány az eloterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a módosított szöveget - aláírás elott - az eloterjesztonek és a módosításban érdekelteknek bemutatja.

68. A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök küldi meg az Országgyűlés elnökének.

69. A Kormány az államtitkári értekezlet egyhangú javaslata alapján az eloterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha

a) az eloírásoknak megfeleloen elokészített kormányeloterjesztés tervezetével az észrevételezésre jogosultak egyetértenek,

b) az eloterjesztés olyan nemzetközi szerzodés elfogadására irányul, amelyet a Kormány korábban már jóváhagyott.

70. A Kormány ülései között a miniszterelnök kormányhatározatot adhat ki feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából, továbbá más esetben a Kormány erre irányuló, kifejezett felhatalmazása alapján. Az így hozott határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára nyújtja be a Kormányhoz.

71. A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 napon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetoleg az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

72. Azokat a határozatokat és irányelveket, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét nem rendelték el, a Miniszterelnöki Hivatal sokszorosított formában a Kormány tagjainak és az érdekelteknek közvetlenül küldi meg, illetoleg a Határozatok Tárában teszi közzé.

73.[27]

74. A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára szükség esetén emlékeztetőt ad ki, s azt az érdekelteknek tájékoztatásul megküldi.[28]

75. A Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.

76. A kormányszóvivo az ülésrol hivatalos sajtóközleményt jelentet meg, és tájékoztatja a sajtó képviseloit.

V.

A Kormány üléséről készült összefoglaló

77. A Kormány üléséről összefoglaló készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

78. A Kormány üléséről szóló összefoglaló tartalmazza a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, valamint a döntést.[29]

79. Az összefoglalót a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára írja alá.[30]

80. Az aláírt összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni a következő iratok eredeti aláírással ellátott egyegy példányát:[31]

a) az előterjesztéseket;

b) a rendeleteket és a határozatokat;

c) az Országgyulés elé terjesztett javaslatokat és az ezekre vonatkozó átiratokat;

d) az irányelveket és az elvi állásfoglalásokat;

e) az emlékeztetőket;

f) a 64. pont szerint lefolytatott eljárás során keletkezett iratokat;

g) a Kormány két ülése között kiadott határozatokat;

h) a Kormány tagjainak megküldött jelentéseket.

81. Az összefoglalóhoz csatolni kell a megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó iratokat, ha ezt a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára elrendeli.[32]

82. Az összefoglaló eredeti példányát és a mellékleteket a Miniszterelnöki Hivatal őrzi; ezek az iratok nem selejtezhetők, kezelésükre a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.[33]

83. Az összefoglaló egy-egy példányát a Kormány tagjai, a Kormány üléseinek állandó meghívottai, valamint a közigazgatási és a politikai államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának engedélyével az összefoglaló másnak is megküldhető.[34]

84.[35]

85.[36]

86.[37]

VI.

A Kormány döntései végrehajtásának ellenorzése

87. A Miniszterelnöki Hivatal havonta jelentést készít a Kormány határozataiban előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A határidő elmulasztásának okairól a végrehajtásért felelős írásbeli tájékoztatást ad.[38]

88. A miniszterelnök felhívhatja a minisztert és az országos hatásköru szerv vezetojét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.

VII.

A Kormány egyes feladatainak ellátása

89. A Kormány meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre, kormánybiztost nevez ki.

90. A kabinet a Kormány döntéselokészíto, konzultatív szerve, amely elozetesen állást foglal a feladatkörébe tartozó, s kormányzati döntést igénylo minden olyan kérdésben, amely lényegesen érinti a Kormány politikai, gazdasági és más fontos céljainak megvalósítását. A kabinet muködési rendjét maga határozza meg; tevékenységérol a Kormánynak rendszeresen beszámol.

91. A kormánybizottság a Kormány döntéselokészíto, koordinatív, ellenorzo és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. Szervezetére és muködésére, valamint a döntéshozatal rendjére a létesítésére vonatkozó határozat és a bizottság ügyrendjének rendelkezései irányadók. A kormánybizottság elnöke tevékenységérol és a bizottság döntéseirol a Kormánynak beszámol, a felmerült ügyekben döntési javaslatot tesz.

92. A kormánybiztos feladatkörében a Kormány nevében jár el, tevékenységérol és intézkedéseirol idoszakonként a Kormánynak beszámol.

93. A kollégiumok és tanácsadó testületek a Kormány munkáját döntéselokészíto céllal támogató szervek. Munkájukról a Kormány számára esetenként jelentés készül.

94. A Kormány döntéseit előkészítő testületek üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztetőnek az érdekelt szervek és személyek részére történő megküldéséről - a kormányanyagok terjesztési rendje szerint - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.[39]

VIII.

Záró rendelkezések

95. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormány ideiglenes ügyrendjéről szóló 1006/1990. (VII. 17.) Korm. határozat és az azt módosító 1038/1990. (X. 12.) Korm. határozat hatályát veszti.