1006/1990. (VII. 17.) Korm. határozat

a Kormány ideiglenes ügyrendjéről

A Kormány az Alkotmányban, valamint más magas szintű jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörének a következők szerint tesz eleget:

A Kormány működése

1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

2. A Kormány rendszeresen - általában kéthetenként - tart ülést.

3. a) A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló, ülésekre ütemezett munkatervét.

b) A munkaterv tervezetét a Miniszterelnöki Hivatal - a miniszterek és a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervek vezetői (továbbiakban: országos hatáskörű szervek vezetői) javaslatainak figyelembevételével - készíti el. A munkatervről - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának előterjesztése alapján - a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző utolsó ülésén határoz.

4. a) A munkatervbe felvett előterjesztés, jelentés benyújtásának legfeljebb két üléssel történő elhalasztását a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tudomásul veheti. Ennél hosszabb tartamú halasztáshoz, vagy a feladatnak a munkatervből való törléséhez a Kormány vagy a miniszterelnök hozzájárulása szükséges.

b) A munkatervben nem szereplő előterjesztés, jelentés az ügyrend előírásainak figyelembevételével, rendkívüli esetben, vagy akkor nyújtható be, ha az ügy jellege ezt szükségessé teszi.

Az előterjesztések, jelentések tartalma véleményezése, benyújtása

5. a) A Kormányhoz előterjesztést vagy jelentést lehet benyújtani. Az előterjesztés fő célja döntés kezdeményezése, a jelentésé pedig a döntést nem igénylő kérdésben tájékoztatás adása.

b) Az előterjesztésnek - a szakmai részletkérdések mellőzésével - röviden tartalmaznia kell a megalapozott döntéshez szükséges információkat, az indítvány (javasolt jogszabály) várható hatásairól szóló tájékoztatást lehetőleg számszerűsítve, a tárgyra vonatkozó főbb megállapításokról, s a javaslatokról szóló összefoglalót, valamint a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot.

c) Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben - az eltérő vélemények ismertetésével - döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Eltérő álláspont esetén két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

d) A nem jogszabály megalkotását kezdeményező előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is.

e) Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a közzététel módjára, valamint a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésére is.

f) Terjedelmesebb előterjesztéshez tömör összegzést kell csatolni, amely a megismerésre alkalmas módon tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét.

g) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 26. §-a esetén az intézkedésre jogosult tehet előterjesztést a Kormányhoz a vitás kérdés rendezése céljából.

h) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztésre az 1982. évi 27. törvényerejű rendelet, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 2032/1982. (XI. 26.) MT határozat rendelkezései az irányadók.

6. a) Az előterjesztés tervezetét azoknak a minisztereknek (országos hatáskörű szervek vezetőinek) kell véleménynyilvánítás céljából megküldeni, akiknek ügykörét az előterjesztés érinti. Minden miniszternek meg kell küldeni az államszervezet alkotmányos rendjét, a nemzetgazdaság egészét, az állampolgárok, a költségvetési szervek, vagy a gazdálkodó szervezetek széles körét érintő előterjesztés tervezetét. A bíróság hatáskörét érintő előterjesztés tervezetét a Legfelsőbb Bíróság elnökével is egyeztetni kell.

b) Ha az előterjesztés tervezete a tanácsok tevékenységével összefüggő feladatra is javaslatot tartalmaz, a tervezetet véleménynyilvánításra a végrehajtásban érintett megyei (fővárosi) tanácselnököknek meg kell küldeni.

c) Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény előírásaira kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell a legfőbb ügyésszel, valamint az ügyben érdekelt országos társadalmi és érdekképviseleti szervekkel.

d) Minden előterjesztés tervezetét el kell juttatni a Miniszterelnöki Hivatalnak.

7. a) Az előterjesztésre észrevételt a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője, a megyei (fővárosi) tanács elnöke, jogi tárgyú előterjesztésre az országos társadalmi, érdekképviseleti szerv képviselője, akadályoztatásuk esetén erre feljogosított helyettesük tehet.

b) A véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított 15 nap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya, vagy más szempont indokolja, a véleményadásra 15 napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabály-alkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában 30 nap.

c) Soron kívüli döntést igénylő ügy esetén a b) pontban foglalt határidők rövidíthetők. Soron kívüliség akkor áll fenn, ha azt a Kormány döntésében megszabott rövid intézkedési határidő betartása szükségessé teszi.

8. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, továbbá, ha a megkérdezett a határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésen a név megjelölésével fel kell tüntetni.

9. A Kormányhoz előterjesztést nyújthatnak be - a Kormány tagjain kívül - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei (fővárosi) tanácselnökök, a kormánybiztosok, valamint a Kormány, vagy a miniszterelnök hozzájárulásával más szervek és személyek.

10. Az előterjesztéseket, legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt, 65 példányban - további 1 példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva - meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalnak. Tíz napon belül is benyújthatók:

a) a nem tervezhető, sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések;

b) a Kormány által létrehozott szervezetek jelentései;

c) a külön elemzést nem igénylő előterjesztések.

11. A Miniszterelnöki Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek. Az e határozatnak meg nem felelő előterjesztésről tájékoztatja a miniszterelnököt és az előterjesztőt, továbbá javaslatot tesz az előterjesztéssel kapcsolatos tennivalókra.

12. Az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen a jelentésre is irányadóak azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni.

13. A Kormány tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról 1 héten belül a Kormányhoz jelentést nyújtanak be.

14. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Kormányhoz rendszeresen tájékoztatót nyújt be a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

A Kormány ülése

15. Az ülés javasolt napirendjére - a 10. pontban foglalt kivétellel - csak azt az előterjesztést, jelentést lehet felvenni, amely legkésőbb az ülés előtt 8 nappal kiküldhető az ülés résztvevőinek. A később beérkező előterjesztések, jelentések a napirendre csak a miniszterelnök hozzájárulásával vehetők fel.

16. Az ülés napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti el, és azt a miniszterelnök jóváhagyásával küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével a halaszthatatlanul sürgős ügyek dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók.

17. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők, az előterjesztés folytán közvetlenül érdekelt, valamint az eredménytelen egyeztetéssel érintett állami szervek vezetői, a végrehajtásban leginkább érdekelt megyei (fővárosi) tanácsok elnökei és a miniszterelnök által meghívott személyek.

18. A Kormány ülésére állandó meghívottak:[1]

a) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára,

b) a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai feladatokkal megbízott politikai államtitkára,

c) a Miniszterelnöki Hivatal általános helyettes államtitkára,

d) a kormányszóvivő.

19. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

20. a) A Kormány tagjai a Kormány ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést.

b) A Kormány ülésén akadályoztatása esetén a minisztert a miniszterelnök által meghatározott szabályok szerint a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter helyettesíti; ilyenkor a politikai államtitkár az ülésen tanácskozási joggal van jelen. Ha a politikai államtitkár is akadályoztatva van, az ülésen a miniszter megbízása alapján a közigazgatási államtitkár vesz részt.

c) Amennyiben az előterjesztést országos hatáskörű szerv vezetője vagy más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettese vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.

21. a) A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

b) A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök dönt.

c) A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki.

22. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából és szóbeli konzultációból áll.

23. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása az ügyrendnek megfelelően előkészített és jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli konzultáció keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz.

24. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben a Kormány tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat.

A Kormány döntései

25. A Kormány a feladatkörében rendeleteket bocsát ki, határozatokat hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

26. a) A Kormány döntésének szövegét az ülés jegyzőkönyve alapján a Miniszterelnöki Hivatal az előterjesztővel együttműködve véglegesíti és a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a Kormány ülését vezető miniszter) írja alá.

b) Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a módosított szöveget - aláírás előtt - az előterjesztőnek és a módosításban érdekelteknek bemutatja.

27. A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök küldi meg az Országgyűlés elnökének.

28. A Kormány ülései között a miniszterelnök kormányhatározatot adhat ki feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések, valamint kitüntetések adományozása céljából. Az így hozott határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára nyújtja be a Kormányhoz.

A Kormány ülésének jegyzőkönyve

29. A Kormány üléséről jegyzőkönyv és összefoglaló készül, melyek összeállításáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

30. a) A jegyzőkönyv a Kormány ülésén elhangzottak szó szerint történő rögzítésére szolgáló hiteles irat.

b) A jegyzőkönyvet a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára írja alá.

31. a) A Kormány üléséről szóló összefoglaló tartalmazza a jelen levők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, valamint a döntést.

b) Az összefoglalót a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára írja alá.

32. a) Az aláírt jegyzőkönyv mellékleteként meg kell őrizni az eredeti aláírással ellátott következő iratok 1-1 példányát:

- az előterjesztéseket,

- az ülésről készített összefoglalót,

- a rendeleteket és határozatokat,

- az Országgyűlés elé terjesztett javaslatokat és az erre vonatkozó átiratokat,

- az irányelveket, elvi állásfoglalásokat,

- az emlékeztetőket,

- a 24. pont szerinti eljárás során keletkezett iratokat,

- a Kormány két ülése között kiadott határozatokat,

- a Kormány tagjainak megküldött jelentéseket,

- azokat az iratokat, amelyek a megtárgyalt előterjesztésekre vonatkoznak, ha a jegyzőkönyv mellett történő megőrzésüket a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára elrendeli.

b) A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Miniszterelnöki Hivatal őrzi; ezek az iratok nem selejtezhetők, kezelésükre a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

33. A jegyzőkönyv a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáránál rendelkezésre áll; az ülés más résztvevői a saját felszólalásukat tartalmazó részt megtekinthetik. A Kormány tagjainak (állandó meghívottainak) megbízottja a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának engedélyével a jegyzőkönyvbe betekinthet. Ha a folyamatban levő munkához szükséges, a jegyzőkönyvből érdekeltnek kivonat adható.

Amennyiben a Kormány tagja vagy az ülés más résztvevője szerint a jegyzőkönyv nem az elhangzottakat tartalmazza, a miniszterelnöktől a jegyzőkönyv helyesbítését kérheti.

34. a) Azokat a határozatokat, irányelveket, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét nem rendelték el, a Miniszterelnöki Hivatal sokszorosított formában a Kormány tagjainak és az érdekelteknek közvetlenül küldi meg, illetőleg a Határozatok Tárában teszi közzé.

b) A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 napon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetőleg az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

35. a) A Kormány olyan döntéséről, amelyet határozatba foglalni nem szükséges, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára emlékeztetőt ad ki és azt az érdekelteknek megküldi.

b) Az intézkedést nem igénylő döntést csak a jegyzőkönyvben vagy az összefoglalóban kell rögzíteni.

36. A Kormány döntéseit a Miniszterelnöki Hivatal tartja nyilván.

37. A kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg, és tájékoztatja a sajtó képviselőit.

A feladatok végrehajtásának ellenőrzése

38. a) A Miniszterelnöki Hivatal havonta jelentést készít a miniszterelnök számára a Kormány határozataiban előírt határidős feladatok végrehajtásáról.

b) A miniszterelnök felhívhatja a minisztert és az országos hatáskörű szerv vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.

A Kormány felügyeleti tevékenysége

39. A Kormány, illetőleg a miniszterelnök meghatározott országos hatáskörű szervek, illetve központi intézmények felett felügyeletet gyakorol.

40. A Kormány egyes társadalmi és érdekképviseleti szervek felett - a külön jogszabályoknak megfelelően - törvényességi felügyeletet gyakorol.

A Kormány egyes feladatainak ellátása

41. A Kormány meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre, kormánybiztost nevez ki.

42. A kabinet a Kormány döntéselőkészítő, konzultatív szerve, amely előzetesen állást foglal a feladatkörébe tartozó, s kormányzati döntést igénylő minden olyan kérdésben, amely lényegesen érinti a Kormány politikai, gazdasági céljainak megvalósítását. A kabinet működési rendjét maga határozza meg; tevékenységéről a Kormánynak rendszeresen beszámol.

43. A kormánybizottság a Kormány döntéselőkészítő, koordinatív, ellenőrző és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. Szervezetére és működésére, valamint a döntéshozatal rendjére a létesítésére vonatkozó határozat és a bizottság ügyrendjének rendelkezései irányadók. A kormánybizottság elnöke tevékenységéről és a bizottság döntéseiről a Kormánynak beszámol, a felmerült ügyekben döntési javaslatot tesz.

44. A kormánybiztos feladatkörében a Kormány nevében jár el, tevékenységéről és intézkedéseiről időszakonként a Kormánynak beszámol.

45. A Kormány munkáját döntéselőkészítő céllal segítő kollégiumok és tanácsadó testületek munkájáról a Kormány számára esetenként jelentés készül.

A Kormány kapcsolata az Országgyűléssel

46. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését - kivéve a sürgős javaslatokat - úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek.

47. a) A kormányprogramról és végrehajtásáról, a törvények végrehajtásáról, a Kormány tevékenységéről szóló, illetőleg a Kormány nevében előterjesztendő beszámolók téziseit a Kormány ülésének napirendjére kell tűzni.

b) A Kormány tagjainak és az országos hatáskörű szervek vezetőinek tevékenységéről szóló beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (országos hatáskörű szervek vezetőitől) köteles véleményt kérni.

48. a) Minden év januárjában javaslatot kell tenni azokra az előterjesztésekre (kormányrendeletek és -határozatok, koncepciók tervezetei), amelyeknek előzetes országgyűlési bizottsági megtárgyalását a Kormány kezdeményezi. A javaslatot a Kormány I. félévi munkatervének mellékleteként - az érdekeltekkel folytatott egyeztetés alapján - a Miniszterelnöki Hivatal készíti el és terjeszti a Kormány elé.

b) Az előterjesztés csak az érdekeltekkel történt államigazgatási egyeztetést követően nyújtható be az országgyűlési bizottsághoz. E kötelezettség alól a miniszterelnök - különleges körülmények esetén - felmentést adhat.

49. Azokról a bizottsági javaslatokról és észrevételekről, amelyeket az előterjesztő figyelmen kívül hagyott, a Kormányt az előterjesztés tárgyalása során tájékoztatni kell.

50. Ha a bizottság a Kormányhoz intéz javaslatot, erről a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára előterjesztést készít.

Záró rendelkezés

51. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg az 1062/1988. (VII. 22.) MT határozat és az 1028/1989. (II. 26.) MT határozat hatályát veszti.

Melléklet az 1006/1990. (VII. 17.) Korm. határozathoz

Az országos hatáskörű szervek felügyelete

1. A Kormány az alábbi országos hatáskörű szervek felett gyakorol felügyeletet:

- Központi Statisztikai Hivatal

- Magyar Nemzeti Bank

- Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatala

- Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

2. Az országos hatáskörű szerv vezetője, a feladatait és hatásköreit a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek a keretei között önállóan gyakorolja, és felelős a jogszabályok végrehajtásáért, valamint a feladatkörébe tartozó államigazgatási ág vezetéséért, és az alárendelt szervek irányításáért.

3. A Kormány meghatározza az országos hatáskörű szervek feladatait, gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről, és az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően gyakorolja a vezetőikkel kapcsolatos kinevezési és egyéb munkáltatói jogokat.

4. A Kormány az országos hatáskörű szervek felügyeletét a miniszterelnök, tagjai, illetve más, általa megbízott személy (a továbbiakban: a Kormány tagja) útján is elláthatja.

A felügyeletet a Kormány tagja - az országos hatáskörű szerv vezetője önállóságának és felelősségének érintetlenül hagyásával - személyesen gyakorolja, tartós akadályoztatása esetén a felügyelet ellátásáról a Kormány intézkedik. A felügyeleti jog alapján a Kormány tagja által vezetett minisztérium (szerv) nem gyakorol irányítást az országos hatáskörű szerv felett.

5. A Kormány tagja a felügyelet gyakorlásának keretében:

a) ellenőrzi az országos hatáskörű szerv rendeltetésszerű feladatainak ellátását, a működésről az országos hatáskörű szerv vezetőjét beszámoltatja;

b) az országos hatáskörű szervnél tapasztalható hiányosságok miatt felelősségrevonást kezdeményezhet, a hibák kiküszöbölésére irányt szabhat és határidőt állapíthat meg;

c) az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint munkáltatói jogokat gyakorol az országos hatáskörű szerv vezetője felett.

6. A Kormány tagja a felügyelet gyakorlása mellett köteles az országos hatáskörű szerv vezetőjének munkájához folyamatos segítséget nyújtani, különösen a szerv működésével összefüggő kormányzati döntésekről tájékoztatást adni.

7. Az országos hatáskörű szervek pénzgazdálkodására az 1979. évi II. törvény és a végrehajtási rendeletei az irányadók. Ha az országos hatáskörű szerv költségvetése a Kormány tagja által vezetett szerv költségvetési fejezetének részét képezi, az országos hatáskörű szerv vezetője és a Kormány tagja - az állami költségvetés tervezetére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - közvetlen megbeszélések útján tisztázzák az országos hatáskörű szerv költségvetési szükségleteit. Az országos hatáskörű szerv megállapított költségvetését a Kormány tagja az országos hatáskörű szerv vezetője véleményének kikérése nélkül nem módosíthatja.