BH 1997.1.19 I. A munkaviszony keretében, munkaköri kötelezettségként alkotott szerzői művet a munkáltató felhasználási jogánál fogva a szerző engedélye nélkül jogosult megváltoztatni. [1969. évi III. tv. (Szjt.) 10. §, 14. §, 52. § (1) bek. b) pont, 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt. V.) 7. § (1) bek., 11. § (3)-(4) bek., 32. § (3) bek.].

II. Szerzői jogsértés hiányában ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye [Pp. 156. §].

Az építészeti tervezők nevében fellépő Szerzői Jogvédő Hivatal felperes a keresetében a tervezők szerzői jogainak megsértése megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Ezen belül a felperes ideiglenes intézkedés meghozatalával kérte eltiltani az alperest a perbeli épület homlokzata vonatkozásában megváltoztatott építészeti tervek további felhasználásától.

Az elsőfokú bíróság - szakértői bizonyítás lefolytatása után - meghozott végzésében ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az alperest a polgármesteri hivatal által jóváhagyott építészeti tervek további felhasználásától, az épület homlokzatára vonatkozóan.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt.) 10. §-a alapján a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. A 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt V.) 7 §-ának (1) bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy jogosulatlan megváltoztatásnak minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő oly megváltoztatása is, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja.

A Szerzői Jogi Szakértői Testület kiegészített szakértői véleménye alapján megállapította, hogy az alperes K. I. tervező által készített homlokzati terveket - a tervező tervét meghatározó egyedi alkotáselemek teljes megváltoztatásával járó módon - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül módosította. Ennek eredményeként egy teljesen más jellegű épület kerül kivitelezésre, amely az alkalmatlan homlokzatképzés miatt több milliárdos kárhoz is vezethet. Ennek megfelelően a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a jogvitára okot adó állapot fennáll, és ez a szerző károsodásához is vezet, helytállónak látta az Szjt. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint alkalmazható reparációnak ideiglenes intézkedéssel való elrendelését.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését. Az alperes fellebbezési álláspontja szerint, arra tekintettel, hogy a tervezők, így K. I. szerző is munkaviszonyban alkotta meg az alperes által utóbb megváltoztatott tervet, tervmódosítása - amelyet egyébként az építészeti hatóság írt elő - az Szjt. 14. §-a alapján nem sértette a szerző személyhez fűződő jogát, és az Szjt. V. 32. §-ának (3) bekezdésében írtaknak is eleget tett. Ezen túlmenően az eljárási szabályok megsértését, így a szakértői bizonyítás lefolytatásának módját is kifogásolta.

A felperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes az építési engedély alapját képező terv megváltoztatásával a munkaviszonytól függetlenül létrehozott díjnyertes pályázat terveit is megváltoztatta, amely sérti az alapvető szerzői jogokat.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.