A Debreceni Ítélőtábla Pf.20367/2012/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 86. §, 218. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 12. §, 16. §, 17. §, 45. §, 94. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 97. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Cogoiné dr. Boros Ágnes, Csikiné dr. Gyuranecz Márta

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.367/2012/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Bácsó Éva Amarilla ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Rácsai Lajos ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Rácsai Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I. rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesekkel szemben kártérítés megfizetése iránti perében a Debreceni Törvényszék 10.P.21.775/2010/37. számú ítélete ellen az alperesek részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az I. rendű alperes marasztalásának tőkeösszegét 160 000 (százhatvanezer) Ft-ra, míg a felperes javára fizetendő perköltség összegét 100 000 (egyszázezer) Ft-ra leszállítja. Az I. rendű alperes által külön felhívásra megtérítendő kereseti illeték összegét 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) Ft-ra felemeli, továbbá kötelezi a felperest, hogy térítsen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 1500 (ezerötszáz) Ft le nem rótt kereseti eljárási illetéket, egyebekben az ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest - és mögöttesen a II. rendű alperest -, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 5 400 (ötezer-négyszáz) Ft másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 10 800 (tízezer-nyolcszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a felperest, hogy ugyancsak térítsen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 1 200 (ezerkétszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A fotóművész foglalkozású felperes az 1990-es évek elején készítette el a perbeli 4 db húsvéti képeslap alapjául szolgáló színes negatívot. 2007. márciusában képeslapvásárlás során észlelte, hogy az I. rendű alperes a nevének feltüntetése nélkül forgalmazta az általa megalkotott színes negatívok alapján készült képeslapokat. Ezzel a felperes szellemi alkotásához fűződő jogait, nevezetesen a szerzőt megillető személyi- és vagyoni jogait megsértette.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes megsértette a szerzői jogait, ezért őt képenként 40 000 Ft vagyoni és 10 000 Ft nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni azzal, hogy amennyiben tőle a tartozás behajthatatlan, úgy a II. rendű alperes köteles annak megfizetésére.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték azt jogalapjában vitatva.

Az elsőfokú bíróság a 37. sorszám alatt meghozott ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes szerzői jogait és kötelezte őt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200 000 Ft tőkét és annak 2010. június hó 16. napjától járó késedelmi kamatát, valamint 125 000 Ft perköltséget. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy térítsen meg az államnak külön felhívásra 9 000 Ft le nem rótt kereseti illetéket, és kötelezte a II. rendű alperest, hogy amennyiben az I. rendű alperestől a követelés behajthatatlan, úgy 15 napon belül a fenti tőkét, kamatot és perköltséget fizesse meg a felperesnek, illetőleg az államnak térítse meg.

Határozatának indokolása szerint a Ptk. 86. §-ának (1) bekezdése alapján a szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll, s ilyennek kell tekinteni az Szjt. 1. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében a fotóművészeti alkotást, amelynek szerzőjét megilletik a műhöz kapcsolódó vagyoni- és személyi jogosultságok. A mű felhasználásra vonatkozó engedély az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint felhasználási szerződéssel szerezhető meg, ami az Szjt. 45. §-ának (1) bekezdése alapján kizárólag írásban köthető meg érvényesen.

A perben a felperes bizonyította, hogy a 4 db színes negatívot ő készítette, amit aztán az alperesek sem vitattak. Az azok alapján készült levelezőlapokon a felperes szerzőként nem került feltüntetésre, ezért az I. rendű alperes megsértette a felperesnek az Szjt. 12. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azon jogát, hogy nevét a művén feltüntessék. Az őt ért nem vagyoni kár mértékét az elsőfokú bíróság B. A. igazságügyi szakértő kiegészített szakvéleménye alapján képenként 10 000 Ft-ban állapította meg.

A képek felhasználásának jogszerűségéhez az I. rendű alperesnek a szerző felperestől kiinduló írásbeli felhasználási szerződések láncolatát kellett volna igazolnia. Előadása szerint a felperes a perbeli színes negatívot értékesítette a "L" Kft.-nek, majd az a "D" Kft.-nek, akitől azokat az I. rendű alperes szerezte meg, ám közöttük írásbeli felhasználási szerződés nem jött létre. Az I. rendű alperes a negatívokat felhasználta, többszörözte és terjesztette, amivel a felperesnek az Szjt. 17. §-ában rögzített vagyoni jogait is megsértette, aminek megállapítását az Szjt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a felperes alappal kérte.