32010R1217[1]

A Bizottság 1217/2010/EU rendelete ( 2010. december 14. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

A BIZOTTSÁG 1217/2010/EU RENDELETE

(2010. december 14.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

"kutatás-fejlesztési megállapodás" :

két vagy több fél között létrejött olyan megállapodás, amelynek részes felei a következők feltételeiről állapodnak meg: i.

a szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása; ii.

ugyanazon felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, szerződés szerinti termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása; iii.

szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül; iv.

a szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása; v.

ugyanazon felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása; vagy vi.

szerződés szerinti termékre vagy technológiára vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;

b)

"megállapodás" : megállapodás, vállalkozások társulásainak döntése vagy összehangolt magatartás;

c)

"kutatás-fejlesztés" : termékre vagy eljárásra vonatkozó know-how megszerzése, elméleti elemzés, megfigyelés, kísérlet végzése, beleértve a kísérleti gyártást és a termék vagy eljárás műszaki vizsgálatát, a szükséges gépek és berendezések létrehozása, valamint a kutatás eredményének hasznosítása érdekében szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megszerzése;

d)

"termék" : áru vagy szolgáltatás, beleértve a közbenső termékeket vagy részszolgáltatásokat, valamint a végtermékeket vagy végső szolgáltatásokat;

e)

"szerződés szerinti technológia" : a közös kutatás-fejlesztés eredményeként kidolgozott technológia vagy eljárás;

f)

"szerződés szerinti termék" : a közös kutatás-fejlesztés eredményeként kidolgozott, illetve a szerződés szerinti technológia alkalmazásával gyártott vagy létrehozott termék;

g)

"eredmények hasznosítása" : a szerződés szerinti termékek előállítása vagy forgalmazása, a szerződés szerinti technológia alkalmazása, valamint az ezekhez szükséges, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok átruházása, e jogok hasznosítására licencia adása, valamint know-how közlése;

h)

"szellemi tulajdonhoz fűződő jogok" : szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, beleértve az ipari tulajdonjogokat, a szerzői jogot és a szomszédos jogokat;

i)

"know-how" : a tapasztalatból és kísérletből származó, nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese;

j)

"titkos" : a know-how vonatkozásában azt jelenti, hogy a know-how nem közismert vagy nem könnyen hozzáférhető;

k)

"lényeges" : a know-how vonatkozásában azt jelenti, hogy a know-how olyan ismeretet tartalmaz, amely nélkülözhetetlen a szerződés szerinti termékek gyártásához, illetve a szerződés szerinti technológiák alkalmazásához;

l)

"azonosított" : a know-how vonatkozásában azt jelenti, hogy a know-how-ról kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a know-how kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit;

m)

"közös" :

a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzett tevékenység vonatkozásában akkor használható kifejezés, ha az adott tevékenységet: i.

közös munkacsoport, szervezet vagy vállalkozás végzi; ii.

a felek által közösen megbízott harmadik személy végzi; vagy iii.

a felek a kutatás-fejlesztés, illetve a hasznosítás vonatkozásában szakosítás alapján egymás között megosztva végzik;

n)

"szakosítás a kutatás-fejlesztés vonatkozásában" : minden egyes fél részt vesz a kutatás-fejlesztési megállapodásban szereplő kutatás-fejlesztésben, és a kutatás-fejlesztési munkát megosztják az általuk legcélszerűbbnek tartott módon; ez nem foglalja magában a fizetett kutatás-fejlesztést;

o)

"szakosítás a hasznosítás vonatkozásában" : a felek az eredmények hasznosítása tekintetében elkülönült feladatokat (például gyártás vagy forgalmazás) osztanak fel egymás között, vagy korlátozásokat írnak elő egymással szemben, például egy bizonyos földrajzi terület, vevőkör vagy felhasználási terület vonatkozásában. Ide sorolható az a helyzet is, amikor csupán egy fél állítja elő és forgalmazza a szerződés szerinti termékeket a többi fél által biztosított kizárólagos hasznosítási engedély alapján;

p)

"fizetett kutatás-fejlesztés" : az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés;

q)

"finanszírozó fél" : a fizetett kutatás-fejlesztést finanszírozó, de maga semmilyen kutatás-fejlesztési tevékenységet nem végző fél;

r)

"versenytárs vállalkozás" : tényleges vagy potenciális versenytárs;

s)

"tényleges versenytárs" : olyan vállalkozás, amely a szerződés szerinti termék vagy technológia által az érintett földrajzi piacon továbbfejleszthető vagy helyettesíthető terméket, technológiát vagy eljárást kínál;

t)

"potenciális versenytárs" : olyan vállalkozás, amelyről reálisan - tehát nem pusztán elméleti lehetőségként - feltételezhető, hogy a kutatás-fejlesztési megállapodás hiányában a relatív árak kismértékű, de tartós emelkedése esetén legfeljebb három éven belül vállalná az olyan termék, technológia vagy eljárás kínálatához szükséges többletberuházásokat vagy egyéb szükséges átállási költségeket, amely a szerződés szerinti termékkel vagy technológiával továbbfejleszthető vagy helyettesíthető az érintett földrajzi piacon;

u)

"érintett termékpiac" : a szerződés szerinti termékekkel továbbfejleszthető vagy helyettesíthető termékek érintett piaca;

v)

"érintett technológiapiac" : a szerződés szerinti technológiákkal továbbfejleszthető vagy helyettesíthető technológiák vagy eljárások érintett piaca.

"Kapcsolt vállalkozások":

a) olyan vállalkozások, amelyekben a kutatás-fejlesztési megállapodás egyik részes fele közvetve vagy közvetlenül: i. a szavazati jogok több mint fele gyakorlásának jogával rendelkezik; ii. jogosult a felügyelő testület, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogszerűen képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére; vagy iii. jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b) olyan vállalkozások, amelyek a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes valamely fél vonatkozásában közvetve vagy közvetlenül rendelkeznek az a) pontban felsorolt jogokkal vagy felhatalmazással;

c) olyan vállalkozások, amelyek tekintetében a b) pontban említett vállalkozás közvetve vagy közvetlenül az a) pontban felsorolt jogokkal vagy felhatalmazással rendelkezik;

d) olyan vállalkozások, amelyekben a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több, együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy felhatalmazással;

e) olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve felhatalmazással együttesen rendelkeznek: i. a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes felek vagy azoknak az a)-d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai; vagy ii. a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes egy vagy több fél vagy azoknak az a)-d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása és egy vagy több harmadik fél.

2. cikk

Mentesség

Ezt a mentességet annyiban kell alkalmazni, amennyiben e megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó, versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaznak.

3. cikk

A mentesség feltételei

4. cikk

Piaci részesedési küszöb és a mentesség időtartama

Amennyiben két vagy több fél versenytárs vállalkozás, a 2. cikkben megállapított mentesség az e cikk (1) bekezdésében említett időtartam alatt csak akkor alkalmazandó, ha a kutatás-fejlesztési megállapodás megkötésének időpontjában:

a) az 1. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában említett kutatás-fejlesztési megállapodások esetében a kutatás-fejlesztési megállapodásban részes felek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 25 %-ot az érintett termék- és technológiapiacokon; vagy

b) az 1. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv., v. vagy vi. alpontjában említett kutatás-fejlesztési megállapodások esetében a finanszírozó fél és mindazon felek együttes piaci részesedése, amelyekkel a finanszírozó fél azonos szerződés szerinti termékek vagy technológiák vonatkozásában kutatás-fejlesztési megállapodást kötött, nem haladja meg a 25 %-ot az érintett termék- és technológiapiacokon.

5. cikk

Különösen súlyos korlátozások

A 2. cikkben megállapított mentesség nem alkalmazható azokra a kutatás-fejlesztési megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen, a következők bármelyike:

a) a felek szabadságának korlátozása abban, hogy kutatás-fejlesztést végezzenek önállóan vagy harmadik felekkel együttműködve olyan területen, amely független a kutatás-fejlesztési megállapodás által érintett területtől, illetve a közös vagy a fizetett kutatás-fejlesztés befejeztével ugyanazon vagy más, ahhoz kapcsolódó területen;

b) termelés vagy értékesítés korlátozása, a következők kivételével: i. termelési célok kitűzése abban az esetben, ha az eredmények közös hasznosítása magában foglalja a szerződés szerinti termékek közös gyártását; ii. értékesítési célok kitűzése abban az esetben, ha az eredmények közös hasznosítása magában foglalja a szerződés szerinti termékek közös forgalmazását vagy a szerződés szerinti technológiák közös hasznosítására irányuló licencia adását az 1. cikk (1) bekezdése m) pontjának i. vagy ii. alpontja szerint; iii. hasznosítás vonatkozásában történő szakosításnak minősülő gyakorlatok; és iv. a felek szabadságának korlátozása abban, hogy a szerződés szerinti termékekkel vagy technológiákkal versengő termékeket, technológiákat vagy eljárásokat gyártsanak, értékesítsenek, ruházzanak át vagy adjanak licenciába az eredmények közös hasznosítására a felek által megállapított időtartamon belül;

c) az árak rögzítése a szerződés szerinti termék harmadik felek részére történő értékesítésére vagy a szerződés szerinti technológia harmadik felek általi hasznosítására irányuló licencia adására vonatkozóan, kivéve a közvetlen fogyasztók esetében alkalmazott árak vagy a licencia közvetlen jogosultjai esetében alkalmazott licencdíj rögzítését, amennyiben az eredmények közös hasznosítása magában foglalja a szerződés szerinti termékek közös forgalmazását vagy a szerződés szerinti technológia közös hasznosítására irányuló licencia adását az 1. cikk (1) bekezdése m) pontjának i. vagy ii. alpontja szerint;

d) a terület vagy a vevők korlátozása, amelyen, illetve akiknek a felek passzívan értékesíthetik a szerződés szerinti termékeket, vagy licenciát adhatnak a szerződés szerinti technológiákra, az eredményekre vonatkozó licencia másik félnek történő kizárólagos átengedését meghatározó követelmény kivételével;

e) a szerződés szerinti termékek vagy technológiák aktív értékesítésének tilalma vagy korlátozása olyan területeken vagy olyan vevők felé, amelyeket vagy akiket nem rendeltek hozzá kizárólagosan valamelyik félhez hasznosítás vonatkozásában történő szakosítás keretében;

f) az a követelmény, hogy meg kell tagadni a felek saját területén lévő, illetve hasznosítás vonatkozásában történő szakosítás alapján a felek között bármely más formában megosztott azon vevők igényeinek kielégítését, amelyek a szerződés szerinti termékeket a belső piacon belül más területeken forgalmaznák;

g) az a követelmény, hogy meg kell nehezíteni a felhasználók és viszonteladók számára a belső piacon belül a szerződés szerinti termékek más viszonteladóktól történő beszerzését.

6. cikk

Nem mentesülő korlátozások

A 2. cikkben foglalt mentesség nem alkalmazható a kutatás-fejlesztési megállapodások részét képező következő kötelezettségekre:

a) arra a kötelezettségre, hogy a kutatás-fejlesztés befejeztével nem támadhatják meg azon szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak az érvényességét, amelyekkel a felek a belső piacon rendelkeznek, és amelyek a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódnak, vagy a kutatás-fejlesztési megállapodás hatályának megszűnése után azoknak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak az érvényességét, amelyekkel a felek a belső piacon rendelkeznek, és amelyek a kutatás-fejlesztés eredményeit védik, nem sértve a kutatás-fejlesztési megállapodás megszüntetésének lehetőségét abban az esetben, ha a felek egyike megtámadja ezen szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényességét;

b) arra a kötelezettségre, hogy a szerződés szerinti termékek gyártására, illetve a szerződés szerinti technológiák alkalmazására vonatkozóan harmadik feleknek nem adható licencia, kivéve, ha a megállapodás a közös vagy fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek a felek legalább egyike által történő hasznosításáról rendelkezik, és ilyen hasznosításra a belső piacon harmadik felek tekintetében sor kerül.

7. cikk

A piaci részesedési küszöb alkalmazása

A 4. cikkben előírt piaci részesedési küszöb alkalmazása tekintetében a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a piaci részesedést a piaci eladási érték alapján kell kiszámítani; ha a piaci eladási értékről nem áll rendelkezésre adat, a felek piaci részesedésének megállapításához más megbízható piaci információn, így például a piaci eladás volumenén alapuló becsléseket lehet igénybe venni;

b) a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani;

c) az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában felsorolt joggal vagy felhatalmazással rendelkező valamennyi vállalkozás között egyenlő arányban kell megosztani;

d) ha a 4. cikk (3) bekezdésében említett piaci részesedés kezdetben nem több mint 25 %, de később e szint fölé emelkedik anélkül, hogy a 30 %-ot meghaladná, a 2. cikkben meghatározott mentességet a 25 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni két egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell;

e) ha a 4. cikk (3) bekezdésében említett piaci részesedés kezdetben nem több mint 25 %, de később 30 % fölé emelkedik, a 2. cikkben meghatározott mentességet a 30 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének évét követő egy naptári évig továbbra is alkalmazni kell;

f) a d) és az e) pontban foglalt kedvezmények nem kombinálhatók úgy, hogy azok meghaladják a két naptári éves időtartamot.

8. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalom nem alkalmazható a 2011. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban azokra a megállapodásokra, amelyek 2010. december 31-én már hatályban voltak, és amelyek nem tesznek ugyan eleget a mentesítés e rendeletben meghatározott feltételeinek, de megfelelnek a 2659/2000/EK rendeletben meghatározott feltételeknek.

9. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2023. június 30-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.