BH 2018.8.225 A könyvelési tevékenységre irányuló szerződést gondossági kötelemként megbízási szerződésnek kell minősíteni függetlenül attól, hogy a felek a jogviszonyukat esetlegesen ettől eltérően (vállalkozásnak) nevezik. A megbízott bármikor jogosult a szerződést felmondani azzal, hogy ilyenkor a felmondási időnek arra kell elegendőnek lenni, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 474. §, 483. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes több cég könyvelését végezte. E tevékenységek ellátásához közreműködőként igénybe vette az alperest, megállapodásukat azonban írásban nem rögzítették. Mindkét fél részéről készültek ugyan eltérő tartalmú szerződési ajánlatok, azonban azokat a másik fél nem fogadta el. Az alperes 2012. szep­tember 14-én "vállalkozási szerződés" tervezetet küldött a felperes részére, amely szerint a felperes mint megbízó megbízta az alperest, hogy - a tervezetben név szerint meg nem jelölt - vállalkozások számlái, bizonylatai, dokumentumai és utasításai alapján a bérszámfejtési, könyvelési és az ezekhez kapcsolódó számviteli, bevallási feladatokat teljeskörűen ellássa. A felperes 2012. szeptember 25-én eltérő tartalmú tervezetet küldött az alperes részére, amelyben az alperes által készített szerződés szövegét megváltoztatta, többek között a felmondási időt 30 nap helyett 60 napban határozta meg, és az érintett vállalkozások nevét is feltüntette.

[2] Az alperes a könyvelési feladatokat 2013. március 31-ig végezte el. Ezen időpontig a felperes részére díjazást fizetett.

[3] A peres felek között 2013. február végén megromlott a kapcsolat. Az alperes a 2013. április 27-i keltű, felpereshez intézett levelében - a korábbi, 2013. február 27-i szóbeli felmondására utalva - azt jelezte, hogy miután a felmondási időt konkrét cselekményhez kötötték, csak addig volt szükséges a közreműködése, amíg a felperes új könyvelőt talál. Mivel 2013. április 25-én a felperes bejelentette, hogy megállapodott az új könyvelővel, 2013. április 25-én a közöttük fennálló jogviszony megszűnt. Ezért 2013. április 26-án az áprilisi könyvelési anyagokat már nem is vette át.

[4] Az alperes 2013 májusában tájékoztatta azon cégek képviselőit, amelyek számára korábban a felperessel kötött megállapodás alapján könyvelést végzett, hogy a felperessel a jogviszonya megszűnt.

[5] A felperes részére 2013 májusában több - vele határozott idejű könyvelési tevékenység ellátására irányuló szerződéses kapcsolatban álló - cég azonnali hatályú felmondás közölt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes módosított keresetében kártérítés jogcímén kérte kötelezni az alperest 16 841 420 Ft és kamatai megfizetésére. Állította, hogy a felek között 2012. október 1. napjával határozott időre szóló szerződés jött létre, az alperes az írásbeli ajánlatát elfogadta, a szerződés lényeges feltételeiben megállapodtak. A megállapodás tárgyát képező könyvelési feladatokat az alperes ellátta, ezért részére díjat fizetett. Az alperes a 2013. április 27-i levelében mondta fel a jogviszonyt, ezért a 60 napos kikötött felmondási időre tekintettel a szerződéses jogviszony 2013. június 30. napján szűnt meg. Arra hivatkozott, hogy az alperes a felmondási időben nem úgy járt el, ahogy az tőle elvárható lett volna, nem tett eleget a vállalásával érintett cégek vonatkozásában az adóbevallási és beszámolókészítési kötelezettségeknek, nem rögzítette az alkalmazottak bér- és járulékterheit. Sérelmezte azt is, hogy az alperes a könyvelési megbízása megszűnéséről a vele szerződéses viszonyban álló cégeket értesítette, ezért több vállalkozás az alperes szerződésszegő magatartása miatt mondta fel azonnali hatállyal a vele kötött határozott idejű szerződését, ennek folytán pedig elmaradt haszonban megnyilvánuló kára keletkezett.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felek között írásbeli szerződés nem jött létre, és tevékenységével okozati összefüggésben álló kár nem merült fel.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 400 000 Ft és kamata felperes részére történő megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Jogi álláspontja szerint a peres felek között szóban jött létre alvállalkozói szerződés számfejtési, könyvelési, beszámoló-, valamint adóbevallás-készítési tevékenységre. A felmerült bizonyítékok mérlegelése alapján azt állapította meg, hogy az alperes a vállalkozási szerződést 2013. április 27-én mondta fel, így 30 napos felmondási időre tekintettel a szerződés 2013. május 31-én szűnt meg. Ezen időpontig kellett az alperesnek a szerződéses kötelezettségeinek eleget tennie, ezt azonban nem teljesítette, emiatt a felperesnek más könyvelőt kellett megbízni. Az ezzel összefüggésben 2013. május 31-ig felmerült díjazás 400 000 Ft-os összege tekintetében a keresetet alaposnak ítélte, míg a további felperesi kártérítési igényeket alaptalannak találta arra hivatkozva, hogy a felperes által állított károkozó magatartás, illetve az azzal okozati összefüggésben felmerült károk nem voltak megállapíthatók.

[9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljesen elutasította. A másodfokú bíróság megállapította, a másodfokú eljárásban már nem volt vitatott, hogy a peres felek alvállalkozói szerződéses jogviszonyban álltak, amely az elsőfokú bíróság által megállapított tartalommal jött létre, ideértve a rendes felmondás jogát, és ahhoz kapcsolódó 30 napos felmondási határidőt is. A jogerős ítélet értelmében a peres felek közötti szerződés a 2013. április 27-i keltezésű írásbeli felmondás folytán szűnt meg, 2013. május 31. napjára vonatkozóan. A felmondást követően az alperes a felmondási idő végéig nem nyújtott szerződésszerű szolgáltatást a felperesnek, ez azonban önmagában még nem elégséges a felperes kártérítési igényének megítéléséhez. Megállapította, hogy a felperes nem bizonyította a közvetlen oksági kapcsolat fennállását az alperes 2013. május havi, vagy egyéb szerződésszegése és az elmaradt haszna között. A 400 000 Ft-os költséggel kapcsolatos kártérítési igényt azért nem találta megalapozottnak, mert az I. Bt. írásbeli szerződéssel a 2012. október 1. és 2013. március 31. közötti időszakra bizonyos cégek anyagainak újrakönyvelését vállalta el, azonban a bt.-vel kötött szerződés a 400 000 Ft-os vállalkozói díjat nem bontotta meg feladatonként, továbbá a tanúvallomásokat is értékelve a teljesítés nem az írásbeli tartalommal történt, így nem állapítható meg, hogy e költség vagy annak valamelyik része hogyan hozható közvetlen oksági összefüggésbe az alperes szerződésszegésével.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] Jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti kérelmének történő helyt adást, másodlagosan pedig az ügyben eljárt elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.