20/2012. (XI. 23.) OBH utasítás

a bírósági közvetítéssel kapcsolatos szabályzatáról

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítés egységes gyakorlatának megteremtése érdekében, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 41. §-ában foglaltakra tekintettel az alábbiak szerint rendelkezik.

A szabályzat hatálya

1. § A szabályzat hatálya a törvényszékkel szolgálati jogviszonyban álló, törvényszék elnökére, kijelölőre, koordinátorra, alapügyben eljáró bíróra, bírósági közvetítőnek kijelölt bírósági titkárra (a továbbiakban: bírósági közvetítő) terjed ki.

A bírósági közvetítő fogalma

2. § A bírósági közvetítő az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által - a a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt közvetítői szakmai képzés (a továbbiakban: képzés) elvégzésének igazolását követően - kijelölt bírósági titkár. A kijelölt bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja.

A bírósági közvetítő tevékenysége

3. § A bírósági közvetítő a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya alá tartozó bírósági közvetítői eljárást folytat le.

A kijelölés feltétele

4. § A bírósági közvetítői kijelölésre történő előterjesztés feltétele az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: lasz.) 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírósági titkári szolgálati jogviszony fennállása.

A kijelölést megelőző eljárás szabályai

5. § (1) Az OBH elnöke a bírósági vezetők, a koordinátorok és a közvetítői képzést elvégzett bírák és nyugdíjas bírák elérhetőségeinek adatairól - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével - az előzetes egyeztetés lefolytatásának elősegítése érdekében tájékoztatást ad.

(2) Amennyiben a kérelmező a bírósági titkári kinevezéssel egyidejűleg bírósági közvetítői tevékenység végzésére irányuló kijelölés iránti kérelmet is előterjeszti - az lasz.-ban meghatározott titkári kinevezési feltételeken túl -, a kijelöléssel kapcsolatban az alábbiakról is nyilatkoznia kell:

a) melyidőponttól,

b) teljes vagy részmunkaidőben,

c) mely szolgálati helyen (helyeken),

kíván bírósági közvetítői tevékenységet ellátni és

d) amennyiben a bírói szolgálati jogviszonya megszüntetésének oka a nyugdíjazás, annak időpontjáról.

Ha a kérelmező több szolgálati helyet jelöl meg vagy a kérelmezők többen vannak, az érintett bíróság(ok) előzetes egyeztetést folytatnak le.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell a képzés elvégzéséről szóló igazolást.

(4) A kérelmezőnek a kérelemben kezdeményezni kell, hogy az OBH elnöke jelölje ki őt bírósági közvetítői tevékenység végzésére.

A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye

6. § (1) Az érintett törvényszék elnöke a kérelmet annak benyújtásától számított 8 napon belül írásban véleményezi.

(2) Az érintett törvényszék elnöke a kérelmet írásban elutasítja, erről a kérelmezővel egyidejűleg az OBH elnökét tájékoztatja, ha a kérelmező nem felel meg a titkári kinevezés vagy a közvetítői kijelölés feltételeinek, illetőleg egyéb okból a kérelmet nem támogatja.

(3) Az érintett törvényszék elnöke a támogató véleményt legalább 15 nappal a kijelölés tervezett időpontját megelőzően terjeszti fel az OBH elnökéhez, melyhez mellékeli a titkári kinevezésről szóló okirat másolatát. A kijelölésről az OBH elnöke dönt.

(4) A támogató véleménynek tartalmaznia kell

a) az 5. § (2) bekezdés a)-c) pontjairól történő egyeztetés eredményét,

b) hogy a kérelmet előterjesztővel mely időponttól kíván szolgálati jogviszonyt létesíteni,

c) hogy a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak.

(5) A támogató véleményt felterjesztő bíróság biztosítja a bírósági közvetítő álláshelyét és annak fedezetét.

A kijelölés tartalma

7. § (1) Bírósági közvetítő kijelölése határozatlan időre vagy legfeljebb 3 évig tartó határozott időre szólhat. A határozott időtartamra kinevezett bírósági titkár a határozott időtartam lejártát megelőzően legalább 30 nappal köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának jelezni, ha ismételt kinevezését és közvetítővé történő kijelölését kéri. Az ismételt kinevezést és kijelölést megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírósági közvetítő tevékenységéről kimutatást és elemzést készít.

(2) A kijelölt közvetítő a közvetítői tevékenységében nem utasítható.

A bírósági közvetítő munkaköri leírása

8. § (1) A bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár feladatait az érintett törvényszék elnökének munkaköri leírásban kell rögzítenie.

(2) A munkaköri leírás tartalmazza különösen:

a) a bírósági közvetítői eljárásra alkalmas ügyek válogatásában való részvételt,

b) a bírósági közvetítői megbeszélés előkészítését, lefolytatását, tartását és adminisztrációját, statisztika készítését,

c) általános és ügyspecifikus tájékoztatók készítését és az alapügyben eljáró bíró részére történő átadását,

d) a bírósági közvetítői eljárás lefolytatását,

e) a bírósági közvetítői iratok kezelését,

f) a bírósági közvetítői eljárás során született megállapodás írásbeli rögzítését,

g) közvetlen kapcsolattartás módját, tényét valamennyi koordinátorral és bírósággal,

h) közvetlen kapcsolattartást (akár telefonon is) az ügyféllel,

i) amennyiben a bírósági közvetítés a munkaidejét nem tölti ki, egyéb bírósági titkári feladatok ellátását.

A bírósági közvetítés koordinációja

9. § Az OBH elnöke a bírósági közvetítéssel kapcsolatos feladatok összehangolására a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 29. § (2) bekezdése szerint országos koordinátort bíz meg. A bírósági közvetítőt alkalmazó törvényszék elnöke helyi koordinátort jelöl ki, akinek személyét az OBH-ba bejelenti.

Tájékoztatás a bírósági közvetítésről

10. § (1) A bíróság a bírósági közvetítéssel kapcsolatban általános tájékoztatást ad:

a) a bírósági közvetítés lehetőségéről,

b) azokról az ügyekről, amelyekben bírósági közvetítői eljárásnak nincs helye,

c) a bírósági közvetítőt alkalmazó bíróságokról,

d) a bírósági közvetítő személyéről, elérhetőségéről, ügyfélfogadási időpontjairól,

e) a bírósági közvetítés illetékmentességéről, az illeték- és költségkedvezményekről,

f) a bírósági közvetítés során alkalmazandó titoktartási kötelezettségről,

g) a bírósági közvetítői eljárás folyamatáról,

h) a bírósági közvetítői és a bírósági peres/nemperes eljárás kapcsolatáról,

i) a közvetítői eljárásról, a közvetítői névjegyzékről, a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.

(2) A tájékoztatást közzé kell tenni a bíróságok központi honlapján, a bíróság honlapján, a bírósági épület közforgalom számára nyitva álló tereiben, valamint megismerhetővé kell tenni a bíróság nyilvános ügyfélfogadása során.

(3) Az eljáró bíró a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 148. § (2) bekezdése alapján szóban és írásban, a rendelkezésére álló formanyomtatványok felhasználásával tájékoztatja a feleket a bírósági közvetítésről.

A szabályzat hatálybalépése

11. § Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Handó Tünde s. k.,

az Országos Bírósági Hivatal elnöke