BH 1986.3.87 I. Emberölés kísérleténél a folytatólagosság téves megállapítása [Btk. 12. § (2) bek., 166. § (1) bek.].

II. Környezetkárosítás bűntettének téves megállapítása mérgező anyagot tartalmazó permetezőszernek a kútba beöntése esetén [Btk. 280. §, 1976. évi II. tv. 9. § (1) bek. b) pont, 10. § (1) bek. és 17. §, 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 109. § b) pont].

III. Alkalmatlan eszközzel megvalósítása a több emberen elkövetett emberölés kísérletének [Btk. 17. § (2) bek., 166. § (2) bek. f) pont].

A megyei bíróság a vádlott bűnösségét folytatólagosan, aljas indokból és több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétségében, valamint környezetkárosítás bűntettében állapította meg.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A 34 éves, büntetlen előéletű, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó, mentő-gépkocsivezető foglalkozású, pszichopátiás személyiségszerkezetű vádlott házassága megromlott, melyben közrejátszott az is, hogy a vádlott gyakran nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, s ilyen esetekben erőszakossá, kötekedővé vált. Emiatt a vádlott felesége - két kiskorú gyermekével együtt - elhagyva a közös lakást, az ugyanabban a községben élő testvéréhez költözött. Itt élt a vádlott anyósa is.

A vádlottat idegileg is megviselte az a körülmény, hogy a családi élete megromlott.

A vádbeli napon a vádlott a késő esti órákban - szeszes ital hatása alatti állapotában - a kamrájában tárolt permetezőanyagok közül kiválasztotta a Bi-58 EC permetezőanyagot, abból bizonyos mennyiséget egy bádogdobozba öntött, majd éjfél után elment a közelben lakó sógora házához, átmászott a kerítésen, és az udvaron levő vízaknába lemászva, a 30 m-es csőkút szívócsövét elmozdítva az említett permetezőanyagot ebbe beöntötte.

Másnap a család tagjai észlelték, hogy a csőkútból folyó víz zavarossá és rendkívül kellemetlen szagúvá vált, ezért azt sem ivásra, sem tisztálkodásra nem használták, hanem a szomszédból hozták a vizet.

A vádlott három nappal később az éjjeli időszakban a korábbi cselekményt megismételte, a már említett permetező anyaggal az éjjeli órákban újra megjelent sógora házánál, és a kerítésen átmászva újból beöntötte a méreganyagot tartalmazó permetezőszert a csőkút elmozdított csövébe.

Másnap a házban lakók észlelve, hogy a víz még zavarosabbá és igen kellemetlen szagúvá vált, vízmintát vettek, és azt a helyi KÖJÁL-hoz vitték, ahol megállapították, hogy a kút vize a Bi-58 EC permetezőszer egyik anyagát képező, literenként 10 mg. dimetoátot tartalmaz, amely a heveny mérgezési szintet elérte. A ház lakói mintegy 2 hónapon át nem tudták használni a kutat, annak mérgező anyagot tartalmazó vize miatt.

1. A megalapozott tényállás alapján az első fokon eljárt megyei bíróság helyes következtetést vont le arra, hogy a vádlott ölésre irányuló szándékkal követte el a cselekményt.

A vádlott foglalkozásánál fogva is tisztában volt azzal, hogy az általa használt szer élet kioltására objektíve alkalmas, és az elkövetés módja is alkalmas arra, hogy mérgezést előidézzen. Egyébként is a vádlott a feleségét több esetben életveszélyesen megfenyegette, és a család kiirtásával is fenyegetőzött.

Az első fokú bíróság helyesen értékelte az emberölés bűntettének kísérletét több emberen elkövetettként. A vádlott tudta, hogy a kútból eredő vizet - amelyet megmérgezett - öt személy használja ivóvízként, így az ölési szándéka egynél több ember életének kioltására irányult.

Tévedett a megyei bíróság, amikor az emberölés kísérletét folytatólagosan elkövetettként értékelte arra tekintettel, hogy a vádlott a kút mérgezését két alkalommal - három nap különbséggel - valósította meg. A folytatólagosság megállapításának kizárólag fokozatosan sérthető jogtárgy esetében lehet helye, az emberi élet pedig nem ilyen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 12. §-ának (2) bekezdése szerinti folytatólagosság megállapítását mellőzte az emberölés kísérlete esetében.

Tévedett a megyei bíróság, amikor a vádlott emberölési cselekményét aljas indokból elkövetettként is értékelte. Ilyen jogi értékelésnek csak akkor van helye, ha az ölési cselekmény erkölcsileg mélyen elvetendő motívumból fakad. Ezért még a bosszúból történt elkövetés esetén is alaposan vizsgálni kell, hogy az indulatot milyen ok váltja ki, a kiváltó ok jellege és mibenléte tehát a súlyosabb jogi értékelés szempontjából meghatározó jelentőségű.

Az adott esetben a megromlott házassági kötelék miatti elkeseredettség volt a cselekmény indító oka, amely a cselekménynek aljas indokból elkövetettkénti minősítését nem alapozza meg.

2. A környezetkárosítás bűntettével kapcsolatban az első fokú bíróságnak a bűnösség megállapítására vonatkozó álláspontját a Legfelsőbb Bíróság tévesnek találta.

Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében hazánkban az emberi környezet megóvása érdekében védelem alatt áll a víz, melyet nem szabad olyan szennyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak kitenni, amely annak természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülményeket rontja [10. § (1) bek.].