BH 2023.3.72 I. A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a felhasználónak az a kártérítés iránti igénye, amely a részére szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemeltetésében álló és az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből ered [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § s) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §.]

II. A szerződés teljesítése során a jogosult vagyonában okozott kárt ugyan nem a szerződésszegés okozza, a Ptk. azonban a szerződésszegésnél indokoltnak tartott kockázatelosztás szempontjait az ilyen károkra is kiterjeszti, és azokra a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályainak alkalmazását írja elő [Ptk. 6:137. §, 6:146. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonát képező víziközművek szerződéses üzemeltetője. E minőségében kötött szolgáltatóként 2012. január 1-jén ívóvízszolgáltatásra közszolgáltatási szerződést P. M.-el (a továbbiakban: felhasználó) a tulajdonában álló felhasználási helyre.

[2] A felhasználási helyen 2020. február 12-én csőtörés történt az utcai víznyomócső elágazása és az ingatlan vízmérő aknája közti vízvezetékszakasz meghibásodása miatt.

[3] A felhasználó a káresemény miatt 2020. szeptember 3-án békéltető testületi eljárás lefolytatását kérte az alperestől. Kérelmében előadta, a 2020. február 12-i csőtörés miatt a vízóra megtelt vízzel, a mellette lévő előkert és a betonalappal rendelkező kerítés megsüllyedt, a kerítés megsüllyedése miatt a kiskapu használhatatlanná vált. A helyreállítás költségeiről szakvéleményt készíttetett. Kérte, hogy a felperes térítse meg az okozott kárt, amely a becsatolt szakértői vélemény szerint 770 044 forint és a felmerült 60 000 forint szakértői díjat.

[4] A felperes 2020. október 5-i iratában bejelentette, hogy az eljárás tárgyává tett szerződésen kívüli kártérítés iránti igény polgári perben érvényesíthető, a kérelem elbírálása nem tartozik fogyasztóvédelmi hatáskörbe. Álláspontját a 2020. október 16-i meghallgatáson fenntartotta.

[5] Az alperes a 2020. október 26-án ajánlás jellegű határozatot (a továbbiakban: ajánlás) hozott: döntésében azt ajánlotta a felperesnek, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 389 293 forint kártérítést és a 60 000 forint szakértői díjat.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[6] A felperes keresetében az alperes ajánlásának hatályon kívül helyezését kérte a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 34. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alperes hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvita hiánya miatt.

[7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú határozat

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes keresettel támadott ajánlását.

[9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

[10] A jogerős ítélet indokolásában rögzítette: az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontja értelmében helye van a békéltető testület ajánlása hatályon kívül helyezésének, amennyiben a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése a békéltető testület hatáskörébe a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését utalja, a fogyasztói jogvita fogalmát pedig a 2. § s) pontja a fogyasztó és a vállalkozás közti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyként, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügyként határozza meg.

[11] A másodfokú bíróság kiemelte: az adott ügyben a felperes vállalkozásnak [Fgytv. 2. § b) pont], míg az alperes eljárását kérelmező személy fogyasztónak [Fgytv. 2. § a) pont] minősült; közöttük ivóvíz-szolgáltatás nyújtására közszolgáltatási szerződés állt fenn. A fogyasztó az alperes előtt kezdeményezett eljárásban igényét az utcai gerincvezeték elágazása és az ingatlanán lévő vízmérő akna közti vezetékszakasz meghibásodása miatt őt ért kár megtérítésére terjesztette elő, amellyel kapcsolatban a másodfokú bíróság - a következők értékelésével - arra jutott, hogy a vitás ügy a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos volt, ezért fogyasztói jogvitának minősült.

[12] A Kúria jelen ügyben irányadó Pfv.V.20.904/2018/9. számú határozata alapján leszögezte: az Fgytv. 2. § s) pontja nem tartalmaz a fogyasztói jogvitát illetően sem anyagi jogi, sem egyéb szempontú megkülönböztetést a jogvita körében érvényesíthető konkrét fogyasztói jogok tekintetében, emiatt a vitás ügy fogalmába beletartozik a nem szerződésszerű teljesítés, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésszegésre vonatkozó X. címe alatt a XXII-XXV. Fejezetekben szabályozott valamennyi esetkör is. Az alperes hatásköre kiterjed a kártérítési igény elbírálására is.

[13] Rámutatott, a szerződésszegés szabályai között a Ptk. 6:146. §-a azzal, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint biztosítja a jogosult számára a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését, kiterjeszti a nem szerződésszegéssel okozott károkra a szerződésszegésnél kívánatos kockázatelosztás szempontjait. A teljesítéssel összefüggő károkra tehát a kontraktuális kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, és nem a deliktuális felelősségi szabályokat. A Ptk. ezzel a megoldással elkerüli, hogy különböző felelősségi rendszerben kelljen megítélni ugyanazon alapjogviszony eltérő káreseményeinek következményeit, attól függően, hogy a jogosult teljesítési vagy oltalmi érdeke sérül.

[14] Mindebből a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a nem szerződésszegéssel, de a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződés teljesítése során okozott kár megtérítése iránti igény elbírálására is van hatásköre a békéltető testületnek. A kár abban az esetben minősül a teljesítés során okozottnak, ha arra a szerződés teljesítése teremtett lehetőséget.

[15] Mindezt a perbeli esetre konkretizálva megállapította, a csőtörés az utcai gerinchálózat leágazása és a fogyasztó ingatlanán található vízmérő akna között, a felperes üzemeltetésében lévő szakaszon történt. A vízvezeték adott szakasza kifejezetten a fogyasztó ingatlanának ivóvízellátását szolgálta, ezáltal a felperes és a fogyasztó közötti közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez volt szükséges, anélkül a felperes szerződéses kötelezettségének nem tudott volna eleget tenni.

[16] Mindebből következően a vízvezeték vizsgált meghibásodásával a fogyasztónak okozott kár a közszolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggő volt, megtérítésére a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait kellett alkalmazni (Ptk. 6:146. §). A vitás ügy az Fgytv. 2. § s) pontja szerinti fogyasztói jogvitának minősült, az alperes a hozzá előterjesztett kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezett. A keresettel támadott ajánlás jellegű határozat hatályon kívül helyezésének oka az Fgytv. 34. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem állt fenn.