ÍH 2022.56 A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HATÁSKÖRE

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Törvényszék P.21006/2020/11., Szegedi Ítélőtábla Pf.20247/2021/5. (*ÍH 2022.56*), Kúria Pfv.20007/2022/4. (BH 2023.3.72)

***********

A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a vállalkozás és a fogyasztó között létrejött szerződés teljesítése során, de nem szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény elbírálása is [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 1. §, 18. §, 34. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §].

A felperes 2012. január 1. napjától üzemelteti T.-n a helyi önkormányzat, mint ellátásért felelős tulajdonát képező vízi közműveket.

A felperes, mint szolgáltató és P. M. mint felhasználó között 2012. január hó 1. napján ívóvízszolgáltatás tárgyában közszolgáltatási szerződés jött létre a T., P. u. 17. szám alatti felhasználási helyre vonatkozóan.

Az utcai víznyomócső elágazása és a fenti ingatlanon található vízmérőakna közötti vízvezetékszakaszon 2020. február 12-én a KG PVC cső meghibásodása miatt csőtörés keletkezett.

P. M. 2020. szeptember hó 3. napján az alpereshez békéltető testületi eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Előadta, a 2020. február 12. napján történt csőtörés miatt a vízóra megtelt vízzel, a mellette lévő előkert és a betonalappal rendelkező kerítés megsüllyedt, a kerítés megsüllyedése miatt a kiskapu használhatatlanná vált. A helyreállítás költségeiről szakvéleményt készíttetett, és kérte, a felperes térítse meg az okozott kárt a becsatolt szakértői vélemény szerint 770 044 forint összegben, valamint a szakvélemény készíttetéséért megfizetett 60 000 forint szakértői díjat. A felperes a P. M. által megjelölt károk megtérítését megtagadta, hivatkozva arra, hogy a csőtörés és a károk között nem áll fenn okozati összefüggés.

A felperes jogi osztályvezetője útján a 2020. október 5. napján kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy állápontja szerint a kérelem elbírálása nem tartozik fogyasztóvédelmi hatáskörbe, mivel a kártérítési igény szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyból ered, így az kizárólag polgári peres úton érvényesíthető.

A felperes a 2020. október 16. napján tartott meghallgatáson részt vett, a vállalkozás álláspontját az írásban előadottak szerint tartotta fenn.

Az alperes a 2020. október 26. napján kelt ajánlás jellegű határozatában azt ajánlotta a felperesnek, hogy fizessen meg P. M. részére 389 293 forintot kártérítés címén, valamint 60 000 forint szakértői díjat a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Határozatának indokolása szerint a becsatolt szakvélemény alapján a csőtörés és P. M. kára közötti okozati összefüggést fennállónak ítélte azzal, hogy P. M. jogos követelését 389 293 forintban találta megállapíthatónak.

A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 34. § (3) bekezdés b) pontja alapján. Érvelése szerint az alperes hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügy minősül. Kiemelte, a fogyasztóval létrejött jogviszonya alapján a jogszabályi rendelkezésekben meghatározott minőségű ivóvizet köteles szolgáltatni a fogyasztó részére, amely kötelezettségének nem vitatottan maradéktalanul eleget tett, a közszolgáltatási szerződést így szerződésszerűen teljesítette, illetve teljesíti. Kifejtette, a jogvita az ellátásért felelős tulajdonát képező ivóvíz törzshálózaton bekövetkezett csőtöréssel összefüggésben keletkezett kár megtérítése tárgyában keletkezett, a perben érvényesített kárigény tehát nem a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos, hanem szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányul, azaz nem fogyasztói jogvita, így arra az alperesnek nincs hatásköre.