A Debreceni Törvényszék P.20955/2012/16. számú határozata kártérítés (SZEMÉLYISÉGI JOG megsértésével okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 67. §, 217. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 129. §, 130. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

5.P.20.955/2012/16.

A ... Törvényszék a Dr. Futó Barnabás ügyvéd által képviselt felperesnek - az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt és kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 64.000 (Hatvannégyezer) Ft perköltséget.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (Harminchatezer) Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél írásban 3 példányban, jogi képviselő útján előterjesztendő fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha a fél a fellebbezésében, illetve ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérte.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési /csatlakozó fellebbezési/ kérelemben illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok tartalma, valamint a ... Városi Bíróság előtt ...., ... és ... szám alatt folyamatban volt büntetőeljárások iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes 2009. április 29. napjától a ... Megyei ... Zrt. vezérigazgatója volt.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával a felperessel szemben először a ... Megyei Rendőr-főkapitányság ...., majd a ... Főosztálya ... számon folytatott nyomozást.

2012. február 7. napján a nyomozó hatóság a gyanút a felperessel közölte, és elrendelte őrizetbe vételét.

2012. február 9. napján a ... Megyei Főügyészség ... számon indítványozta a ... Városi Bíróságon a felperes előzetes letartóztatásának elrendelését az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2012. március 10. napjáig.

Az indítvány tartalmazta - többek között -, hogy a nyomozás jelenlegi adatai szerint a felperes az alábbi bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható megalapozottan:

"A.)

2011. április 8-án az E. Zrt. nevében a felperes a Közbeszerzési Értesítő ... számában megjelent ajánlattételi felhívást tett közzé központosított, intézményi, automatizált, betegre szóló gyógyszerelési rendszer kialakítása és üzemeltetése tartalommal. A felhívásban a felperes olyan feltételeket határozott meg a pályázókkal szemben, mellyel kizárta, hogy a piacon érintett más vállalkozások is részt tudjanak venni a pályázaton. Így feltétel volt, hogy a szerződés megkötését követően 30 napon belül a próbaüzem megvalósuljon. Ez utóbbi feltétel miatt kizárólag a P. Kft. tudott érvényes pályázatot beadni, alvállalkozóként feltüntetve a P(2) Kft.-t, mely utóbbi gazdasági társaság forgalmaz Magyarországon kizárólag olyan gyógyszerelő automatákat, melyek a pályázat kiírásának megfelelnek.

A felperes tisztában volt azzal, hogy a P(2) Kft. az említett piacnak a szereplője, mert az E. Zrt-hez tartozó J. Kft. 2011. januárjában már beszerzett egy gyógyszerelési rendszert és az ahhoz kapcsolódó technikai háttért az onkológiai ellátás területén.

A felperes a közbeszerzési eljáráson győztes P. Kft-vel az E. Zrt. nevében 2011. június 29. napján kötötte meg a gyógyszerelési rendszerre vonatkozó szolgáltatási szerződést, melynek alapján a P. Kft. 2 db berendezést telepített az E. Zrt. központi gyógyszertárába, melynek fejében havonta 12.337.500,- Ft szolgáltatási díjat fizet az E. Zrt. 59 hónapon a P. Kft-nek.

A nyomozás eddigi adatai szerint egy havi számla átutalása történt meg ezideig.

A szolgáltatási díj 59 hónapon keresztül történő kifizetése ellenére az E. Zrt. nem szerez tulajdonjogot a berendezéseken, illetve vételi jogot sem kap.

A nyomozás jelenlegi adatai szerint automatizált gyógyszerelési rendszer kizárólag a M. települési kórházban működik 2011. év őszétől, melynek egyszeri bekerülési díja 460.000.000 Ft + ÁFA volt, azonban ez utóbbi berendezés jóval több funkciót képes ellátni, mint az E. Zrt. által használatba vett gyógyszerelési automata, illetve tulajdonjogot szerzett a berendezésen a megrendelő.

A felperes az E. Zrt. vagyonának megóvására vonatkozó vagyonkezelői kötelezettségének szándékos megszegésével legalább 50.000.001,- Ft vagyoni hátrányt kívánt okozni az E. Zrt-nek.

B.)

A felperes az E. Zrt. nevében, mint megrendelő 2009. november 2-án egy éves időtartamra szóló vállalkozási szerződést kötött az I. Kft-vel, mint vállalkozóval, melynek alapján a vállalkozó egy "feladatszabó, nyilvántartó és ellenőrző, vezetés-irányítási rendszer" elnevezésű szoftver 1.1 verzióját adta használatra át az E. Zrt-nek, havi 700.000 Ft díj ellenében.

A szerződés alapján az E. Zrt. összesen 7.700.000 Ft-ot fizetett ki 2010. november 5. napjáig az I. Kft-nek.

Az E. Zrt. nevében a felperes 2011. április 11. napján a Közbeszerzési Értesítőben ajánlattételi felhívást tett közzé a fentiekben említett szoftver megvásárlására. A közbeszerzési pályázatot az I. Kft. nyerte meg, amelynek alapján 2011. április 18. napján szállítási szerződést kötött a felperes az E. Zrt., mint megrendelő nevében az I. Kft. szállítóval. A szerződés szerint az E. Zrt. 30.375.000,- Ft-ot fizetett a korábbi 7.700.000 Ft használati díjon felül az I. Kft-nek.

A nyomozás jelenlegi adatai szerint a szoftver értéke maximum 5.100.000 Ft.

Az I. Kft. ténylegesen semmilyen szoftverfejlesztést nem végzett, a szoftver 1.1 verzióját a Kft. ügyvezetőjének édesapja készítette el, aki a felperes régi ismerőse.

A felperes a vagyon megóvására vonatkozó kötelezettségének szándékos megszegésével legalább 30.375.000 Ft vagyoni hátrányt okozott az E. Zrt-nek."