A Pécsi Ítélőtábla Pf.20009/2019/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 82. §, (2) bek., 253. §, (2) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, (1) bek. f) pont, 74. §, (3) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek., 2:51. §, (1) bek., (1) bek. c) pont, 2:52. §, (1) bek., 2:54. §, (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek., 4/A. §] Bírók: Berki Csilla, Kovács János, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.009/2019/3. szám

A Pécsi Ítélőtábla Wagner Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Wagner Áron Bence) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Halász Lajos ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2018. november 8. napján kelt 13.P.21.858/2017/20. számú ítélete ellen az alperes részéről 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, az alperes marasztalásának összegét 1.000.000.-(egymillió) forintra és az általa fizetendő elsőfokú perköltség összegét 183.500.-(száznyolcvanháromezer-ötszáz) forintra leszállítja, ezt meghaladóan tekinti a keresetet elutasítottnak.

Egyebekben - fellebbezett részében - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az állami adóhatóság felhívására - 120.000.-(egyszázhúszezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a K, F. utca ... szám alatti dohányboltban 2015. április 22. napján elkövetett emberöléssel kapcsolatban az alperes médiaszolgáltató által üzemeltetett www. k....hu internetes portálon 2015. április 23. napján "Elfogták a gyilkost!" címmel jelent meg cikk. Ez arról tudósított, hogy aznap a kora délutáni órákban elfogták, és a rendőrségen előállították azt a férfit, aki a rendelkezésre álló adatok szerint 2015. április 22. napján az esti órákban megölte a dohányboltban eladóként dolgozó fiatal nőt. A cikkben a következő bekezdés is szerepelt: "Forrásaink azt is tudni vélik, hogy egy s-i B.P. nevű férfi az elkövető. A facebook adatlapja szerint Sban él, de k-i születésű."

A felperes k-i születésű, a bűncselekmény elkövetésekor már évek óta Sban élő, és a helyi S áruházlánc alkalmazásában álló férfi. Az alperes ismeretlen forrásból származó információja alapján, a facebook portál a lefolytatott kutatás eredményeként a felperes adatlapját adta ki találatként, miután a fenti adatok a "s-i" szó kivételével a facebook felhasználók közül - egyedül - felperesre illenek. A bűncselekménnyel kapcsolatos eseményeket nyomon követő, nagy számú facebook felhasználó számára a cikkben közölt adatok alapján történt lekérdezéskor a felperes adatlapja jelent meg, és a közösségi médiában futótűzként terjedt annak a híre, hogy a felperes a bűnelkövető. Az alperes "valótlan híresztelését" követően a felperest számos zaklatás, atrocitás érte a megjelent cikk szekciójában, illetve a Facebook- on, valamint a mindennapokban. Közvetlen családtagjai is tudomást szereztek róla, több k-i ismerőse, osztálytársa, illetve a közvetlen munkatársai is találgatták hogy tényleg a felperes-e az elkövető. Munkatársai a háta mögött összesúgtak, közvetlen felettese gyakran élcelődött vele, rosszindulatú megjegyzésekkel illette, ezért munkahelyváltásra kényszerült, mindez pszichésen, rendkívüli módon megterhelte a felperest. A felperes többszöri telefonálását követően az alperesi médiaszolgáltató által üzemeltetett internetes oldal szerkesztősége a sérelmes cikkel kapcsolatban helyreigazítást tett akként, hogy a cikket átszerkesztette és a felperes adatai nélkül ismételten közzétette.

A felperes kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az alperes azzal, hogy őt a bűncselekmény elkövetőjeként tette beazonosíthatóva megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, és kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest, nyilvánosságot biztosító nyilatkozat formájában elégtétel adására, valamint 2.000.000 Ft sérelemdíj megfizetésére.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy soha nem állította a felperesről, hogy a per alapját képező bűncselekmény elkövetője. A cikk egyéb információi, hogy Kon elfogták, hogy zajlik a kihallgatása, továbbá a "s-i" jelző nem igaz a Sban élő felperesre. A cikk nem azonosította a felperest a gyilkosság elkövetőjeként, nem vált a felperes személyes adata, képmása a nagy nyilvánosság számára elérhetővé.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett www. k....hu internetes oldalon 2015. április 23-án "Elfogták a gyilkost! "címmel megjelent cikkében azon valótlan tény híresztelésével, hogy a 2015. április 22-én a K, F. utca ... szám alatti dohányboltban történt emberölés elkövetője "egy... B.P. nevű férfi, aki a facebook adatlapja szerint Sban él, de k-i születésű" a felperest tette beazonosíthatóvá, ezzel megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését a jogerőre emelkedést követő 8 napon belül, saját költségén, az internetes oldalán, a sérelmes cikk megjelenési helyén hozza nyilvánosságra 30 nap időtartamban, kötelezte továbbá 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Kifejtette, hogy az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1) bekezdése folytán a jóhírnév alkotmányos alapjog, amely a szólásszabadság korlátozását jelenti. A jóhírnév sérelme különösen akkor valósul meg, ha valaki más személyre sértő közlést tesz, a közlés tényállítást tartalmaz és valótlant állít vagy híresztel, vagy a valóságot hamis színben tünteti fel. A közlést a legtágabb értelemben kell felfogni, amely magában foglalja a gondolatkifejtés minden elképzelhető és alkalmas módját. A perbeli sérelmezett cikk tényeket kívánt közölni a bűncselekmény lehetséges elkövetőjéről a közvélemény számára, kifejezés módjában nem sértő, ugyanakkor minden olyan adatot - kezdőbetűvel jelölt vezetéknév, utónév, születési hely, tartózkodási hely - tartalmazott, amely egy meghatározott személy beazonosítása szempontjából személyes adatnak minősül. A "s-i" jelző használatától eltekintve, a felperes vált egyedileg beazonosíthatóvá a facebook közösségi média felületén történő lekérdezést követően. Az alperes a cikk közlésével, más által tett valótlan tényállítás továbbadásával a felperest tette az egyik legsúlyosabb élet elleni bűncselekmény elkövetőjével azonosíthatóvá. A felperes által csatolt facebook üzenetek, beszélgetések bizonyítják, hogy az alperes által a cikkben megadott adatok alapján egyértelműen a felperest azonosították az emberölés elkövetőjével. Az alperes azzal, hogy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett cikkben valótlanul a felperest egy gyilkosság elkövetőjeként tette azonosíthatóvá, megsértette a felperes jóhírnevét és emberi méltóságát, kötelezte az alperest a Ptk. 2: 51. § (1) bekezdés c) pontja alapján elégtétel adására. A Ptk. 2:52. § (1) bekezdésére utalva alaposnak találta a felperes sérelemdíj iránti igényét. Kiemelte, hogy a tanúvallomások alátámasztották a felperesnek azt az állítását, hogy az alperesi cikk hatására munkahelyi atrocitások érték, egyes kollégái zaklatása miatt munkahelyváltásra kényszerült, illetve, hogy a felperest bizonyítottan pszichésen rendkívül megviselték a több hónapon át tartó, a társadalom részéről érkező, megbélyegző negatív értékítéletek, azonban a felperes által kért összeget kismértékben eltúlzottnak találta és a felperest ért hátrány kiküszöbölésére 1.500.000 forint összeget találta alkalmasnak.