62016CJ0231[1]
A Bíróság ítélete (második tanács), 2017. október 19. Merck KGaA kontra Merck & Co. Inc. és társai. A Landgericht Hamburg (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - 207/2009/EK rendelet - Európai uniós védjegy - A 109. cikk (1) bekezdése - Európai uniós védjegyek és nemzeti védjegyek alapján indított polgári perek - Perfüggőség - Az »ugyanabban a tárgyban« fogalma - A »Merck« kifejezés domainnevekben és internetes közösségimédia-platformokon történő használata - Nemzeti védjegyen alapuló per, amelyet európai uniós védjegyen alapuló másik per követ - Joghatóság hiánya - Terjedelem. C-231/16. sz. ügy.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2017. október 19. ( *1 )
"Előzetes döntéshozatal - 207/2009/EK rendelet - Európai uniós védjegy - A 109. cikk (1) bekezdése - Európai uniós védjegyek és nemzeti védjegyek alapján indított polgári perek - Perfüggőség - Az »ugyanabban a tárgyban« kifejezés fogalma - A »Merck« kifejezés domainnevekben és internetes közösségimédia-platformokon történő használata - Nemzeti védjegyen alapuló per, amelyet európai uniós védjegyen alapuló másik per követ - Joghatóság hiánya - Terjedelem"
A C-231/16. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2016. április 25-én érkezett, 2016. április 14-i határozatával terjesztett elő
a Merck KGaA
és
a Merck & Co. Inc.,
a Merck Sharp & Dohme Corp.,
az MSD Sharp & Dohme GmbH között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: M. Ilešič tanácselnök (előadó), A. Rosas, C. Toader, A. Prechal és E. Jarašiūnas bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2017. február 15-i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
- a Merck KGaA képviseletében S. Völker és M. Pemsel, Rechtsanwälte,
- a Merck & Co. Inc., a Merck Sharp & Dohme Corp. és az MSD Sharp & Dohme GmbH képviseletében A. Bothe, Y. Draheim és P. Fromlowitz Rechtsanwälte,
- az Európai Bizottság képviseletében T. Scharf és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2017. május 3-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.) 109. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.
2 E kérelmet a Merck KGaA, valamint a Merck & Co. Inc., a Merck Sharp & Dohme Corp. és a MSD Sharp & Dohme GmbH között a Merck által annak alapján előterjesztett, tiltó intézkedések iránti kérelmei tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, hogy az utóbbi vállalkozások a "MERCK" kifejezést domainnevekben és internetes közösségimédia-platformokon, valamint kereskedelmi nevekben használták mind Németországban, mind az Európai Unió más tagállamaiban.
Jogi háttér
3 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) a tagállamok közötti kapcsolatokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-én aláírt egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o.) helyébe lépett.
4 A 44/2001 rendelet (15) preambulumbekezdése kimondta:
"A harmonikus jogalkalmazás érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét el kell kerülni [helyesen: a minimumra kell csökkenteni], és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot két tagállamban. Világosan és hatékonyan kell szabályozni a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldását [helyesen: Világos és hatékony mechanizmust kell előírni a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldására] [...]"
5 E rendelet II. fejezetének "Perfüggőség és összefüggő eljárások" című 9. szakaszában található 27. cikke ekként rendelkezett:
"(1) Amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat [helyesen: azonos jogalapból származó, azonos felek között azonos tárgyban folyamatban lévő eljárásokat] különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatósága megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást [helyesen: az a bíróság, amelyhez később fordultak, hivatalból felfüggeszti az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez elsőként fordultak].
(2) Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát állapítják meg, a később megkeresett bíróság ennek javára megállapítja saját joghatóságának hiányát [helyesen: Amennyiben annak a bíróságnak a joghatóságát állapítják meg, amelyhez elsőként fordultak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, megállapítja az előbbi javára saját joghatóságának hiányát]."
A 207/2009 rendelet
6 A 207/2009 rendelet (3) és (15)-(17) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik: [....]
"(3) Az [Unió] célkitűzéseinek elérése érdekében szükségesnek látszik a védjegyekre vonatkozó olyan [uniós] rendelkezések megalkotása, amelyek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében egységes oltalmat élvező, az [Unió] területének egészére kiterjedő hatályú [európai uniós] védjegyet szerezhetnek. Az [európai uniós] védjegy egységes jellegének az előbbiekben kifejtett elvét, ha e rendelet másként nem rendelkezik, alkalmazni kell.
(15) Az [európai uniós] védjegyek oltalmának erősítése érdekében a tagállamoknak - saját nemzeti jogrendszerükre figyelemmel - a lehető legkorlátozottabb számban ki kell jelölniük az [európai uniós] védjegyek bitorlásával és érvényességével összefüggő ügyekre hatáskörrel rendelkező első- és másodfokú nemzeti bíróságokat.
(16) Az [európai uniós] védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak az [Unió] egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve [az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)] által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá hogy megőrizhető legyen az [európai uniós] védjegyek egységes jellege. A [44/2001] rendelet rendelkezéseit az [európai uniós] védjegyekkel összefüggő valamennyi perre alkalmazni kell, kivéve, ha e rendelet az említett rendelkezésektől eltérően rendelkezik.
(17) Az ugyanazon felek között azonos cselekmények tárgyában az [európai uniós] védjegyoltalom és az azzal egyidejűleg fennálló nemzeti védjegyoltalom alapján indult perekben el kell kerülni, hogy egymásnak ellentmondó ítéletek szülessenek. Ennek érdekében, ha a perek ugyanabban a tagállamban indultak, ezt a célt a nemzeti eljárási szabályok alapján kell megvalósítani, amelyeket e rendelet nem érint, ha a perek azonban különböző tagállamokban indultak, a fentiekben említett [44/2001] rendeletnek a perek felfüggesztésére és a kapcsolódó perekre vonatkozó szabályait követő rendelkezések alkalmazása tűnik megfelelőnek."
7 A 207/2009 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
"Az [európai uniós] védjegyoltalom egységes, és az [Unió] egész területén azonos hatállyal rendelkezik: csak az [Unió] egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet kell alkalmazni."
8 E rendelet "Egyidejű és egymást követő polgári perek [európai uniós] védjegyek és nemzeti védjegyek alapján" című 109. cikke, amely az említett rendelet XI. címének "Polgári perek több védjegy alapján" című 1. fejezetében található, (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint rendelkezik: "Ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike az európai uniós védjeggyel, a másik a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el,
a) az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát a másik bíróság javára hivatalból megállapítja, ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek. Az a bíróság, amelynek meg kellene állapítania joghatóságának hiányát, eljárását felfüggesztheti, ha a másik bíróság joghatóságát vitatják."
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
9 Az alapeljárás felperese, a Merck gyógyszer- és vegyipari vállalkozás, amely az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint 40000 alkalmazottat foglalkoztat, és világszerte 67 országban folytatja tevékenységét.
10 Az alapeljárás elsőrendű alperese, a Merck & Co.tőzsdén jegyzett anyavállalata a Merck Sharp & Dohme másodrendű alperesnek, amely elsősorban gyógyszereket és oltóanyagokat, valamint kozmetikai és bőrápoló termékeket értékesít. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a Merck Sharp & Dohme feladata a vállalatcsoport működési tevékenységeinek ellátása, és különösen felelős annak internetes láthatóságáért, többek között a részvényeseinek érdeklődésére számot tartó információk közzététele útján. A harmadrendű alperes MSD Sharp & Dohme, a Merck & Co. egyik német leányvállalata.
11 Az alapeljárás felperese és alperesei kezdetben ugyanazon vállalatcsoportba tartoztak. 1919 óta azonban teljes mértékben elkülönülnek egymástól.
12 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Merck az Egyesült Királyságban lajstromozott MERCK nemzeti védjegy jogosultja. Szintén ő a jogosultja a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15-i, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 5., 9. és 16. osztályba tartozó árukra és az említett megállapodás szerinti 42. osztályba tartozó szolgáltatásokra vonatkozó MERCK európai uniós szóvédjegynek.
13 Egymást követően több megállapodást kötött egyrészről a Merck jogelődje, másrészről a Merck Sharp & Dohme jogelődje. E megállapodások, amelyek közül az utolsó még hatályban van, szabályokat írtak elő a Merck védjegyeknek a Merck Sharp & Dohme általi, Németországban és más államokban történő használatára vonatkozóan.
14 Az alapeljárás alpereseinek www.merck.com internetes oldaláról valamennyi németországi vagy más tagállambeli felhasználó többek között linkek útján olyan alárendelt oldalakra, például a www.merckengage.com, www.merckvaccines.com vagy a www.merck-animal-health.com oldalakra jut, amelyeken szintén olyan tartalmak találhatók, amelyek az alapeljárások alpereseinek internetes jelenlétét tükrözik. Ezen internetes oldalakon az információterjesztés nem földrajzilag behatárolt, ily módon valamennyi tartalom azonos formában az egész világon elérhető.
15 Internetes domainneveik mellett a Merck & Co. és a Merck Sharp & Dohme több közösségimédia-platformon az internetes láthatóság egyéb formáit is létrehozta.
16 2013. március 8-án az alapeljárás felperese nemzeti védjegye alapján keresetet indított a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium, Egyesült Királyság) előtt többek között a Merck & Co. és a Merck Sharp & Dohme ellen a "Merck" kifejezés Egyesült Királyságban történő használatával elkövetett állítólagos védjegybitorlás miatt.
17 2013. március 11-én az alapeljárás felperese európai uniós védjegye alapján a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság, Németország) előtt is keresetet indított ugyanazon alperesek, valamint azokon kívül az MSD Sharp & Dohme ellen is.
18 Ahogyan az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az alapeljárás felperese úgy véli, hogy azon körülmény, miszerint az alapeljárások alpereseinek internetes oldalai, amelyekről képernyőképeket mutatott be, az Unióban és ily módon Németországban is, a terjesztés földrajzi behatároltsága nélkül hozzáférhetők, sérti a védjegyéhez fűződő jogait.
19 2014. november 11-i, március 12-i, szeptember 10-i és 2015. december 22-i beadványaival az alapeljárás felperese megváltoztatta a kérdést előterjesztő bíróság előtt előterjesztett kereseti kérelmeit, és úgy nyilatkozott, hogy eláll a keresetétől annyiban, amennyiben a kereseti kérelmei az Egyesült Királyság területét érintik. Az alperesek a keresettől való ezen elállást kifogásolták.
20 Az alapeljárás alperesei úgy vélik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő kereset elfogadhatatlan a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel, legalábbis az alapeljárás felperese európai uniós védjegyének az Unió egészében való bitorlására alapított jogalapot illetően. Az utóbbi keresettől való részleges elállásának e tekintetben nincs jelentősége.
21 A Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) rámutat, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja olyan körülmények között, mint amelyek az alapügyben fennállnak, kizárni látszik azon bíróság joghatósága hiánya megállapítása területi hatályának bármely korlátozását, amelyhez később fordultak. Mindazonáltal kétségei vannak e tekintetben.
22 E körülmények között a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
"1) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő »ugyanabban a tárgyban« kifejezést, hogy ezt a tényállási elemet megvalósítja az olyan, világszerte és ezáltal Unió-szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartása és használata, amely miatt ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike az európai uniós védjeggyel, a másik pedig a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el?
2) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő »ugyanabban a tárgyban« kifejezést, hogy ezt a tényállási elemet megvalósítja az olyan, világszerte és ezáltal Unió-szerte [...] - a »facebook.com« és/vagy »youtube.com« és/vagy »twitter.com« internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmaknak a »facebook.com« és/vagy a »youtube.com« és/vagy a »twitter.com« internetcím tekintetében történő - fenntartása és használata, amelyek miatt ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike az európai uniós védjegy bitorlásával, a másik a nemzeti védjegy bitorlásával összefüggésben jár el?
3) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy az a tagállami bíróság, amelyik előtt egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió-szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával megvalósult bitorlása miatti védjegybitorlási per később indult, [...] - és amely bíróság előtt a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítenek igényeket, a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak azon másik tagállam vonatkozásában állapítja meg joghatóságának hiányát a védjegy- és áruazonosság terjedelmében, ahol »először« indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a »később indult perben eljáró bíróság« előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió-szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával és használatával történő megsértése [...] - vagy az a »bíróság, amelyik előtt az ügy később indult«, ebben az esetben a kettős azonosság terjedelmében a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján és ezáltal Unió-szerte a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében előtte érvényesített valamennyi igény vonatkozásában megállapítja joghatóságának hiányát [...]?
4) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy az a tagállami bíróság, amelyik előtt egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió-szerte a »facebook.com« és/vagy »youtube.com« és/vagy »twitter.com« internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak [...] - a »facebook.com« és/vagy a »youtube.com« és/vagy a »twitter.com« domain tekintetében történő - fenntartásával és használatával megvalósult bitorlása miatti védjegybitorlási per később indult, és amely bíróság előtt a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítenek igényeket, a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak azon másik tagállam vonatkozásában állapítja meg joghatóságának hiányát a kettős azonosság terjedelmében, ahol »először« indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a »később indult perben eljáró bíróság« előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió-szerte a »facebook.com« és/vagy »youtube.com« és/vagy »twitter.com« internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak [...] - a »facebook.com« és/vagy a »youtube.com« és/vagy a »twitter.com« domain tekintetében történő - fenntartásával és használatával történő megsértése, vagy az a »bíróság, amelyik előtt az ügy később indult«, ebben az esetben a kettős azonosság terjedelmében a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján és ezáltal Unió-szerte a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében előtte érvényesített valamennyi igény vonatkozásában megállapítja joghatóságának hiányát [...]?
5) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió-szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával megvalósult bitorlása miatt azon tagállami bíróság előtt védjegybitorlási pert megindító keresettől való elállása, »amelyik előtt az ügy később indult«, és amely keresettel először a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítettek igényeket, [...] - amennyiben a keresettől azon másik tagállam tekintetében áll el, ahol »először« indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a »később indult perben eljáró bíróság« előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió-szerte azonos módon, ugyanazon domainnév alatt felkereshető internetes megjelenés fenntartásával és használatával történő megsértése, megakadályozza, hogy a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti »bíróság, amelyik előtt az ügy később indult«, a kettős azonosság terjedelmében megállapítsa joghatóságának hiányát? [...]?
6) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy egy európai uniós védjegynek a világszerte és ezáltal Unió-szerte a »facebook.com« és/vagy »youtube.com« és/vagy »twitter.com« internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak - a »facebook.com« és/vagy a »youtube.com« és/vagy a »twitter.com« internetcím tekintetében történő - fenntartásával és használatával megvalósult bitorlása miatt [...] - azon tagállami bíróság előtt védjegybitorlási pert megindító keresettől való elállása, »amelyik előtt az ügy később indult«, és amely keresettel először a [207/2009 rendelet] 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekmények tekintetében érvényesítettek igényeket, amennyiben a keresettől azon másik tagállam tekintetében állnak el, ahol »először« indult bíróság előtt olyan per, amelynek tárgya a »később indult perben eljáró bíróság« előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjeggyel azonos, és azonos árukra vonatkozó nemzeti védjegy világszerte és ezáltal Unió-szerte a »facebook.com« és/vagy a »youtube.com« és/vagy a »twitter.com« internetcímen ugyanazon felhasználónév alatt felkereshető tartalmak - a »facebook.com« és/vagy a »youtube.com« és/vagy a »twitter.com« domain tekintetében történő - fenntartásával és használatával történő megsértése, megakadályozza, hogy a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti »bíróság, amelyik előtt az ügy később indult«, a kettős azonosság terjedelmében megállapítsa joghatóságának hiányát [...]?
7) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009 rendelet] 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy a »ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek« megfogalmazásból csak annyiban következik azon bíróság joghatóságának hiánya, »amelyik előtt az ügy később indult«, amennyiben az európai uniós védjegyet és a nemzeti védjegyet ugyanazon áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében jegyezték be, vagy »az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult« egyáltalán nem rendelkezik joghatósággal, akkor sem, ha az ezen bíróság előtt érvényesíteni kívánt európai uniós védjegy további - a másik, nemzeti védjegy által oltalomban nem részesített - árukat és/vagy szolgáltatásokat is oltalomban részesít, amelyekkel szóba jöhet a kifogásolt tevékenységek azonossága vagy hasonlósága?"
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első és a második kérdésről
23 Első és második kérdésével, amelyeket indokolt együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1)bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az abban kimondott, az »ugyanabban a tárgyban« indult perre vonatkozó feltétel teljesül-e, ha védjegybitorlási perek, amelyek közül az első valamely nemzeti védjeggyel függ össze, és az egyik tagállam területén elkövetett állítólagos védjegybitorlásra vonatkozik, a második pedig valamely európai uniós védjeggyel függ össze, és az Unió teljes területén elkövetett állítólagos védjegybitorlásra vonatkozik, ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak.
24 A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike a közösségi védjeggyel, a másik a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el, annak a bíróságnak, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát a másik bíróság javára hivatalból is meg kell állapítania, ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.
25 A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövege nem pontosítja, hogy mit kell az e rendelkezésben említett "ugyanabban a tárgyban" kifejezés alatt érteni.
26 Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra a jelen esethez hasonlóan kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az Unió egészében önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve nemcsak annak kifejezéseit, hanem a rendelkezés összefüggéseit és azon szabályozás célját, amelynek részét képezi (lásd különösen: 2016. május 26-iEnvirotec Denmark ítélet, C-550/14, EU:C:2016:354, 27. pont; 2017. május 18-iHummel Holding ítélet, C-617/15, EU:C:2017:390, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
27 Először is hangsúlyozni kell, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának terjedelme nem állapítható meg kizárólag e rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján, mivel a különböző nyelvi változatai között eltérések állnak fenn (lásd ebben az értelemben: 2017. március 15-iAl Chodor ítélet, C-528/15, EU:C:2017:213, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
28 Míg ugyanis bizonyos nyelvi változatok a spanyol, a francia és a szlovén nyelvi változathoz hasonlóan olyan bitorlási keresetekre utalnak, amelyeket "ugyanazon ténybeli alapon" terjesztettek elő, más nyelvi változatok, például az angol és a litván nyelvi változat "ugyanazon jogalap alapján" előterjesztett keresetekre utal, vagy a dán nyelvi változathoz hasonlóan olyan keresetekre, amelyek "tárgya" és "jogalapja" azonos.
29 A szóban forgó rendelkezés összefüggéseit illetően egyrészről rá kell mutatni, hogy ahogyan a 207/2009 rendelet (17) preambulumbekezdéséből kitűnik, az említett rendelet 109. cikkét a 44/2001 rendelet perfüggőségi szabályai ihlették, mely utóbbi 27. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, hivatalból felfüggeszti az eljárást azon bíróság joghatóságának megállapításáig, amelyhez elsőként fordultak, e cikk (2) bekezdése pedig azt, hogy amennyiben annak a bíróságnak a joghatóságát állapítják meg, amelyhez elsőként fordultak, az a bíróság, amelyhez később fordultak, megállapítja az előbbi javára saját joghatóságának hiányát.
30 Másrészről hangsúlyozni kell, hogy a 207/2009 rendeletben előírt eljárási szabályok a 44/2001 rendeletben foglalt eljárási szabályokhoz képest lex specialis jelleggel rendelkeznek. Ily módon a 207/2009 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése szerint, ha a 207/2009 rendelet másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegybejelentésekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és európai uniós védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, ami az említett jogforrásokban szereplő fogalmak egymással összhangban történő értelmezése mellett szól.
31 A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének célját illetően rá kell mutatni, hogy a (17) preambulumbekezdése szerint az említett rendelet célja annak elkerülése, hogy az ugyanazon felek között azonos cselekmények tárgyában az európai uniós védjegyoltalom és az azzal egyidejűleg fennálló nemzeti védjegyoltalom alapján indult perekben egymásnak ellentmondó ítéletek szülessenek.
32 Márpedig e cél megfelel a 44/2001 rendelet egyik céljának, amely e rendelet (15) preambulumbekezdése szerint az, hogy a párhuzamos eljárások lehetőségét a minimumra kell csökkenteni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatokat különböző tagállamokban.
33 Meg kell tehát állapítani, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett, "ugyanabban a tárgyban" indult per fennállására vonatkozó feltételt ahhoz hasonlóan kell értelmezni, ahogyan a Bíróság a 44/2001 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében szereplő, "azonos jogalapból származó" keresetek fennállására vonatkozó feltételt értelmezte.
34 Egyébiránt e tekintetben meg kell jegyezni, hogy e rendelkezések angol nyelvi változata a keresetek tárgyának azonosságával kapcsolatos feltétel kapcsán azonos kifejezéseket használ.
35 A fenti megfontolásokból következik, hogy annak meghatározása érdekében, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének alkalmazása keretében az "ugyanabban a tárgyban" indult eljárás fennállására vonatkozó feltétel teljesül-e, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 49. és 50. pontjában megállapította, meg kell határozni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett bitorlási pereknek azonos-e a jogalapja és tárgya.
36 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-én aláírt egyezmény 21. cikkével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat szerint, amely cikk Bíróság általi értelmezése a 44/2001 rendelet 27. cikkére is érvényes, a "jogalap" magában foglalja a kérelem alapjául felhozott tényállást és jogszabályokat is (lásd analógia útján: 1994. december 6-iTatry ítélet, C-406/92, EU:C:1994:400, 39. pont; 2015. október 22-iAannemingsbedrijf Aertssen és Aertssen Terrassements ítélet, C-523/14, EU:C:2015:722, 43. pont).
37 A jelen esetben egyrészről meg kell állapítani, ahogyan azt indítványának 51. pontjában a főtanácsnok is tette, hogy az európai uniós védjegyen és a nemzeti védjegyen alapuló, egymást követő polgári jogi kereseteket a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelyeknek a jogalapja azonos, mivel azonos védjegyekből eredő kizárólagos jogokon alapulnak. Ha az azon bíróság előtt előterjesztett keresetnek, amely előtt a per elsőként indult, a jogalapja valamely nemzeti védjegy, míg az azon bíróság előtt előterjesztett kereset jogalapja, amely előtt a per később indult, valamely európai uniós védjegy, e körülmény a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő perfüggőségi szabályhoz kapcsolódik.
38 Másrészről a tényállást illetően az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium) és a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) előtt indított keresetek a "Merck" kifejezés olyan domainnevekben és olyan internetes közösségimédia-platformokon történő használatára vonatkoznak, amelyek a világ bármely részéről hozzáférhetők. Úgy tűnik tehát, hogy - a kérdést előterjesztő bíróság által végzett vizsgálatra is figyelemmel - a tényállás azonosságára vonatkozó feltétel, a jogalap azonosságára vonatkozó feltételhez hasonlóan a jelen ügyben teljesül.
39 A "tárgyat" illetően a Bíróság pontosította, hogy az a kérelem céljával azonosítható (lásd analógia útján: 1994. december 6-iTatry ítélet, C-406/92, EU:C:1994:400, 41. pont; 2003. május 8-iGantner Electronic ítélet, C-111/01, EU:C:2003:257, 25. pont), és a "tárgy" fogalmát nem lehet a két kérelem formális azonosságára korlátozni (lásd analógia útján: 1987. december 8-iGubisch Maschinenfabrik ítélet, 144/86, EU:C:1987:528, 17. pont).
40 E tekintetben az egyes jogviták felpereseinek kereseti kérelmeit kell figyelembe venni (lásd analógia útján: 2004. október 14-iMærsk Olie & Gas ítélet, C-39/02, EU:C:2004:615, 36. pont).
41 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium) és a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) előtt előterjesztett keresetek olyan kereseti kérelmekre vonatkoznak, amelyek csak részben esnek egybe egymással. Jóllehet ugyanis a keresetek a "Merck" kifejezésnek olyan domainnevekben és internetes közösségimédia-platformokon történő használatával kapcsolatosak, amelyek a tartalma azonos formában a világ bármely részén hozzáférhető, rá kell mutatni, hogy a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium) előtt indított kereset, amely egy Egyesült Királyságban lajstromozott védjegyből eredő jogokon alapul, a "Merck" kifejezésnek az Egyesült Királyságban történő használatának megtiltására irányul, míg a Landgericht Hamburg (hamburgi tartományi bíróság) előtt indított kereset, amely európai uniós védjegyből eredő jogokon alapul, arra irányul, hogy tiltsák meg az említett kifejezésnek az Unió területén való használatát.
42 Márpedig, tekintettel a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának a jelen ítélet 31. pontjában felidézett céljára, meg kell állapítani, hogy az előző pontban említett bíróságok előtt külön-külön indított kereseteket e rendelkezés alkalmazása szempontjából csak akkor kell úgy tekinteni, hogy a tárgyuk azonos, ha az állítólagos bitorlások ugyanazt a területet érintik.
43 Bármely eltérő értelmezés azzal a következménnyel járna, hogy indokolatlanul korlátozná azon európai uniós védjegyjogosultnak az európai uniós védjegyből eredő, a többi tagállam területén fennálló jogainak érvényesítésére való lehetőségeit, aki előzetesen azonos nemzeti védjegy alapján terjesztett elő valamely állítólagos bitorlóval szemben bitorlási keresetet olyan tagállami bíróság előtt, amely kizárólag a szóban forgó tagállam területére korlátozott bitorlás elbírálására rendelkezik joghatósággal. Ezen értelmezés sérti a 207/2009 rendeletnek a (15) preambulumbekezdésében említett, az európai uniós védjegyek oltalmának erősítésére irányuló célját.
44 E megfontolásokra tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az említett pontban kimondott, "ugyanabban a tárgyban" indult perre vonatkozó feltétel teljesül, ha az egyenként valamely nemzeti védjeggyel és valamely európai uniós védjeggyel összefüggő perek ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak, de csak abban az esetben, ha e perek egymással azonos nemzeti védjegy és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak.
A harmadik és a negyedik kérdésről
45 Harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, az egyik tagállam területén állítólagosan megvalósuló, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlással kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, teljes egészében meg kell-e állapítania az előtte indult bitorlási perre vonatkozó joghatóságának hiányát, vagy kizárólag a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.
46 Meg kell jegyezni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövege - arra az esetre, ha ugyanabban a tárgyban ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlási kereseteket indítanak, ahol az egyik bírósághoz európai uniós védjeggyel, a másik bírósághoz nemzeti védjeggyel kapcsolatban fordulnak -, nem pontosítja, hogy az a bíróság, amelyhez később fordultak, milyen terjedelemben köteles megállapítani joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyhez először fordultak.
47 A 207/2009 rendelet 109. cikkének a jelen ítélet 31. pontjában említett céljából, valamint az első és a második kérdésre adott válaszból azonban kitűnik, hogy a joghatóság hiányának az említett cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő megállapítására csak akkor kerül sor, ha az említett bíróságok előtt ugyanabban a tárgyban indítottak keresetet (lásd ebben az értelemben: 1994. december 6-iTatry ítélet, C-406/92, EU:C:1994:400, 33. és 34. pont).
48 Márpedig a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett "ugyanabban a tárgyban" indult perre vonatkozó feltétel teljesül, ha az egyenként valamely nemzeti védjeggyel és valamely európai uniós védjeggyel összefüggő perek ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak, de csak abban az esetben, ha e perek egymással azonos nemzeti védjegy és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak.
49 Kétségtelen, ahogyan arra az alapeljárás alperesei rámutattak, hogy a 207/2009 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően az európai uniós védjegy egységes jellegű. Mivel annak az Unió egész területén azonos hatálya van, e rendelkezésnek megfelelően és ugyanazon rendelet ellenkező rendelkezése hiányában az csak az Unió egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át, vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ezenkívül a 207/2009 rendelet (3) preambulumbekezdéséből következik, hogy a rendelet célja az európai uniós védjegyekre vonatkozó olyan közösségi rendelkezések megalkotása, amely védjegyek az Unió területének egészére kiterjedő hatályú, egységes oltalmat élveznek. Végül e rendelet (16) preambulumbekezdése szerint az európai uniós védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak az Unió egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve a hivatal által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá hogy megőrizhető legyen az európai uniós védjegyek egységes jellege.
50 Ily módon az európai uniós védjegyet az Unió egész területén a bitorlással szemben megillető egységes oltalom biztosítása érdekében az európai uniós védjegy bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától hatáskörrel rendelkező, európai uniós védjegybíróság által történő eltiltásnak főszabály szerint az Unió egész területére ki kell terjednie (2011. április 12-iDHL Express France ítélet, C-235/09, EU:C:2011:238, 44. pont; 2016. szeptember 22-icombit Software ítélet, C-223/15, EU:C:2016:719, 30. pont).
51 Mindazonáltal bizonyos esetekben korlátozott lehet az eltiltás területi hatálya (2011. április 12-iDHL Express France ítélet, C-235/09, EU:C:2011:238, 46. pont; 2016. szeptember 22-icombit Software ítélet, C-223/15, EU:C:2016:719, 31. pont).
52 Márpedig, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 82. pontjában említette, ez az eset áll elő akkor is, ha annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, joghatóságának részleges hiányát kell megállapítania a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával.
53 A fenti megfontolásokra tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, az egyik tagállam területén állítólagosan megvalósuló, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlással kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.
Az ötödik és a hatodik kérdés
54 Ötödik és hatodik kérdésével, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az "ugyanabban a tárgyban" indult perre vonatkozó feltétel többé nem teljesül, ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be.
55 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az ötödik és a hatodik kérdés azon az előfeltevésen alapul, miszerint a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem teszi lehetővé azon bíróság számára, amelyhez később fordultak, hogy az előtte előterjesztett kereset vonatkozásában megállapítsa joghatóságának részleges hiányát.
56 Márpedig, ahogyan az első, a második, a harmadik és a negyedik kérdésre adott válaszból kitűnik, amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, egymással azonos nemzeti és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén vagy az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlásával kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, csak a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.
57 Ebből következik, hogy ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, nem kell megállapítania joghatóságának hiányát annak a bíróságnak a javára, amelyhez elsőként fordultak.
58 A fenti megállapításokra tekintettel az ötödik és a hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az abban kimondott, "ugyanabban a tárgyban" indult perre vonatkozó feltétel többé nem teljesül, ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be.
A hetedik kérdésről
59 Hetedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, az európai uniós védjegy és a nemzeti védjegy azonossága esetén kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek, vagy hogy az a bíróság, amelyikhez később fordultak, abban az esetben sem rendelkezik joghatósággal, ha a később indult perben eljáró bíróság előtt hivatkozott európai uniós védjegyet az elsőként indult eljárásban hivatkozott nemzeti védjegy árujegyzékébe tartozó árukhoz és szolgáltatásokhoz képest további áruk, illetve szolgáltatások tekintetében is lajstromozták.
60 E tekintetben a 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdése a) pontjának szövegéből következik, hogy e rendelkezés akkor alkalmazandó, "ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek".
61 Ebből következik, hogy annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, az európai uniós védjegy és a nemzeti védjegy azonossága esetén kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.
62 A fenti megfontolásokra tekintettel a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 109. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a védjegyek azonossága esetén annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.
A költségekről
63 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
1) Az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az említett pontban kimondott, "ugyanabban a tárgyban" indult perre vonatkozó feltétel teljesül, ha az egyenként valamely nemzeti védjeggyel és valamely európai uniós védjeggyel összefüggő perek ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt indulnak, de csak abban az esetben, ha e perek egymással azonos nemzeti védjegy és európai uniós védjegy ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak.
2) A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egyrészről valamely nemzeti védjeggyel összefüggő, az egyik tagállam területén állítólagosan megvalósuló, másrészről pedig valamely európai uniós védjeggyel összefüggő, az Unió teljes területén állítólagosan megvalósuló bitorlással kapcsolatos bitorlási perek indulnak ugyanazon felek között különböző tagállamok bíróságai előtt, annak a bíróságnak, amelyhez később fordultak, a jogvita azon része vonatkozásában kell megállapítania joghatóságának hiányát, amely az azon bíróság előtt indult bitorlási per által érintett tagállam területével kapcsolatos, amely bírósághoz elsőként fordultak.
3) A 207/2009 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az abban kimondott, "ugyanabban a tárgyban" indult perre vonatkozó feltétel többé nem teljesül, ha azt követően, hogy valamely felperes bejelenti részleges elállását egy európai uniós védjeggyel összefüggő olyan bitorlási keresettől, amely kezdetben arra irányult, hogy e védjegy használatát az Unió területén megtiltsák, és ezen elállás az azon bíróság előtt indult perrel érintett tagállam területére vonatkozik, amelyhez először fordultak, és egy nemzeti védjeggyel függ össze, célja pedig e védjegy használatának a tagállam területén történő megtiltása, a bitorlási keresetek többé nem valamely egymással azonos nemzeti védjegynek és európai uniós védjegynek ugyanazon tagállamok területén megvalósuló állítólagos bitorlására vonatkoznak, feltéve hogy az elállást érvényesen jelentették be.
4) A 207/2009 rendelet 109. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a védjegyek azonossága esetén annak a bíróságnak, amelyikhez később fordultak, kizárólag annyiban kell megállapítania joghatóságának hiányát azon bíróság javára, amelyikhez elsőként fordultak, amennyiben az említett védjegyek azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62016CJ0231 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62016CJ0231&locale=hu