BH 2001.4.160 Megvalósítja a csalás bűntettét, aki a lakásépítési kedvezmény igénybevételekor - az ennek folyósításához előfeltételül megkívánt - "saját erő" megléte tekintetében a pénzintézetet megtéveszti, és ezáltal a kölcsönösszeg jogtalan felvételével a pénzintézetnek kárt okoz [Btk. 318. § (5) bek. a) pont, 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. §, 3. § (2) bek., 141/1994. (XI. 2.) Korm. r. 5. §].

Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott bőnösségét - a vele szemben a városi bíróság korábbi határozatával alkalmazott próbára bocsátást megszüntetve - társtettesként elkövetett lopás vétségében, lopás vétségében, társtettesként elkövetett csalás bőntettében és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében; a II. r. és a III. r. vádlottak bűnösségét egyaránt társtettesként elkövetett csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg, amelyet a II. r. vádlott mint társtettes, a III. r. vádlott mint bűnsegéd valósított meg. Ezért halmazati büntetésül az I. r. vádlottat 1 év 4 hónapi, a II. r. vádlottat 1 évi, a III. r. vádlottat 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amely büntetések végrehajtását az I. r. és a III. r. vádlottak esetében 3-3 évi, a II. r. vádlott esetében 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az I. r. vádlott nős, felesége a II. r. vádlott, aki háztartásbeli. Közösen gondoskodnak 3 kiskorú gyermekük tartásáról. A vádlottnak szakképzettsége, foglalkozása és munkahelye nincs, korábban alkalmi munkát végzett. Jelenleg a családi pótlékból élnek meg. Vagyona egy komfort nélküli egy szoba-konyhás családi ház. Az általános iskola 3 osztályát végezte el.

A városi bíróság az 1995. március 24. napján jogerőre emelkedett végzésével társtettesként elkövetett lopás vétsége és lopás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta.

A II. r. vádlott háztartásbeli, férje az I. r. vádlott. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, büntetve nem volt.

A III. r. vádlott nős, a felesége egy betéti társaságot vezet, és a jövedelme 17 000 forint. Feleségével közösen gondoskodnak egy kiskorú gyermekük tartásáról. Vendéglátóipari szakközépiskolai végzettsége van, építési vállalkozóként dolgozik, jelenleg a betéti társaság külső tagja. Vagyona egy családi ház 1/2 része 1 200 000 forint értékben. Szakközépiskolai érettségije van. Büntetve volt három esetben, árdrágítás, magánokirat-hamisítás, majd súlyos testi sértés miatt. A városi bíróság az 1991. június 12. napján jogerőre emelkedett ítéletével jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság az 1993. november 30. napján meghozott végzésével megállapította az 1990. évi XXXIX. törvény alapján, hogy a szabadságvesztés végrehajtási kegyelem alá esik.

A megállapított tényállás szerint az I. r. és a II. r. vádlott tulajdonában állt egy ingatlan, melyen egy komfort nélküli lakásban laktak a gyermekeikkel.

A III. r. vádlott 1995. évben tudomást szerzett arról, hogy az I. r. és a II. r. vádlottak három gyermeket tartanak el, és e körülményre tekintettel a gyermekek után jogosultak szociálpolitikai kedvezményre, ezért arra vette rá őket, hogy ezt a kedvezményt igényeljék meg, kérjenek lakás építésére engedélyt, a kivitelezéssel pedig őt bízzák meg. A III. r. vádlott arra is ígéretet tett, hogy a lakást a biztosított pénzből felépíti, és az ügyintézésben őket segíti.

Az I. r. és a II. r. vádlottak a III. r. vádlott által adott tájékoztatás alapján 1995. augusztus hónapban lakóház építésének engedélyezésére nyújtottak be kérelmet a város polgármesteri hivatalának jegyzőjéhez. Az 1995. augusztus 21. napján meghozott határozatával az építésügyi hatóság engedélyezte, hogy az I. r. és a II. r. vádlott az ingatlanon két és fél szoba, konyha, kamra, fürdőszoba, előszoba és WC helyiségekből álló 73 m2 hasznos alapterülető lakóházat építsenek, az engedélyezési kérelemhez csatolt és jóváhagyott tervdokumentáció alapján. A határozatában az építésügyi hatóság előírta, hogy a munkálatokat az építési szabályzat előírásainak és a jóváhagyott műszaki tervnek megfelelően, a megjelölt határidőn belül építsék fel.

Az I. r. és a II. r. vádlottak ezt követően, 1995. augusztus 25-én építésikölcsön-igénylést nyújtottak be az OTP fiókjához, melyben 2 200 000 forint lakásépítési kedvezmény folyósítását kérték. A tervezett építkezésre vonatkozóan azt közölték, hogy annak összbekerülési értéke 3 400 000 forint, és az építkezés befejezési határideje 1996. június 30. napja lesz. Az igénylőlapon azt is közölték, hogy az építési munkálatokat már megkezdték, és a földmunka, a síkalapozás, a beton és a vasbeton beépítésével 420 000 forint, a saját vállalt munkájukkal pedig 200 000 forint értékben járultak hozzá az építkezéshez, így összesen 620 000 forint saját erőt tudtak biztosítani. Ugyancsak állították, hogy az építkezéshez szükséges és még fel nem használt építési anyagok közül már rendelkezésre áll 145 000 forint értékő építési anyag. A meglévő és még be nem épített anyag értékét összesen 580 000 forintban jelölték meg a kölcsönigénylésben, amely állítás valótlan volt.

A kölcsönigénylésben foglaltak valódiságát az OTP részéről 1995. szeptember 6. napján ellenőrizték, és akkor azt állapította meg a helyszínen eljárt személy, hogy az alapozás valóban elkészült, valamint bizonyos építési anyagok is a helyszínen találhatóak. A valóságban azonban ez a saját erő az I. r. és a II. r. vádlottaknak nem állt rendelkezésére, ezek egy részét a III. r. vádlott biztosította úgy, hogy majd a később engedélyezett és felvett összegből az így megelőlegezett anyagokat visszaszerzi.

A 2 200 000 forint, amelyet az OTP mint kedvezményt az építkezéshez biztosított, semmiképpen sem volt elegendő a legkevesebb 3 400 000 forint bekerülési értékben megjelölt 2,5 szobás, összkomfortos lakás felépítéséhez. Ezzel a körülménnyel már a kölcsönigénylés benyújtásakor mindhárom vádlott tisztában volt. Az OTP a hamis adatokat tartalmazó építésikölcsön-igénylés, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a kölcsön folyósításához hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy a kölcsön egy-egy részét akkor lehet folyósítani, ha az építkezés egy adott stádiumba eljut, és az értéke, illetve az elvégzett munka a kölcsön felhasználását szükségessé teszi. A szociálpolitikai kedvezmény nyújtására a benyújtott kölcsönszerződés alapján 1995. szeptember 8. napján meg is kötötték a szerződést, amelyet az I. r. és a II. r. vádlottak mint építtetők, valamint az OTP mint a hitel nyújtója írt alá.

Az I. r. és a II. r. vádlott e szerződés alapján elismerték, hogy az OTP a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, illetve az időközben megjelent módosító rendeletek alapján az ingatlanon épülő lakóház építéséhez a 3 gyermekük után 2 200 000 forint szociálpolitikai kedvezményre jogosultak. Vállalták a lakás teljes felépítését, és engedélyezték a már hivatkozott rendelet alapján a jelzálogjog bejegyzését is. Újra kötelezettséget vállaltak arra, hogy 1996. június hónap végéig az építkezést befejezik. A szerződésben bejelentették azt is, hogy a kedvezmény összegén felüli építési költséget saját anyagi eszközökkel fedezik, melyhez viszont a feltételek nem voltak meg munkaviszonyban nem álltak, jövedelmük nem volt, megtakarított pénzt vagy egyéb más értéket nem tudtak biztosítani.